Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-14 / 46. szám
/ „A XI. VIT sikere és győzelme minden egyes kubai állampolgárnak. A fesztivál megrendezésével az ország erősebb, a nép tapasztaltabb, öntudatosabb, szervezettebb lett. Lelkesebben és energikusabban néz szembe a jövő megoldásra várö feladataival. Az elért siker örömmel és a holnapot tekintve bizakodással tölthet el valamennyiünket.* Két héttel a VIT befejezése után olvastam Fidel Castro fent Idézett üzenetét, melyben a Kubai KP első titkára, az ország állam- és kormányfője, köszöntötte a szabadság szigetének minden egyes lakóját, jómagam egy héttel a VIT megkezdése előtt érkeztem meg Havannába, amikor a kubaiak már megkezdték a „visszaszámlálást*. Az egész fővárosban szorgalmasan dolgoztak. Aki már készített elő rendezvényt, emberek találkozóját, akár csak egy lakodalmat le, tudja, mennyi gonddal jár az Ilyesmi. Csupán száz embert vendégül látni le nagy felelősség. Itt a nagy házigazda, a ku bal nép 18 500 embert látott vendégül, 145 országból, közel két héten át. A kétmilliós Havanna ünneplőbe Öltözött. Éjszakánként a város utcáit járva láthattam, hogy fiatalok és Idősek ott ültek a házak előtt a kitett asztal mellett, kezükben ollóval, és a fesztivált szimbolizáló virágokat vágtak ki, ragasztottak össze, hogy reggelre már ott díszelegjenek házuk homlokzatán. Házak, utcák keltek nemes versengésre egymással a díszítésben. Készültek a művészek Is. Egyik este felkeresett szállodánkban Dino Garda, a kulturális minisztérium vezető dolgozója és a kubai nemzeti program próbájának megtekintésére invitált bennünket. — Nem bánjátok meg — mondta. — Hogy Jutunk el oda? — kérdeztem. — Egy pillanat. Telefonálhatok? Száz kilométeres sebességgel száguldottunk, de a művésznő Így Is szívesen válaszolt kérdéseinkre. Elmondta: mostani fellépésük nek az ad különös jelentőséget, hogy az egész világ előtt szerepelnek és bemutathatják a kubai kultúra népi, nemzeti jellegét. Amikor a balettra tereltük a szót, szinte a vezetésről megfeledkezve magyarázta el, hogy a kubai balettra hatott az amerikai balett- iskola és a szovjet balettiskola Is. Mindegyikből tanultak és mindkettőt a kubai népi kultúra elemeivel fűszerezték. A Marx Károly nevét viselő, 150 nézőt befogadó színházban javában folyt a próba. A kubai művészeti élet legjelentősebb képviselői léptek a reflektorok fényébe, hogy felkészüljenek a gálaműsorra. Ejfél felé járt az Idő, amikor egy ötven év körüli férfi jött be a nézőtérre. Aki észrevette, felállt, hogy üdvözölje. Bólintott, hogy csak folytassák a próbát.' Mellettünk foglalt helyet. Armando Hart, a Kubai KP KB Elnök ségének tagja, kulturális miniszter, Is kiváncsi volt arra, hogyan készülnek fel a nagy napokra a művészek. Megelégedéssel nyugtázta, hogy e próba jól folyik, és KUBAI TALÁLKOZÁSOK — Tessék. Negyedóra múlva egy 1500-as Zsiguli fékezett le a szálloda bejáratánál. A kormánykerék mögött elegáns fiatalasszony ült. — Lolpa Aranjo — mutatkozott be. — A kubai nemzeti balett magántáncosa, a híres szovjet balett-táncosnő, Mája Pllszeckeja sógornője — tette hozzá mosolyogva Dlno. — Nem kell mindent ki- pletykázni — vetett rá Lolpa egy pillantást, miközben a Zsiguli nagy Ívben kanyarodott ki a tengerparti su- gárútra. A fenti képen: Havannai egyetemisták. Alatta: Havanna egyik forgalmas utcája. Lent: Fiatalok a munka- padok mellett. amilyen észrevétlenül érkezett, ugyanúgy távozott. Dlno barátunk a próba szünetében pedig nem kis büszkeséggel mondta al, hogy a kubai fiatalok a hőstettek ezreivel Írták be nevüket hazájuk jelenkori történelmébe. Annak Idején ők alkották a felkelő hadsereg gerincét, ők voltak az analfabétizmus elleni harcban az úgynevezett „betűhadsereg" (aki Imi és olvasni tudott a fiatalok közül, tanítani ment), de kt— (M 5 veszik részüket a cukorcsatából, vagyis a cukornád betakarításának rendkívüli kitartást Igénylő munkájából is. Ml, akik gyermekkorunkból még ismerjük a kézi aratást, ennek minden nehézségét, nehezen tudjuk elképzelni, mit jelent ma- chetával vágni a cukornádat a 35—40-fokos hőségben, öt-hat hónapon át (eddig tart a cukornád betakarítása). Külön dicsőség, ha valaki az aratás folyamán eléri a bűvös százezres számot, vagyis százezer ar- roba nádat vág le (egy ar- roba 11,5 kg). Ügy tervezik, hogy 1980-ra a cukornád betakarítását 80 százalékra gépesítik. Biztosan furcsának tűnik, hogy egy művészi program előkészítésének szünetében a cukornádról kezdtünk beszélgetni. Am a cukornád ás a cukortermelés Kubában még mindig nemzeti ügy. Hiszen az ország devizabevételeinek mintegy 80 százaléka a cukorklvltelből származik. A XI. Világitjüságl Találkozóra mentem Kubába. És ha riportjaimban nemcsak a nyolc feledhetetlen nap eseményeivel foglalkoztam, tettem ezt azért, mert csodálom a kubai nép lelkesedését, mindennapi hőstetteit. A televízió, a rádió és a lapok naponta beszámoltak a nagy találkozó legfrissebb eseményeiről. Most két hónappal a VIT befejezése után már nyugodtan értékelhetünk. A fesztivál megmutatta, hogy a találkozó résztvevői és a mögöttük álló milliók tudják és értik, hogy most és a következő évtizedekben rajtuk Is — és egyre Inkább rajtuk — múlik, hogyan alakul a világ, az emberiség sorsa, jövője. A fesztivál megmutatta nekünk egy jövőbeni világ képét. Havanna magasra emelte az a"‘'imperialista szolidaritás, a béke és a barátság zászlaját. CSIKMAK IMRE A lengyel óceánjáró flottának van egy olyan hajója, amelynek a feladata bővebb, mint a hasonló típusú és rendeltetésű szolgálatban levő más hajóké. Vízre bocsátása óta egy időről Időre felfrissített kiállítást visz magával. A kikötőkbe érve pedig — ez is szokatlan dolog a hajózásban — a matrózok csónakokkal fuvarozzák a fedélzetre a partról az érdeklődőket, és azután apró ajándékokkal, jelvényekkel, kiadványokkal, plakátokkal Is elhalmozzák őket A hajó Antoni Gamuszewsklről, a világszerte elismert lengyel óceanográfusról kapta a nevét, aki a második világháború után a Lengyel Tengerészeti Akadémia első igazgatója volt. A Garnuszewski egyike az akadémia öt új, korszerű kikép- zöhajójának, 1974 júliusában bocsátották vízre Szczeczinben, és a Lengyel Szocialista Diákszövetség — a Nemzetközi Diák- szövetséggel közösen — mintegy „kezességet* vállalt fölötte. Közelebbről arról volt szó, hogy egy, a Tengerészeti Akadémia ás a lengyel diákok között létrejött egyezség értelmében a hajón az NDSZ állandó kiállítást rendezhetett be. A felsorakoztatott plakátok, Jelvények, újságok, különböző kiadványok az NDSZ tevékenységével és ezen keresztül a világ haladó diákmozgalmának fejleményeivel Ismertetik meg a szemlélőt. A Garnuszewski 120 diák egyidejű képzését oldja meg. De nemcsak klképzöhajó, hanem hagyományos áruszállítással Is foglalkozik. A diákmatrózok többségükben európaiak, de jónéhány afrikai országból Is fogadnak el jelentkezéseket a gyakorlóidőre, amely átlagosan két hónapig tart. Ennyi idő alatt teszi meg ugyanis a hajó oda-vissza az utat az anyakikötő, Gdansk és Földközi-tenger kikötői között. Rendszeresen megfordul például Casablancában, Tuniszban. Oranban, de a portugál és a spanyol kikötőkben is jól ismerik. A hajónapló bejegyzései szerint az NDSZ-kiállltás eddigi legnagyobb sikerét Algériában és Portugáliában aratta ahol ezrek látták, de e legutóbbi utak során Spanyolország ban Is jelentősen nőtt látogatottsága. (Érdemes megjegyez nünk, hogy az első kiállítás anyagát döntően azok a tárgyak alkották, amelyeket először 1974 tavaszán Budapesten mutattak be, ez NDSZ XI. kongresszusán.) A diákok nem elégszenek meg a kiállítás puszta bemutatásával. A kikötőkben rögtönzött találkozókat, összejöveteleket is tartanak a helyi fiatalokkal. A baráti beszélgetések során természetesen sok minden szóba kerül, egy-egy ország népének szokásai, Ifjúságának élete csakúgy, mint a nemzetközi diákmozgalom fejleményei. Az esetleges nézetkülönbségek ellenére Is a cél — hogy jobban megismerjék, megértsék egymás problémáit, sikereit — mindig teljesül. £s ez a legfontosabb. Európa és Afrika sok országának többszáz diákja erősíti meg a kéthónapos gyakorlati kurzus végén: nemcsak hajózási tapasztalatokban váltak gazdagabbá, hanem élvezetes, hasznos vakációnak Is beillett az út. Majd tengerészszokás szerint „jó szeleket* kívánnak a következő turnus résztvevőinek. A Világ Ifjúsága nyomán AZ NDSZ.HAJÖJÄN" JÓ SZÉLLEL \