Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-04 / 36. szám

A látszat szerint az ázsiai király­ságban az élet a szokásos mederben folyt. A bazárok zajosak voltak, a miiezzinek imádkozásra szólították a hívőket. A parasztok azonban nyo­morban tengődtek, és reggelente csak nagyon kevés gyermek sietett isko lába. De vajon olyan fontos-e, hogv Írni és olvasni tudjunk, ha apáink és őseink sem tudtak? jól ismerték viszont évszázados kötelességüket: hogy dolgozzanak a birtokosokra, a- kiknek a földje szent; hogy hűek le­gyenek a sejkhez, és a helyi mulla- hot tekintsék minden bölcsesség for­rásának. Aki megsértette ezeket a parancsolatokat, az nem járt jól. A korszerűsítést Afganisztánban csak két egymással összefüggő felté­tel mellett kívánták: alapjaiban nem ingathatta meg a társadalmi struk­túrákat, és a jól bevált nyugati sé­ma «érint kellett végbemennie — valahogyan úgy, ahogyan a szomszé­dos Iránban a sah tette, csak még óvatosabban. Daud rendszere, amely 1973-ban váltotta fel az afgán mo­narchiát, éppen azzal próbálkozott hogy korszerűsítse az elavult társa dalmi formációt anélkül, hogy lénye gét megváltoztatná. Tavaly április ban azonhan minden összeomlott. Ha talomra jutott a Népi Demokratikus Párt. Az áprilisi forradalom mérte az utolsó csapást az afganisztáni feuda lizmusra, kihúzta a talajt azok lába alól, akik a fejlődést kapitalista útra akarták terelni. A haladó átalakításokkal egyidőben fokozódott az egykori uralkodó osz­tályok ellenállása. Ez érthető: a földbirtokosok kezében volt az ösz- szes megművelt föld 50 százaléka. Természetesen semmi okuk nem volt arra, hogy örömmel üdvözöljék a forradalmi átalakítást, és örülje­nek az agrárreformnak. Az egykori magas rangú tisztviselők és a gazdag kereskedők is kényelmetlennek érez­ték a helyzetet. Vajon van-e olyan kizsákmányoló osztály, amelyik meg­buktatása esetén nem ragaszkodik előjogaihoz? Ezenkívül kihasználhat ták azokat az előítéleteket is, ame­lyek alapján a parasztok nemzedé­keit nevelték fel, mégpedig nemcsak prédikációkkal, hanem korbáccsal is. Mindezt nem az afgán cllenforra- dalmárok találták ki. Emlékezzünk csak vissza a XVIII. századra, amikor a francia nemesség reakciós vendée-i felkelésébe is be akarta vonni a pa­rasztságot. Ma azok az emberek, a- kik szívesen látnának egy afgán ven- dée-t, a mohamedánok vallásos ér­zületeit próbálják kihasználni. Ügy tüntetik fel a dolgot, mintha az új hatalomnak nem lennének gyökerei a nemzeti gondolkodásmódban és történelemben, és ezért üldözi az isz­lámot. Bizonyos azonban, hogy az ellen- forradalom külső támogatás nélkül már régen kudarcot vallott volna, és Afganisztánban sokkal hamarább be­köszöntött volna a béke. Az afganisztáni mohamedán papság legmagasabb tisztségviselői ismétel­ten és egyértelműen kijelentették, hogy a vallást nem nyomják el. A forradalmi vezetők mindig hangsú­lyozták az iszlám tiszteletben tartá­sát. Határozottan visszautasítják azt az állítást, hogy az országban harc folyna a mohamedánok és az eret­nekek között. Egy május végén tar­tott sajtóértekezleten Arain miniszter- elnök kijelentette: „Népünk többsé­gében az iszlám mellett tesz hitet. Az ország történetében most először szabadon gyakorolhatják vallásukat. Nem akarjuk lehetővé tenni azonban, hogy az ellenforradalmi elemek az iszlámot a mi forradalmunk ellen használják fel. Az állam politikája az, hogy az iszlám tiszteletben tartá­sa mellett valósítsa meg az ország­ban a forradalmi átalakításokat.