Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-04 / 27. szám

— hogy tíz évvel ezelőtt egyet­len kéréssel fordultak a la­kossághoz. Minden lakos egy rózsatövet ültessen ki. így indult a mozgalom, azu­tán városszépítés! akcióvá terebélyesedett és azöta mil­liós értékeket hoztak létre. Autóbuszmegálló, aggok ott­hona és megannyi más lé­tesítmény bizonyítja, hogy a város lakói kellemessé, széppé akarják tenni ottho­nukat. Az egész évben vég­zett társadalmi munkáért a város vezetői ajándékként nyújtják át a lakosságnak azt a műsort, melynek kere­tén belül együttesünk Is fel­lépett. Az egész parkot be­harsogó hangszóró ezen az estén a mi együttesünk hangját sugározta, a mi tánccsoportunknak tapsolt a négyezer főnyi közönség. Itt éreztük először, és iga­zán, hogy értik táncunkat átérzik népdalainkat.. , ■ ■ ■ Pereg a műsorunk a hallel parkban DALLAL TÁNCCAL, MUZSIKÁVAL Amikor az I^jú Szívekkel útnak indultunk a Német Demokratikus Köztársaság­ba, tudtuk, hogy ennek az országnak 17 millió lakosa van, hogy 15 kerületre osz­lik, és tizennégy olyan vá­rost tartanak számon, ahol több mint százezer ember él. Mondom, tudtuk e köz társaságról azokat az alap­vető Ismereteket, melyek támpontot nyújtottak ahhoz, hogy érdeklődésünket fel­keltsék az ország fejlődése iránt. Adatokat, számokat véstünk a tudatunkba, a tér­képen gondosan aláhúztuk azoknak a városoknak a ne­vét, ahol az Ifjú Szíveknek a színpadra kellett lépniük, de egyetlen dolgot nem vet­tünk számításba, ami min­den földrajz! ismeretnél töb­bet mond. Éspedig azt, hogy baráti országba indult út­nak a csehszlovákiai Ma gyár Dal- és Táncegyüttes és hazánkat képviselte. Nem tudom, hogy tudato­sítjuk-e eléggé azt a tényt, hogy az utóbbi Időben egy re gyakrabban fordulnak meg külföldön a zenei anya nyelvünket és táncainkat tolmácsoló együttesek (Ifjú Szívek, a Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Ének ikara, amatőr csoportjaink magyarországi vendégsze replését nem is említve), és tegyük hozzá mindjárt azt Is. hogy a nemzetközi fóru­mokon sikert aratnak, s mindnyájunk örömére dí­jakat hoznak haza. Hát igen. Ez is eszembe Jutott akkor, amikor a 80- tagú együttessel útra kel­tem, hogy krónikása legyek a művészi körút eseményei­nek. Aki már járt külföldön tudja, hogy bármilyen kicsi­ség óriásnak tűnik, ha az ország határain túl történik a baj. Alighogy megérkez­tünk Lipcsébe, máris kap­tuk az első kellemetlen hírt: jóba Lajos nem érke­zett meg. Tudom, hogy sok olvasónak nem mond sem mit ez a név, de az Ifjú Szívekben jóba neve foga­lom. Jóba gépkocsivezető, aki a kellékeket, pontosab­ban a ruhákat szállítja az együttes után vagy inkább előtte, jóba a szólótáncos, Jóba az, aki ha kell bárki helyett beugrik, mert min­den táncot ismer. Jóba a fá radhatatlan, ott maradt az úton. Főtengelytörés, — mondták barátaink — az autóbuszt vontatni kell. És vontatták végig a Német Demokratikus Köztársasá­gon, majd vissza Prágába, és Jóba Lajos ott ült a kor­mánykerék mellett és vezet­te a tehetetlen kocsit, köz­ben úgy mellékesen szólót is táncolt a fellépéseken. Tette mindezt a maga 43 évével, de ifjú szívvel. Nem is tudom, hogy külföldi kör­útra kell-e ahhoz menni, hogy észrevegyük azokat az embereket, akik önmagukat felülmúlva, korukat megha­zudtolva állnak a reflektor- fényben, és becsülettel kép­viselnek bennünket. Mert ezt tette Jóba Lajos... Kulcsár Tibor, az Ifjú Szívek Igazgatója sem gon­dolta, hogy az együttese mire képes. Vendéglátóink az első fellépést szabadté­ren készítették elő. Belgern nevű várost eléggé kis pont­tal jelölik a térképen. A he­lyi tisztségviselők megérke­zésünk után elnézésünket kérték, hogy a közönség lassan gyülekezett az elő­adásra. A kitartó esőzésre és nem utolsó sorban a fut- ball-vllágbajnokság tévé- közvetítésére hivatkoztak, és már-már úgy tűnt, hogy az előadás elmarad. Nem így vélekedtek az énekesek és a táncosok, ök pályára, akarom mondani színpadra akarnak lépni, és megértei A kis számú közönség üte­mes tapssal jutalmazott minden egyes műsorszámot. A város vezetői is végignéz­ték együttesünk fellépését és megelégedésüket fejezték ki, majd további sikereket kívántak németországi ven­dégszereplésünkhöz ... Jó hír kelt szárnyra e gyüttesünkről. Bernburgban a második fellépésünk szín­helyén már Ismerősként fo­gadtak bennünket. Huth Al­fréd, a város alpolgármes­tere Ifjú Szívek helyett ifjú szerelemnek nevezte el e- gyüttesünket, de mi ezt is szívesen vállaltuk, hiszen a szívhez meglehetősen kö­zel áll a szerelem. Rózsafesztivál. Ezt hirdet­ték a plakátok városszerte, és mi meglepődve álltunk az ünnepség kellős közepé­ben. A város tisztségviselőt világosítottak fel bennünket, Jóba Lajos, az Ifjú Szívek szólótáncosa Halle. Kerületi székhely, negyedmillió lakossal. 1694- ben alapított egyetemét szá­mos magyarországi hallgató látogatta. Megemlíthetjük Bél Mátyás, Benczúr József, Jóny |ános nevét. Színmű­vészeti és zenei főiskolája az ország határain túl is is­mert. Händel szülővárosa. A nagy német zeneszerző itt hallgatott jogot, majd itt volt orgonista, innét indult útnak a hajhatatlanságba. Zenészeink meghatódva jár­ták végig a Hándel-emlék- szobákat, és meghatódva hallgatták művelt. Az újságíró számára külön élményt Jelentett, hogy Hal­léban sajtónapi ünnepségre hívták meg az együttesün­ket. Mint Klauss Schumann, a Freiheit című kerületi na- ptlap kultürrovatának veze­tője elmondta, a sajtó ünne­pét az egész város, sőt az egész kerület a magáénak tekinti. — Nálunk szeretik az újságokat és az újságíró­kat, — tette hozzá moso­lyogva. Kétszázötven ember vesz részt minden évben az általunk szervezett ünnep­ségeken. Rengeteg köztük a fiatal. Nem véletlen, hogy az ez évi ünnepségeink e- gyik fő jelszava: Halle üd­vözli Havannát. Ünnepsége­ink szervezéséből aktív sze­repet vállalnak a fiatalok. Éppen ezért külön szeretet­tel köszöntjük a bratislavai Ifjú Szíveket, akik a Cseh­szlovákiában élő nemzetisé­gek kultúráját hozták el hozzánk. És két órán át pergett a műsor. Művészi kőrútunk felénél tartottunk. Követke­zett Magdeburg és Bismarck. Kővetkező számunkban visz- szatérttnk még az Ifjú Szí­vek sikeres külföldi vendég- szereplésére. Csikmák Imre Városnézésen- IPT5 Nagyszabású együttműködés A termelési szakosítás és a kooperáció mind fontosabb a KGST-országok gazdaságainak életében, s meghatározó jelen­tőségű a népgazdaságok szer­kezetének a modern kor k ve- telményeihez igazolódó átala­kításában, Ennek megfelelően a baráti közösség államai a gyártásszakosításra vonatkozó javaslataik kidolgozásában rend­kívül nagy figyelmet fordítot­tak a termelés koncentrációjá­nak fokozására, a KGST-orszá- gokban egyáltalán nem, vagy nem kielégítő mennyiségben gyártott termékek meghonosí­tására s arra, hogy gondoskod­janak e termékek megfelelő minőségéről, műszaki színvona­láról. Az 1975-ben aláírt húsz sokoldalú egyezményben rögzí­tették: a szakosított termékek gyártásának 75 százalékát ese­tenként nem több mint két-két országban összpontosítják. ÖSSZEHANGOLT TERVEK A feladatok végrehajtásához lendületet adott a szocialista közösség népgazdasági terveit nek egyeztetése, az 1976-és 1980 közötti és a további idő­szakra. Az egyeztetés megbíz­ható iránytű a szakosítási és kooperációs szerződések, s az így gyártott termékek szállítá­sát rögzítő külkereskedelmi megállapodások aláírásához. Fő­leg a gépgyártásra fordították figyelmüket: egymás közötti kereskedelmükben a gépek és berendezések kölcsönös forgal- " mának mintegy fele: szakosítás, kooperáció. Közeli terv: több mint hatezer gépipari termék szakosított gyártása. Ezeket a megállapodásokat felvették a sokoldalú integrációs intézke­dések — a mostani tervidő­szakra szóló — egyeztetett tervébe is. FONTOS SZERVEZETEK Jól segítik ezt a munkát a baráti országok gazdasági szer­vezetei is. Az Intertextilmas nemzetközi gazdasági egyesü­let például a textiliparban használatos technológiai beren­dezések gyártásszakosítását, ko­operációját egyezteti. Tagjai: Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország. Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió — most elhatározták, hogy tovább bő­vítik az egyesülés tevékenysé­gét. Kiterjesztik munkáját új üzemekre, tervezőirodákra, tu­dományos kutatóközpontokra, külkereskedelmi szervezetekre is. Az Interatnminstrument Bul-. gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország és a Szovjetunió tizenöt termelő, il­letve külkereskedelmi szerve­zetének a nukleáris műszerek­kel foglalkozó gazdasági egye­sülése. Fő feladata, hogy koor­dinálja a nukleáris techniká­hoz szükséges berendezések és műszerek gyártását. Ilyen nem­zetközi gazdasági szervezet a már régóta működő Béke egye-' 1 sített energetikai rendszer köz­! ponti teherelosztója, s a KGST közös tehervagonparkja is. Az t utóbbi ma már 270 ezer vasúti kocsit irányít. Eredményes munkája alapján nőtt a forga­lom, intenzívebbé vált a vago­nok áthelyezése egyik vonalról a másikra, s jnnek megfele­lően javult a vasúti szállítás hatékonvsága. A nemzetközi gazdasági szer­vezetek rendkívül fontosak te-, hát a gyártásszakosítás, és a kooperáció fokozásában, s ezek felhasználásával abban, hogy országaink megfelelő inarágai áttérjenek a kívánt nagy soro­zatú — tehát gazdaságos — tö- j megtermelésre. H. Gy. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom