Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-20 / 8. szám
__il ~ir 7“1 i n □ h Nevük mellett még ott van az „fh“, de pár hónap múlva végleg eltűnik. A főiskolai hallgató diszkrét rövidítése teljesen elkopik, a védettség érzése a diplomaosztás után örökre megszűnik. A Színművészeti Főiskola végzős növendékeiből hivatásos színészek lesznek. Idén tizenegyen végeznek. Közülük mutatunk be kettőt, akiknél a tehetség szerencsével párosult, színházban és filmen túl vannak az első sikeren. L eviczky Klára. Vékony, magas lány Ahány szerepéről csak beszéltünk, mindet eljátszotta. Arcával, tekinte tével, mozdulataival. Lehet, ezért sem tu dott három percnél tovább egy helyben maradni. — Ha nem vettek volna fel a Színművészetire, biztosan kozmetikus lennék. Nem is tudom, miért éppen ezt a hivatást válasz toltam?... Nem emlékszem rá, hogy valaha is erre vágytam volna. A középiskola u- tolsó évében fordult meg először a fejem— Amikor elolvastam a forgatókönyvet rögtön megfogott a novella érzelmi telítettsége. Egyetlen jelenet sem hagyott hidegen .. Apám — Gábor Miklós alakítja — miután kiszabadul a börtönből, látni akarta felnőtté cserepeden lányát, de anyám szeretné meghiúsítani a találkozásunkat. Olga azonban így is apja oldalára áll. Csaknem egyidejűleg két filmet is for gatott. Gyarmathy Lívia Minden szerdán című alkotásában a börtönből szabadult fiú szerelmét alakítja. Bácskai Laurő István pasztálatát; ahhoz, hogy át is tudja érezni, rettentően érzékenynek kell lennie. Az is elengedhetetlenül fontos, hogy minden jelenségre, cselekedetre, gondolatra reagálni tudjon. Harmadéves koráig „csak" a főiskolán játszott. Osztálytársai már otthonosan mozogtak a budapesti színházakban, a filmgyárban és a televízióban, amikor őrá még mindig vízsgaelőadások vártak. Rendező- és filmszakos barátai kérték fel, játsszon el egy-egy szerepet vizsgadarabjukban vagy — filmjükben. — Sosem tétlenkedtem ... Számos humoros és tragikus figurának voltam az é- letre keltője. S hogy jó produkció szülessen, az én érdekem is volt. Tavaly nyáron érték őt utói az első filmszerepek. A Szent Zsuzsanna című tévéjátékban tulajdonképpen önmagát játszotta. Lehet, Szinetár Miklós is ebben látta, amikor úgy döntött: neki adja Lauró szerepét az Erődben ......... — Jól esett, hogy számított rám... Örültem, hogy bennsőségesen irányított .. E- lőször kerültem teljesen ismeretlen közegbe, mégsem ért csalódás, mert Szerencsé re hamar rájöttem: színészkollégáim ugyanolyan egyszerű emberek, mint én vagyok. Gáspár Sándort is a Vígszínház foglal koztatja, A rendőrt alakítja a ló estét nyár, jó estét szerelemben, Éliást a Királyi vadászatban és — ... a tisztaság, az erő, a férfiasság megszemélyesítői vagyunk Tibor öcsémmel Gombrowicz Operettjében. Már az is örömmel tölt el, ha arra gondolok, hogy a Vígszínház legnagyobb szakmai vitáját kiváltó darabjában látszhatom. Valló Péter ren< ben, hogy mi lenne, ha én is megpróbálnám? Pedig fogalmam sem volt a színházról. Hogy felvettek, engem lepett meg leg jobban. Az első évben még elhittem, hogy felszabadultan, felelőtlenül játszunk majd, mint annak idején a nyíregyházi irodalmi színpadon, aztán furcsa módon elhagyott a bátorságom. Gátlásos lettem. Aztán Molnár Ferenc Ibolyája végleg feloldotta bennem a feszültséget. A főpróbán valaki elfelejtette a szöveget, én még ösztönösen elmondtam helyette. A Karnyónéban jöttem rá, valójában mennyit is tudok a színjátszásról. Itt derült ki, hogy humorom is van, itt kóstoltam bele először a sikerbe. Csoda, ha azóta is Samuka a legkedvesebb vizsgaszerepem? A Pesti Színházban kapta első igazi színpadi szerepelt. Az Ami a legszentebb hat titkárnőjét, a Légköbméter Menyét és az Utazás az éjszakába Cathleenjét. — Az utóbbiban Ruttkai Éva partnere vagyok. Es a cinkosa... A legnagyobb segítséget akkor kapom tőle, amikor a szemembe néz. Még a mosolyával is bátorítani tud A Vígszínházban Sandra szerepét vette át Bánfalvi Ágitól a Kakukkfészekben, s játszik a Harmincéves vágyókban. Két bemutatásra váró tévéjátékban kapta meg a női főszerepet. Galgóczí Erzsébet Hetedik féldecíjében Zsókát. a szövetkezei elnökének lányát alakítja. — Ami nagyon tetszett benne: sosem vezérelte őt az a gondolat, hogy neki mindé ne megvan. A Nem várt vendég című Suksin-novel- la tévéfilmváltozatában Olgát alakítja, az értelmes eszű vidéki lányt. Mese habbal című filmjében pedig a lusta, álmatag cselédlányt. G áspár Sándor. Göndör hajából tincseket formál a verejték. Néhány perccel beszélgetésünk előtt Triceckij bő rébe bújva komédiázott a Platonovban. — Hogy mit adott a főiskola? Tanáraim, Horvai István és Kapás Dezső sok mindenre megtanítottak, ez igaz. De a mesterséget nem lehet lecentizni... Nem elég, ha az ember magába szívja mások tudását, tadező nagyszerű lehetőséget adott a bizonyításra. Először sikerült úgy megformálnom egy szerepet, hogy arra mindenki odafigyeljen. Próba-szerencse alapon jelentkezett a főiskolára. A családjában senki sem ismerte a színház világát. Agárdi Gábor és Tábori Nóra tanította a kitárulkozásra, Csehovtől és Capektől tanulta az irodalmat, de a játékban magára marad. G. Szabó László A Rimaváralja Táncegyüttes A gömöri ember, ha valaminek a hosszúságát találóan akarja megfogalmazni, így szól a földijéhez: hosz- szú, mint Serke. Serke (Sir- ko-vce) azonban nemcsak hosszú utcájáról nevezetes. Az egykori Kapla-vár alatt elnyúló községben hagyománnyá vált, hogy a néhai Vay-grófok által létesített parkban szabadtéri színpadon találkozik a vidéki kultúrkedvelő, és Gömör nép- művészeti hagyományait tisztelő közönség. Kamarás Imre, a feledi (Jesenské) kilencéves alapiskola matematika-fizika szakos tanítója, az Ifjú Szívek egykori táncosa 15—16 éves fiatalokat oktat a népi tánc szeretettre. Hogy eddigi mimikája nem volt hiábavaló, bizonyítja ezt a serkei fiatalok önálló kezdeményezéséből született Rimaváralja Táncegyüttes, amelyet Raisz András vezet. A harminckétéves Raisz András tizenhat éve táncol. A tornaijai (Safárikovo) mezőgazdasági szakközépiskolában Lőrincz Géza ismertette meg a tánc alapfogalmaival. Innét került a Gömör Táncegyütteshez, a- mely 1975-ben a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon első helyezést ért el. Rimaszombat (Rim. Sobota) után Gömörhorka következett. Az ottani táncegyüttes szétesése után a serkei fiatalok táncGsoportjának vezetője lett. Másfél hónapos kitartó munkával három táncot tanított be az együttesnek: a Pásztorbotolót, a Leánytáncot és részletet a Zsérei laikodalmas-ból. Raisz András az utóbbi i- dőben Kamarás Imre koreográfiái alapján dolgozik, de amikor a távlati tervei felől faggattam, elmondta, hogy később a medvesaljad népművészetből is szeretne meríteni. Bettes István Munkácsy Mihály flgjgár életében elnyerte a „Legnagyobb SWS magyar festő“ jelzőt, százharminc- * öt éve, 1844. február 20 án született Munkácson. A hírnévhez és a dicsőséghez vezető út, tele volt megpróbáltatások Icai. Gyermekkori szenvedései maradandó nyomokat hagytak érzékeny természetén. Munkácsy Mihály német eredő ősök leszármazottja, szülei azonban már magyarok voltak. Apja részt vesz a magyar szabadságharcban, amiért később börtönbe kerül. A kis Mihály hétéves, amikor teljesen árván nagybátyja házába kerül, aki asztalosinasnak adja. A kis Mihály 14 é- ves korában Aradra kerül, ahol megismerkedik Paál Lászlóval. Mesterlegény korában is sokat koplal és nyomorog, majd ismét rokonainál talál menedéket. Olvas, verseket ír és egyre többet rajzol. Ezután kerül hajdani pártfogójához Szamossy Elekhez, a jónevű festőhöz, aki nemcsak hogy képzőművészeti oktatásban részesíti, hanem a világhír felé is elindítja. Pesten, Bécsen és Münchenen át Düsseb dorfba kerül, ahol ismét Paál Lászlóval hozza össze a sors. Az ő érdeme, hogy a tájképfestészet elemei is bekerülnek Munkácsy alkotásaiba. Düsseldorfban festi meg azt a müvét, amely megnyitja előtte a világhír kapuját. A Siralomház a párizsi kiállításon is hatalmas feltűnést kelt. A város leghíresebb képkereskedője azon nyomban leutazik a düsseldorfi műterem= be, s felvásárolja a már kész Munkácsy- -képeket, s újabb megbízatásokkal látja el a „kimondhatatlan nevű“ mestert. Az alig 26 éves Munkácsy a világváros leghíresebb festője lett. Párizsi éveiben realista ihletésű kompozíciókat fest. Ilyen a Té- péscsinálók, a Köpülő asszony, a Rőzse* hordó nő, a Búcsúzkodás, a Zálogház, az Éjjeli csavargók és a Milton. Az utóbbiért megkapja a párizsi világkiállítás aranyérmét. Az első kezdeti siker után súlyos depresszió keríti hatalmába, de francia barátja De Marches báró magával viszi col- pachi birtokára, ahol a hatalmas park csendje visszaadja alkotókedvét. Életében akkor állt be változás, amikor feleségül veszi a hirtelen elhunyt báró özvegyét. A teljes anyagi jólét és a függetlenség korszaka következik a festő életében. A fényűző palota, a párizsi társadalmi élet központjává válik. A festő azonban a műtermében érzi magát a legjobban, ahol egymás után készülnek el remekművei, a kor ízlésének megfelelő kosztümös életképek. A nyolcvanas évek derekán törik meg munkaereje, Ekkor festi meg a budapesti Országház számára a Honfoglalást, majd később az Ecce homo-t. Állapota rohamosan hanyatlik, majd 1900. május 1-én eltávozik az élők sorából. Varga József