“ Még az új Afganisztán ellenségei sem látnak lehetőséget arra, hogy azzal vádolják vezetőiket, hogy a- zok a maguk politikai és ideológiai koncepcióit kényszerítik rá más, .fő­ként a szomszédos államokra. A szomszédos országokban viszont azt hallhatjuk, hogy Afganisztánra is ki­terjeszthető az ,,iszlám felszabadító mozgalom“, ahogyan például egy szélsőséges iráni csoportosulás hide- ti. A dolog azonban messze nem ma­rad annyiban, hogy csupán szóbeli nyilatkozatok hangzanának el az af­gán ellenforradalom mellett. Közis­mert, hogy Pakisztánban az oda me­nekült földbirtokosokból és az álta­luk félrevezetett parasztokból ban­dák alakulnak. Tudjuk azt is, hogy ezek a bandák nem kiméinek sem gyerekeket, sem asszonyokat. Minden mészárlásuk után visszamenekülnek Pakisztánba. E. Taraki, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsának elnöke nemrégiben kijelen­tette: „Pakisztán reakciós körei sú­lyos hibát követnek el, amikor tá­mogatják az ellenforradalmárokat.“ N. V. ÁTOK VAGY ÁLDÁS? A bulgáriai Kozlodujban, akárcsak sikeresen üzemel az atomerőmű. A világon 100 atomerőmű van. Ez egyelőre nem sok, ha figyelembe vesszük a hő- és vízerőművek szá­mát. Az évszázad vegére azonban már az összes viliamosenergiának a felét atomerőmüvek fogják előállítani. Az atomenergetika ilyen gyors fejlődése (az első atomerőmüvet 1954-ben a Szovjetunióban helyezték üzembe) tör­vényszerű. A statisztika bizonysága szerint a világ áramfogyasztása tízévenként megkétszereződik. Emellett a villa­mosenergia előállítására a kitermelt természeti tüzelőanyagnak mintegy egyharmadát használják fel. Ezzel magyarázható az ásványi tüzelő anyag-készletek hiányát pótolni ké­pes atomenergia fokozott felhaszná­lása. Érdekes megfigyelni, hogyan fejlö­tuuárJeban, jaslovské Bohunicén, már dött a Szovjetunióban a nukleáris energia felhasználása. A legszembe­tűnőbb példa a novovoronyezsi atome­rőmű. Ezt 1964-ben helyezték üzembe, 10 évvel azután, hogy áramot szol­gáltatott a világ első atomerőműve Obnyinszkben. A 210 000 kilowatt tel- lesftményü, víz-vizes reaktorral fel­szerelt novovoronyezsi erőmű első blokkja kísérleti-ipari prototípus volt, a harmadik pedig már sorozatban ké­szült. Ennek mintájára épült és épül ma már egy sor atomenergetikai ob- lektum a Szovjetunióban és külföl­dön, köztük a „Nord“ az NDK-ban, a „Kozloduj“ Bulgáriában, a „Lovinza" Finnországban. A Szovjetunió segít ségével atomerőmű készült Csehszlo­vákiában és a magyarországi Pakson. A már működő atomerőmüvekhez vagy a még csak most épülőkhöz No­vovoronyezsből hívnak meg szakem­bereket. A novovoronyezsi atomerőmű mun­kájának 15 évi tapasztalata bizonyít­ja, hogy a bonyolult berendezés meg­bízható és gazdaságos. Emellett az e- nergetikai blokkok üzemeltetése so­rán a novovoronyezsiek az ország iparági intézeteinek, szakembereivel együtt sok fontos technikai újítást vezettek be. íme egy jellemző pél­da: az eredeti konstrukciós megoldá­sok és a technológiai rendszer bizo­nyos módosításainak eredményeként a harmadik blokk teljesítménye u- gyanolyan méretű víz-vizes reaktor esetén az első ággregáthoz képest több mint a kétszeresére emelkedett. A szakemberek közben kifejlesztették az egy és másfél millió kilowattos blokkokat is. A leningrádi, a cser­nobili és a kurszki atomerőművekben például már ilyen „milliós“ blokko­kat