Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-09-19 / 38. szám
TOLSZTOJ nyitrai orvosáról Szeptember hava, sőt az egész év a nagy orosz realista író, Lev Nyikolajevics Tolsz toj emlékének jegyében zajlik Ez természetes is, hiszen a világhírű író 1828. szeptember 9 én, tehát százötven éve szüle tett. Ilyenkor nemcsak maga az író kerül az érdeklődés homlokterébe, hanem minden olyan vonatkozás, amely az íróval összefügg. Hadd mutassam hát be ebből az alkalomból az író nyitrai orvosát. Nyitrai orvos? — csodálkozhat el az olvasó, hisz köztudomású dolog, hogy az író kezelőorvosa és ba rátja a rázom hero ki dr. Dusán Makovickf volt, a békeharcos, akit később a cári rendőrség letartóztatott és aki három é- vet töltött a cár börtöneiben Makovick^ Jasznaia Poliana-i tartózkodásáról a Slovenské po hlady számolt be. Nos, dr. Du San MekovicUy csak t9G4-ben került Tolsztojhoz, előző háziorvosa többek közt — s erről aránylag kevesen tudnak — Nyitra megye szülötte, dr. Vra- gassy Vilmos volt. De hát ki volt ez a dr. Vra gassy Vilmos? Valaha Prasice községben élt a Vragassy család, melynek hírét a faluban ma már csak legfeljebb a temető régi sírkőfeliratai őrzik. Itt született Tolsztoj orvosa is Orvosi tanulmányait Becsben Párizsban és Londonban végez te. Afféle világfi volt már tő iskolás korában is, de tanárai elismerték tudását. Tanulmányai során megismerkedett Murakor orosz herceggel, aki ma gával vitte Pétervárra, ekkor ismerkedett meg először az orosz földdel, amelyet megsze retett. Becsben telepedett le, mint gyakorló orvos. Kitűnő belgyógyász volt, csakhamar hírnevet szerzett magának. Udvari orvosa lett Ferenc Ferdinánd- nak és az elismerés jeléül őt választották meg az első bécsi önkéntes mentőegyesület elnökévé. Ausztriai tartózkodása során kötött barátságot Hans Makart híres festővel (1840 — 1884), aki rávette őt egy na gyobb útra. Három évig hajó káztak nemcsak Európában, ha nem az afrikai kontinensen is Vragassy társaságot kedvelő ember volt, Monte Carlói útja során megnyerte a galamblövő ✓ világbajnokságot. Visszatértük után belesodródott a ferenc-jó- zsefi udvari életbe, ennek léhaságától azonban csakhamar megundorodott, és szakítani a kart a bécsi élettel. Kapóra jött neki a nagy orosz író ajánlata — aki nem tudni miért, talán jó szakemberi híre miatt — meghívta Jasznaja Poljanába Nem sikerült pontosan megái lapítani mikor. Azt sem tudjuk pontosan, mennyi ideig volt ne író kezelőorvosa, pedig jómagam személyesen is beszéltem vele. Nem lehetett azonban hosszú ideig. Dr. Faith Fülöp a Híres nyitraiakban ezt írta róla: „nem fértek meg egymással, állandó volt a vita köztük. Az aszkéta Tolsztoj rideg elvei nem egyezhettek a bécsi szalonokban nevelkedett világfi felfogásával, útjaik Szétváltak.“ Pedig azért menekült az orosz pusztába és magányba, mert megúnta a feudális-kapitalista Bécs léha üres életét! Vragassy hazatért Prasicébe, de nem maradt sokáig, mert a Topoféany melletti Tavarnok (Tovarníky) falu földbirtokosa, Haupt-Stummer báró hívta meg családi orvosának. Ez valószínűleg bécsi barátja. Hans Makart ajánlatára történt, aki Stummer bárónak is jóbarátja volt, a báró kastélvának falát annakidején sok Makart kép diszítette. A báró felső-bodoki (Horné Obdokovce) kastélyában élt — sok Makart kép között — ugyanott, ahol előzőleg barátja, Hans Makart töltött hónapokat. Aztán Baworszky len gyei báró hívta meg kastélyá ba, mely Oroszka (Pohronskf Ruskov) községben volt, innen ment nyugdíjba, és 19?R-ban Nv-trára költözött fin már mint öreg embert láttam először. Elegáns öreeúr volt, de az agya már gyöngén működött. A mai Zobor kávéház helyén állott valaha a Schiller kávéház, ennek vasosz Ionos terasza is volt Itt voll mindennapos vendég Tolsztoj orvosa. Kissé eszelcr volt már mert arról volt híres, hogy vé kony felöltőiében a leenaevnbb hidegben is kinn ült, mikor mh a kávébág meieeét kereste Mikor egyszer megszólítottam hogy beszélien valamit a Tolsztojjal együtt töltött időkről csak akadozva válaszolt: Tolsztoj? Nagy ember volt. nagyon nagy. Többet nem sikerült kicsikarnom belőle A szomszéd asztalnál figye!m°ztPttek, hogv ez is sok. mert általában már semmire sem emlékezik. 