Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-04 / 27. szám

TENNIVALÓK A KERTBEN Sokféle kerti termény már érik, sőt a koraiak már be Is értek. Helyükbe a sekély ásást és gondps gereblyézést köve­tően, újbői vethetünk csemegekukoricát, céklát, fürtös ubor­kát, karős- és bokorbabot. Még nem késett el az őszi és téli retek vetése, az őszi érésű paradicsom és bimbóskel palántázása. Palántaneveléshez még vethető a kelkáposzta és az eltartásra szánt karalábé magja. A kifejlődő karftol- rőzsák felső leveleit törjük be árnyékolónak a barnító nap­sugarak ellen. A sűrűn kelt vetések ritkítása vagy rttkí- tásszerű szedése Is fontos. Tegyük rendbe a letermett szamócát. A szamócatöveken kifejlődő Indanövények közül csak azokat hagyjuk legvö- keresednl, amelyeket a már hároméves vagy idősebb sza­móca helyébe akarunk telepíteni. Az új telepítésű fák al- , ját szármaradványokkal, esetleg szalmával takarjuk be a ki­száradás ellen és ha szükséges, öntözzük is. Szórjuk ki az utolsó adag nitrogén műtrágyát is (2—3 dkg/m2) a gyü­mölcstermő növények területére, és sekélyen kapáljuk be. A szőlőnél a megbomlott első kötözések kiigazítása mel­lett Időszerű a második kötözés. A lelógó, egymásra hajló hajtások széthúzása és felkötőzése legyezöszerűen a páros, huzalos támrendszerű szőlőknél Is hasznos, mert Így egyen­letesen kapnak napfényt. Időszerű a levelek hónaljában kézpődött hajtások vlsszacsípése Is a második-harmadik le­velük felett. Ha nincs elég eső, a szőlőt is érdemes ön­tözni. Az évelő virágok elvlrágzott szárait a föld felszínétől arasznyira vágjuk vissza. Az elvirágzott cserjék a futó- és bokorrózsák elnyílt virágrészeit is csípjük le egy-három levéllel együtt. A folyton nyíló, teahibrid rózsákon hama­rabb lesz új virág, ha fejlődésüket az öntözésen kívül táp­anyagpótlással Is serkentjük. Vegyes műtrágyát szórhatunk területükre 3—4 dkg négyzetméterenkénti mennyiségben, de a levéltrágyázás is hasznos. A kúszó cserjék és a futórózsák többségének fásodó haj­tásai lehúzva a földre és nyirkos földdel vastagon betakar­va gyökérképzésre sérkenthetök. Egy-három év múlva le­választhatók és önálló növényként nevelhetők tovább. A két­hérom éve egy helyben tevő tulipán, jácint, nárcisz, sáf­rány. fürtös gyöngyike, cslllagvlrág és más hagymás virá- . gok hagymáit szedjük fel és száraz helyre téve tároljuk, amíg Ismét földbe nem kerülnek, a nyár második felében. Az elvirágzott nőszirmokat most azért szedhetjük ki he­lyükből, hogy tőosztással szaporítsuk. A kétnyári virágok magját most vessük el palántanevelési célból. A rendszeres nyírással nevelt növényeket nyírjuk meg ügy, hogy a gyenge fejlődésűeknél a hajtások fele, az erős / növésüeknél kétharmada maradjon meg. A gyepfelület is rendszeres nyírást kíván, a szükség szerinti öntözésen és az öntözések előtti nttrogénes műtrágyázáson kívül. A nyí­rás előtt lehetőleg mindig szedjük ki a gyomokat. V E sorozatunkban rövid áttekin­tést szeretnénk nyújtani a kony­haművészet -T- ezen belül a ma­gyar konyha — történetéről és fejlődéséről. Nem közlünk recep­teket, hanem egész röviden né­hány gyakorlati, alapvető és el­kerülhetetlen jé tanácsot adunk az egyes ételféleségek elkészíté­séhez. Az időszerűségre is tekintettel voltunk s ezért a befőzéssel kezd­jük sorozatunkat. A sok újdonság közül, mint például a nyakken­dő, pamutcsipke blúz, a zsabó stb. legelterjedtebb a kendő Készülhet bármilyen anyagból, de külö­nösen divatos a selyemcérnából horgolt és a pamut­csipke kendő. Az anyagból készült kendőt rend­szerint csipke vagy selyemrojt szegélyezi. A kendőt vállra vetve, derékon csomóra kötve, gallér alatt áthúzva és a fejen különböző formára megkötve viselik. Rajzunkon a kendődiVat több változatát mutat* juk be. léhány olvasónk íklván- ' ságának szeretnénk e- leget tenni, akik a nyaralás, az évi szabadság tervezésekor felvetődő örö­kös kérdés megválaszolásá­hoz kérnek segítséget: a tengerpartra, hegyvidékre vagy esetleg gyógyfürdőbe menjenek-e? A tengerparti éghajlat sa­játos klímájával közismer­ten gyógyhatású, de üdülési szempontból Is kitűnő. Első­sorban arról szólnánk, hogy kinek tanácsos a tengerpar­ton nyaralni, összekötve a kellemeset a hasznossal, az üdülést a gyógyhatással. A gyógyító-klimatikus ke­zelés ebben az esetben a kedvező tengerparti éghaj­lat-fizikai tényezők hatásán alapul: 1. hőhatás (napfény, szél, meleg, levegő), 2. su­gárhatás (ibolyántúli sugár­zás), 3. légfürdő hatása (tiszta, por és allergénmen- tes levegő, jódszemcsék a levegőben), 4. időjárás-bio­lógiai hatás, 5. pszichoszo­matikus hatás (környezet- változás, kikapcsolódás, a természettel való közvetlen kapcsolat stb.). Ezek a tényezők az embe­ri szervezetre együttesen hatnak. A nagy vízfelület és a fürdőzési-úszási lehetősé­gek még jobban hozzájárul­nak ennek a hatásnak a ki­alakulásához. Az optimális eredményhez legalább 15 napot kell egy-egy klíma hatása alatt eltölteni. A ten­gerparti nyaralás különösen tanácsos a következő beteg­ségekben szenvedőknek: enyhe vegetatív idegrend­szeri zavarokkal küszködik nek, reumás izületi és szív­billentyű-gyulladáson átesett betegeknek, Idegességen a- lapulő, magas vérnyomás­ban szenvedőknek (régeb­ben tiltották az orvosok a tengert!), szívinfarktusból felépült betegeknek, idült légcsőhurutban és tüdő­asztmában szenvedőknek. Az tskolás gyermekek egy része, habár kltnlkallag e- gészségesnek tekinthető, mégis étvágytalan, sápadt, petyhüdt izomzatú, sovány. Ezeknek a gyermekeknek a tengerparti nyaralás ered­ményeként hirtelen megjön az étvágyuk, színt kapnak stb. Tanácsos a tengerparti nyaralás a mandulabántal- makban, színuszgyulladás- ban szenvedőknek, továbbá Izületi és csontgümőkór ese­tén is. Az allergiás eredetű bőrviszketegségek (sömör, neurodermltis) pszoriázis szintén eltűnhetnek a ten­gerparti nyaralás hatására. Tilos a tengeren nyaralni: a tébécé bármilyen aktív formájában szenvedőknek (kivéve az izületi és csont- tébécét), epilepsziásoknak, stb. Óvakodjunk a napszú­rástól, börgyulladástöl. Nagy mandulájú gyermekek eseté­ben egy-két napos kezdeti lázzal számolhatunk. ügyesebb kezű nők maguk is rövidre vághatják a ha­jukat a rajz szerint. A frizura előnye, hogy még sütő­vasra sincs szükség, mert száradás előtt elég egy fé­sűvel megigazítani. Fürdőidényben előnyös hajviselet. A befőttek tartósításának legfőbb követelménye a frissen sze­dett, hibátlan gyümölcs. Munka közben a legnagyobb gondot a tisz­taságra kell fordítani, és az előirt mennyiségből nem szabad semmit elvenni. Igen fontos, hogy a patentüveg jól záró gumigyűrűvel legyen ellátva. Az Ilyen üvegbe ellett befőtt évek múlva Is megtartja eredeti színét és Izét, a celofánnal lezártak viszont huszárainak, elvesztik a színüket és Ízüket. Ma nagyon kedveltek és kitűnően beváltak a bakellthengerre! lenyomható műanyagfedős (kupakos) üvegek Is. Jó, ha egyenlő formájú üvegeket használunk a befőzés­nél. A vegyes nagyságú üvegeket egyszerre nem lehet kifőzni, mert a kisebben az anyag elfő, míg a nagyobbakban nem lesz steril. Ezért fordul elő gyakran, hogy egyszerre eltett befőttből több üveg megromlik. Az üvegekét és a fedőket meleg vízben, ruhával jől mossuk ki. öblítsük le kétszer tiszta hideg vízben, majd csurgassuk le és tiszta ruhával töröljük szárazra. Fordítsunk nagy gondot a tisztításra és a lemosásra Is. A tisz­títást lehetőleg gyorsan végezzük, hogy a gyümölcs közben ne szennyeződjön, Ügyeljünk arra Is, hogy kívülről ne sértsük meg a gyümölcsöt. Az előre elkészített üveget töltsük meg gyümölccsel, öntsük fel sziruppal, majd az üveg száját Ismét töröljük szárazra. Tegyük rá a már előre leforrázott és tiszta ruhán megszárltott gumigyűrűt, fedjük be, kapcsoljuk le szorosan és sterilizáljuk az előirt Ideig. A hővel tartósított befőzéshez a legjobb cukormennyiség: 60 dkg kristály vagy kockacukor. Ezt 70 dkg vízben felfőzzük és a képződő habot forrás közben leszedjük. A lekváros üvegeket általában celofánnal fedjük be. Fontos tud­nivaló, hogy a befőzés, után egy napig tartjuk száraz helyen a lekvárt azért, hogy teteje ktssé megbörösödjék; csak ezután kötjük le. Nedves gőzölésre bármilyen megfelelő nagyságú edényt -használ­hatunk. Az edény aljára lyukas fémrácsot helyezünk és er-e állít­juk az üvegeket, nem túl szorosan egymás mellé. Az üvegek közé tiszta papírt vagy ruhát teszünk, hogy gőzölés közben az eset­leges ütődéstől ne repedjenek el. Az edénybe annyi vizet teszünk, hogy az üvegek 2/3 részéig érjen. A klgőzölésl időt mindig a víz forrásának kezdetétől kell számítani. A gőzölő edényt Jól zárödó fedővel takarjuk le. Száraz gőzölésre legalkalmasabb egy nagyobb ruháskosár. A kosár alját és oldalait párnákkal béleljük ki. erre helyezzük egymás mellé a forrón betöltött és gyorsan lekötött vagy bezárt, tisztára törölt üvegeket. A tetejét ugyancsak pár­nákkal takarjuk be, s az egészet megfelelő nagyságú takaróval fedjük be, A szárazon gőzölt készítményeket 24 óráig hagyjuk így a pár­nák közt. .Mindig győződjünk meg arról, hogy a gőzölés folyamán a celofán vagy más elzáró anyag nem sérült-e meg. Időnként nézzük meg, hogy eltett készítményünk nem penésze- dlk-e? Ha Igen, bontsuk ki és a megtámadott részt gondosan tá­volítsuk el. A lekvárt vagy dzsemet újból forraljuk fel, jó! főz­zük ki és tisztára mosott üvegbe visszatéve tegyük el. A befőt­tekre friss cukorszlrupoi, a savanyúságokra friss ecetet teszünk, és jől lezárva tároljuk tovább száraz, hűvös helyen. Ősi ételeink A magyarság nomád életmódja Idejéből kevés feljegyzés maradt ránk a táplálkozást Illetően. A magyarokkal rokon népek közül az osztjákok bab- és kuko­ricalevest főztek. A csuvasok, azerbajdzsánok jaskát, darából és marhahúsból készült levestélét ké­szítettek, amely hasonló a ma­gyar gulyáshoz. A húsételek közül a marhate­nyésztő karapalpakoknál a tovat- na hasonlított a mai gulyásunk­hoz. Ez apróra vagdalt marhahús­ból készült, bő mártással és sok hagymával. A mai töltöttkáposzta őse a „szárma“ lehetett. Ez sző- lölevélbe vagy káposztalevélbe burkolt és rizzsel kevert hús volt, amelyet zsírban, olajban sütöttek vagy főztek meg. Hatással volt a magyar konyhára a bolgár-török népekkel való érintkezés is. Eb­ből a korszakból való a „gyúr“ szó és az ételek borssal való fű­szerezése. Ebben az Időben hasz­nálták először a tarhonyát Is, amelyet a sokat vándorló magya­rok más, szárított tejtermékekkel, húsféleségekkel magukkal vihet­tek, és bárhol felhasználhatták. Ezek a tények arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a magyar kony­ha eredete vlsszanyúllk a Kauká­zus térségében töltött Időkbe. A magyar élet minden emléke­zetes eseménye alkalom volt az evésre-lvásra. Áldomást ittak, ha gyerek született, és az esküvői lagzira sokszor hét vármegyéből gyűjtötték össze a rokonokat és barátokat. Az aratás, a szüret szintén jő alkalom a bőséges étel- Italfogyasztásra és a vendégeske­désre. A vásárt Is akkor tektn- 'ették érvényesnek, ha a felek ál­domással pecsételték meg. Az ál­lomás, avagy iakomázás ' egyéb­kén: ősi iellemvonásunk. III. Béla király jegyzője, Anonymus Is meg­emlékezik erről a „Gesta Hunga- rorum“ c. munkájában. Ebben azt olvashatjuk, hogy amikor őseink Almos vezérrel bevonultak és el­foglalták Hung várát, a halhatat­lan Isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, négy napig tartő la­komát csaptak, és minden továb­bi győzelmet újabb áldomás 'kö- vetett. A honfoglalás utáni idő­szakban a magyarság tovább foly­tatta félnomád életét az új hazá ban Is. A halban vadban-növény- ben gazdag országban nem volt nehéz a táplálék megszerzése Nem ütközött tehát különösebb nehézségekbe, hogy minden ki sebb-nagyobb hadlválialkozás után lakomát csapjanak, amely több-" szőr egy-egy új étel felfedezésé­vel Is együtt járt. A királyság Idején a magyarság megindult a rendezettebb élet megteremtésének útján. Ebből az Időszakból a magyar konyha to­vábbi fejlődéséről Igen kevés a- dat áll rendelkezésünkre. A né­hány fennmaradt írásos emlék azonban azt bizonyítja, hogy Ist­ván király korában az ország fő­városában, Esztergomban már tör­vények szabályozták a kocsmák működését. Mátyás király asztala A magyar konyháról csak Má­tyás korából és az azt követő Időkből vannak teljesen hiteles adataink. Mátyás király életrajz­iról szerint a király asztalára kerülő ételek sora bő volt és vál­tozatos. A hazai és külföldi tudósítások gazdagnak mondják hazánkat, ég­hajlatunkat pedig Igen kedvező­nek. Minden állat- és növényfaj­tában valóságos Kánaánnak fes­tik le Bőségesen tellett tehát a konyhára. Mátyás felesége, Bea­trix, erősen érvényesítette Is az olasz befolyást, ami nagymérték­ben hatott a főúri és nemest konyhára Is. Ez a nagyon művelt, okos és kitűnő Ízlésű olasz nő nem akart lemondani a megszokott ételeiről, Mátyás király pedig, aki nagy hajlandóságot mutatott az Izleles ételek Iránt, készségesen engedett hitvese kívánságának. Beatrix Y)- laszországből szerezte be a saj­tot, a hagymát, a fokhagymát, az ánizst s a kaprot, de hordószém- ra hozatta a gesztenyét Is, amit egyébként Mátyás nagyon szere­tett. Mátyás király konyhafőnöke az 1460-as években a magvar nagyszakács, Veres György volt, szakácsai Is magyarok voltak. Egykorú feljegyzések arról ta­núskodnak, hogy sütöttek nvár- son és rostélyon, ezenkívül főz­tek üstökben, bográcsban és lá­basokban Is. Csaknem minden é- telt lében, mártásban tálaltak, erősen fűszerezve. A mártások ké­szítésénél szívesen használták a kenyeret, mint sűrítő anyagot. A XIX. század derekáig ezzel a módszerrel sűrítették az ételeiket a régi rómaiak Is, nemkülönben az erdélyiek és a magyarok. Et­től kezdve egyre gyakrabban használták a rántást, a paprikát és a hagymát, majd egyre nép­szerűbb lett a francia konyha Abban az Időben az asztalra került szárnyasok legnevezetesob- blke a páva volt, A pulykát Má­tyás király 1490-ben hozatta be hazánkba, a milánói herceg udva­rából. Ulász'ó király uralkodása szomorú korszaka nemzetünk tör­ténelmének. Hanyatlás jellemzi, mely rövid pár évtized után Mo­hácshoz vezetett. Ebben az idő­szakban a magyar konyha ts visz- szafejlődtk. (folytatjuk) A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava, Prazská 11. Telefon 468 19 • Főszerkesztő dr. STRASSER György. • A főszerkesztő helyettese CSIKMÄK Imre • Nyomja a Západnslnvenské tla üiarne, 897 20 Bratislava, Duklianska 39 • Előfizetési díj egész évre 52,—Kis, fél évre 26,— Kfts • Terjeszti a Posta Hírlapszolválata Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem őrziink meg és nem kiildUnk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlaöe 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. C. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49 802

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom