Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-23 / 4. szám

A mint az olvasóink a napi­lapokba már -bizonyára tudják, Kambodzsa felsza­badítása teljesen befejeződött. Az országot irányító Népi For­radalmi Tanács gondoskodik az élet normalizálásáról, a gazda­sági termelés helyreállításáról. A gyűlölt Pol Pot-rezsim a tör­ténelem szemétdombjára került. Az ország múltjáról, népének küzdelmes életéről szól az a- lábbl tanulmány. Az ország hivatalos neve: Kambodzsai Népköztársaság; te­rülete: 181 000 négyzetkilomé­ter, lakosainak száma (1976-os adatok alapján) 7 millió, fő­városa Phnom Penh. ANGKOR VAT Időszámításunk első hat év­századában a mal crszág déli részén létezett a mon-khmer népcsoportok létrehozta legré­gibb állam: Funan. Gyakori bel- harcok, dinasztikus viták azon­ban megbontották belső stabi­litását, s az állam széthullott. A khmerek történelmének ú] korszaka a IX. század elején kezdődött, amikor krónikák ta­núsága szerint a Jajavarman győztesen kikerülve a hatalmi vetélkedésből, megalapozta a khmer birodalmat, mely meg­hódította a mai Indokína Jó ré­szét. Vietnamtól Burmáig. Ne­véhez és utódjaiéhoz fűződik az Angkor Vat felépítése, a- mely templomcsodák sokasága, minden Idők legnagyobb építé­szeti alkotása Délkelet-Ázsiá- ban. Ä francia gyarmatosítók, a- klk az 1800-as évek közepén megvetették lábukat Vietnam dél! részén, kihasználták Kam­bodzsa uralnak félelmét szom­szédaiktól, s fokozatosan újabb és újabb lelgázó szerződéseket kényszerítettek az országra. A függetlenség megvédéséért küz­dő mozgalmakat, amelyek élén rendszerint a királyt csalid egy-egy tagja állt, tömegeit pe­dig a parasztság adta, francia segítséggel leverték. A KÖTÉLTÁNCOS A változást a második világ­háború éveiben kezdődött. 1941- -ben az uralkodó halála után a franciák a királyi család má­sik ágához tartozó, a^ akkor 19 éves Norodom Sziltanuk hercegét segítették a trónra. A következő néhány év a Ja­pán megszállást hozta. A második világháború befe­jezésekor, 1945 októberében a franciák visszatértek. Céljuk az volt, hogy megosszák a három Indokínai ország — Vietnam, Laosz és Kambodzsa — függet­lenségéért síkraszálló népeket és helyreállítsák gyarmati ha­talmukat. Sziltanuknak enged­ményeket kínálva összpontosí­tották támadásukat a gyarma­ti uralom visszaállítása ellen küzdő Vietnam népével szem­ben, Miközben Sziltanuk a franci­ákkal egyezkedett, Kambodzsá­ban Is növelte befolyását a kü­lönböző erőkből álló Nekhum Issarak Khmer, a Khmer Sza­badság Front, amely szoros összhangban küzdött a vietna­mi és a laoszi fegyvertársá­val, a visszatérő franciák se­regei ellen. A vietnami egysé­gekkel együtt küzdve, Jelentős területeket szabadítottak fel. A függetlenség elismerése u- tán a Khmer Issarak felbomlott, polgári csoportjai teljesülve látták Igényüket. A hatalom az arisztokráciával, a komprádor burzsoáziával egyezkedő, a kis­polgári rétegekre Is támaszko­dó, nacionalista Szlhanuk-cso- port kezébe került. Az 1954-es genfi megállapodás megerősítet­te az ország politikai függet­lenségét. Kambodzsa történetének kö­vetkező tizenöt évét Szlhanuk kötéltánca Jellemezte. Belpoliti­kájának vezérelve az egyensúly­tartás volt a Jobb- és baloldal között, külpolitikájáé pedig a semlegesség, így kísérelvén meg távol tartani Kambodzsát a háborútól. E külpolitika nem volt ösz- hangban a szlhanukl belpoliti­kával. Igaz, az 1954 utáni 1­• Főbb vasútvonal •-Főbb útvonal IAOSZ > ‘ ^ r’’ S4Í«" Rovitnj 4^i,un* lomphat j * BOD 2'S Vf i *"• \ Tonß 'vJL \ lomp«n IJ) V • v ^Ihom )|| S«nmon*rom \ H iL \ > ■. mm. PHNOM PENr^ * ' KlNA ItHAlFötO' Ü3 PHNOM PENffi% \ N V---vi sl .»TN- * & -KÍNAI- TENGER­<ziámizi KAMBODZSA dőben kísérletet tett a fran­cia nagytőke gazdasági hatalmá­nak korlátozására, ezt jelezte az ország saját pénzrendszeré­nek, valutájának, a rielnek a megteremtése, a profitkivitel korlátozása. Nem nyúltak azon­ban az ország egyik legfonto­sabb termékét, a kaucsukot ter­mesztő, Idegen kézben levő nagy ültetvényekhez. Bár a szocialista országok segítségé­vel megkezdték bizonyos Ipar- fejlesztést, s növelték az állam szerepét a gazdaságban, a ma­gántőke, a komprádor burzsoá­zia őrizte pozícióit. A függetlenség elnyerése utá­ni években Sziltanuk létrehoz­ta saját pártját, s 1955-ben trónjáról lemondva, miniszter­elnökként vette kezébe az or­szág irányítását. Egyensúlyozá­sa a hatalom különböző cso­portjai '-özött azonban végül is kudarcra kárhoztatott. Külpoli­tikáját az arisztokráciának, a komprádor burzsoáziának, az A- merlka-barát tábornokoknak tett újabb és újabb belső engedmé­nyekkel próbálta ellensúlyozni. A kormányban — kiszorítva a baloldaliaknak minősítetteket— kulcspozíciókat juttatott a jobb­oldal vezéralakjainak. Ám ez sem segített rajta, 1970 elején hosszabb külföldi útra indult, mintegy felkínálva az alkalmat a cselekvésre Lón Nol tábornoknak, Slrlk Matak hercegnek, az ellenforadalom vezéralakjainak. A puccsisták a soviniszta szenvedélyeket fel­korbácsolva programot indítot­tak a fővárosban élő vietnami közösség ellen, majd „kommu­nista veszélyre“ hivatkozva, megdöntötték Szlhanuk hatal­mát, s megkezdődött a Kambo­dzsának annyi szenvedést hozó országlásuk. LÓN NOLTÖL POL PÓTIG A puccs — majd az azt kö­vető amerikai invázió — arra kényszerítette Szihanukot, s mindazokat az erőiket, akik ko­rábban ellene küzdöttek, hogy összefogjanak az Amerika-barát rezsimmel szemben. (Szlhanuk egyébbként a következő öt é- vet Peklngben töltötte.) A meg­alakuló Kambodzsai Nemzeti Egységfrontban és a királyi nemzeti egységkormányban a legkülönbfélébb erők találkoz­tak. Ott voltak Szlhanuk hlvet, valamtrjt azok a kambodzsai forradalmárok, akik vietnami társaikkal teljesen összhangban küzdöttek, s — mint utólag ki­derült — azok az erők is, a- melyek az 1960-as évek kezde­tétől a kínai maoista politika követői voltak. Ám mindannyf- uk számára nyilvánvaló volt, hogy harcuk összekapcsolódott a vietnami és a laoszi felszaba­dító erők küzdelmeivel, sikert csakis a velük való együttmű­ködés hozhatott; a kambodzsai front alakulása döntően attól függött, miként alakul a front­helyzet Vietnamban. A vietnami felszabadító erők nagy segítséget nyújtottak kam­bodzsai társaiknak. Hosszú időn át vállvetve küzdöttek, közösen védelmezték a legendás Ho Si Minh-ösvényt, amely nemcsak a dél-vtetnamt, hanem a khmer hazafiak számára is létfontossá­gú utánpótlási vonal volt. A vö­rös khmerek 1974 végére már az ország területének egy ré­szét ellenőrizték, gyűrűbe zár­ták Phnom Penht, a város 1975. április 17-én felszabadult. Ami ettől kezdve Kambodzsá­ban történt, az éles ellentétben állt a vietnami ás a laoszi fej­lődéssel. Akkoriban kevés in­formációhoz jutott a világ az ország belső helyzetéről. A hl­— (W 5 vatalos közlések tudtul adták: a hazáért Szlhanuk lemondott államfői tisztségéről, 1978 áp­rilisában elfogadták az ország új alkotmányát, megalakult a Demokratikus Kampuchea. A menekültek viszont, köztük a vietnami és a kínai kisebbség­hez tartozók, aktknek áradatát aztán a khmerek tízezrei kö­vették — növekvő terrorról számoltak be. Pol Pót és társai, akik már a hatvanas években a maoista Irányzat követői lettek, a há­ború folyamán a felszabadító mozgalomban fokozatosan teret nyertek, mígnem magukhoz ra­gadták a hatalmat. Lépésről lé­pésre kiszorították a kambod­zsai forradalmi mozgalom ve­teránjait. Nacionalista kam­pányt indítottak ellenük, azzal vádolva őket, hogy „vietnami befolyás alá kerültek, s nem értik a párt új irányvonalát“. Ez az új irányvonal azonban nem volt más, mint a maoista elmélet szélsőséges átültetése a gyakorlatba. Hadat üzentek a városoknak, bezárták az iskolá­kat, a pagodákat. Egymást kö­vették a terrorhullámok. Már 1975 májusától kezdve fokozták Vietnam-ellenes, ultranaciona- llsta kampányukat. Kínai támo­gatást élvezte és kínai ösztön­zésre sorozatos határprovokáct- ókat követtek el, majd ezeket határháborúvá fejlesztették. A pekingi vezetők őket tekintet­ték olyanoknak, akik felhasz­nálhatók Vietnam-ellenes terve­ikhez. Eközben a népi elégedetlen­ség Kambodzsában növekedett. Az országban 1977 közepétől legalább hat felkelés volt. Az utolsó 1978 májusában bonta­kozott ki. Decemberben mega­lakult az ellenállás vezető szer­vé, a Kambodzsai Nemzett Egy­ségfront. A Pol Pót-rezsimen az sem segíthetett, hogy ismét e- lővették a legutóbbt három év­ben gyakorlatilag fogságban tartott Szihanukot. 1979. Január 7-én a forradal­mi egységek, megdöntötték a szélsőséges rezsimet. (NÉPSZABADSÁG) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A KGST Magyarország a felszabadulás úta eltelt három évtized alatt az elmaradott, feudális maradványukkal terhelt agráripari or­szágból fejlett ipar-agrár országgá változott. 1949 januárjában alapító tagként részt vett a -KGST létrehozásában. Már kezdeti szakaszában nagy jelentősége volt a KGST-országokkal, főként a Szovjetunióval folytatott kölcsönös gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatoknak, elsősorban a nehéz- és gépipar fejleszté­sében. A tervszerű és egyre bővülő együttműködés meggyorsí tóttá a szocializmus építésének ütemét. Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja és legdöntőbb fela­data a népgazdaság egyensúlyának további javítása, a harmo­nikus fejlődés megteremtése. A terv szerint a termelés és a nemzeti jővedelem 3—4 százalékkal, az ipar 4 százalékkal, a mezőgazdaság 3—3,5 százalékkal növekedik. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem 7 százalékkal, a reáljövedelmek 2 szá­zalékkal, míg a fogyasztói árak 4,7—4,9 százalékkal lesznek magasabbak. 1979-ben emelik a régen megállapított és általá­ban alacsony nyugdíjakat. A 30 ÉVES FEJLŐDÉS Fű EREDMÉNYEI A magyar népgazdaság fejlesztésének helyzetét befolyásolja az, hogy szegény nyersanyagokban és bányászati termékekben — a bauxit, mangánérc, szén és egyes építőanyagok kivételével. Erőteljesen fejlődött és fejlődik a földgáz- és kőolajtermelés, a vas-, az acél- és az alumíniumkohászat. A gyáripar kiemelkedő ága a gépgyártás, elsősorban a szer­számgépek, a villamos és mezőgazdasági gépek, autóbuszok gyártása, továbbá a híradástechnika, a vegyipar, a textilipar a ruházati- és optikai ipar, a bőr- és cipőipar, a gyógyszer- gyártás, a dohány- és szeszipar, valamint az élelmiszeripar. A felszabadulás óta alapvető változás ment végbe a mező- gazdaságban. A szocialista nagyüzemek létrehozása lehetővé tette a korszerű agrártechnikai módszerek alkalmazását. Ezért ma például a búza, kukorica, árpa, cukorrépa, mák, napra­forgó takarmánynövények termelésátlagával Magyarország el­éri a jó nemzetközi szintet, és a KGST-tagállamok viszonyla­tában is előkelő helyet foglal el. Gyorsan növekedett az in­tenzív kultúrák, főként a gyümölcsösök és a szőlő területe. A szocialista mezőgazdaság biztosítja az ország élelmiszer- -sz’ukségletét, sőt különböző primőrökön és gyümölcsfélesége­ken kívül kenyérgabonából, húsból stb. már kivitelre is jut. ÄRÜCSERE—FORGALOM A KGST-ORSZÁGOKKAL A Magyar Népköztársaság külkereskedelmi forgalmában, a népgazdaság kulcskérdéseinek megoldásában a Szovjetunió ki­emelkedő helyet foglal el. A magyar népgazdaság nyersanyag- szükségletének döntő hányadát a Szovjetunióból származó nyers­anyagokból elégítik ki. Magyarország a felhasznált vasérc 89, az olej 87, a villamosenergia 16, a foszforalapanyag 85, a nyersgyapot 71, a fenyőfűrészáru 77, a cellulóz 38 és a réz 30 százalékát a Szovjetunióból importálja. A Szovjetunióba irányuló magyar exportnak a 47 százaléka gépekből, berendezésekből és közlekedési eszközökből áll. Az IKAVUS-gyár termelésének 44. a Győri Vagon- és Gépgyár ter- molérfnrk 13, a Magyar Hajó- ás Darngyár gyártmányainak több mint 80 százalékát a szovjet piac veszi fel. Ezenkívül a szov­A gazdaságfejlődés három évtizede Jet importban jelentős helyet foglalnak el az orvosi berende­zések, a motorkerékpárok, alma, gyógyszerek, pamutszövet stb. Jelentősen fejlődik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termé­kek exportja. A friss és konzervált gyümölcs- és zöldségexport­jának több mint 30 százalékát Magyarország a szovjet piacon helyezi el. Magyarország külkereskedelmi gokkal 1977-ben forgalma a KGST-tagorszá­Érték millió rubelben Kivitel Behozatal Bulgária 69 91 Csehszlovákia 459 405 Kuba 29 18 Lengyelország 278 314 Mongólia 5 3 NDK 580 598 Románia 150 155 Szovjetunió 1847 1910 Összesen 3417 3494 Magyarországnak a KGST-országokkal folytatott árneserefor- galmáhan a Szovjetunió az előző éveivel nagyjából azonos a- ránnyal, 54 százalékkal részesedik. A magyar-szovjet árucsere- forgalmi jegyzőkönyvben nagy volumenű szállítmányok sze­repeltek az 1978-as évben is. A múlt évben Magyarország több mint 8 ezer különböző típusú IKARUS autóbuszt, ezekhez 94 millió rubel értékű alkatrészt, a Lada gépkocsikhoz 410 ezer készlet részegységet szállított a Szovjetuniónak. A timföld- -alumlniumegyezmény keretében az 1978-ban szállított timföld mennyisége elérte a 300 ezer tonnát. A korszerű ipari berende­zések exportjába tartoznak a híradástechnikai termékek, a- melyekből mintegy 100 millió rubel értékben szállított a ma­gyar ipar. Az NDK-val Magyarország még 1950-ben kereskedelmi együtt­működési szerződést kötött. Az NDK a Szovjetunió után Ma­gyarország második legnagyobb külkereskedelmi partnere. Je­lentősen fejlett a két ország járműipari együttműködése. Ma­gyarország egyre nagyobb