Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-19 / 51-52. szám
■*, M |sÄ.i-:i:Äx Az SZKP KB főtitkára a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnöke, Leonyid Brezsnyev aláírja a .'Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozatát, Ügy szokás, hogy december vége felé megvonjuk a mérleget, mennyivel vitte élőre az elmúlt esztendő a béke és haladás ügyét. Milyen reményekkel kezdhetjük az elkövetkező 1979-es esztendőt. A választ a Varsói Szerződés tagállamainak nemrég tartott tanácskozásán kiadott, mélyen átgondolt, rendszeres és rend szerező dokumentum adja meg. A program összesít mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a szerző dés tagállamai tettek az elmúlt időszakban, csoporto sítja, rendszerbe foglalja a tennivalókat, és kidolgozza a megvalósítás ésszerű sorrendjét is. AZ ENYHÜLÉS ESÉLYEI Leonyid Brezsnyev a tanácskozás részvevőinek tiszteletére adott díszvacsorán igen tömören összegezte a megbeszélés és a nyilatkozat lényegét. „Ügy gondolom — mondotta az SZKP főtitkára —, hogy tanácskozásunk legalább három kérdésre adott világos választ.“ Az első kérdés Brezsnyev elvtárs megállapítása szerint a világhelyzet értékelése, s a. tanácskozás válasza Igen világos: a negatív jelenségek ellenére van a nagyobb, átfogó célok felé. Másrészt azzal, hogy a nukleáris leszerelést ugyancsak az államok Igen jelentős része sürgeti. A feladatok másik csoportja a leszereléssel kapcsolatos. A moszkvai nyilatkozat itt is változatos progra mot irányoz elő, olyat, amely a meglevő eredményeken alapul. Javasolja a már kész tervek, a folyamatban ievő tárgyalások mielőbbi eredményes megoldását, a katonai költségvetéseik csökkentését — elsősorban 3 nagyhatalmaknál —, s előirányozza az európai megállapodások gyorsabb megkötését. A Varsói Szerződés tagállamainak tárgyalási készségét mutatja, hogy minden téren lehetségesnek tartják a legváltozatosabb formák, a legkülönbözőbb megállapodások megkötését. Az európai katonai problémák rendezése például úgy is lehetséges, hogy a kiindulópont a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eredményes befejezése legyen, de egyáltalán nem zárja ki az olyan lehetőséget sem, hogy a biztonsági konferencia valamennyi részvevőjének bekapcsolásával tárgyaljanak az európai katonai enyhülésről. lehetőség az előrelépésre. A második kérdés a tenni- nivalók meghatározása: itt a Varsói Szerződés tagállamai elsősorban a fegyverkezési verseny ellen a leszerelésért vívott harc kérdéseit állították előtérbe. A harmadik kérdés az, hogy miként biztosítható ennek a harcnak sikere, s a válasz erre ugyancsak világos a nyilatkozatban: egységben egymással és minden haladó demokratikus erővel kell elérni a célokat. A dokumentum részletesen kifejti ezeket a tömör összegezéseket, s néhány témával ki Is bővíti őket. A világhelyzet értékelésénél abból indul ki, hogy az enyhülés tendenciája mindinkább nyilvánvaló hatást gyakorol a világ fejlődésére, bár ugyanakkor megnöve- kedett ellenfeleink tevékenysége is. Ahhoz, hogy az enyhülési folyamat tovább erősödjék, mindenekelőtt konkrét, gyakorlati lépésekre van szükség. Közvetlen környezetünkben. Európában elsősorban arra, hogy a politikai enyhülést katonaival egészítsék ki, s erről a lehetőség szerint a biztonsági konferencia részvevőinek legközelebbi, madridi átfogó tanácskozásán már valamiféle megállapodásra jussanak. Tágabb értelemben, az egész világban pedig az a feladat, hogy a leszerelésért, a fegyverkezés ellen folyó küzdelemben érjenek el eredményeket. „Döntő fordulatot kell elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszerelésről folyó tárgyalásokon“ — összegezi a programnak ezt a részét a nyilatkozat. A dokumentum és különösen az abban foglalt felhívás Igen pontosan „rangsorolja" a tennivalókat. Az első csoportba azok kerültek, melyek a leginkább veszélyes problémák, - a legtöbb fenyegetést jelentő kérdések megoldására vonatkoznak. A Varsói Szerződés két ilyen veszélyt eme) ki. Az első az erőszak alkalmazása, illetve az ezzel történő fenyegetés a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek egyértelmű eltiltását követeli. Közismert, hogy a világ senk országa, így elsősorban a fejlődő államok maguk is fellépnek hasonló követeléssel — így ennek a programpontnak megvalósításához reális alapok vannak. A másik súlyos fenyegetést ma a világban a nukleáris fegyverkezés, az ilyen fegyverek jelenléte és egyre szaporodó száma jelenti: ezek ellen is haladéktalanul akciót sürget a nyilatkozat — mégpedig a legváltozatosabb formákban, amelyek a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló kétoldalú szovjet-amerikai megállapodás mielőbbi megkötésétől a nukleáris fegyverek minden fajtájának teljes eltiltásáig, a meglevő készletek megsemmisítéséig terjednek. Itt is a realitásokkal számol a program. Egyrészt azzal, hogy a meglevő szőkébb lehetőségek kihasználásától kell haladni A haderőcsökkentési tárgyalásokon van lehetőség arra, hogy már megmaradjanak az eddig benyújtott tervek és javaslatok megvitatásánál, de arra is, hogy olyan új témákat is bekapcsoljanak a megbeszélések napirendjébe, amelyek a közlemény megfogalmazása szerint „nyugtalanítják a másik felet“ — vagyis például a harckocsik, illetve a taktikai rakéták kérdéseit. A másik félnek kell most kihasználnia a lehetőséget, ha valóban megegyezésre törekszik. A tennivalók harmadik csoportja mindenekelőtt arra Irányul, hogy kiküszöbölje az államközi kapcsolatokból mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik az együttműködést, megnehezítik a bizalom légkörének kialakulását, feszültségeket okoznak és robbanásveszélyes helyzeteket teremtenek a világban. Az Ilyen tényezők közé sorolja a moszkvai dokumentum azt, hogy még fennállnak a gyarmatosítás maradványai, a fajüldöző rendszerek, s jelentkeznek az újgyarmatosítás; kísérletek. Ezzel a témával külön fejezetben is foglalkozik a nyilatkozat. De ugyancsak ki kell küszöbölni a tagállamok szerint a nemzetközi életből — s ez rendkívül fontos feladat — az egyenjogúság, a szuverenitás, a függetlenség megsértésére irányuló kísérleteket, a próbálkozásokat azzal, hogy beavatkozzanak más államok belügyeíbe. AZ EGYSÉGTÉNYEZÖ SZEREPE A világhelyzet elemzése és a tennivalók meghatározása mellett a dokumentum harmadik tényezője annak megvilágítása, hogy miként lehet mindezt megvalósítani. Ezért foglalkozik Igen részletesen a szocialista országok egységének, együttműködésének megszilárdításával, az eddigi eredményekkel s a további teendőkkel. Éppen ezt. az egységet, együttműködést tekinti ugyanis kulcsfontosságú összetevőnek az együtt megfogalmazott program közös érvényesítésében. Az egység a döntő tényező — s egyúttal erre épülhet a szélesebb körű összefogás minden más olyan erővel, amelyet hasonló célok vezetnek. A moszkvai nyilatkozat nyomatékosan aláhúzza a szocialista országok és azok kommunista és munkáspártjainak tárgyalási készségét, együttmű ködésl szándékát a legkülönbözőbb demokratikus erőkkel, pártokkal, szervezetekkel, kormányokkal. Mindazokkal, akik ugyancsak az enyhülés megszilárdítására, a folyamat megerősítésére törekednek. Mindezeknek az erőiknek összefogását tartja szükségesnek a moszkvai nyilatkozat ahhoz, hogy a nagy és bonyolult feladat, a béke megszilárdításának feladata megoldható legyen. in 6 Az imperialista hatalmak évről évre fokozzák a fegyver* kezési hajszát. Ennek következménye a katonai kiadá* sok állandó növekedése. A grafikon milliárd dollárok* ban szemlélteti ezt a tényt. MIÉRT HARCOLUNK A FEGYVER NÉLKÜLI VILÁGÉRT? — Mert az elmúlt évben az emberiség 400 milliárd dollárt fordított fegyverkezésre, azaz minden órában csaknem 46 millió dollárt. Az 1977-es esztendő katonai kiadásainak összege egyenlő 65 latin-amerikai és afrikai ország globális társadalmi termékével. — Egyetlen katona kiképzése és ellátása évente átlag 12 300 dollárba kerül. Világviszonylatban ugyanakkor-átíagban alig 219 dollárt fordítanak egy tanuló oktatására. A világ 25 legszegényebb országában, ahol csaknem 150 millió ember él, az évi bruttó nemzeti termék alig éri el a 60—70 dollárt fejenként. — Egyetlen (20 megatonnás) hidrogénbomba robbanóereje tízszeresen felülmúlja az USA által a második világháború folyamán ledobott hagyományos bombák erejét. — Egy év katonai kiadásaival a világon 10 millió új lakást, kétszáz, 200 000 lakosú város, kórházak, nyolcmillió ággyal, 200 000 km hosszú autosztráda építhető. — A nukleáris leszerelés megvalósításával 2000 tonna hasadóanyag szabadulna fel, ami elegendő lenne az 1980-ra tervezett erőművek felének az üzemeltetésére. — A fegyverkezési hajsza fejlődéskorlátozó jellegét tanúsítja, hogy 8 milliárd dollárral a világon fel lehetne számolni az írástudatlanságot, 10 milliárd dollárral biztosítani lehetne a fejlődő országok gabonaszükségletét, egyetlen nukleáris meghajtású tengeralattjáró árából fedezni lehetne a malária leküzdésére célzó világ- programot. — Azzal az összeggel, amelyet mindössze négy nap alatt katonai célokra fordítanak, biztosítani lehetne a Föld éhinségsújtóttá övezeteiben 200 millió gyermek évi ellátását. Egyetlen korszerű harci gép árából tíz és tízezrek élete lenne megmenthető a járványos és krónikus betegségek felszámolásával. örök Értek Beszélünk haladó és humanista, realista gondolkodó és hazáját szerető internacionalista szemléletű és háborút megvető, boldog jövőt óhajtő és érte tenni kész emberekről. Ugyanezt néhány szóval is kifejezhetjük: a béke építői és védelmezői. Ebben a magatartásban és cselekedetben kifejeződik ugyanis az ember és az egész társadalom alkotókészsége és ereje, az elkötelezettsége az egyetemes haladás mellett, eltökéltsége az emberi viszonylatok előnyös átalakítására. A béike tudatos építője alkotó ember, aki nem pusztán a háború ellen har col, hanem ennél többet a- kar: emberségesebb világot. Ezért fogtak össze éppen harminc évvel ezelőtt a békemozgalom megszervezésében döntő szerepet játszott wroclawi értelmiségi világtalálkozó részvevői: Joliot-Curle és Ehren- burg, Aragon és Éluard, Anna Seghers és Solohov, Bernal és Picasso s a többiek, és ez vezérli követőiket, a békeharcosok mai nemzedékét is. A békemozgalom hazánkban is egyszerre száll síkra a társadalmi fejlődés és a nemzetközi biztonság ű- gyéért, amikor zászlajára írja: szocializmus és béke. Világméretekben is a szocializmus erői állnak ki a legkövetkezetesebben a béke mellett. Nemzeti keretek között szintén bebizonyosodott, hogy a szocialista építőmunkában, a közéletben való példamutató helytállás testesíti meg elsősorban a béke védelméiT VAN LEHETŐSÉG AZ ELŐRELÉPÉSRE
