Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-27 / 13. szám
PAP VERA Anya a Cseresznyéskertben, gyümölcsáruslány a Jó estéi nyár, Jó estét szerelemben, törette a Nyárban, Irma Az ü- vegcipőben. Akik bíztak benne: Esztergályos Károly, Márton László, Várkonyl Zoltán, Kapás Dezső. Akik a darabot írták: Csehov, Fejes Endre, Romain Weingarten, Molnár Ferenc. Aki a szerepeket életre keltette: Pap Vera. Bő ujjú pulóverben, bársonynadrágban ül előttem. Most még halkan, megfontoltan beszél. Egy-két óra múlva kék parasztszoknyát, rojtos fehér kötényt ölt magára, s ő lesz a világ legcserfesebb cselédlánnyá. — Lehet, elfogult vagyok magammal szemben, de azt hiszem, ha úgy játszottam volna a szerepet, mint Molnár Ferenc idején játszották, nem sok embert érdekelt volna a kis cselédlány szerelmi nyavalygása. Amit nagyon fontosnak tartottam Szabó Irma alakjában: a színházszeret ele. A „rongyos kis muskátli“ — akt miatt a „mérges-drága" műbútorasztalos otthagyja egynapos feleségét — ugyanis úgy imádja a színházai, ahogyan csak egy színész tudja szeretni. Tele van ambícióval, verseket ír, sőt, egyszer még „szereplésre“ is lehetőséget keres magának — botrányt csinál Sipos Lajos esküvőjén. — Emlékszik még az első próbákra? — Hát hogyne. Óriásinak, szinte beláthatatlannák és be- járhatatlannak tűnt a színpad. A nézőtér? Sosem láttam még annyi széket egy helyen. — S a bemutató napjára? — Azt sem fogom elfelejteni. Emlékszem, beszédórám volt aznap a főiskolán. Azt hittem, kiugrik a szívem a torkomon, úgy féltem az esti e- leadástól. Ideges voltam. Rettentő ideges. Korán bementem a Vígszínházba. Apró ajándékokat készítettem a kollégáimnak: Szegedi Erikának, Benkö Gyulának, Bilicst Tivadarnak, Szakácsi Sándornak, csakhogy gyorsabban múljon az idő. A szöveggel egyáltalán nem foglalkoztam. Lesz, ami lesz, gondoltam. Az utolsó pillanatban mégis el akartam tűnni a földszinti öltözőből. Aztán eszembe jutottak Bodrogi Gyula szavalja ilyen félelmet érzünk, csak azt kell mondogatni, hogy színpadra akarok menni, színpadra akarok menni...“ S egyszer csak színpadra szólított a felügyelő. — A harmincadik előadás u- tán gondolom, csökkent a félelme. — Csak a bemutató tétje múlt el, az Izgalom, a szorongás, továbbra is megvan. Nem is lenne jó nélküle... — Végzős volt a Színművé- szetin, amikor újabb színpadi főszerepet kapott a Pesti Színházban. Lorette szerepét a Nyárban ugyanolyan nagy sikerrel játssza, mint Szabó Irmát Az üvegcipőben. — Az első pillanatban ettől a kislánytól ts féltem. Azt gondoltam, ezzel a szereppel esek majd skatulyába, amely egy i- deig-óráig még jó, de hosszú távon veszélyes lehet. Amt miatt örültem neki: tetszett a darab első felvonása. Megérkeznek a képzeletbeli jelenet az Angi Vera című filmből. Középen Pap Vera és Szabó Éva. vendégek, s a kislányban elindul a szerelem meleg, bizsergő érzése, majd az éjszakai jelenetben ugyanazt próbálja eljátszani, amit a felnőttektől látott. Ezután gyors váltás következik, s én kibontott hajjal, érett nőként lépek színpadra. — Gábor Pál filmjében, a nálunk is bemutatásra kerülő Angi Verában' egy kommunista érzelmű ápolónőt játszik. — Két okból szeretem Angi Verát: ez volt az első filmszerepem, s belső tulajdonságaim révén nagyban hasonlítok Vészi Endre hőséhez. Nekem is korán meghalt az édesanyám... Nővéremmel csaknem egyedül maradtunk olyan fontos döntésekben, amilyenekben csaik egy anya tud igazi tanácsot adni. Ha úf szerepet látszok a színházban, apám is eljön megnézni. Pedig nem lelkesedett, amikor ezt a hivatást választottam ... Nővérem volt az, aki támogatott az elképzelésemben. Apám csak a csalódástól féltett. Attól, hogy el- keseredek majd, ha nem sikerül a tervem. Mindent megtett, hogy más pályára terel jen ... — A Cseresznyéskert Anyájához milyen érzések fűzik? — Gyorsan jött, próbafelvételek nélkül. Még arra sem volt időm, hogy mélyrehatóan foglalkozzak a szereppel. Esztergályos Károly, a tévéfilm rendező fe teljesen magamra hagyott. Még csak instrukciókat sem kaptom tőle. Szerencsére a főiskolán Várját is játszottam, így aztán nem éreztem távol magamtól a Cseresznyéskert alakjait. — Ljubov Andrejevnát Törő- cstk Mart játssza... — fó volt a szemébe nézni. Főleg, amikor azt kellett mondanom, hogy ,ft cseresznyéskertet eladták..., de mégis mtnek sírni? Hiszen nézd... az életünk még megmaradt...“ — A napokban feleződtek be a Háromszoros halállal című (Fotó: Markovics Ferenc) tévéjáték felvételei. Gábor Pál másodszor ts főszereppel bízta meg. — Az őszirózsás forradalom idején játszódó történet központi alakja Krucsay Margit telefonoskisasszony, akit Tisza Kálmán halálával vádol a bíróság. — Nem érzi tűit er keltnek magát ennyi szerep után? — Szerintem akkor lehet valakiből igazán fő színész, ha folyamatos munkával tanulhatja a szakmáját. G. Szabó László Az igazság keresés« Igor Talankln, a Nappali csillagok, a Csajkovszkij, A cél kiválasztása és más filmek rendezője Tolsztoj Szer- gij atya című kisregényét fílmésítette meg. A filmről így nyilatkozott a rendező: — Tolsztoj csaknem tíz évig írta ezt a művét. Újból és újból elővette a kéziratot és csak élete végén fejezte be. Abban az időben már a Feltárna dáson dolgozott, így a két műben felvetett gondolatok közel állnak egymáshoz. Kaszatszkij herceg, az elegáns arisztokrata elutasítja a fényes udvari karrier lehetőségét, helyette az öntökéletesítést, az élet értelmének megismerését választja. Tolsztoj az ő történetében Is az emberi élet céljával, a morális értékek és az igazságosság problémáival viaskodik. A megoldást nem az egyéni élet sikereiben, nem a hatalomban és gazdagságban, hanem a nép szolgálatában látja. A Szerglj atya hősét Tolsztoj végigkíséri az életen, egészen az öregkorig. Lélektanilag hitelesen ábrázolja az ember csodálatos képességét, a változásra, az elbukást követő katarzison át az erkölcsi megújulásra. Könyvéből sugárzik a meggyőződés, hogy minden ember megismételhetetlen: egyfelől a világegyetem parányi darabkája, másfelől összegeződik benne az egész világegyetem ... Tolsztoj művének megfilmesítése számomra nem pusztán a soron kő vetkező alkotói feladat volt. Minden művész életében akad egy időszak, a- mikor szüksége van a megtett út átgondolására, még akkor is, ha ez az önvizsgálat nemcsak optimista, lelkesítő gondolatokat sugall. így a Tol- sztoj-adaptáció nekem nem az összegezést, hanem inkább új horizontok keresését jelentette. A Szerglj atya feldolgozása közben akaratlanul magam Is felülvizsgáltam az alkotás perspektíváit, az életemet. Nem hí szem, hogy a próza közvetlenül átültethető volna filmre, valami mindig elvesz, más pedig hozzáadódik. A film elsősorban látvány, ezért érdekesnek cselekményesnek és az érzelmekre hatónak kell lennie. A probléma tehát az, hogyan lehet filmre vinni Tolsztoj prózáját, hogyan tehetjük láthatóvá az író gondolatait természetről, emberi kapcsolatokról. Ez a próza kizárja a leegyszerűsítést, ezért arra törekedtem, hogy a néző az adott pillanatban magától jusson el a vála szókhoz, melyeket a mű sugall. — Nem kevés gondot okozott a szereplők kiválasztása, elsősorban Kaszatszkijé. Alakját különböző életszakaszókban kell életrekeltenl. Emel lett érzékeltetni szeretném Tolsztoj vívódását, útkeresését Is. Ehhez nem volt elegendő egyszerűen jő, tehetsé ges színészt találni, ehhez egyéniség kellett. Ilyen egyéniség a kiemelkedő színész, a film kiváló ismerője, akii Kaszatszkij szerepére, szerződtettünk: Szergej Bondarcsuk. (vpm) Ä Baccara duó Az „Igen uram, tudok bugizni“ című számmal ismertté vált spanyol kettőís nevét gyorsan megtanulta a világ. A „Tud ön franciául?“, a „Granada“^ „Bamba-la Bamba“ és a „Ked vesem“ című számaik gyorsan meghozták a sikert. Hazánkban még nem jártak, de a könnyűzenei műsorokat figyelők sokszor találkozhatnak a nevükkel. Az utóbbi időben mégis egyre többen teszik fel a kérdést: mi történt a két lánnyal, hogy egyszer csak eltűntek? Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél: tartja a magyar közmondás. Az orvos megállapítása szerint a fe kete hajú Mayte pihenésre és súlycsökkenésre szorult. Visszautaztak hazájukba, Spanyolországba Mayte szigorú diétája eredményes volt; rövid idő alatt 48 kilóra fogyott. A szünet — ameddig nem léptek fel — mindkettőjük számára hasznos volt. Pihentek és most új konnertkör- ntra készülnek, amelynek első állomása Norvégia. Munkájukat eddig is a szerencse, a siker kísérte, miért ne folytatódhat naV tovább? Legutóbbi számukkal „Az firdög vigyen Lora- dőba“ ismét forró hangulatot teremtettek magok körül. Mária könyve! ír. — A kényszerpihenő alatt mindennap írtam néhány oldalt és így las san elkészült életem első könyve. Hogy miről szól? Bevallom, önző voltam és magamról írtam. Nem a pályafutásomról, hanem arróll az időről, amikor még csak négyéves voltam, s égv képzeltem el, hogy én leszek a »■'ág leghíresebb grafikusa — mondta. FGI