1931! Ben halt meg Nyitrán, 8(1 éves korában. Kár, hogy nem írta meg emlékiratait, mint később dr. Dusán Makovickf tette! Mártonvölgyi László KOVÁCS MAGDA ELSŐ ÖNÁLLÓ KÖNYVÉRŐL OLVASÓ V. Mindig akad egy csillagbognár „A csillagok valóban mozdulatlanok voltak, tágra nyílt szemmel néztek le ránk. Megilletődötten elhallgattam hát én is, de csak egy pillanatra.“ — Édesapám — kiálltottam rémülten —, a Göncölszekér csak hat csillagból áll. — Persze hogy hatból, mert a hetediket itt tartom a tenyeremben. És valóban, nyitott tenyerén, melyet elém nyújtott, ott ragyogott a hetedik csillag. — Nem lesz ebből baj? — suttogtam. — De nem ám — nevetett édesapám. — Nagyon megkopott már az abroncsa, rászorul egy kis javításra.“ Az idézett részlet Kovács Magda első önálló könyvének egyik kis elbeszéléséből, az „En, a csillagbognár“ című írásból való. A cím egyúttal az 1946-ban, Lőkösön (Gömörországj született szerző első önálló kötetének megnevezése is. Kovács Magda a „Fekete szél“ c. antológia legtehetségesebb írójának számit, ritkán ír. de annál emlékezetesebb sorokat vet papírra. Elbeszéléseinek, történeteinek örülnek az olvasók: Kovács Magda született tehetség, ami a próza műfajában any- nyit jelent, mint: eredetig jó stílusú, lebilincselően fogalmazó, jól szerkesztő, stb. Nem tudom, ki mondta, vagy írta először, hogy a huszadik század a költők százada a magyar irodalomban. Nem vitás, hogy a magyar költészet rendkívül gazdag 1900 Óta Is, hogy Ady Endre, józsef Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Nagy László európai formátumú alkotó. Nincs miért szégyenkezniük a prózaíróknak sem. Németh László — és ez nemcsak az én véleményem — világviszonylatban ts a legjobbak közé tartozik, az „Iszony“-hoz hasonló remekmű nem került ki a Nobel-díja- sok zömének tolla alól sem. És hol van még Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, prózát ts mesterien papírra álmodó Kosztolányi vagy Illyés, s az élők közül az erdélyi Sütő András? Ezek közé a mesterek közé kér most bebocsátást Kovács Magda. Első könyve ígéretes rajt, ezt' elsősorban mint olvasó mondom, de jól tudom, milyen nehéz a második, a harmadik és a további művekben megmi'üdm azon a kezdeti szinten, amely jobbára nem is annyira a tudatosság, mint inkább az ösztönök kirajzásának köszönhető. Mindenesetre remek dolog, hogy mindig születik valaki, aki észreveszi, hogy meg kell pántolni a Göncölszekér valamelyik kerekét. És az még jobb, hogy titkába az édesapja beavatja gyermekét: legyen a műnek folytatója. A gyermek — mindnyájunk örömére — kifecsegi a titkot, de ezért nem lehet rá megharagudni. Nagyon érdekelne, milyenek lesznek a harminckét íves írónő új könyvei? Vajon az ég után a Földön is szétpillant majd, és felfedezi, hogyan lehetne jobbá tenni a világot? Fölfe- dezt-e az atomkorszak aránytalanságait? Meghallja-e, hol nyikorognak a földi gépezet kerekei? Stílusa, hangulatteremtő és szerkesztési készsége máris van. A többi tálán nem is mesterség kérdése. jA könyv a Madách kiadó új terméke. Védőboritójál — Dúdor István rajzának jelhasználásával — Varga Lajos tervezte. BATTA György A VON4 7 MEGY TOVÁBB Őket már nem kell bemutatni, s nemcsak az Oj Ifjúság olvasói ismerik őket, külföldön ők (és a Omega) a legsikeresebb, legismertebb magyar rock-csoport. Igen, a Lo- comotív GT-ről van szó... . — Mielőtt az LGT-röl szólnánk: két vagy három évvel ezelőtt úgy nyilatkoztál, hogy nem szereted az újságírókat... Megmondanád miért haragszol rájuk? — Nem haragszom. Csak a halandzsáié, felelőtlen és hozzá nem értő újságírókat nem szeretem, az üres, tartalmatlan locso gást, és persze nemcsak újságíróban nem szeretem az ilyen embereket... — Ma már az alapitó tagok közül egye dűl te játszol az LGT-ben. Hogyan befolyásolta az LGT zenéjét, sikereit a tagok gya kori cserélődése? — kérdem Presser Gábortól, az együttes vezetőjétől. — Sohasem követtünk már kialakult vagy divatos stílust. Zeneileg minden csere előnyére vált az LGT-nek. A mostani felállítás (Somló Tamás, Karácsony János, Solti János, Presser Gábor) zenéjében nem érzek semmiféle visszaesést. Sőtl... — Egy-egy tag váratlan „kiesése“ azért mégsem lehet zökkenőmentes, különösen nem egy külföldi turnén ... — Berta disszidálása közrejátszott abban, hogy amerikai bemutatkozásunk nem Járt olyan sikerrel, amilyen egyébként elérhető, s úgy érzem Jogos, megérdemelt Is lett volna. Az együttes életének fontos, Jelentős állomásán hagyta cserben a bandát... Laux távozását méginkább megsínylettük... ö amolyan menedzser is volt... Például mindmáig csak úgy tudunk koncertezni, hogy a felszerelés egy részét az Omegától kölcsönözzük ... összegezésként egy dalunk szövege szól erről: „a vonat ment tovább, csak zökkent, meg sem állt.“ — Omega! 1971-ben te és Laux az LGT alapításával az Omegát hagytátok el, s ezt kezdetben meg Is sínylette az Omega zenéje is. Utána sokáig számos szóbeszéd keringett a két csoport ellenségeskedéséről és ezekhez egyik-másik nyilatkozatotok is alapul szolgálhatott. Most az Omega segít •kölcsönzéssel!? — Nincs ebben semmi csodálatos, elvégre „azért mi jóbarátok vagyunk ...“ — Dalaitoknak mindig jellemzője a szö- vegcentrlkusság, az igényes, tartalmas, olykor költői gondolatokat hordozó szöveg. A Presser -- Adamis szerzőpáros már-már elválaszthatatlannak tűnt, legújabban viszont Adamis Anna már nem az LGT-nek ír ... — A legjobb szövegű, ha úgy tetszik, leginkább szövegcentrikus nagylemezünk a Zene (Mindenki másként csinálja) volt. Már itt sem Adamis a szerzőtárs ... — S a most készülő nagylemezeteknél? — Ugyanaz a csapat készíti, mint az előzőt... — Ez mikor jelenik meg? — Ha Igaz, akkor novemberben kerül a boltokba. — Legközelebbi terveitek? — Szeptemberben Lengyelországban turnézunk, aztán majd még nem tudjuk mi lesz. — Tavaly jelentős zeneszerzői elismerésben volt részed, Erkel-díjat kaptál. Rangos díjjal Jutalmazták Koncz Zsuzsát és legutóbb a Fonográf együttest is. Ez a könnyűzene nagykorűsítását jelenti Magyarországon (is)? — Ez a zene (sem) a díjaktól lett „nagykorú“, de valóban nagykorúságát Is bizonyítják ezek a díjak, amennyiben csak felnőtt, nagykorú műfaj képes méltó társadalmi és hivatalos elismerést kivívni magának ... — Presser Gábor mint színházi zeneszerző is ismert. A Déry-regényből készült Képzelt riport... tucatnyi ország színházinak műsorán szerepel vagy szerepelt, hazánkban Is sikert aratott. A Harmincéves vagyok hasonló sikereket ért meg, s a nemrégiben bemutatott, Fejes Endre regényéből írt 16- estét nyár, jóestét szerelem címűt legsikerültebb színházi munkádnak mondják. Min dolgozol jelenleg? — Jelenleg nincs színházi munkám. — Nyilatkozatokban többször beszéltél egy opera tervéről. — Ja...! A rock-operai Dolgozgatok rajta, nem adtam fel, érlelem ... 1980 végéig szeretnék elkészülni vele. — De addig sok jó, őszinte dalt az LGT-vel...! PALHAZY Jázsef A szerző felvételei