mennyiségben szerez be az NDK-tól különféle járműveket, teher- 'és személygépkocsikat. Ugyanak­kor az NDK a második legnagyobb vásárlója az IKARUS-au­tobeszoknak. A termelési kooperáció fő területei a mezőgazda­ság. gépgyártás és járműipar. A vegyipar és gyógyszeripar te­rületén ugyancsak hosszabb idő óta széles körű az együttmű­ködés. Magyarország és Csehszlovákia számára földrajzi-gazdasági helyzetükből adódóan nagyon fontos kérdés, hogyan alakul­nak a gazdasági kapcsolatok. Hazánk 1988-ig Magyarország külkereskedelmi partnereinek során a második helyet foglalta cl, majd a harmadik helyre került az NDK mögé. Magyarország hazánk külkereskedelmében a negyedik helyen áll. Az elmúlt harminc év alatt a csehszlovák exportképesség növekedésének eredményeként dinamikusan fejlődött Magyarország gép- és a fogyasztási cikkek Importja. Hazánk nagy teljesítményű kazá­nokat, tehervagonokat, kokszolható szenet és kokszot, mező- gazdasági gépeket, sört, személy- és tehergépkocsikat, trak­torokat szállít. Magyarországról ellenértékként timföldet, au­tóbuszokat, garázsberendezéseket, pótalkatrészeket, kukorica- adaptereket, permetezőket, dohányszárltót, évente 200 személy- vagont, húst és hústermékeket, kenyérgabonát, gyümölcs- és zöldségkonzerveket stb. kapunk. Tavaly megkezdődött a dunai vlzierőmű-rendszer építése, amely a két ország eddigi legna­gyobb közös beruházása lesz. Kiemelést érdemel az eddigi építőipari együttműködés is, a- melynek keretében több kölcsönös kivitelezési akcióra került sor. Magyarország Ágcsernyőn (Öierna nad Tisou) munkásszál­lót, Bratislavában szállodát és diákotthont épített. Hazánk részt vett a magyar vasút villamosítási munkáiban, és bekapcsoló­dik az Adria-kőolajvezeték magyarországi szakaszának megé­pítésébe. A magyar-csehszlovák árncsere-forgalmi jegyzőkönyv 1978-ban 1 milliárd rubel értékű erőirányzatot tartalmazott. A TÖBB OLDALO INTÉZKEDÉSEK ÉS A MAGYAR NÉPGAZDASÁG A Magyar Népköztársaság teljes körű érdeklődést vállalt a KGST többoldalú integrációs intézkedések megvalósításában. Magyarország számára nagy jelentőségű lesz az Orenburg! gáz­vezeték, a Vinnyica-Albertirsa között 750 kV-os távvezeték meg­építése. Magyarország részt vesz az uszty-ilimszki cellulózgyár közös felépítésében, a kijembajevi azbesztdúsitó kombinát épí­tésében, új növényvédőszer-gyártó kapacitások létesítésében, atomerőművi berendezések gyártásában, a Zsiguli, Lada, Polski Fiat gyártási kooperációban, a számítástechnikai berendezések gyártásában, a gördülőcsapágy-gyártásában és más szakosítási és kooperációs megállapodásokban. Magyarország aktívan kapcsolódik be a KGST mezőgazdasá­gi- és élelmiszerellátási célprogramjába. A KGST-országok vi­szonylatában Magyarország vezető helyet feoglal el az 1 főre jutó kenyérgabona, hús és tojás termelésében. Az ország me­zőgazdasági területe a földkerekség megművelt területének csupán 0,15 százalékát teszi ki, mfg búzatermelése a világter­melés 1,5 százalékát és a kukoricatermelés 1,9-2,2 százalékát teszi ki. Magyarország búzaimportőr országból ismét búzaex­portőr ország lett. Évente több százezer tonna gabonát, gyü­mölcsöt, zöldség- és gyümölcskónzerveket, bort, több tízezer tonna húst és húskészítményeket, vágott baromfit, szállít a testvéri KGST-országoknak. Mihály Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom