Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-09-05 / 36. szám
IM 7 EGYSZEMÉLYES MENTÖCSONAK Különleges mentőöltönyt dolgoztaik ki többéves munkával a tengerészek használatára Norvégiában. Az egyszemélyes men- töcsőnaknak nevezett mentőöltöny legkülső rétege vízhatlan nylon. Alatta alumí- niumfólia-réteg van a testmeleg megőrzésére, ma]d egy réteg müanyaghab, amely nem vesz fel vizet és a hajótöröttet a víz felszínén tartja, -valamint még egy nylonréteg. Kísérletek bizonyítják, hogy ebben a mentőöltönyben a hajótörött hat órát is kibír a jéghideg tengervízben — anélkül, hogy testhőmérséklete 33 fok alá süllyedne. Minél melegebb a tengervíz, annál hosszabb ez az idő. Először a norvég tengerszakaszokon dolgozó fúrószige- tek munkásait látták el az újfajta védőöltözékkel, később azonban a kisebb kereskedelmi hajóikat is felszerelik az egyszemélyes mentőcsónakokkai. ÜJSÄG — PAPÍRHULLADÉKBÓL "Franciaország keleti részén eredményes kísérleteket végeznek két napilapnak újrafeldolgozott papíranyagból készült papíron való előállításával. Az újrafeldolgozott papír húzószilárdsága megfelelőnek bizonyult; a körforgó nyomógép több percen át maximális fordulatszámmal működött a nyomópapír elszakadása nélkül. Az újfatja újságpapír 70 százalékában papírhulladékból, egyszer már felhasznált papírból készül. Franciaország 600 ezer tonna újságpapírt használ fel évente, s ennek felét import útján szerzi be. Az újságpapír egy részének használt papírból való előállítása rendkívüli gazdasági előnyökkel járna. OLCSÓ MŰMÁRVÁNY Minszki kutatók módszerével melléktermékekből, hullad'ékanyagokból állítható elő műmárvány — a természetes kő árának feléért. Foszforgípszet kezelnek hevítéssel, majd nyomás alá helyezve eltávo lítják belőle a felesleges vizet.. Az így létrejövő műkövet átlátszó viaszlakkal vonják be — a műmárványt még a szakértő szem is csak nehezen különbözteti meg a természetestől. Az új anyag tetszőleges színben és korlátlan ‘mennyiségben állítható elő. FÖLDALATTI HÖTÄROLÄ« Litván tudósok a háztartási villamos hőtárolók elvét azonosították a csúcsidő- szakokban az iparban jelentkező hű- és villamos energiahiány kielégítésére. Betonból, fémből és műanyagból földalatti hőtárolókat építettek, amelyekben sok száz vagy ezer köbméternyi forróvizet lehet elhelyezni. Ha szükség van rá, önműködő szivaty- tyúk hozzák a felszínre a forróvizet. A mélyben elhelyezett hőtárolókat a nyár végén kezdik feltölteni és így elegendő -hőt tárolhatnak bennük a téli hónapokra. ISZTOPIRIN A SZÉLÜTÉS ELLEN Naponta két Isztopirin (aszpirin) tabletta segíthet elhárítani az egyébként nagyon hajlamos betegek szélütését a texasi egyetem houstoni egészségügyi központjának három évig tartó vizsgálatai szerint, összesen 178 enyhe szélütést szenvedett beteget vontak be a vizsgálatokba, s ezek közül csupán 12 százalék szenvedett újabb átmeneti lsehaemiás rohamot, amíg aszpirint szedtek. Az ellenőrző csoport hatástalan vegyület, placebot kapott ugyanerre az időre és közülük 42 százalékot ért újabb szélütés. Kanadai kutatások is bizonyítják, hogy az aszpirin tabletta a felére csökkenti a korábban már- enyhe szélütésen átesett betegek várt halálozását és rokkanttá válását. MÁGNESES RIA5ZTÄS SZÍVBETEGEKNEK A Fekete-tenger térségében legújabban érzékeny műszerekkel regisztrálják a mágneses és villamos terek változásait, és ezeket az adatokat közlik a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegeket kezelő kórházak, szanatóriumok orvosaival. Szovjet orvosmeteorológusok megfigyelései szerint az ilyen változások gyakran nagy hatással vannak a betegekre. Időben riasztva, az orvosok megtehetik a szükséges védő-megelőző intézkedéseket. SETA A MAKETT - VAROSBAN K orunk urbanizációja történelmi múltú városok, városnegyedek megűjulá- • sához, új települések kialakulásához, falvak, községek városiasodásához vezet. A lakosság életét körülvevő, munkájának, pihenésének. szórakozásának helyét meghatározó környezet funkcionális és esztétikus megtervezése nagy jelentőségű feladat. A várostervező építészmérnökök a tervezés korai szakaszában alaprajzokon, helyszínrajzokon vázolják fel elképzeléseiket, majd a megvalósítás becsült költségeinek elfogadása után maketteket készítenek, s hosszas mérlegelés után választják ki a legmegfelelőbb tervváltozatokat. Hasonló döntések előzik meg utak, terek, épületek épületbelsők kiviteli terveit Is. Egy új, ötletes szerkezet — a Rotterdam városközpontjának rekonstrukciós tervezési munkáinál már sikerrel alkalmazott ur- banoszkóp — nagy segítséget nyújt a szakembereknek a végső döntések előkészítéséhez. A kisebb szobában is elférő berendezés <a valósághoz hű képet ad az építészeknek városrendezési elképzeléseikről. Terepasztalon elkészítik a tervjavaslatok egyikének 1:200, 1:500 vagy 1:1000 arányban kicsinyített modelljét. Ezt veszi körül az urbanoszkőp tartószerkezete: két egymással párhuzamos, egyébként körülbelül 2,8 méter hosszú, lábakra rögzített sín, a- melyre az „archiszkópot“ tartó híd támaszkodik. Az archiszkóp kicsiny tv-kamerából, s egy hozzá csatlakozó — a makett házai, utcái közé benyúló — periszkópból áll. Az archiszkóp a terepasztal fölött minden !- rányban mozoghat. Lineáris villanymotor mozgatja a hídon s ugyancsaik villany- motor mozgatja a hidat a síneken. A mo- dell-házak között haladó periszkóp különleges objektívjei által érzékelt kép a tv- kamera közvetítésével a vezérlőasztal tv- képernyőjén jelenik meg. A periszkóp e- melkedhet és süllyedhet is,, s akár 360 fokos teljes fordulattal .panorámaképet Is készíthet. Valamennyi mozgásra a kezelő- asztalról, távirányítással adnak utasítást az építészek. A tv-képernyőt figyelő tervező a kormánykerék segítségével és megfelelő haladási sebesség beállításával tetszés szerint vezetheti a periszkópot, bejárhatja a makett-város utcáit, tereit, s mérethű átfogó képet kaphat. A periszkóp végén elhelyezett érzékelő lehetővé teszí a föld feletti „szemmagasság" beállítását, amelyet azután a szerkezet haladás közben- végig önműködően megtart. Ha vezetési hiba miatt a periszkóp megérinti valamelyik modellt, a kamera mozgása azonnal megáll, megelőzve mind az objektív, mind a makettek sérülését. így a tervező egy sétáló gyalogos sebességével járhatja be a megálmodott városnegyedet vagy lakótelepet, megállhat, körülnézhet, teljes képet kaphat egy térről vagy útkereszteződésről. Ha egy gépkocsi sebességével akarja végigutazni az utakat, utcákat, vagy akár a szeme előtt „elvonu- .16“ épületekről kíván összbenyomást szerezni, csak a léptéknek megfelelő sebességet kell beállítani. 1.200 méretarányhoz 150 milliméter, 1:500-hoz 60, míg 1:1000 léptékheg 30 milliméter másodpercenkénti maximális archiszkóp-sebesség Is tartozhat, ami körülbelül 110 kilométeres óránkénti valóságos sebességnek fele) meg, A kamera saját tengelye körül egy másodperc alatt negyed fordulatot tehet. A valósághoz hű fényhatások „előállítását“ célszerű kisegítő berendezés — a „bálidon" — teszi lehetővé. Ez a készülék ön működőén szimulálja bármely szélességi kör napszakváltozásatt. A kamera-képernyő-rendszerhez videoszalag is csatlakoztatható; a felvételek bármikor és bármilyen sorrendben újra lejátszhatók. egyidejűleg filmszalagra is rögzíthetők. Az archiszkóp újabb változata két tv-kamerát is tartalmaz: az egyiket a kezelőasztal tv-képernyőjéhez, a másikat filmfelvevőhöz csatlakoztatják, tgy egyidejűleg film- és tv-felvételt Is lehet készíteni. Az urbanoszkőp alkalmazásával a tervezés két fázisra különíthető. Első lépésként architektúra nélküli kockák, téglatestek segítségével próbálják ki az épületek, házsorok célszerű telepítésének lehetőségeit, egymáshoz és a' környezethez viszonyított helyzetüket. A megfelelő tér- és tömegarányok megválasztása után dolgozzák ki az apróbb részleteket, tervezik meg a homlokzatokat, burkolatokat. A nagy felbontóképességű lkaméra az útjelző táblák legcélszerűbb elhelyezéséhez is hozzásegíti a tervezőket. Az urbanoszkőp az építészet bármely területén alkalmaztoatő; középületek, irodák, színházak, kultúrtermek, áruházak belső terének belsőépítészeti megformálásában, parkok, játszóterek funkcionális és esztétikus kialakításához utca-„bútorok“ tájékoztató és hirdető oszlopok, pavilonok stb. — célszerű elhelyezésénél egyaránt segítséget nyújt. A perioszkőp végighalad, a modellházsorok utcáin, terein, nagy segítséget nyújtva at építészeknek elképzeléseik jelülvizsgdlásá ra, a legjobb tervváltozat kiválasztására EZER ÉVES földalatti mecset A SIVATAGBAN A kazahsztáni Mangislak félszigeten Tyub-Karagan sivatagos fennsíkját a szovjet régészeti tudomány a közelmúltban kezdte kutatni. A munka szinte azonnal nagyszerű, váratlan eredményt hozott: a homokhegyek között megtalálták az ősi kazahsztáni építészet legrégibbnek ítélhető építészeti emlékét. A gyors ütemben feltárt építmény: földalatti mecset, amelynek építé^módja és egyéb Jellegzetességei arra vallanak, hogy ez a sziklába vájt -mohámé dán templom az 1. sz. IX.—X. században épült. Egykori építői a mecsetet a négy világtáj irányában tájolták. Menyezetét négy vaskos oszloppal támasztották alá. Az oszlopfőket különös, más mohamedán műemlékek oszlopain nem látható' díszítéssel faragták meg. A kutatás eredményeit értékelő régészek szerint a mecset falai eredetileg citromsárgák voltak, de később a szél és a homok lekoptatta a színes festést. Az ezeréves mohamedán istentiszteleti hely bejáratát és belső kősíkjait állat-alakokkal és vallásos jelekkel vésték tele. Számos — arab betűkkel írt —turk nyelvű felirat Is épen megmaradt a fa- lakón. A kutatók egyetértenek abban, hogy a Tyub-Karagan-i sivatagban feltárt műemlék építésének technikája annak a mohamedán építészetnek a jegyeit viseli, amely a középkorban Afganisztánban alakult ki ás terjedt el sokfelé, egészen Etiópiáig. A mecset közepének építészeti megoldása arra utal, hogy a középkorban kialakult mohamedán templomépítő stílus Afganisztánból kiindulva nemcsak az arabok lakta afrikai területeken hódított, hanem Közép- Azsiában is. A sziklába vájt ezeréves templom bejáratát kőbe vésett állat-alakok, arab-betűs feliratok és vallásos jelképek díszítik. Évszázadokig a sivatag homokja takarta rejtette a kazahsztáni Tyub-Karagan fennsík egyedülálló jelentőségű régi mohamedán építészeti emlékét, a közelmúltban feltárt föld alatti mecsetet. *
