Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-17 / 42. szám
Több olvasónk kérésének téve eleget, ismertetjük 3 Állandóan visszatérő kérdés, hog\ az őszi vagy a tavaszi ültetés jobb-e Mindkettőnek megvan a maga elő nye, meg a hátránya Is. Az őszi ültetés esetén a növények gyökérképződése még az ősz folya mán megindul és a köve kező évben a növények sokkal szebbek, fejlet tebbek lesznek, mint a tavasziak. A késő őszi, sőt a téli ültetéstől sem kell félni. Az ültetést csupán a fagyott talaj, a gyökérzetet ;rő hideg levegő korlátozza. Az őszi ültetésnek egyetler hátránya, hogy zord tél ese tőn egy-egy tő kifagyhnt. Ezt ugyan meg lehet akadályozni a tavaszi ül tetőssel, de ezek a tövek az első év ben sokkal lassabban fejlődnek, mint az ősszel ültetettek. Ültetés előtt a talajt megfelelően elő keli készíteni. A ‘.növény a mély rétegű, humuszban és tápanyagban gazdag talajt kedveli A legtöbb kér ti talajt már több éven keresztül gondozták, így itt nincs különösebb gond az előkészítésre. Hasznos a zonban, ha itt is komposztföldet, me szezett tőzeget adagolunk a talajhoz Ültetéskor műtrágyát vagy éretlen istállőtrágyát sose használjunk, mert a rózsagyökerek erre rendkívül ér zékenyek hogy a rözsák szeretik a napos, világos helyet. Északi oldalon, fák vagy épületek árnyékában nem pom páznak, de a déli falak mellé sem célszerű rózsákat ültetni, mert az erős háttérsugárzás kedvez a külön féle betegségek és kórokozók elter iedésének. A rózsák helye ne legyen nagyon szeles, de azért a levegő mozgása se legyen megakadályozva Az ültetés előtt a talajt mélyen lehetőleg két ásónyomra úgy kell fellazítani, hogy a talaj felső rété ge ne kerüljön a rózsák tövére. A mély talajmunka rendkívül fontos, mert a rózsagyökerek mélyre, néha egy méternyire behatolnak a talajba A szükséges ültetési távolság meg állapításakor elsősorban a fajta tu lajdonságait kell szem előtt tartani, de ha jó hatást akarunk elérni, a növényeket ne ültessük egymástól túl nagy távolságra. De túl sűrűn sem kell ültetni a töveket, mert ak kor gátolják egymást a fejlődésben A kerti ős az ágyrózsákat legjobb 35—40 cm-re ültetni egymástól, de a nagyon erős növekedésű fajták ülte tési távolsága 40—45 cm lehet. Soros ültetéskor tehát 3 tő is kerülhet egy méterre, az ágyak kiültető sekor pedig kb. 8 darabbal kell szá molni egy négyzetméterre. A kúszórózsákat sem szabad túl közel ültetni egymáshoz, mert ak kor a növények nem fejlődhetnek kellőképpen és csak kusza bozótot adnak. Természetesen a fajta tulaj donságait Itt Is figyelembe kell ven ni. A rózsákat megvásárlás után mielőbb ültessük el. Ha erre nincs mód, akkor a töveket ideiglenesen el kell vermelni, hogy az ültetésig a gyöke rek ki ne száradjanak. Ültetés közben is gondoskodni kell arról, hogy a növények ki ne száradjanak, ezért ajánlatos többször vízzel megpermetezni. A gyökereket közvetlenül az ültetés előtt 25—30 cm-re vissza kell vágni. A gyökér- metszés új gyökerek képzésére serkenti a növényt. Az ültető gödröt akkorára ássuk, hogy a gyökereknek meghajlás nélkül elegendő helyük legyen. Az ültetési magasságra nagyon kell ügyelni. A szemzési hely kb. 2—5 cm-re legyen a talaj felszíne alatt. A rózsákat úgy kell az ültetési gödörben tartani, hogy mélyebben legyen egy kissé a kelleténél. A gyökerek betemetése után a mélyebben tartott növényt egy kicsit meg kell rázni, hogy a föld minél jobban eloszoljon a gyökerek között. Végül a töveket jól be kell taposni. Akár az őszi, akár a tavaszi ültetéskor a rózsákat azonnal fel kell kupacolni, hogy kevesebb vizet veszítsenek, de őszi ültetés esetén ez a fagyoktól is védelmet nyújt. A föld legalább 20 cm magasságig takarja a növényt. A törzses rózsákat feltöltés helyett dönteni kell, mindig arra az oldalra, amelyiken az alanynevelés közben keletkezett metszlapok láthatók Ha a másik oldalra döntjük, a törzs eltörik. Hogy a gyökerek és a hajtások között egyensúly legyen, a növények föld feletti részét is meg kell metszeni. Ezt a műveletet, akár tavasz- szal, akár ősszel ültetjük a rózsát, a metszést mindig tavasszal végezzük el. gllbőség 96 cm. Anyaga 25 deka műszálfonál és 3-as tűvel | horgolunk. Horgolási minta: a kezdő számmennyiség osztható hárommal. 1. sor: a kezdő láncszemsor minden 2. láncába 1 egyráhaj- tásos pálcát teszünk, közöttük 1 láncszem. 2—4. sor: azonos az 1 sorral, a pálcák mindig az előző sor pálcáira kerülnek. 5. sor: az e! ső 5 pálcára ismét pálcát horgo tunk. A következő lyukba 1 pálca- csomót teszünk: [5 egyszerre befelezett egyráhajtásos pálca) annak 1. tagját az 5. pálca tövébe öltjük, a 3 következőt a lyukba, az ötödiket a következő pálcára tesszük. Az 5 kővetkező pálca 1. tagjával folytatjuk a sort, amelyet a pálcacsomó utolsó tagjával ugyanoda öltjük. To vább is 3 lyuksor és 1 pálcacsomós sor következik. A pálcacsomós sorban mindig 2 pálcacsomó közötti középső lyuk fölé tesszük a csomót. Horgolási próba: 25 láncszem, vagy pálca és 10 sor = 10x10 cm. Háta: 118 láncszemmel kezdjük Az alapmintával horgolunk 24 centit Innen mindkét oldalon az 1. pálca elé 1 pálcát és 1 láncszemet teszünk. Ezt a szaporítást még egyszer a következő 6. sorban megismételjük. A karkivágáshoz 35 cm hossznál 1x6, és minden 2. sorban 3x2 pálcát, vagy láncszemet hagyunk el (A továbbiakban csak pálcát mondunk) 20 cm karöltő hossznál a váltakhoz minden sorban 3x6 szemet állni hagyunk. Az utolsó sorban a középső 49 pálcát nem horgoljuk tovább, mindkét oldalon a vállalthoz a megmaradt 7 pálcát egyszer lehorgoljuk. Eleje: a hátával azonosan kezd- ’ük, és 2x mindig 6 cm után a há ‘ával azonosan szaporítunk. A kar- kivágáshoz a hátával azonos magas tágban 1x6, 1x4, és 2x2 pálcát ha- gyünk el. A nyakkivágáshoz 10 cm karöltő magasságban a középső 33 pálcát állni hagyjuk. A kerekítés hez még 4x2 pálcát hagyunk el. To vább egyenesen horgolunk a hátával azonos vállmagasságig. A váltakat a hátával azonosan alakítjuk ki. Djja: 50 láncszemmel kezdjük. Az ujja bővítéséhez 8 cm után 1x2, és 'ovább minden 4. sorban 7x2 pálcával szaporítunk. 40 cm egész hossznál a felső kerekítéshez minden sorban 1x4, és 2x2 majd minden 2. sorban 3x2, ismét minden sorban 2x2 és 1x4 pálcát hagyunk el. A megmaradt 23 szemet egyszerre befejezzük. összeállítás: a részeket nedvesen kifeszítjük és száradni hagyjuk. A nyakkivágásban és az ujjszélre vékony tűvel a következőképpen horgolunk: 1. sor: rövidpálca sor. 2. sor: félpálcasor, 3. sor: azonos az első sorral. 4. sor: pikósor: 1 rövidpálca, 3 láncszem, 1 rövidpálca vlsszaöltve a 3. láncba. Az előző sor következő pálcája kimarad és a pikóva] folytatjuk a sort. —o— Mellbőség 92 cm. Anyaga 40 deka gyöngyfonál, 3-as tűvel kötjük, és 2 és feles tűvel hrogoljuk. Kötésminta: a kezdő szemmennyiség osztható hárommal. 1. sor: 2 sima 1 fordított váltakozik a sorban. A sor végén 1 fordított van, 2. és minden további sor azonos az 1. sorral. Ügyeljünk a . szaporításnál és a fogyasztásnál a szemek sorrendjére. Kötéspróba: 27 szem, és 40 sor = 10x10 cm. Háta: 129 szemmel kezdjük. 40 cm magasságig egyenesen kötünk. Itt a karkivágáshoz 1x4, 1x3, 1x2 és 4x1 szemet fogyasztunk. 18 cm karöltő- hossznál a nyakklvágáshoz a .középső 37 szemet befejezzük, majd a mélyítéshez mindkét oldalon 1x3, 1x2, lxl szemet fogyasztunk. 19 cm karöltő magasságban a váltakhoz 3x9 szemet fogyasztunk. Eleje: azonos a hátával, mélyebb nyakktvágással. 8 cm karöltő hossznál a középső 29 szemet befejezzük. A kerekítéshez minden 2. sorban 1x3, 2x2, és 3x1 szemet fogyasztunk. Ujja: 51 szemmel kezdjük. 5 cm hossztól a bővítéshez lxl, tovább minden 8. sorban 1x2, minden 10. sorban 10x1 szemmel szaporítunk. A felső kerekítéshez 40 cm hossztól 1x4, 1x3, 1x2, 20x1, 2x2, és 1x2 szemet fogyasztunk. A megmaradt 9 szemet egyszerre befejezzük. Összeállítás: a részeket összevarrjuk. A nyakklvágásba pántot horgolunk. 1. sor. rövidpálcasor, 2. sor: minden 3. rövidpálcára 1 egyráhajtásos pálcát teszünk, közöttük 2 láncszem. 3. sor: rövidpálcasor. 4. sor: pikósor. Azonos a horgolt blúz pikósorával. Dupla fonallal -115 cm hosszú láncszemsort horgolunk. A zsinór két végét elvarrjuk, és a pálcasorba fűzve elöl csokorra kötjük. 'Öl A bélférgek által okozott megbetegedések az egész világon, így hazánkban is előfordul nak. Főleg a gyermekeket és a fiatalokat ve szélyeztetík. Vidéken gyakoribb a fertőzés mint a városokban. A megbetegedés okozói azok az élősködők amelyek kivonják más élőlény testéből a sa ját megélhetésükhöz szükséges nedveket, s maguk mérges anyagokat termelnek, miálta károsan hatnak „vendéglátójuk“ anyagcseréjé re, Idegrendszerére, mert vegyileg és mecha nlkusan Ingerük a bélfalakat. A bélparaziták által előidézett megbetege dések ellen harcot indítottunk. A díjménte orvosi kezelés és az előírt kitűnő gyógyszerei a fertőzöttek meggyógyítását biztosítják. Mé: fontosabb azonban az emberek emelkedő élet színvonala, a modern lakáskultúra és nem u tolsósorban a hatásos felvilágosító munka melynek segítségével a fertőzés, a betegségei tömeges elterjedése megelőzhető. Az utóbbi é vekben az említeti megbetegedések száma jelentősen csökkent. E rövid írásban csak a hazánkban gyak rabban előforduló parazitás megbetegedések ről lesz szó. Ezek okozói közé tartozik a cér naglliszta. Petéi szennyezett kézről, tárgyakról, ételek ről esetleg önfertőzés útján a szájon át ke rülnek a bélcsatornába. A belőlük kikelt éi letelepedett férgek vlszketegséget, hasfájást étvágytalanságot, sápadtságot és nyugtalansá got okoznak. A cérnagiliszta petéi igen ellen úllóak, és a porban egy két hétig sem vesz tik el