Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-09 / 2. szám
1978 — Vannak periódusok az életemben, amikor úgy érzem, hogy megy a munka, máskor meg nem. Az 1976— 77-es év nagy kátyú volt számomra, de éreztem, hogy van elég erőm, ambícióm a színvonalas munkához, mégsem találtam meg a kibontakozás formáit. Az elmúlt évben viszont sikerült „rátalálni“ Önmagámra, és kicsit büszkén elmondhatom, hogy eleget tettem azoknak a követelményeknek, amelyeket magam elé tűztem. Tömören tehát: az 1978 as év a munkahelyemen, a Vasgyárban is, és a magánéletemben is föl, sikeresen telt el. Jól zártam az első évfolyamot a politikai főis- kólán. A munkahelyemen sikerült az Ifjúsági szervezet munkáját stabilizálni, rengeteg nehézséget megoldani, főleg a múltból ránk maradiakat. Sikerült megfiatalítani, felújítani szervezetünk vezetőségét, olyan embereket bevonni a vezetésbe, akiket már mi neveltünk. Munkánkat fémjelzi az is, hogy az elmúlt év decemberében a SZISZ-től megkaptuk a „Fesztiválcímer" kitüntetést; az év u- tolsó napjaiban vettük át Prágában. Bármennyire sikeresnek- fónak nevezhetem is az elmúlt évet, felmerültek a- zonban hiányosságok is. Az új esztendőt „tiszta lappal“ szeretnénk kezdeni és folytatni eddigi tevékenységünket. Legfontosabb feladatnak tartjuk a gyengébb a- lapszervezetek, kollektívák munkája színvonalának az emelését. Nem az a célunk, hogy a Vasműben legyen két-három kitűnő alapszervezet, hanem minden egyes tagot, brigádot' munkára, aktivitásra akarunk serkenteni. Az egyes Iskolák pionírszervezeteinek is többet as karunk segíteni, már csak azért Is, mert az idei esztendő a gyermekek éve. Eddig 18 alapiskolának nyújtunk hathatós segítséget, a- hol szervezetünk tagjai kü- ' lönféle szakköröket vezetnek. Ve nem hiányzunk a ! környezetszépítést akciókból és más munkákból ' sem. Számomra az elmúlt év különösen jelentős volt: ott lehettem Kubában a XI. VIT-en. Rengeteget beszélhetnék az ottani élményekről, most csupán azt szögezném le, hogy számomra a részvétel többet jelentett 1 mindenfajta kitüntetésnél, a- nyagí, erkölcsi elismerésnél. | Ügy érzem, aki tagja volt ; a küldöttségnek, a legmesz- szemenöbb elismerésben ré- , szesült. Az idei évre „csupán“ e- gyetlen célt tűztem magam elé: megtartani és napról napra fokozni munkánk színvonalát, igényességre nevelni a fiatalokat, hiszen ez szervezetünk egyik legfontosabb feladata. (Elmondta: Peter Dulo, a Kelet-szlovákiai Vasmű SZISZ-szervezetének elnöke.) —zolczer— ; Foto: a szerző : 1979 Egy világbajnokig számára teniszezni annyit jelent: utazni és utazni, vagyis az idő nagy részét otthonától távol tölteni. Pár napig keményen harcolni a pályán, aztán gyorsan összecsomagolni — és megérkezni a kővetkező verseny színhelyére. Oda, ahol állandó feszültségben él majd legjobb és legtapasztaltabb vetélytársaival. De milyen egy teniszező a magánéletben? Mi érdekli őt, és hogyan szórakozik? Ezekre a kérdésekre is válaszol Renata Tomanová, hazánk többszörös teniszbajnoka, aki 1977-ben nemzetközi teniszversenyt nyert Ausztriában, második lett a szófiai Universladén az egyéni versenyben, négyesben ugyanott világbajnoki elmet szerzett, Hiltonban pedig a wimbledoni aranyérmes Virginia Wadeo felett aratott győzelmet. ß enata Tomanová ma is boldogan emlékszik vissza első külföldi útjára. — Hamburgban egy ifjúsági versenyen képviseltem először hazánkat. Csak bámultam a hatalmas kikötőt, a hajókat, az addig még ismeretlen környezetet. Ami nagyon érdekesnek tűnt számomra: a családias elszállásolás. Hogy mit vettem ma3 gamnak? Azt hiszem, egy kardigánt és néhány magnőtekercset. Mert a modern zenét nagyon kedvelem... Még ma is ké3 pes vagyok napokig futkosni a slágerlista-vezető dalokért. Hogy ki a kedvencem? Gloria Galnor és Barry White. Első külföldi győzelmét 1972-ben Pá= rizsban aratta a Roland Gallos elnevezésű ifjúsági teniszbajnokságon. Akkor vettem meg magamnak az Eiffel'3 -torony kicsinyített mását. Még ma is ott áll a szekrényemen. Valahányszor ráné3 zek, mindig a győzelmemet juttatja ej szembe. És azt, hogy a verseny után rög3 tön kocsiba ültünk, másnap már Prágá3 ban voltunk. Aztán déltájban újra bevá3 gódtunk a kocsiba, s Olomoucban álltam pályára. A győzelem azonban furcsa módon elmaradt, a harmadik fordulóban u3 gyanis kiestem. A tenisz miatt még a szerelmet sem Is3 meri, írta róla egy újságíró. Mi igaz eb-- bői? f Ötvenketten lí ) [ a 15 millióból J 52 J ugyanis szép szál legény, és a sportolók között a legbarátságosabbak. Itt van például Smith. Távolról sem annyira barát3 ságtalan, mint azt bizonyára sokan kép3 zelik. Két évvel azelőtt alkalmam volt őt jobban megismerni egy ünnepi estélyen. Sokat beszél, az Igaz, de érdekes, jópofa ember, jól ismerem Newcombe-t is. A sporton kívül egyéb dolgok Is komolyan érdeklik őt. Előzékeny és segítőkész ember. Tavaly Japánban elakadásom volt a repülőjegyem miatt, s őt hihetetlen gyorsasággal mindent elintézett helyettem. Nastase? Fura teremtés. Nem ts beszélgetek vele annyit, mint másokkal. Éppen hogy köszönünk egymásnak, s már roha3 nunk is tovább. Connors-t sem nagyon kedvelem. Ö a magánéletében Is úgy vi3 selkedlk, mint a teniszpályán. Ezek után, ugye, eléggé világosan elmondtam, milyen férfitípus áll hozzám a legközelebb. Amikor az ausztriai Kltzbühelben a do3 bogó legfelső fokára állt, csupa jót mond3 tak róla. • — Ebbinghaus-sal versenyeztem utoljára. .Amikor.az egyik. locdhendjével szó szerint lehajtott a pályáról, s én nem ta3 láttam el a teniszlabdát, bánatomban és zavaromban az egyik bíró térdére ültem. És attól a perctől kezdve mindenki ne3 kém szurkolt. A nemzetközi teniszversenyek általában szépségkirálynő-választással érnek véget. Renata Tomanová Is nemegyszer elnyerte a legcsinosabb teniszbajnoknő címet. — Két évvel ezelőtt a Pferovban megrendezett EB-n, tavaly pedig a jugoszláviai Mariborban választottak meg szép- ségklrálynőnek. KI ne örülne ennek. Egy alkalommal még az angol újságírók Is kiválasztottak a világ legcsinosabb sportolói közé. Renata Tomanová 23 éves, s ahogy mondani szokták, előtte a világ. A sportban éppúgy, mint a magánéletben. Hogy mit szokott magával vinni a sportfelszerelésen kívül? Hajszárítót, kozmetikai dolgokat, hosszú ruhát és magnót. — Van benne valami... De nem teljes mértékbenl A teniszező férfiak többsége Erik és Larissza barátnője . Tavaly örömhír kapott szárnyra a Bratislavai Magyar Gimnázium diákjai között: a Pus- kin-emlékverseny KoSicén rendezett országos döntőjén az első és második helyezett az iskola tanulói közül került ki. Az első díjat Czibula Ildikó, a másodikat pedig Latika Hajnalka vitte el. A győztesek nagyon boldogok voltak, de Ildikó különösen, hiszen az első helyezésért egyhetes szovjetunióbeli utat nyert. „Balay Vera orosz szakos tanárnőm ösztönzésére indultam a Pusktn-szavalóversenyen. Nagyon nagy öröm számomra, hogy első helyezést értem el. A jutalomnak meg kétszeresen örültem, ugyanis már pionírkoromban három hetet a Szovjetunióban tölthettem egy sza- ratovi nemzetközi pionírtáborban, s ott úgy megszerettem az orosz nyelvet, hogy elhatároztam, csakis orosz nyelvszakos tanár leszek. Két szovjet pajtással tartok fenn baráti kapcsolatot. Erik Szatibalgyievvel Frunzéből és Larissza Kuzmi- nával Szaratovból — vallotta Ildikó. A Szovjetunióban töltött három hét alatt felejthetetlen élményekben volt részem. Prágából repülőgéppel érkeztünk Leningrádba, ott három napot töltöttünk, az Asztória-szállö- ban laktunk. Csodálatos voit a Téli Palota, az Ermitázs, az Auróra, Katalin cárnő palotája, melyeket eddig csupán képekről Ismertem. Puskinovban meglátogattuk a Piszkarev-te- metőt, ahol tömegsírban vannak eltemetve a 900 napos blokád áldozatai. A következő napokat Moszkvában töltöttük, itt szállónk ablakai a Vörös térre néztek. Nagy hatással volt rám a Lomonoszov Egyetem, a Borogyl- női csata panorámája, Moszkva és Leningrád csodálatos városok. Megleptek a széles, és mindig tiszta utcák és terek, gyönyörű parkok.“ Ildikó most másodikos. Nélküle elképzelhetetlen egy-egy Iskolai rendezvény, ünnepély. Énekel, szaval, tagja az Ifjú Szívek táncegyüttesnek is. Tavaly a SZISZ tudományos pályázatán első helyezést ért el. Tóth Erika — A lányok hülyék. — A fiúk ts. — De a fiúk erősebbek. — A lányek meg szebbek. — A fiúk viszont okosabbak is. — A lányokat meg ez egyáltalán nem érdekli. — A lányokat semmi sem érdekli, csak a szerelmeskedés. — A fiúkat meg csak a nők. — A nőket meg csak a férfiak. — A férfiakban meg nincsen érzés. — De van, tudd meg, mert az én bátyám is szerelmes. — Az én nővérem viszont a földrajztOi nárba szerélmes. — A gimnáziumba? — Abba. Teljesen. — Es te melyikbe? — Semelyikbe. — A dirihelyettesbe sem? — Abba sajnos nem lehet, — Mert öreg? — Mert lapát fülű. — Es aztán? — Es aztán felesége ts van. — Es öt nem Izgatja, hogy a krapeknák lapátfüle van? — Tudod, ez az, amit nem értek. — Mert a lányok hülyék. Például lehet, hogy a feleségének még lapátabb füle van. Talán akkora, mint egy elefántnak, és biztos azért nem hozza be sosem a tanévnyU tóra. — Biztos. — Egyáltalán nem biztos, de lehet. — Te, jó, hogy nekünk nincs akkora fülünk, mint a dirihelyettes feleségének. Remélem, nem ts fog megnőni akkorára. — Másunk nő meg. A fülünk már ki van fejlődve. A bátyámé se nő már évek Óta. — Es igazi szerelme van a bátyádnak? — Azt elhiszem. — Lerajzolod? — Nem, mert a lányok hülyék. — Mikor rajzold le a bátyádat! — Te meg a nővéredet, jó? Lerajzolták őket egymás mellé. Egy meztelen nőt és egy férfit. Köréjük fákat, úté rágok at, patakokat, hegyeket, ugrabugra állatokat és nagy nagy csöndet. — Szép — mondta a kisfiú. — Szépek — mondta a kislány. K. 1. SZERELEM Elkényeztetett gyerek "^ecsényi András rajza s
