Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-24 / 4. szám
CARMEN MINDIG MÁSKÉPP A franciák az éneklés királynőjének nevezték, mert gyönyörű hangja mindig űj meg Ü) szépséggel lepi meg a hallgatót. Az olaszok azt írták róla, hogy nem kell félni a nagy szavaktól, ha érzelmekkel teli, csodálatos hangszlnét és tökéletes énektechnikáját jellemezzük. A spanyolok véleménye szerint az ál tala játszott és énekelt operahősnők izgalmas életet élő, valószerü emberekként jelennek meg, akikbe nemcsak a partnerük, a közönség is beleszeret Egy amerikai kritikus azt hangsúlyozta, hogy a művésznő hangja nemcsak széles skálájú, hanem csodálatos erejű és szépségű Is. Mindezek a vélemények napjaink egyik legtehetségesebb és legszebb opera énekesnőjéről, a moszkvai Nagyszínház magánénekeséről, Jelena Obrazcováről hangzottak el. A művésznő széles körű népszerflsé gének és a szinte minden fellépését kísérő sikernek a forrását három szó ban foglalhatjuk össze: tehetség, tudás, munka. Tehetsége Igen korán megnyilatkozott, pedig családjában nem volt hivatásos muzsikus, Obrazcova szülei műszaki emberek. De mint a legtöbb leningrádi, ők is szerették a zenét, és törzsvendégek voltak a hangversenyeken. Az édesapja műkedvelő hegedűs volt, és szeretett énekelni kellemes bariton hangján. Amikor a szülők észrevették, hogy jelenának tehetsége van az ének léshez, készséggel beleegyeztek, hogy lányukból énekesnő legyen. Az első siker váratlanul érkezett. SZEREPEL jelena Obrazcova még a Leningrádi Konzervatórium harmadéves hallgatója volt, amikor a Helsinkiben megrende zett ifjúsági énekfesztiválon arany érmet nyert. Ugyanabban az évben 1962-ben, a Glinka országos énekver senyen újabb aranyéremmel jutalmaz ták. A díjazottak hangversenyén a néző téren ültek a Nagyszínház vezetői is Obrazcovát ezután Moszkvába hívták meghallgatásra. Jól emlékszem arra az 1963. évi szeptemberi napra. A Nagyszínház színpadán befejeződtek a délelőtti próbák, de . a nézőteret benépesítették a karmesterek, a rendezők, a kórus tagjai és a zenészek. Azért maradtak Itt, hogy meghallgassák a verseny aranyérmesének éneklését. Obrazcova Aida áriáját adta elő az opera negyedik felvonásának abból a jelenetéből, amikor a papok kimondják Rada- mes halálos ítéletét. Az énekesnő hangja szélesen, szabadon zengett, és árnyalt előadása nyomán egy szerető, szenvedő, büszke és állhatatos asszony alakja bontakozott ki. Minden színpadias eszköz nélkül, csupán a hangjával ábrázolt. Mindenkit megdöbbentett, hogy bármiféle színpadi tapasztalat nélkül hogyan lehet képes egy főiskolás ilyen, hivatásosokat is megszégyenítő teljesítményre. A Nagyszínházban ősi szabály, hogy a meghallgatás idején nem tapsolnak. Obrazcovát mégis megtapsolták. És nemcsak a teremben ülők, hanem az őt kísérő zenészeik is. „Fölvettek!“ Ebben az egy szóban sűrűsödött mindaz az öröm, amelyet Je- lena most, féltve őrzött álmai beteljesülésének küszöbén érzett, és mindaz a szorongás, amely mögött az rejlett: hogyan áll majd helyt a főiskolán? Gondolni sem akart rá, hogy átiratkozzék a Moszkvai Konzervatóriumba, mert akkor meg kellett volna válnia kedves tanárától, Antonyina Grigorjevától. Az első színházi évad és az utolsó tanév kezdődött számára. Leningrádi vizsgái és moszkvai fellépései között kellett megosztania az idejét. Ekkora megterhelés elviseléséhez már kevés vűlt a tehetség — akaraterő, céltudatosság és munkabírás is kellett. Jelena Obrazcova megkapta a diplomát, és sorra gyarapította „trófeáit“, a Csajkovszkij nemzetközi zenei verseny arany díjával, a VIII. Francisco Vinas barcelonai nemzetközi énekverseny nagydíjával és aranyérmével, a kritikusok Aranytollával, amellyel az Aida Amneris szerepének előadásáért jutalmazták az NSZK-beli Wiesbaden nemzetközi operafesztiválon, végül a két nagy kitüntetés következett: az OSZFSZK Állami Díja és a Lenin-díj. Obrazcova művészetében különleges helyet foglal el Carmen szerepe. Sokszor hallottam őt Bizet operájában, de nem volt két alakítása, amely hasonlított volna egymásra. Mindig robbanékony, szabadságszerető, független jellem volt, de gyakran teljesen új figurát alkotott. Egyszer elmondtam neki ezzel kapcsolatos gondolataimat. A művésznő nemcsak nem lepődött meg, hanem meg is erősítette észrevételem helyességét. — Nehéz úgy felfognom Carment, mint véglegesen kész szerepet — mondta. -i- Különféle színpadokon, különféle előadásokban az én Carmenem másképp szeret és szenved, másképp él és hal meg, mert mindegyik alkalommal más és más jóséval, Escapiillóval ás Mlcaelával találkozik. Az első Jósé, akivel Carment énekeltem, a kiváló spanyol énekes, Placido Domingo volt. Ma Is gyakran lépünk fel együtt különféle operákban. Jósé az ő alakításában önfeláldozóan gyengéd, szerelmében védtelen, ő keresi Carmen oltalmát, s maga nem képes védelmet nyújtani Car- mennek. Az ilyen Jósé az anyaság érzésével árnyalt Ismerős Indulatot ébreszt minden nő szívében. Guy Chauvet francia énekes olyan Jósét állított színpadra, aki céltudatos, erős, hiú és kegyetlen — mellette Carmen is gonosszá és kötekedővé válik. Ez a meg akarja fosztani Carment saját akarátől, alárendeli őt magának, és Carmenben —■ bár szereti őt — gyűlölet támad iránta. Ha Vlagyimir Atlantovra is gondolunk, aki maga is minden előadásban megújul, egyszeriben könnyebb megértenünk, hogy Carmen nemti szerethet egyféleképp ennyiféle Jósét. Ne feledjük: Carmen él! Sz. Benicanova M 9 A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat új darabja Czeslaw Chruszczewski regénye, A KOZMOSZ TÜNEMÉNYE. A Föld tizedik kozmikus korszakának vége Jelé az emberiség élete konfliktusmentes, tökéletesen megszervezett, a férfiak mind tudósok — „szobatudósok“ — iszonyúan unalmasak. „Ha a mai férjeknek nem sikerül az asszonyokban csodálatot ébreszteniük, civilizációnkat pusztulás fenyegeti“ — állapítják meg a bölcsek, s meghirdetik az új hőskorszakot: nagyszabású expedíciót indítanak a kozmoszba. Az expedíció a régóta vett jelzéseket követve az Értelmesebbekkel akar találkozni. Mint kiderül, az Értelmesebbek azért csalogatták ki az embert a kozmoszba, hogy lássák, miként reagál más civilizációkkal való találkozásokra. Meglepetés adódik bőven, kölcsönösen, míg végül is az ember kivívja az Értelmesebbek csodálatát. A népszerű, elsősorban fiataloknak szánt Delfin Könyvek új darabja Cecil Bodker műve, A SZELLEMLEOPÁRD. Ez az érdekes és nagyon izgalmas regény a messzi Afrika egyik kevéssé ismert országában, Etiópiában játszódik. Hőse egy bátor kisfiú, akt elhatározza, hogy a törzsfőnöknek bepanaszolja és a vadászokkal megöleti azt a leopárdot, amelyik a szegény parasztok tehéncsordáját folyton megrabolja. Elindul hát a törzsfőnök- höz, de sosem jut el hozzá. Helyette veszélyes kalandokba bonyolódik, nemegyszer bizony az élete is kockán forog, htszen megtudja a szörnyű titkot, hogy a teheneket nemcsak a leopárd rabolja... hanem valaki más is. Szintén a fiataloknak ajánlhatjuk Iludo Ondrejev regénytrilógiáját, A FÖLDÖN A TE CSILLAGOD című müvet. ,Ondrejov a szlovák hegyek csodálatos vl lágának énekese, különös hangú, hamvas stílusú, szertelen fantáziájú, legendateremtő öserövel megáldott író. Híres betyártrilógiájának első része, A hegyek alján című kötet már 1949-ben megjelent magyar nyelven. A Lapin JerguSban a trilógia hősének további sorsát ecseteli az író. A hegyek fiát, a^betyárt itt. már férfikorában látjuk, az első világháború éveiben, majd az államfordulat utáni viharos esztendőkben. A címadó harmadik részben a második világháború idején talál kozunk hősünkkel a felkelési harcokban, AZ ARANYLÁNCON FÜGGŐ KASTÉLY című gyűjtemény francia, olasz, spanyol és portugál meséket tartalmaz. Ezekben a mesékben a mesebeli hős nem Seholsincs király udvarában él, nem az Öpe- renciás-tengeren kel át, hanem valóságos városokba igyekszik a valóságos tengeren vagy a valóságos hegyvidéken keresztül. Kalandjai mégis csodásak; szirének, tengeri tündérek, arasznyi emberkék — koboldok —. barlangi törpék segítik útján, jutalmazzák mesébe illően, vagy ha magára haragítja őket, akkor a tenger, a vad hegyek ezer csapásával pusztítják el. LÁNYOK és FIÜK! KÖZÉPISKOLÁSOK! A Kiváló munkáért érdemrenddel kitüntetett Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes felvételi megbeszélésre hív benneteket az előkészítő tanfolyamába. A megbeszélés 1978 február 7-én 17-től 20 óráig , az együttes gyakorlótermében lesz (Bratislava, Május 1. tér 10), jelentkezni lehet 16-tól 20 éves korig. Előnyben részesülnek a művészeti népiskolák végzett növendékei, műkedvelő csoportok tagjai, valamint azok, akik művészi tornát tanultak. A NÉPSZERŰSÉG VONZALMÁBAN A szlnipälya törvényeit okos elméleti könyvek szabályozzák, oktatják a főiskolán, s minden színész a maga tapasztalatából, felismeréseiből, lelke bensőjében még hozzáteszi, amit tud. Am a végső szembesítés a szigoré és szeszélyes, a változékonyságra hajló közönségre vár. Nagy Gábort szereti a közön ség, minden újabb megjelenését neleg rokonszenvvel kíséri. Keramikus akart lenni. Édes ipia ugyanis bélyegeket és bank- egyeket tervez. Ö tervezte a iZázforlntos mindkét oldalát és Ady Endre arcmásét az ötszázasra, Már színi főiskolás volt, le még mindig visszajárt a karcolótűhöz, a rézlemezhez, az igyaghoz. A Romeó-monolöggal felvéteti sett. Vizsgáján a Ruy Bias Don Sallustejét játszotta, az Énekes madár Bak Lukács szerepében pedig népi humoráról tett tané ságot. Ezzel egyldöben a tévéné zők Fabrtcius Antalként ismer hették meg a Fekete városban, — Ez a szerep határozta még Indulásomat. Kevés fiatar színész nék adatok meg, hogy szinte Ismeretlenül rögtön főszereppel lépjen a közönség elé. Ilyen esetben tulajdonképpen nincs középút. Vagy szerencsésen lehet elindulni, vagy pedig megbukni. Nagyon sokat köszönhetek Zsurzs Évának, a film rendezőjének, ez a főszerep azért is jelentett számomra sokat, mivel évfolyamtársaim mind többfelé szerepeltek inár, én meg sehol, A Vígszínházban az Adáshibában és a Nyár és füst ben kapta első szerepelt. Ma már a társulat egyik legtehetségesebb egyénisége. Musical-szerepeket kapott a Popfesztiválban, a Harmincéves vágyókban, Dunuls a Szent lohannábao, Aéros- az Antonius és Cleopátraban, a Bob hercegben és a Csínom Palkóban ugyancsak emlékezetes alakításokat nyújtott. — Valahogy úgy • vagyok — vallja magáról —, mini az utas, aki ül a váróteremben és várja a vonatot. Én Is várom a lehetőséget, és egy percig sem csüggedek. Érzem: rengeteg adósságom van önmagámmal szemben, de művészileg előrelépni csak folyamatos, kemény, következetes munkával lehet. A népszerűség a színész számára tényező, fíagv Gábor képes arra, hogy ezt a népszerűséget megtartsa. Szabó László