életképességüket. Különösen kellemel len és veszélyes, ha a fertőzöttek kislányok mert ha a férgek véletlenül a női nemiszerv siklójában telepednek le, viszketegségei íyugtalanságot, sőt éjszakai ágybavizelést if elválthatnak. Igen elterjedt — főleg vidéken az orsógi tszta. Ennek a petéi az ürülékkel a földbt vagy a homokba kerülnek, ahonnan a játsza dozó gyerekek maszatos kezükkel a szájukba vihetik. Veszélyes továbbá a mosatlan, illetve a nem eléggé tiszta alacsonyan termő gyümölcsök (szamóca, főzelékfélék) fogyasztás: is, mert a peték a szájba, onnan pedig a bél be kerülhetnek. A vékonybélben kikelnek be lőlük a lárvák, amelyek aztán belefúródnal a bélfalba. Néha olyan nagy mennyiségber fordulnak elő, hogy egymásba fonódva gomo lyagot képeznek, s ha az epevezetéken át be fúródnak a májba, májtályogot okozhatnak \ vakbélbe kerülve vakbélgyulladást, a bél "álon átfúródva pedig hashártyagyulladást i lézhetnek elő. Még ha nem is kerül sor i lyen súlyos komplikációkra, akkor is étvágy alanságot, hasfájást, sápadtságot és vérsze íénységet okozhatnak. A beteg Idegrendszer' s szenved, kedvetlen, kimerült, álma nyug 'alan, köhögésre, orrviszketésre és fulladozás •a panaszkodik. kellemetlen, gyakran fájdalmas és igen ve izélyes a különböző szalagférgek okozta meg betegedés. Hasfájással, hányingerrel, vérsze génységgel, és az idegrendszer megtámadd sával jár. Ebben az esetben csak olyan kezelés eredményes, amelynél a giliszta feje is kiürül „vendéglátója“ szervezetéből. A bélférgek mellett — melyek közül csak a Közép-Európában leggyakrabban előfordulókat soroltam fel — az egysejtű lények által okozott megbetegedések is hasonlóképpen veszélyeztetik az emberek egészségét. Igyekezzünk megelőzni a fertőzést, hiszen bizonyos szabályok betartásával megkímélhetjük magunkat és családunkat a fájdalmas, kellemetlen betegségektől, valamint az azt követő hosszadalmas gyógykezeléstől. A fertőzéseket megelőzhetjük: 1. Gyakori, főleg az étkezést megelőző és íz Illemhely elhagyását követő kézmosással. 2. A gyümölcs- és zöldségfélék alapos meg- tnosásával. 3. Óvjuk az élelmiszereket a legyektől, a rovaroktól és a rágcsálóktól (egerek, patkányok)! 4. Kizárólag a hivatalosan ellenőrzött, jól megfőtt vagy megsült húsokat fogyasszunkl 5. Csak hivatalosan ivóvíznek minősített vizet igyunkl Ha mindezek után mégis felmerülne a fertőzés gyanúja, forduljunk orvoshoz, aki gon= doskodik a megfelelő kivizsgálásról és előírja a leghatásosabb gyógykezelést. Dr. Kálny Adrianna naan A Szocialista Hiúsági Szővetséf Központi Bizottságának lap|a * Kiadja a Stnena Kiadóvállalat + Szerk—zfősés ás adminisztráció 897 14 Bratislava Praiská ti Telefon 4B8 19 a FAszerkesztő dr Strasse: h 'rgy * * 'nszerlesztó helyettese Os’bmák tmre * Nyi mja 0 ZápadnsInv.Miské laftinrne 897 29 R tlslava >- "anské 39 « 11 * tási dfi -r«-- évre U Kis (él évre 26 K6s « TerjeszO a Posta Hirt» • álata Elflixef ‘8 • ' alatti tatai - * «»tv hé*i.«*ft‘‘i»él » Kézirat .kai w «. ‘ni -ne* é- n- kfi’ k «Issza 4 A lat kii'főldre a PNS Ostredná •xpe-t a dovos tlría 884 18 Bratislava, Gotlwaldovu nám & I útján re ideitieté meg A Engedélyezve; -ÜTI 13/1 'ndex- 49 802 w 6 ’ Horgolt és kötött blúz
