Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-09 / 41. szám

I 8 A CSEMADOK Központi Bizottsága — a „Tavaszi szél..népdalversennyel válta­kozva kétévenként megrendezi a csehszlo­vákiai magyar amatőr táncdalénekesek versenyét, amely az idén MELÖDIA “79 néven vonult be a köztudatba. A verseny főrendezőjének, a CSEMA- DOK-nak és a társrendezőknek, a SZISZ Központi Bizottságának, valamint a Bra­tislava! Népművelési Intézetnek az volt a célja, hogy a versennyel fellépési, szerep­lési alkalmat adjon a tánczenét kedvelő fiataloknak, és módot a baráti szocialista országok könnyűzenéjének megismerésére, megismertetésére, népszerűsítésére. Unüb Sárogh István tárlata A Királyhelmeci (Král. Chlmecj Művelődési Otthon felkarolja a Bod­rogközben élő és alkotó amatőr kép­zőművészeket, munkásságukat tárla­ton mutatja be a közöségnek. Most, az ötödik képzőművészeti kiállító* son Sárogh István festményeit te­kinthetik meg az érdeklődők. Sárogh István 1960 márciusában született, s az idén érettségizett a királyhelmeci gimnáziumban. Jelen­leg a Pre$ovi Pedagógiai Fakultáson rajz és orosz nyelv szakon képezi tovább magát. Képein az egyszerűség az, ami a legmegkavóbb. Erőt sugár­zó vonásai, színei, témái, tudásáról, felkészültségéről árulkodik. Leg­gyakrabban lakóhelye, Lelesz és a Bodrogköz tájait festi, bár szívesen és jól, fest portrét is. Igaz, néhány müvén érződik a kezdő bizonytalan­sága, aki keresi még a legmegfele­lőbb kifejező eszközöket, érzi mon­danivalójának súlyát, felelősségét vállal a képein elmondottakért. Akik látták Sárogh István kiállít fását, tehetséges emberrel ismerked­hettek meg művei által, akire ér­demes odafigyelni. A művelődési otthon igazgatójának, Lázár Lász­lónak a megnyitóbeszédéből kiderült, hogy hamarosan — valószínűleg no­vemberben — ismét találkozhatunk fiatal barátunkkal, ezúttal azokat a képeit mutatja majd be, amelyek je­lenleg Kassán fKoSicef, Sárospata­kon és Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) vannak kiállítva. Kertész Gábor A fesztivál az év eleje óta tartotta láz­ban a tánczene barátait. A verseny járá­si fordulóiba benevezett fiatalok közül ne­mes versengés után húszán jutottak be az országos elődöntőbe, amely október tizen­kettedikén lesz a galántai járásbeli Rétén. Itt dől el — reméljük, a bíráló bizott­ságnak nehéz dolga lesz a legjobbak ki­választásával —, hogy kik és hányán jut­nak az október tizenharmadiki (szombat) országos döntőbe, ki szerzi meg a jogot, hogy a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának színpadán szerepeljen. A döntő még előttünk áll. ígérni bármit is felelőtlenség lenne. A két évvel ezelőt­ti verseny színvonalas, sikeres volt. Az ak­kori győztes, a diószegi Pethő Edit most nincs a mezőnyben. Szerepei az elődöntőn viszont a legutóbbi döntőbe jutottak kö­zül Farkas Zsuzsa és Rácz Alajos, és a rozsnyöi Dadó Szilvia, aki az előző fesz­tivál döntőjében saját szerzeményű dalai­nak előadásával aratott megérdemelt si­kert A rendezők tehát nem ígérnek, csak re­mélik, hogy akik eljönnek október tizen­harmadikán a döntőre, jól érzik majd ma­gukat, jól fognak szórakozni, ás elégedet­ten távoznak a nézőtérről. Ezt a célt szol­gálja — természetesen a versenyzők fel­lépését is beleértve — a színpad és a né­zőtér díszítése, a versenyzőket első ízben kísérő harmincnégy tagú szimfonikus ze­nekar is, melyet, Botos Jenő vezényel, és a fesztivál meglepetése: a FONOGRÁF e- gyüttes. És még valamit: az 1979-es táncdalver­seny lebonyolítását a CSEMADOK KB mel­lett működő SZISZ-alapszervezet vállalta. Szeretnénk, ha a színvonal kielégítő len­ne, a rendezés pedig fiatalos, de nem „if­júsági“. Görföl Jenő Az Érsekújvárt (Nővé Zámkyj Já­rási Pionírház képzőművészeti köré­ből 23 pionír Balogh György és Hor­váth Jolán vezetőkkel élményekben gazdag háromnapos tanulmányi ki­ránduláson voltak Zebegényben. A zebegényi művészeti szabadiskola és az érsekújvári pionírház között több éves baráti kapcsolat van. A zebegényi pionírok szeretettel fogadták az újváriakat, akikkel e- gyütt megnézték a Szőnyi István* - emlékmúzeumot. A művész Zebe­gényben élt, alkotott és ott is van eltemetve. A fiatal művészbarátok Szőnyi István és több Zebegényben alkotó képzőművész életéről készí­tett tanulmányi filmet tekintettek meg, és megismerkedtek a művész« telep érdekességeivel is. V. G. jan: Data kán „Egész történelmünkben nem volt bor­zalmasabb, végzetesebb esemény, amely jobban megrázta volna őseink képzelet­világát, mint az a pusztító orkán, amely csaknem egész Oroszhon földje fölött elviharzott: százezernyi emberi életet nyelt el, hazánkat tűzfészkeikkel, ro­mokkal borította be, és a lakosság ma radékát a gyűlölt tatár Iga alá hajtotta“ — írja az egykori krónikás Batu kán félelmetes oroszországi hadjáratáról. A Batu kán Jan A mongolok bebörtönzése című történelmi regénytrilógiájának má­sodik része. Először 1942-ben Jelent meg, s a történelmi példák erejével a fasiszta világhódító elleni összefogásra buzdí­totta a Kelet és a Nyugat népeit. 488 oldal Ara: 28.— Kés Az újvári pionírok két vezetőjük, különösen a szakkör irányítója, Ba­logh Gyuri bácsi útmutatásai alap­ján febegény és a Duna kanyar fes­tői szépségű tájairól vázlatokat ké­szítettek. Az utolsó napon hajóval kirándul tak Szentendrére, és ott megnézték Kovács Margit kerámiamiivész, Fe renczy Károly festőművész, valamint Czóbel Béla festőművész alkotásait. Visszafelé autóbusszal érkeztek Zebegéaybe, de közben megálltak a visegrádi ásatásoknál A háromnapos tanulmányi kirán­dulás élményeit lelkesen mesélték a pionírok az állomáson várakozó szö- leiknek. V. G. Jan: A tatárjárás A mongol horda végigvonul Kelet-Eu- rópán, nyomában vér, könny pusztulás,' Hiába -minden hősiesség, elszántság, egy­más után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak rom­jai felett. A Kék Horda, a rettegett Batu kán Nyugat-Európát, a napnyugati or­szágokat fenyegeti. Egymás után vérez nek el a lengyel, a magyar, a német se­regek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapatai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti amikor váratlan for­dulat következik; a sereg megáll, vissza­fordul. E roppant erejű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordu­lásának okait mondja el a korabeli do­kumentumokra épülő regénytrilógia be­fejező kötete. 356 oldal Ára: 24.— K2s VASSZORGALOM A tizenhét éves amerikai Jodie Foster filmjeinek listája már olyan hosszú, mint egy felnőtt sztáré. Nem csoda, tíz­évesen már játszott a Napoleon and Samantha cimű filmben, és azóta is állandóan forgat. A hajdani bébifotomodell, majd gyermekszinész simán, magától értetődő természetességgel játszotta át magát egyik szerepkörből a másikba és a mel- iékszerepekbő] a főszerepekbe. Pályafutásában a nagy kiug­rást a Taxisofőr című Martin Scorsese-fiim hozta meg, amely­ben Jodie Foster a már neves Robert Oe Niro oldalán egy prostituált gyermeklányt alakított. A film 1976-ban elnyerte a cannes-i Arany Pálma-díjat, szereplőire ráterelődött a fi­gyelem. Nem sokkal később forgatta a Kis Gangszterek című filmet, amelyben a kritikusok szerint remekelt. Majd az első nagy drámai szerep következett: A kislány, aki lenn, az ös­vényen lakik című filmben tragikus körülmények között gyil­kossá válik... Európában is forgatott, az angol mesefilm, a Candleshoe után a francia, Én a kék virág című filmben játszott. Catherine Deneuve és Mariangele Melato partnere volt a II. casotto című olasz filmben. Ojabb filmjei a Ladies of the Valley és az énekkel, tánccal átszőtt Carny című rend­kívül színes, szórakoztató amerikai film. BSWFFSaiMHF Quittner János, a Szőttes müvészett vezetője TÍZÉVES A SZŐTTES Amikor egyik műsorfüzetükbe be­vezetőt írtam, az együttes koreográ­fusának és művészeti vezetőjének, Quittner Jánosnak, a makacsságáról is szóltam. Mire emlékszik a népi e- gyüttes vezetője ebből a tíz évből? — A munkára. A sok-sok munká­ra... — Év, időszak? — Nehéz az elmúlt tíz évből akár­csak egyet is kiragadni. Egyforma hajtás volt minden évben, minden szezonban. Mindig hiányzott valami, mindig be kellett hozni valamit. Egy­szer tehetségesebb emberek voltak, máskor lelkesebbek, akik többet akar­tak, és ezért állandóan égni, lobog­ni kellett. Ügy is mondhatnám, hogy kibírtuk, és talán még egyszer nem lehetne ezt így végigcsinálni, újra­kezdeni is nehéz lenne. — Ennek ellenére űjabb tíz év áll az együttes előtt. Mire számíthatunk, milyennek látod az együttes lehető­ségeit, jövőjét? — Csoportunk jövője, távlata teljes egészében a közvetlen és közvetett vezetőktől íügg. A Szőttes már nem amatőr, de még nem is jélhivatásos együttes. Azaz többre lesz szükség. Mit mondjak bizonyításképpen? A tíz év alatt nyolc szervező titkára volt, és ebből csak három bírta ki egy vagy két évnél tovább, végül ők is azt mondták, elég, mert már nem­csak az együttes gondjaival keltek és feküdtek, hanem vele is álmodtak, és ezt nem lehet a végtelenségig bírni. — Szóval volt elég abból a ma­kacsságból .. . — Volt, de az az igazság, hogy az Is csak elfogy, megcsappan. — Te közben elvégezted a főisko­lát is. — Azt hiszem, ha a tíz év ered­ményeiről beszélünk, akkor bizony erről is szólni kell, mert úqy érzem, hogy ez nemcsak az én emberi és szakmai sikerem, hanem az együtte­sé, sőt népcsoportunk sikere is. A Szőttes nélkül ezt nem tudtuk volna elérni. Mert vedd csak: alighogy én befejeztem az iskolát, már végez Varga Ervin, és az idén beiratkozott Sztranyovszky Ágota is. — Biztos valami statisztikát is ké szítettetek a tizedik évforduló alkal­mából. Hány táncosa, tagja, feliépe se volt a tíz év alatt az együttesnek? Mivel foglalkoznak a régi tagok? — A fellépéseket nem számoltuk, de nagyon sokszor peregtünk színpa­don. A tíz év leforgása alatt több mint kétszázan táncoltak hosszabb -rövidebb ideig. Közülük vagy tizen­öten elvégezték a továbbképző tan­folyamot, és ma szakmai utánpótlá­sunk tartalékai, akikre nagyon is számíthatunk. Együtteseket vezetnek, instruktorként dolgoznak, segédko­reográfusok a legjobb együtteseink­ben. Sípos Károly, Kovács Tibor, Fe­hér Teréz, Horváth Judit, Katona Ist­ván, Tőth Ibolya, hogy csak néhány nevet mondjak, ők is a tíz év zlkc remek a megteremtői. — Mivel ünnepelitek a tizedik év­fordulót? — Egy negyvenperces tánckölte­ménnyel próbálkozunk. Ez új műsor- szám, a szakma legújabb eredmé­nyeiből merítette az ihletet, a zené­iét a Vízöntő-együttes készítette. E- zenkívül több kisebb kompozíciót is műsorba iktatunk, többek között Bar­tók Mikrokozmoszának a feldolgozá­sát, aztán a legfiatalabb zeneszerzők müveiből is néhány színpadra kerül. N — Szóval a munka nem állt meg, és talán még abból a makacsságból is maradt valami... — így is mondhatjuk. Németh István I

Next

/
Oldalképek
Tartalom