szereltek fel. Vajon ml az újdon­ság előnye? — A „milliós“ blokkokra való át­térés — mondja Nyikolajev Lenin-dí jas tudós, a kurszki atomerőmű fő­mérnöke — az atomenergetika egyik nagy műszaki vívmánya világviszony­latban. Ezekben a blokkokban gazda ságosabb a berendezés és az üzema nyag kihasználása. Annak idején sokan kérdezték: Vajon nem jár-e veszélyekkel az a- tomenergia felhasználása? Nem szeny- nyezik-e be az atomerőművek a kör­nyezetet? A novovoronyezsi atome­rőmű üzemeltetésének sok esztendős tapasztalatai teljes mértékben rácá­foltak ezekre a kétkedőkre. Eddig a világ 80 országának kompetens kép­viselői szóltak elismeréssel az erőmű működéséről. Ugyanez a helyzet a kurszki atomerőműben is. Ezt az e- rőművet elektronikus számítógépek­kel, tv-berendezésekkel és különleges automata rendszerekkel látták el, a- melyek ellenőrzik a technológiai rendszereket, biztosítják a blokk meg­bízható működését. Az atomerőmű komplexumába levegő- és gáztisztító berendezések is tartoznak. Az erőmű­ben gondoskodtak a szellőztetőrend­szerek, a szilárd- és folyékony üze­mi hulladékok eltávolítására és hasz­nosítására szolgáló berendezések szigorú ellenőrzéséről. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a hőerőmű­vekhez képest, amelyek sok ezer ton­na hamut, kén- és széndioxidot bo­csátanak a légkörbe, az atomerőmű­vek környékének légtere több tízszer- te tisztább. Az energetikusok és építők telepü lése, Kurcsatov mellett víztároló van. Ez az atomerőmű úgynevezett hűtő­tava, amelyek sokoldalú hasznosítá­sára halfeldolgozó üzemet létesí­tenek évi 16 000 mázsa hal feldolgo zására. A víztároló partjain strando­kat létesítettek, vitorlázóklubot nyi­tottak, vízi üdülőtelepet építettek. Mint látjuk, az atomerőmű a helyi természeti kincseket is megsokszoroz­za, az emberek életét is megszépíti. APN—KS KÉSZÜL Á TOLMÁCSOK CSAPATA Az olimpia nem csupán a világ legjobh sportolóinak versengése az érmekért, hanem a különböző országukból érkező sok ezer vendég nagy találkozója is Ezért a moszk vai nyári játékok szervezőinek egyik leg­fontosabb feladata, hogy tolmácsokról gon Uoskodjanak a sportolók, a versenybírók, a meghívott vendégek, a sajtó képviselői és a turisták számára. — Remé'.jiik hogy jól megoldjuk ezt a feladatat — mondotta az újságíróknak adóit nyilatkozatában Alekszandr Grinyevszkij, az olimpia szervező bizottsága személyzeti ősz tályának helyettes vezetője. — A játékukon 10 és fél ezer tolmács áll majd a vendégek rendelkezésére Többségük egyetemista, egyetemi vagy főiskolai tanár. A tolmácsok egy részéi a Távol-Kelet .és a Baltikum fő­iskolásai, egyetemistái közül tuhurozzuk. Az ulimpiai tolmácsuk 45 nyelvből készülnek. — Ez szinte elképzelhetetlenül nagy szám. — Mégis ennyi nyelven kell tolmácsol­nunk. Az oiimpíkonuk és a vendégek kö­zött lesz olyan is, aki pl. hindi vagy szin- galéz nyelven beszél. — Kinek lesz leginkább szüksége a tol­mácsukra? — Csak a delegációk számára négyezer tolmácsai alkalmaz a szervező bizottság. Az inturiszt ezer, a Szovjet Rádió és Televízió ötszáz tolmácsot kap, de az olimpia vala­mennyi területén szükség lesz a tolmácsok­ra. Nagy többségükre sokrétű, speciális fel­adat vár. — Az olimpiai tolmácsok csoportjait 360 órában készftjOk fel. A foglalkozásokat ta­pasztalt pedagógusok vazetlk. APN — KS A szimpatikus Misa mackó a moszkvai olimpia egyik szimóluma. f*l 5 Jól fejlődő csehszlovák -magyar együttműködés Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke 1979. augusztus 27 — 28-án hivatalos baráti láto­gatást tett hazánkban. Lázár Györgyöt fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A magyar kormányfő hazánk miniszterelnökével, Lu- bomir Strougal elvtárssal meg­tárgyalta a két ország kapcso­latainak jelenlegi helyzetét, és eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet Időszerű kérdé­seiről. Behatóan foglalkoztaka két ország gazdasági kapcsola­tainak helyzetével és bővítést lehetőségeinek feltárásával. A csehszlovák-magyar gazda, sági kapcsolatok a jelenlegi tervidőszakban évenként kb. 1 milliárd rubel értékű kölcsönös szállításokat irányoznak elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két ország 1971 őta két­szeresére növelte forgalmát. E kedvező kép mögött Igen sok munka, gondos tervezés, köl­csönös erőfeszítés van. Foko­zatosan nő a különböző terme­lési kooperációk részaránya is. Mindez különösen örvendetes, ha tudjuk, hogy a megváltozott világgazdasági helyzet nehézsé­geket okozott országaink gaz­dasági együttműködésének fej­lesztésében Is. Csehszlovákia részesedése a magyar külkeres­kedelmi forgalomból 7 száza­lék. Csehszlovákia Magyaror­szágra kokszot, kokszolható szenet, Skoda és Tatra sze­mély- és teherautókat szállít. Hazánk népgazdasága számára ugyanilyen fontos a Magyaror­szágról kapott bauxlt, az alu­mínium, az alumínium félkész­termék, többféle növényvédő szer, gyógyszerek, Illetve az Ikarus csuklós autóbuszok. • A mostani tervidőszakban kapcsolódtak be együttműködé­sünkbe a közösen megvalósí­tott beruházások, mint pl. az Adria kőolajvezeték, a vinica — albertirsa! 750 kilowoltos távve­zetékhez kapcsolódó albertirsa - gödi, Vclamint a győr - Podunaj- ské Biskupice-i 400 kilowoltos távvezetékek. Megkezdődtek a gabőíkovo-nagymarosi dunai vízlépcsőrendszer előkészítő munkálatai is. A magyar-cseh­szlovák külkereskedelmi forga­lom legnagyobb részét — mint­egy 60 százalékát — gépipari termékek teszik ki, ami jól jel­lemzi a két ország iparának színvonalát. A képhez még hoz­zátartozik az Is, hogy e termék, csoport továbbra is dinamiku­san nökevkszik. A két ország között sikerült jelentős együttműködést kiala­kítani. Biztató eredmények szü­lettek a szerszámgépek, orvosi műszerek, különféle mezőgaz­dasági gépek, illetve gyógysze­rek és gumiipari termékek gyártására vonatkozó szakosí­tási és kooperációs megállapo­dások nyomán. Megbeszéléseik során Lázár és Strougal elvtársak fontosnak tartották, hogy megkezdődjék a gazdasági együttműködés 1990-ig terjedő programjának a kidolgozása Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a KGST által a sokoldalú gazdasági e- gyűttműködés továbbfejlesztése terén kifejtett tevékenységnek, és segíti az Integrációs célpro­gramok megvalósítását. A két ország szakemberei ku­tatják a termelési kooperáció­ba bevonható újabb területeket. Erre azért van szükség, hogy még dinamikusabban fejlődjék a termelési kooperáció. A két kormányfő közös közleménye Is hangsűlyőzza, néldául a pőt- alkatrész-gyártás meggyorsítá­sának szükségességét, amely­nek érdekében a felek támogat­ják a közvetlen vállalati kap­csolatok bővítését is. A két ország együttműködé­sét nem lehet izoláltan vizsgál­ni, hanem teljes egységben a szocialista közösség többi or­szágával, elsősorban a Szovjet­unióval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom