Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-27 / 26. szám

» IM NYÁRI MŰVELŐDÉSI TÁBOR ŐRSÜJFALUN (Nová stráz) A CSEMADOK- művelődési klubok mun­kájukban a tagok tudományos világnézeté­nek kialakítására, látókörüknek és isme­reteiknek bővítésére, harmonikus személyi­jük formálására törekednek. Figyelemmel követik és elősegítik a társadalomba valő beilleszkedésüket. Ezen gondolatokból ki­indulva született meg az a döntés, hogy a CSEMADOK KB mellett működő Központi Művelődési Klubtanács megbízásából a ko­máromi (Komárno) és a vágsellyei (Sala) helyi szervezetek művelődési klubjai 1978. augusztus 11-e és 20-a között megrendezik Orsújfalun (Nová Strá2] a II. nyári műve­lődési tábort, továbbá a CSEMADOK bra- tislaval óváros! helyi szervezetének József Attila Ifjúsági Klubja kerékpártúrát szer­vez, melynek résztvevői 1978. augusztus 3-án indulnak útra a gyülekező helyről Gombaszögről (Gombasek) és augusztus 11-én érkeznek a tábornyitásra örsújfalu- ra. A művelődési tábor elérhető Komáromból autóbusszal és vonattal (Komáromtól 4 ki­lométerre van). Elszállásolás az őrsújfalusi kempingben lehetséges, sátorról azonban minden résztvevő saját maga gondoskodik. Szállásköltség a kempingben napi 5 korona, étkezési lehetőség a kemping éttermében, jelentkezni és érdeklődni a következő el­men lehet: Tóth Lajos, ZD3 mad. 927 00 Sala, okr. Galanta. A művelődési tábor műsorán előadások, viták, irodalmi összeállítások, esténként tábortűz, népművészek fellépése, népi mu­zsika, ének-zene szerepelnek. RÉSZLETES MOSOR: AUGUSZTUS 11. PÉNTEK — délután: gyülekezés, tábornyitás, AUGUSZTUS 12. SZOMBAT — délelőtt: az őrsújfalusi Vadrózsák táncegyüttesének köszöntője, megnyitó, em­léknap a SARLÓ megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából (előadók: Lőrlncz Gyula, dr. Csanda Sándor, dr. Turczel La­jos). Este a somorlal üzenet irodalmi szín­pad Örökség című bemutatója. AUGUSZTUS 13. VASÁRNAP — délelőtt: előadás A szocialista kultúra és nemzetiségi tudat címmel. Előadók: dr. Rácz Olivér és dr. György István. Műsoros délután: Beke Sándor és Gálán Géza szín­művészek fellépése. AUGUSZTUS 14. HÉTFŐ — délelőtt: Madách ankét (előadók: Du- ba Gyula, dr. Fónód Zoltán, Zalabai Zsig­mondi, majd dediikációval egybekötött könyvkiárusítás, délután múzeumlátogatás Komáromban. AUGUSZTUS 15. KEDD — délelőtt: Dél-Szlovákia gazdasági fej­lődéséről ad elő Mihály Géza mérnök és Ürge András mérnök, este kultúrműsor a község lakossága részére. AUGUSZTUS 18. SZERDA — délelőtt: Dél-Szlovákia a szlovák iro­dalomban — előadók: Ballek Ladislav, Du- najovec Jozef, Habaj Ivan, Chmel Rudolf és Tomiä Karol. Délután: a klubok helye és szerepe a közművelődés rendszerében, beszámoló az Üj Tükör-klubok nyári tábo­rozásáról. Előadók: Presinszky Lajos, Bank- házy Károly, Molnár László és Tóth La­jos. AUGUSZTUS 17. CSÜTÖRTÖK — délelőtt: A Csallóköztől Bodrogközig (előadó és vitavezető: Roncsol László, be­szélgetés Bereck József, Gál Sándor, Re­szeli Ferenc, Tőzsér Árpád, Varga Imre és Zalabai Zsigmond írókkal. Délután a Kül­detés és a Nyolcvan huszár című filmek megtekintése Dél-Komáromban. AUGUSZTUS 18. PÉNTEK — délelőtt: Művelődéstörténetünk és mű­velődésünk időszerű kérdései — előadók: dr. Mózsi Ferenc CSc., Popély Gyula, Püs­pöki Nagy Péter, dr. Révész Bertalan és Szllvássy József. Délután: labdarúgó-mér­kőzés: tábor — újságírók. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT — délelőtt: A csehszlovákiai magyar színjátszás. Előadók: Kováts Miklós, Kmec- kó Mihály, Tóth László. Műsoros délután: fellépnek: Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Ho- locsi István színművészek. AUGUSZTUS 20. VASÄRNAP _ délelőtt: táborzárás, kiértékelés. Szórakozva művelődni, problémáinkról és a világ problémáiról akarunk beszélget­ni, hogy többet tudjunk és ezáltal többek legyünk, dolgozói és alkotót lehessünk szo­cialista társadalmunknak. emdes László játékára nehéz megfele­lő jelzőket találni. Ha azt mondom, jó, még messze járok az igazságtól. Ha azt mondom; remek, szellemes, kitűnő, már kicsit érzékeltetem Csen­des László művészi-kifejező világát, de ezek a másokra elkoptatott szavak elvesztették iga­zi jelentésüket, s banalizálják Csendes szí- nész-mivoltát. így Csendes Lászlóra egyetlen jelző illik: művész. A színpad művésze. 1 Az évad utolsó bemutató előadását tartotta meg Június 16.-án a MATESZ Thália Színpa­da. Barta Lajos Szerelem című színműve ke­rült színre. Barta Lajos száz évvel ezelőtt, 1878-ban született. 1907-ben már Kassán van, mint a Felső-Magyarország című lap szerkesztője. Ebben az időben jelennek meg forradalmi szellemű novellái, drámái. 1911-ben bemuta­tott első darabját, a földosztást követelő „Pa­rasztokat“ két előadás után betiltják. Hamaro­san a Felső-Magyarország szerkesztőségét is ott kellett hagynia, de ír, tovább dolgozik és szervesen bekapcsolódik az akkori forradal­mi, baloldali mozgalomba. A Tanácsköztársa­ság művelődéspolitikájának egyik tevékeny szervezője. Ekkor nagy sikerrel játsszák for­radalmi drámáit (Sötét ház, Forradalom). A tanácsköztársaság bukása után börtönbe ke­rül, majd az emigráció hosszú évei következ­nek Berlinben, Bécsben, Pozsonyban, Prágá­ban, Londonban él hosszabb, rövidebb ideig, 1945-ig. A második világháborút megelőző években Pozsonyban tartózkodott, ahol — a többi között — a baloldali irányzatú Üj Szót szerkesztette. 1961 februárjában, nyolcvanhá­rom éves korában halt meg. A Szerelem című darabja 1913—14-ben ját­szódik le, feltételezhetően Kassán. Ady Endre első novelláskötetének megjele­nésekor ezt írja róla: „Barta Lajos nekem olyan örömet hozott, mint Móricz Zsigmond óta Kaffka Margiton kívül talán senki még. Ami tolla alól kikerül több, mint csak írás, mert cselekedet, mégpedig a javából.“ Ady gondolatainak és a mostani bemutató­nak kapcsán a néző, a recenzens kérdése: Barta Lajos munkája még mindig több-e, mint írás, mond-e valami újat, elgondolkoztatőt, időszerűt a mai nézőnek is? Egyelőre szögez­zünk le annyit, hogy a kérdésre igenlő vá­laszt adhatunk. 2 Miről szól a színmű? Szalayékról. A család­ról és a környezetükről. Egy társadalomról — a családon belül. A klspolgáriasságról, a sze­relemről, tisztaságról, a lelki élet szépségei­ről és hiányáról. ,A kitörés, az elszakadás szükségszerűségéről, a visszahúzó, lesújtó gyá­moltalanságokról. Szülők, gyerekek kapcsola­táról. Boldogságról és boldogtalanságról. Élet­ről, halálról... Sorolhatnám tovább, annak el­lenére, hogy az olvasó szemében mindez már soknak tűnhetne. Annak ellenére, írom, mert a szerző e sok szerteágazó cselekmény-tömke­leget egy úton, egy irányba tömöríti; minden fonál tartja, kapcsolja a másikat, egyik moz­zanat, cselekmény a másik függvénye, köte­léke. ... Adott tehát a Szalay család egy város perifériáján. Apa, anya és három lány. Anya, a kor szellemét idéző szülő: féltő, mindentől idegenkedő, kispolgári asszonyság. Az apa egy nyugdíjas hivatalnok, a kispolgári hivatalnok félénk tökélye. De jószívű, becsületes em­berek. A lányok pedig bohémok, bohócok, sze­relmesek, férj és férfi után vágyók. És gyű­lölik azt a környéket, ahol lsknak, fölhántor- gatják ezt szüleiknek is, mert erre kevés le­gény fordul meg, itt csupa vékonypénzű, nyugdíjas él, alig van lehetőségük ismerke­désre, férjhezmenetelre. Vannak ugyan udvar­lóik, de a szülőknek egyik sem tetszik. Bös­Csendes László és Lujza (Kövesdl Szabó Ma­rika) Szerelem a THÁUÁBAN kének, a legfiatalabb lánynak egy katonatiszt udvarolfta, de jön a háború, elhelyezik őt. Lujzának a szomszéd kezdő költőcske csapta a szelet, de a fiatal poétát fölfedezték a pesti lapok, a fővárosba utazik, néha-néha még ír a lánynak, de elmaradnak a levelei, és többé nem jön ő sem. Nem marad más legény, más udvarló csak a szemben lakó Komoróczy adó­tiszt úr, akire főleg Nelli, a legidősebb, már- már vénlány veti ki hálóját. Komoróczynak viszont inkább a két fiatalabbik tetszik, de azokat sővárgó szerelem köti kedveseikhez, s ha néhanapján incselkednek is nővérükkel, lecsapják néhány napra kezéről az udvariét, azt kívánják — legyen boldog. Ennyi tömören a cselekmény. A mondani­való, az aktualitás? Egyrészt: tisztelgés a száz éve született Barta Lajos író emléke előtt. Másrészt: Az író ebben a darabjában kipellen­gérezi a kispolgári életet. Kispolgáriasság pe­dig ma, 1978-ban is dívik. A szelleme, a lénye­ge ugyanaz mint Barta darabjának idejében. A szülő, a gyermek ma is ugyanúgy odavágja apjának, anyjának, hogy „sosem értetek meg minket“. Mert amióta világ a világ, szülő és gyermek kapcsolat létezik, mindig voltak ge­nerációs ellentétek, félreértések és viharok. Aztán van még egy nagyon fontos — talán a legfontosabb 1 — érdeme a darabnak: kitű­nő figurákat, sok-sok karakter-szerepet raj­zolt meg az író. Ragyogó lehetőséget teremt minden szereplőnek a játékra. Ebben a darab­ban az epizódfigura is csilloghat, játszhat, le­hetőséget kap — hacsak néhány mondattal, mozdulattal is — a tehetségének csillogtatá­sára. Mintaszerű — szinte Molnár Ferenc-i — a cselekménykivitel, történetbonyolítás, bonyoda­lomvezetés, előkészítés és kicsúcsosodás. Egy csomó érdem áll tehát itt egymás mellett, ami mind a darab bemutatása mellett szól. 3 És milyen volt az előadás? Sajnos, vonta­tott, pedig ez első felvonás kitűnően indult. Tömören, okosan, szellemesen, sok-sok humor­ral, groteszk jelenettel vegyítve felvázolt előt­tünk minden tudnivalót, lényegeset. De már ebbe a felvonásba is becsúszik egy kettétörő jelenet: ifj. Biky, á költő (László Géza) és Lujza (Kövesdi Szabó Marika) szerelmi kettő­se. Hogy ez megtöri és lassítja a dargb len­dületét, azt a helytelen szereposztásnak „kö­szönhetjük“. Melléfogás volt László Gézára osztani a szerelemmel, érzelmekkel dús, bo­nyolult és gazdag lelki életet élő költő szere­pét. Nem mintha László Géza nem lenne jő színész, de az ő százvalahány kilós termete, ebből eredően mozgása, hangja eleve nem adott lehetőséget a megirt figura elhitetésére. De mondom, László Gézát még így sem érheti vád. A második felvonás vontatott volt. Hogy a néző számára mégis élvezetes volt ez a rész, az Csendes László (Komoróczy) és Tóth Er­zsébet (Böske) érdeme, ök ketten — függet­lenül mindentől — heterogén magatartásuk­kal, minden pillanatban megújuló játékukkal a színészi művészet szépségét, örömét, derű­jét vitték színpadra. A többiek? Ügy éreztem nem tudtak fölülkerekednt a cselekményen, a rendezésen — mert a jó színésznek ezt is tudni kell! — előző szerepeik gesztusait, mi­mikáját, hanglejtését hozták s nem alakítot­ták azt az egyéniséget, amit minden újabb darab, minden újabb figurája minden újabb esetben megkíván. Igaz, most is van mentség — ha nagyon akarjuk még objektív mentség­nek is nevezhetjük — számukra, mivel nagyjá­ban ugyanazon szereplőkre osztják egy-egy új darabnak az előzővel azonos figuráit. De hogy ez nem mindig hátrány, azt éppen Csendes László és Tóth Erzsébet most is bebizonyítot­ta. A harmadik felvonás már kicsit jobban si­került. Mintha ebben a fejezetben a rendező is érezte volna, hogy a nézőben a legutolsó jelenetek, az utolsó felvonás marad meg leg­tovább. Igyekezett szűkén, tömören „fogalmaz­ni“, jobban összefogni a játékot, színészveze­tést. Talán ennek a felvonásnak és Csendes László játékának szólt az előadás végén fel­hangzott vastaps. Apropó, néző!? Tudom, hogy lassan már itt a nyár, az évad vége, de azért mégis elszorult a szívem a foghíjas sorok, a későn érkezők láttán. Arról nem is beszélve, hogy a kritiku­sok is távol maradtak. Erről majd máskor, más formában szólok, amit azonban az elő­adás kapcsán még el kell mondanom, az a díszlet szépsége, hatásos találékonysága. Cson­ka István — szintén a győri színház tagja — véleményem szerint az évad legötletesebb, leg­célszerűbb díszletét tervezte meg. összegezve a látottakat és zárszóként leír­va: kedves, szép darabbal, mindent figyelembe véve, maradandó élményfl színészi munkával zárta a Thália Színpad az idei évadot. Zolczer János A KORSZERŰ MŰVELTSÉG ÉRDEKÉBEN A tudományos-műszaki haladás ro­hamos térhódításának napjait éljük Korunk emberének lépést kell tarta­nia ezzel a páratlan méretű fejlő­déssel, egy pillanatra sem állhat meg, tanulnia, művelődnie kell. Ma, amikor a tömegközlési eszkö zök — a sajtó, a rádió és a tévé egyre nagyobb teret hódit az Iníor mációk átadásában és szinte telje sen átveszi a szerepet a szórakozta­tásban, de a tudományos lsmeretter jesztésben Is, közművelődési szerve Inknek és intézményeinknek olyan területen kell megragadni a kezde­ményezést, amely területen semmi sem versenyezhet vele, olyan eszkö zöket kell bevetni, amilyennel a saj tó, a rádió és a tévé nem rendel kezlk. Az aktív közművelődési formák megteremtik a tényleges részvétel lehetőségét. Ez azért fontos, mert a részvevő számára adva van a kon­frontáció és az öltkifejtés, önellenőr­zés, őnmegvalósulás lehetősége. Egy klubvitának, egy közösen előadott irodalmi, zenei műnek vagy táncnak sokkal nagyobb a hatása, mint a leg­színvonalasabb tv-produkclónak. A szocialista művelődéspolitika si­kerének könyvelhetjük el a művelt­ségi színvonal általános emelkedé­sét, a művelődési igények differen­ciálódását. Ezért törvényszerű volt az a jelenség is, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága az Igényességben megnövekedett és differenciáltabb művelődési formák kialakításával létrehozta a CSEMADOK KB klubte­vékenységgel foglalkozó albizottsá­gát, a Központi Művelődési Klubta­nácsot, továbbá kidolgozta a CSEMADOK műlevödésl klubját léte- sftésének és tevékenységének alapel- velt. A CSEMADOK Központi Bizottsága a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése érdekében, a CSEMADOK tagság és a magyar nem­zetiségű dolgozók egységes, eszmei­nevelő befolyása és munkája haté­konyságának fokozásával az alapel­vekben a következőképpen határozta meg a CSEMADOK művelődési klu­bok küldetését, feladatait, Irányítá­sát, a klubok szervezeti és jogi kérdéseit, a művelődési klubok cél­kitűzéseit, valamint a Központi Mű­velődési Klubtanács tevékenységi körét. A CSEMADOK művelődési klubok meghatározott rendeltetésű közössé­gek, amelyek politikai-nevelő, kul­turális-nevelő, társadalmi szerepet töltenek be. Tevékenységének egye temes jellegénél fogva a CSEMADOK tagok és a magyar nemzetiségű dol­gozók kulturális érdeklődésének ki­elégítésére törekszik a szocialista társadalom nevelési célkitűzéseivel összhangban. A klub tehát a közmű­velődésnek az a formája, amely ke. retbe foglalja a különböző népmű­velési módszereket, s lehetőséget teremt sokoldalú nevelési célkitűzés, vagy kultúrált szórakoztatás megva­lósítására. A CSEMADOK-müvelődésl klubok irányítását, a klubok szervezeti és jogi kérdéseit a klub fenntartó szer­ve, a CSEMADOK helyi szervezete intézi, mivel a klub a CSEMADOK helyi szervezetének Jogi és gazdasá­gi része. A fenntartó szerv a klub­ban folyó tevékenységért felelőssé­get vállal, ellátja a klub jogi kép­viseletét, elkészítteti a klub műkö­dési szabályzatit, jóváhagyja a klubvezetőség által elkészített évi munkatervet (melyet a CSEMADOK munkatervével és a helyi népműve­lési tervekkel összhangban állítanak össze, valósítanak meg, és a program végrehajtásában együttműködnek a CSEMADOK helyi szervezet vezető­ségéivel) és a munkaterv jóváhagyá­sával egyidőben gondoskodik a pro­gramok megvalósításához szükséges anyagi fedezetről. A művelődési klub céljára lehe­tőleg külön helyiséget kell biztosí­tani. Meg kell teremteni a lehetősé­gét annak, hogy a tagok sajátjuknak érezhessék a helyiséget, Ízlésük szerint rendezhessék be. A művelődési klub élén a tagság által választott vezetőség áll, mely a klubvezetővel együtt felelős a klub működési rendjének megtartásáért, a programok kialakításáért és meg­valósításáért. A klubmozgalom egyik meghatáro­zója az egységes Irányítási rendszer. Az lrányltő munka fő eszközei a program megtervezése, az ösztönzési Tormák kialakítása, a szakmai-mód­szertant segítségnyújtás, a klubve­zetők munkájának és képzésének támogatása. Ennek a felismerésnek alapján alakult meg a Központi Mű­velődési Klubtanács (KMK), mely a CSEMADOK KB-nak tanácsadó, vé­leményező és javaslattevő testületé. Fő feladata a klubok munkájának tartalmi Irányítása, tevékenységé­nek összefogása. Koordináló tevé­kenységével biztosítja a klubok egy­séges irányítását, elemzi a klubok munkáját meghatározó Irányítási, szervezési és tárgyi feltételek ala­kulását, s javaslatokat tesz tovább­fejlesztésükre. (A CSEMADOK-müve­lődésl klubok létesítésének alapelvei, teljes terjedelemben megtalálhatók a Népművelés című folyóirat legkö­zelebbi számában.) Végezetül a CSEMADOK-művelődé- sl klubok csak akkor válhatnak igazán mozgalommá, ha széles kör­ben elterjednek. A jelenleg megala­kuló művelődési klubok művelődési programunk legintenzívebb meg­valósulási formál, s mint Ilyenek jelentős a hatásuk. Ogy tekinthe­tünk a klubmozgalomra, mint a ki­alakuló egységes művelődési prog­ramunk alapjára, melynek segítsé­gével megvalósíthatók a művelődési célkitűzéseink összetevői. BAMKHÄZY KÁROLY l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom