Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-13 / 11. szám
Lidice, Báláié, Ifjúsági Vasútvonal, Ifjúságfalva, Klennem Gottwald Gj Kohó, Knalupy, széles nyomtávú vasútvonal. Csupán hevenyében soroltuk fel az ifjúság felszabadulás utáni országépitő vállalkozásainak egyes állomásait, amelyeket a teljesség igényével nehéz lenne e helyen felsorolni. Az ifjúság a szabadság első napjától kezdve minden e- rejét és lelkesedését a haza szolgálatába állította. Különösen megnövekedett a fiatalok tettvágya a Februári Győzelem után. Ennek a rövid krónikáját próbáljuk most felvillantani. IFJÚSÁGI VASÚTVONAL Az 1947-es évben az Ifjúság már több nagy országépitő akcióban vett részt. A nagy szárazság Idején például jelentős segítséget nyújtott az aratásban, amikor „Egy szem se vesszen kárba“ jelszóval 70 000 CSISZ-tag kapcsolódott be az aratásba. E hagyományt követi az u- tóbbi években a SZISZ aratóversenye. Az ifjúság legnagyobb szabású akciója azonban az Ijúsági Vasútvonal építése volt. Az ifjúság küldöttsége még 1947 végén felkereste Element Gottwald elvtársat, az akkori miniszterelnököt, hogy hozzájárulását kérje a Hron- ská Dúbrava — Banská Stiavnica közötti Vasútvonal építéséhez. A Februári Győzelem után megindulhatott az építkezés. A lelkes fiatalok rövid másfél év alatt, rendkívül nehéz hegyi terepen elkészítették a pályát és leraktáik a síneket, ami a gépesítés akkori színvonala mellett emberfeletti teljesítmény volt. Az Ifjúsági Vasútvonal azonban több volt egyszerű építkezésnél. Ahogy Kiérném Gottwald elvtárs néhány héttel a vasútvonal megnyitása előtt tett látogatása alkalmával mondta: „Az Ifjúsági Vasútvonal az ifjúság szocialista emberré válásának iskolája“ Idén, október 28-án lesz 30 éve, hogy a vasútvonalon megindult a közlekedés. LIBCICEI-MY JAVAI MOZGALOM Az ifjúsági mozgalom történetében e- gyedülálló helye van a libCicei-myjavai mozgalomnak, amely a szocialista munkaverseny első tömeges megnyilvánulása volt. A libcicei gépgyár fiataljai kitűzték a jelszót: Szirénabügástól szirénabúgásig. Mint a jelszó is elárulja, a mozgalom a munkaidő maximális kihasználására i- rányult. A munkahelyeken rohamcsapatok alakultak, amelyek ügyeltek a munkaidő betartására. A fonákságokat és a lógást az üzemi hangszórón és a faliújságon bírálták, s ez a módszer rendkívül hatásosnak bizonyult. Szlovákiában elsők között a myjavaiak csatlakoztak a libőicei felhíváshoz, és a mozgalom gyorsan terjedt az egész országban. 1948 végén már 152 üzemben működtek ifjúsági rohamcsapatok. A CSKP IX. kongresszusa újabb ösztönzést adott a mozgalomnak. A munkaidő kihasználása mellett az ifjúság a figyelmét a selejtgyártás elleni harcra és az újítómozgalomra irányította. , ifjüsagfalva Harminc évvel ezelőtt kezdődött el a falu szocializálása, amely gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdasági termelés jellegét és a falu egész arculatát Az ifjúság is a szocialista nagyüzemek megalapításának élvonalában haladt, sőt. mint ahogy azt Element Gottwald a CSISZ 1. kongresszusán megállapította, a parasztfiatalokat kevésbé terheli a falu konzervativizmusa, a földhözra- gadtság. szükségszerű, hogy az új szövetkezeti gazdálkodási forma legfőbb propagálóivá váljanak. Ennek egyik állomása volt Ifjúság- falva létrehozása. 1949. április 4-én —, a napokban lesz tehát ennek 30 éve — Stefan 2afko elvtárssal az élen. aki részt vett az Ifjúsági Vasútvonal építésének első időszakában, húsz fiatal érkezett a Vág és a Kis-Duna összefolyásánál álló magányos pásztorkunyhóba. Azért érkeztek, hogy a Szlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának megbízásából mlntagazdaságot hozzanak létre. Megalakították az egységes földmü- vesszövetkezet előkészítő bizottságát és hozzáláttak a munkához. Mindenekelőtt bevetettek és beültettek 72 hektár területet a senki földjén. A továbbiakban felépítettek két sertésistállót, több tyúkólat, és faibarakkot a később érkező brl- gádosoknak. Időközben hozzáláttak további szűzföldek feltöréséhez és lecsa- polásához. 1949. november 16-án az ú- jonnan felépült tyúkfarmon megtartották A szocializmus az akkor 60 tagú egységes földműves- szövetkezet alakuló gyűlését. A Szlovák Tervhivatal hozzájárulása val még ugyanabban az évben lerakták a leendő falu első házainak alapjait. Egy évvel később, a szövetkezet megalapításának első évfordulóján már állt Ifjúságfalva első huszonöt háza. A további években az elszánt, lelkes munka ragyogó példáját adták. Évről évre gyarapodott a község lakóinak száma, évről évre gyarapodott a szövetkezet vagyona. A tízéves évforduló idején 1959- ben Ifjúságfalva már több mint 800 lelket számláló község, a szövetkezet már több minit 1000 hektáron gazdálkodott, évi bevétele meghaladta a 4 millió koronát. s az állami alapokba egy év a- latt 30 vagon hússal járultak hozzá. Tovább teltek az évek és újabb föld- darabokat ragadtak ki a könyörtelen természet karmaiból. Az eredeti elképzelés, a mintagazdaság egyre inkább valósággá vált. SZÁRAZFÖLDI KIKOTO 1948-at írtak és hazánk legkeletibb csücskének egyik jelentéktelen kis községéből, Agcsernyőbő! (Ciema nad Tl- sou) egymás után gördültek ki az ország belsejébe a szovjet búzával rakott vonatok, hogy megmentsék hazánk lakosságát az éhbaláltól, amely az előző évi katasztrófális szárazság után fenyegette. A további szerelvények vasércet szállítottak a gyárakba. Az egyvágányú vasútvonalon szinte megállás nélkül zakatoltak a vonatok, sőt két vágány is kevés lett volna ahhoz, hogy lebonyolítsák a Szovjetunió és Csehszlovákia között a hirtelen megnövekedett forgalmat. Ehhez újabb vágányra volt sziiki ség és ennek a megépítése ismét az ifi júság nevéhez fűződik. Az első 139 társadalmi munkás Lito- méficéből érkezett Agcsemyőbe. összeszokott csapat volt, a litoméficel fiúk már kiállták a próbát a Lidice — Most — Litvínev ifjúsági építkezésen. Éjt napi pallá téve dolgoztak. Tóleo-nyáron lai pátta-l rakták át a szovjet vagonokból a búzát és a vasércet. Gépesítésnek akkor még nyoma sem volt az átrakói állomáson, s egy lapát vasérc 20—25 kilogrammot is nyomott. Mivel az egyvágányú vasút tényleg e- elégtelennek bizonyult, ezért 1950 elején megkezdték a második számú Barátság Vasútvonal építését, amelyre az ifjúság vállalkozott. Az öreg Borsi (Bor- äa) kolostor falai 1950 elején teltek meg a jókedvű fiatalok nevetésével. A vasútvonal építői elhatározták, hogy a Bors — Királyhelmec JKráL Chlmec) 30 kilométeres szakaszt két év alatt megépítik. A feladat nem volt könnyű. Hidat kellett verni a Bodrog folyó fölött, télen fagyoskodtak az építők, nyáron a környező mocsarak lakói, a szúnyogok tették elviselhetetlenné a Barátság Vasútvonal építőinek életét. A fiatalok lelkesedését és munkakedvét azonban semmi sem apasztotta el. Betartották szavukat. a vasútvonal építését határidő e- lőtt, 1951. november 3-án befejezték. Azóta több millió áruval megrakött szerelvény gördült át a Barátság vasútvonalon, valóra váltva nevének jelentését: kér nép megbonthatatlan barátságát. AZ IFJÜSAGI volgyzarógat Az első ötéves terv egyik legnagyobb ifjúsági építkezése, amely ifjúsági völgy- zárőgát néven vonult be a történelembe, Noslce mellett épült. Némelyek e- gyenesen az Ifjúsági Vasútvonal építéséről jöttek Nosicóbe, mások az ország egyéb helyein edződtek a kemény munkában. Sokan fizetésre sem tartottak igényt, csak kasztot és szállást kértek. Mivel azonban kezdetben még fedél sem volt a fejük fölött, szétszedték az ifjúsági vasútvonal fabarakkját, hogy No- sicében állítsák fel újra. A völgyzárógát fiatal építői emberfeletti munkát végeztek. A kemény földmunka mellett az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Az Ivóvízellátás is nehézségekbe ütközött, ezért nagy volt az öröm, amikor a keszonosok ásványvízre bukkantak. Az öröm azonban nem tartott sokáig. A vegyi elemzés megállapította, hogy a víz annyi szénsavat tartalmaz, hogy még a vasbetont Is szétmarja. És ez a víz egyenesen a völgyzárógát alapjánál tört fel. Szerencsére egy távolabbi próbafúrással sikerült eltéríteni a feltörő vizet, s az építkezés tovább folyhatott. Az egésznek annyi lett a haszna, hogy a völgyzárőgát mel- lé gyógyfürdő épült, amelyben légzőszervi megbetegedéseket gyógyítanak. Az ifjúsági völgyzárógát építkezésén mintegy 55 000 fiatal váltotta egymást. Legtöbben szakképzettség nélkül érkeztek. Sokan szakképzettséget nyertek és örökre megtelepedtek a Vág partján, vagy az ország más építkezésén érvényesítik szaktudásukat. Azok, akik aki kor a betont keverték a Vág partján, ma már jó ötvenesek, de még most is büszkék lehetnek arra, hogy ott voltak szocialista országépftésünk alapjainak lerakásánál. Palágyi Lajos sC ÜE) SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A CSKP IX. kongresszusának fő irányvonala - a szocializmus építése A SZISZ politikai oktatásához közölt segédanyag mostani témája a CSKP IX. kongresszusa, amely pontosan harminc évvel ezelőtt kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát. Ezt azért tartjuk érdemesnek feleleveníteni, hogy tudjuk, milyen körülmények között ment végbe hazánk sokoldalú fejlődése. Az ifjúság kezdettől fogva fontos szerepet játszott a IX. kongresszus határozatainak megvalósításában, ezért szükségesnek tartjuk, hogy felvillantsuk az első országépítő munka egyes mozzanatait, illetve a párt és az ifjúság kapcsolatának kérdéseit. h azáink szocialista építésében rendkívül fontos, meghatározó szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa. Jelentősége mindenekelőtt abból ered, hegy kitűzte a szocializmus építésének fő i- rányvonalát, meghatározta azokat az a- lapvetö gazdasági feladatokat, amelyek segítségével a politikai hatalom kivívása után népünk felépíthette a szocializmust. 1948 februárja lezárta a CSKP-nak a politikai hatalom kivívásáért és a proletárdiktatúráért folytatott harcának szakaszát. Ezt a szakaszt az a törekvés töltötte ki, hogy a győzelmes forradalom megalapozza hazánkban a szocializmus építését. A kommunista párt a legszélesebb néptömegek támogatásával teljesen új helyzetet teremtett a társadalomban, ami múlhatatlanul szükséges volt ahhoz, hogy a szocializmust az elmélet talajáról átültesse a .társadalmi gyakorlat talajába. Dolgozó népünk a párt vezetésével átlépte a társadalmi fejlődés egy újabb szakaszának küszöbéi, amelyben a társadalom megszabadult az elnyomás nemétől. A szocializmus építésében elért eredmények bizonyítják, hogy a párt és a nép sikeresen megbirkózott a szocializmus építésének meglehetősen bonyolult kezdett feladataival. Népünk áldozatos munkája olyan művet hozott létre, a- mely nemzeteink legdicsöbb tettel közé sorolható. A CSKP a Februári Győzelem eredményének megszilárdításával egyidejűleg hozzáfogott a másik fontos feladat teljesítéséhez, a gazdasági program kidolgozásához. A pártszervek fokozatosan kidolgozták a szocializmus é- pítésének fő irányvonalát, amelyet 1949. májusában a CSKP IX. kongresszusa fogadott el. Csehszlovákia Kommunista Pártjának új irányvonala a kiéleződött nemzetközi helyzetben jött létre. A világ két ellentétes táborra oszlott. A szocialista táborban tömörültek a Szovjetunió, valamint az európai és az ázsiai népi demokratikus országok, amelyek sokoldalú együttműködéssel a szocializmus felépítésére, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megőrzésére törekedtek. Az Imperial isin tábor alnpla az nMBicnaMMBaumin Forradalmi és történelmi feladat Egyesült Államok által vezetett tőkés államok tömbje lett, amelyhez csatlakoztak a többi tőkésország antidemokratikus erői. Céljuk a kapitalizmus megszilárdítása, a kommunista mozgalom elfojtása, a népi demokratikus államok és a Szovjetunió gazdasági fejlődésének visszatartása volt. A CSKP-nak és vezetőségének becsű letóre válik, hogy ebben a bonyolult helyzetben Ss képes volt építeni korábbi politikájára és kidolgozni a szocializmus építésének fő irányvonalát, a- mely általában megfelelt a csehszlovákiai fejlődés feltételeinek és szükségleteinek. A kommunista párt azokból az aránylag kedvező feltételekből Indult ki. amelyek már korábban létrejöttek. A forradalom békés fejlődése, az államosított gazdaság hatalmas Ipari bázisa, a lakosság szociális összetételében a munkásság maga százalékaránya, a munkásosztály döntő szerepe az ország politikai életében és a CSKP vezető szerepe a Nemzeti Frontban — ezek mind alapvetően befolyásolták a szocialista építés fő irányvonalának kidolgozását. A CSKP 1949 májusában megtartott IX. kongresszusa betetőzte azt a folyamatot, amely 1948 februárjával kezdődött A szocializmus énítéséirjok fő irányvonala a lenini elvekre épült, amelyet altkor már igazoltak a Szovjetunió szocialista építésének tapasztalatai. Mindenekelőtt célul tűzték ki a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét a népgazdaság minden ágazatában. Ennek érdekében továbbra is fejleszteni kellett a termelőerőket és a termelési viszonyokban is további változásokat kellett eszközölni. A fő irányvonal a legnagyobb hangsúlyt a szocializmus anyagi- -műszakl bázisának megteremtésére helyezte, s ennek érdekében kidolgozták az 1949—1953-as időszakra az első ötéves tervet. Az első ötéves tervet népgazdaságunk szocialista építése és átalakítása első szakaszának terveként dolgozták ki. Célja az volt, hogy szavatolja a világpiacon köztársaságunk függetlenségét, erősítse védelmi képességét, létrehozza a mezőgazdaság szocialista átalakításának múlhatatlanul szükséges anyagi feltételeit, leküzdje Szlovákia lemaradását és biztosítsa a nép életszínvonalának szüntelen emelkedését. Az első ötéves terv fő láncszeme a termelés és az ipar átépítése volt. Az ipari termelésnek a tervidőszakban 57 százalékkal kellett növekednie, ebben kulcsfontosságú szerepe volt a nehéziparnak. Szlovákia tervszerű iparosításával nemcsak a termelőerők megfelelő fejlesztése veit a cél, hanem a szlovák és a cseh nemzet egyenjogúsítása során a nemzeti kérdés gazdasági vetü- letónek megoldása Is. A CSKP IX. kongresszusa a termelési viszonyok kérdéseivel is foglalkozott és meghatározta elsősorban a csehszlovák mezőgazdaság további perspektíváját. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus nem építhető fel a falu szocializálása nélkül. Ennek útját képezte az egységes földművesszövetkezetek létrehozása és a mezőgazdaság gépesítése. A szocialista nagyüzemi termelésre való átmenet konkrét formája az egységes földművesszövetkezet lett. Klement Gottwald elvtárs ezzel kapcsolatban ezt mondta: „Végül pedig fokozatosan életbe kell léptetni az egységes földművesszövetkezetekről szóló törvényt, és gondoskodni (Folytatás a 4. oldalon)
