Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-08 / 19. szám
Bán János és Dörner György Capek: A végzetes szerelem játéka című színmüvében (Markovics Ferenc felvétele) Bán János Búcsú Feszty Masától A Feszty család bölcsője a dél- -szlovákiai Ögyalla (Hurbanovo) volt. Itt élt a Rahrenbeck nagyapa, Itt születtek meg a fial: Feszty A- dolf, a híres építész, Gyula, a pre- govl és nyttral színház tervezője, itt él ma is Feszty István, akinek nevével cikkei révén a lapokban találkozhatunk, és persze itt született a család leghíresebb tagja, Feszty Ár= pád, a festő (1856—1914). Feszty Árpád a híres komáméi mesemondónak, Jókai Mórnak a nevelt lányát vette feleségül, aki Laborfalvi Róza gyermeke volt, és a Jókai Róza nevet használta. Házasságukból született egyetlen lányuk, akit Feszty Masa néven ismerünk. A szülőktől örökölt festői hajlam benne is korán kiütközött, e- zért az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább. Szablya Frischauf Ferenc tanítványaként. 1915-ben Münchenbe ment, hogy tovább képezze magát, itt H. Hoffmann volt a tanára. Csakhamar hírnévre tett szert, 1922-ben már az Ernst Múzeum rendezett kiállítást munkáiból, 1924-ben pedig gyűjteményes tárlatát láthatta a budapesti közönség. Sok hangulatos arcképet festett, így édesanyja ról és önmagáról is. 1926-ban megfestette a budapesti Nemzeti Színház számára Herceg Ferenc író arcképét. Később Olaszországba utazott, hogy művészetét tökéletesítse. Hosz- szabb időn át élt Firenzében, ahol az Ufflzi Képtár műremekeit tanulmányozta. Hazatérve Magyarországra, főleg Debrecenben és Budapesten működött. A Magyar Nemzeti Galériában megtalálhatjuk anyja arckéCMBCRCKevtK pét éppúgy, mint Kallós Ede képmását. Szomorú hírt kaptunk: 1979 tavaszán 84 éves korában eltávozott közülünk. Alkotásai azonban tovább élnek. —mártonvölgyi— A nemzet csalogánya 1850. szeptember 5-én Rimaszom- hatban (Rimavská Sobota) született Blaha Lujza — családi nevén Reind! — a magyar színművészet egyik legnagyobb egyénisége. A későbbi nagy színésznő, a „nemzet csalogánya“ szülei révén már gyermekkorában belekóstol a komédiás életbe, hiszen az apja, Retndi Sándor huszártiszt a szabadságharc leverése után vándorszínészként ten geti életét. Édesanyja szintén komédiásnő. Először nyolcéves korában Győrött tép fel színpadon, s az itt töltött négy év alatt a győri közönség ünnepelt gyermekprimadonnája lesz. majd tizennégy évesen a budai színházhoz szerződik, ahol énekes szerepekben ejti csodálatba a főváros közönségét. Budán felveszi a Köles! Lujza nevet. A budai színház anyagi gondok miatt bezárja kapuit, s a színésznő a szabadkai színházhoz kerül. Nemsokára férjhez megy Blaha Jánoshoz, a katonazenekar karmesteréhez, aki felfedezi a színésznő értékes hanganyagát, művészi tehetségét, és opera énekesnővé képezted ki, olyan sikerrel, hogy 1866-ban szerződést kap a debreceni színházhoz. Debrecenben Is olyan sikere van, hogy nevét az ország hamarosan megismeri, az újságok a magyar színművészet hajnalcsillagának nevezik, virtuozitásával bámulatba eiti a császári udvart is. Hat évig marad Debrecenben, majd 1872-ben meghívást kap a budai Népszínházhoz. A szabadságharc bukása utáni Bach-korszak erőszakos elnéme- tesítő törekvéseire méltó választ ad művészetével: a Népszínházát művé szi szinten egyenrangúvá teszi az állandó székhellyel bíró német színházzal. Tehetsége minden szerepkörben tökéletesen érvényesül, mégis a népies alakok megformálásával aratja legnagyobb sikereit. Művészetének leg nagyobb értéke abban rejlik, hogy nemcsak a közönséget, hanem művésztársait Is bevonja az ő alakította érzésvflágba. A népszínműveken kívül az operettben és a drámában is nagyszerűt nyújt. 1903. január 1-én művészi érdemeinek elismeréséül a Nemzeti Színház örökös tagjává választják, s koronás arany érdem kereszttel Jutái mázzá a király. A művésznő legkedvesebb darabjával, Szigligeti Ede Nagymama című színművével int búcsút a művészvilágnak, 1910-ben. Tizenhat évvel később, 1926-ban eltávozik az élők sorából. Szülővárosa kegyelettel őrzi emlékét, mellszobra, mely Bory János alkotása Rimaszombat főterén áll. Kovács Gyula Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékénak szerepkönyvét lapozza. Tekintete nyugtalanságtól vibrál, magatartása idegességet sugároz. Álmosan néz rám. — Nincs egy cigid? Kár. A pásztor szövegét mormolja. — Beszélgethetünk. Nem zavar. Csak egy kicsit fáradt vagyok. Tegnap késő estig a Vígszínházban játszottam, aztán hajnalig a szinkronstúdióban voltam. Két-három lépésre távolodok a könyvtől. Katonazöld kabátja kigombolva, keze zsebben. Behunyt szemmel memorizál, s ha megakad, középiskolás éveiről mesél. — Sokáig nem tudtam eldönteni, hová is menjek? Kézilabdáztam, irodalmi színpadon játszottam, s egészen az érettségiig úgy gondoltain: vegyészmérnök leszek. Aztán mégis a színművészetire jelentkeztem. Lehet, máshova fel sem vettek volna. Négy év telt el azóta. Rostavizsgákkal, próbákkal és előadásokkal teli mámoros évek. — A színészmesterség mellett az akrobatikaórákat szerettem leginkább. És az osztályfőnököm, Horvai István előadásait. A legjobb Csehov-rendezök egyike, de nemcsak szakemberként, pedagógusként is kitűnő. Ö tanított meg gondolkozni, látni, dramaturgiát értelmezni. Azt hiszem, valamennyien sokat kaptunk tőié. A jó osztályközösséget is neki köszönhetjük. Hogy az utolsó évben széthúztunk? Hívott bennünket a Víg-, a József Attila, a Madách Színház és a filmgyár. Ilyenkor már természetes módon válnak el az útjaink. Silvius, a pásztor utolsó mondatait idézi fel, majd így szól: — Gyarmathy Lívia rendezőtől kaptam első komoly film- szerepem. Egy tizenhét éves fiút játszok, aki javítóintézetből kikerülve próbálja megtalálni önmagát és élete értelmét. Minden szerdán — ez a film címe — találkozik a Papával, egy mozgalmi munkában részt vett idős emberrel, és beszél getésük során felismeri önbecsét. Nem több, mint egy év a- lat felnőtt lesz a kamaszból, s megtalálja helyét a világban. A film egyik kulcsszerepét, az államtitkárt Jifí Menzel, a világhírű cseh rendező alakítja. — Sajnos, elég keveset beszélgettünk a forgatás idején, de minden percben izgalmasnak láttam őt. Arra is rájöttem, hogy olyan művész, akinek az Oscar-díjon kívül személyes varázsa is van. Próbára hívják Most már nyugodt, s az éhsége is elmúlt. Szerepe, szerint remegve lép színpadra. Testét-lelkét szere lem gyötri, mégis félve, bátortalanul közeledik a pásztor- lányhoz. Gyávasága szinte nevetségessé teszi. Bán János utolsóéves főiskolai hallgató. Szeptembertől Játszik a Vígszínházban. Énökel-táncol Dér/ Tibor Popfesztiváljában, kocsmai vendég és kényszermunkás a Bűn és bünhő désben, HimaláJ herceg lakája az Operettben. Ősztől a pécsi Nemzeti Színház tagja. G. Szabd László Nyitra kulturális életéből Nyitra májusi művészeti eseményei közé tartozik a szlovákiai színházaknak az a seregszemléje, amelyet minden évben megrendeznek — immár hetedszer a nyitrai Kerületi Színház védnöksége alatt. Részt vesznek rajta a szlová kiai színházak, köztük a pre- sovi Ukrán Nemzeti Színház és a komáromi Magyar Terület5 Színház is. A hetedik színházi májust a vendéglátó nyitrai Kerületi Színház nyitja meg május 19- én Shakespeare halhatatlan szépségű művével, a Rómeó és Júliával. Másnap délelőtt a nyitrai Bábszínház mutatja be Marian Lajka helyi szerző Az aranybajú lány című gyermekdarabját, este pedig a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színház művészei Bertolt Brecht Galilei élete című darabját mutatják be. A harmadik este a komáméi Magyar Területi Szín^ házé lesz, amikor is Jílek, „Szilveszter“ című darabját viszik színre. Május 22-én a zvo- leni Jozef Gregor Tajovsky Színház kap szót: délelőtt a bábegyüttes Grimm egyik meséjével, este pedig a színház együttese mutatja be Stefan Kránák: Félresikerült jubileum című színdarabját. Május 23- án az Ukrán Nemzeti Színház művészeit láthatjuk R. Strhal Bolond friss szénalllat című darabjában. A trnavai Ifjúsági és Gyermekszínház 0. Sulaj: Epizód 39—44 című darabjával vendégszerepei. Május 25-én a preéovl Jonáé Záborsky Színház lép fel Peter Kovácik Recesz- szió című darabjával. Az utolsó este vendégként a bratisla- val Szlovák Nemzeti Színház művészgárdája A föld és a nap nevében című darabjával zárja a hetedik nyitrai színházi májust. XXX A Nyitrai Kerületi Képtár e- meleti helyiségeiben Zuzka Rusková és Marian Velba festőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt napokban. Zuzka Rusková Nezvan és Le- hotsky professzorok egykori tanítványa Bratislavában él, a művészeti népiskolában működik. Alkotásait Moszkvától Tokióig már bemutatták. Marian Velba szintén LehotskJ tanítványa volt, ma az építészeti kar tanáraként működik. A nyitrai tárlatot Alexander Richter, a képtár igazgatója nyitotta meg. Mártonvölgyi László Beatles—emlékmű Hozzánk is eljutott az a hír, hogy a Beatles-együttes megszűnésének 10. évfordulójára emlékművet lepleznek le a pop-zene kimagasló egyéniségének tiszteletére. John Lennon, Paul McCartney, Ringó Star és Georg Harrison két és fél méteres bronzszobra öt méter magas talapzaton áll majd Liverpoolban. Az emlékművet 1980 nyarán leplezik le. A költségeket 4000 fontra becsülik, amely összeg a Beatles-kedvelők táborában végzett gyűjtésből jön össze. Az együttesnek itt sokkal több rajongója van, mint másutt, annak ellenére, hogy a liverpooliak nagyon nehezen tudják elviselni, hogy az „6“ négyesük hűtlen lett szülővárosához. A Beatles-rajongők már előre ö- rülnek, hogy az emlékmű leleplezésén az együttes is részt vesz, és talán felelevenítik a több évtizeden át kedvelt dalaikat. Az együttes egykori menedzsere, Allan Williamson már kevésbé derűlátó. A Beatles-együttes ' még most is több ezernyi turistát vonz Liverpoolba, jóllehet a kedvencek már évek óta nem élnek ott. A látogatók többsége nem a város nevezetességei u- tán érdeklődik, hanem saját szemükkel szeretnék látni azokat a helyeket, ahol az együttes élt és dolgozott. Ilyen emlékből azonban kevés van. A legendás hírű Cavern club, ahol a Beatles pályafutását kezdte, már régen eltűnt. Az együttes egyik népszerű dalának címe, a Penny Lane egyben utcanév is, ahol az említett klub működött. Papp Sándor Kovács Kati Kovács Kati a V’ Moto-rock együttessel készítette el nyolcadik nagylemezét. A dalok szövegét Demjén Ferenc írta. — Milyen az új nagylemez stílusa? — Korai lenne még erről beszélni — mondja Kovács Kati. — Többnyire dallamos számokat énekelek, de úgy érzem, dalaimat nehéz besorolni valamelyik stílusáramlatba. — Szerintem helyes, ha valaki nem ragaszkodik mindig a megszokott szerzőkhöz. Felfrissít, ha olyan komponistával dolgozhatom, akii korábban elismertem, de nem ismertem. Amikor az LGT-vel készítettem a lemezemet, megkértem Presser Gábort, énekelje el nekem a dalokat. Nem szégyenlem, tanultam abból, ahogy ö e- lőadta saját szerzeményeit. — Hogyan értékeli a legutóbbi lemezét és annak fogadtatását ? — Régi álmunk volt Szörényi Leventével, hogy egyszer együtt vegyünk lel nagylemezt. Sokaknak az volt a véleménye, hogy a dalok szövegcentrikusak és nem eléggé slágerszerűek. A megjelenés után a kritikusok bírálták a lemezt, a közönség sem fogadta el azonnal. De azóta már sokan mondták, hogy többszöri meghallgatás után megszerették a dalokat. — Az énekeseknek lehetőségük van válogatni az e- löadandó számok között. Ön milyen szempontok szerint válogat? Azt énekli, amt önnek tetszik, vagy azt, amit várhatóan a közönség szívesen fogad? — Mindkét szempont fontos. Ezért is próbálkozom néha „lehetetlen“ dolgokkal. — Volt idő, néhány esztendővel ezelőtt, amikor általánosan elterjedt az a vélemény, hogy Kovács Kati a magyar rock-énekesnő. Azóta mintha kevesebb rockot énekelne. — Ez csak a látszat Mindig van rockszámom. De nem kötöm magam egy stílushoz, mert az megölné a fantáziát. Az énekesek számára egyébként kevés igazán fó rock készül, s ez nem elsősorban zeneszerzői qond. A rockzenéhez hozzávaló szöveg is kell, már pedig ágy tapasztalom, a szövegírók nem szívesen vállalkoznak az ilyen típusú vers megírására. A közönség ugyan szereti a kemény rockot, de úgy hiszem, egy énekestől nem várja el, hogy csak azt énekeljen. Koncertjeim egyórás programját úgy állítom össze, hogy abban minden stílusirányzat helyet kapjon. Sőt, színpadon angolul is énekelek. Nem vagyok sznob, de ha tetszik egy külföldi szám, felveszem a műsoromba. Mostanában például Bonnie Tyler Szívfájdalom című dalát szoktam énekelni. Gönczi Annamária Y
