Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-13 / 24. szám
4 sorunkkal bejártuk a járás csaknem minden faluját és tagságunk minden belyt ünnepségen fellép. Nemcsak részt veszünk a falu egységes kulturális-népművelési tervének kidolgozásában, hanem ennek végrehajtásánál Is nagyon pozitív sze repet játszik tagságunk. Bizonyítsunk? — jegyzi meg befejezésül huncut mo: sollyal, és máris pereg a rögtönzött kultúrműsor. É- nekszámok, táncszámok, rö vld jelenetek váltják egymást a klubban most csak önmaguk és a jelenlevő né hány vendég szórakoztatá sára. — Kiviszik m lányainkat — panaszkodik az elnök Méa a. a szerencse, hogy íjak jönnek helyettük, a helyi iakoláböl. ahn) nyolc tagunk pionfrvesetöi tévé kenyséyet la végez. — Mi az Iáényczökjtatés a hasxadik század végén? A. dehogyl Szerelem, szerelem tzerelani... Elég gyakran rendesünk mulatságéi és a szomszéd falubél Is járnak hozzánk fiák. Megisnierked nők. udvarolnak és házai ság lesz beiéin. Akik más hová mennek férjhez, tér mészetesen ntt hagyják s szervezetei. Or hát ez az élet rendje Résére jár. Az ifjúsági klub elcsendesedik csak az •»látta folyó patak tiszta vize ctnhng agyra erőtelje eftbfr#*. CSIKMÁK IMRE és még nagyon sok fiatal, így nem mindegy, milyen körülmények között, hogyan dolgozunk, mennyit kapunk a hónap végén. Sőt, már azt is tervezem, hogy a két kislányom Is itt dolgozhat majd, ha felnő. Apám Is Itt kezdett, hagyomány ez már a családban. XXX — Az énekkar nekem na gyón sóikat jelent. A szabad időm, a család rovására megy, de nekem az é nekkari próbák, fellépések kellemes időtöltést, kikapcsolódást hoznak. Ha énekpróbára kell mennem, a feleségem magára vállalja — nagyon megértőén — az e- gész családot, úgy ahogy van. ... A dalárda! szereplés mellett végzem a tánccsoport vezetők továbbképző tanfolyamát, ahol nagyon sokat tanulok. Emberségem, szakmai tudásom Is csiszolódik, fényesedíik minden alkalommal. Mert én szíve sen megragadok minden alkalmat, ha tanulásról, Ismereteim bővftéséről van szó. Ogy zúdulnak rám az ismeretek, mint a fürge pa tak kavicsaira a tiszta vfz. Lehet, hogy ezt a kavicsot majd valamikor, valaki valamire fölhasználja, értékes, nemes célokra, de az sem baj, hacsak egy gyerek veszt kezébe, megsímítje, érzi szép, fényes, ős kacsázónak használva visszadobja. Már akkor sem feküdt ott hiába a víz sodrásában. — Sokan kérdezik, miért nincs most Füleken tánccsoport, amikor nálunk hagyományai vannak a népi -táncmozgalomnak. Azért, mert környékünkön, Fülek- püspökin országos hírű cső port működik, és velük ne héz lenne a színvonalat t tani. Azért, mert még ml évekkel ezelőtt táncoltunk, és nem kaptunk kellő támo gatást, de leginkább azért, mert nehéz összehozni az embereket. A fiataloknak ma már megváltozott az érdeklődési körük. A népi tánc nem áll hozzájuk kö zel. Talán az lenne a megoldás, hogy mondjuk a gim náztumban elkezdenék a próbákat, a szervezést, és ha leérettségizve el Is megy a fele, a környékbeliek ott maradnának. Van egy régi vágyam amit. remélem sikerül valóra váltanom. He felcseperednek a lányaim, akkor a barátnőikből, lskolatársalkból velük együtt szervezek egy csoportot. Addigra, remélem, a kellő tapasztalatom, szakmai Isme reteim Is meglesznek. XXX — Jó, hogy van ez az é nekkarl továbbképzés. A napi állandó, komoly munkahelyi feladatokból így tudok kikapcsolódni. Megnyugtat, pihentet a közösségi munka. Újult erővel kezdhetem másnap a gyárban a munkát. S tgy vagyok az 1- rodalommal is. Késő esti szórakozásom az olvasás És még egy számomra fon tos tevékenység Ismétlődik naponta: a gyermeknevelés Sokat foglalkozom a két kis lánnyal. Tanítgatom őket mondókákra, versekre, egy -egy mesét nemcsak elmondok, hanem el Is magyaré zom nekik. XXX — Az embernek mindenütt, minden helyzetben meg kell próbálnia önmagát hasznosítani. Nem értem azokat, akik nem talál ják a helyüket a társadalomban, az életben. Meg kell keresni mindennek a szép oldalát, aminek kapcsán megszeretik azt. És ha öröme telik benne, megta Iá Íja magát. — Ha nekem például ma — tegyük fel azt — azt mondanák, hogy holnaptól kezdve üvegfúvó leszel, nem ellenkeznék. Kipróbál nám, kitapasztalnám a mun két, és csak utána nyilatkoznék, hogy tetszlk-e vagy nem. XXX — Ügy érzem, hogy amihez életem folyamán hozzá fogtam, abban mindig megtaláltam önmagam. Szeretem a gyárat. Még sosem mentem úgy munkába, hogy „muszáj“ érzetem lett volna. Szeretem a családomat, a gyermekeimet. Saját gyér mekkoromat adják, idézik vissza. Örülök, ha látom, hogy napról napra nőnek, okosodnak. Szeretem a ba rátáimat, akikkel a dal és a tánc hozott össze. Ha vé letlenül nem tudok elmenni egy próbára — mert délu- tános vagyok, a következő alkalommal azzal fogadnak ma jobban fog menni a nő ta, mert Itt van Imre is. Zolczer János Foto: a szerző J.SSSS'SlIÜHZSSBWri H al találom a fiatal» l«at — kérdezem a ta la vágán agy idősbéMitél. — Hát, -a kocsma has hol lennének másutt. — Ügy hallottam, hogy tti jé) aéködik as ifjieég* klub. — Hm as mag -óléi* csodabogár?. Porubán, ebben a közép szlovákiai faluban játszódott le a fenti párbeszéd. Már kezdtem kételkedni a SZISZ Járási bizottságán szerzett Információmban, a- mikor plrosnyakkendős pionírral találkoztam. — Hol vannak a SZISZ esek? — Ott, feljebb, a patakparton, az Ifjúsági klubban Patakpart és klub, hogyan jön a kettő egybe? Ügy hogy a patakparton áll az az öreg Iskola, melyet a fiatalok sajátkezű- leg alakítottak át Ifjúsági klubbá — kapom az értelmes magyarázatot. Egyre ritkábban adják egymásnak a fiatalok a helyi vendéglő kilincsét. Nem megy az üzlet azóta, mióta megnyílt a klub. A fiatalok otthonra találtak ott, ahol szól a zene, s hideg Időben kandallónak álcázott kályha árasztja a meleget. De nem csak ez vonzza Ide a fiatalokat, valami egészen más is, amit fráztsmentesen így fogalmazhatok meg: a szabad Idő hasznos eltöltése. Nem elhanyagolható az e tényező sem, hogy faluhelyen ki megy be a lányok közül a kocsmába. A klub az egészen más. Itt az italozást, az egészséges szórakozás váltja fel, és nem egy esetben egész életre szóló barátságok születnek. Hogyan, azt már Vladimír Kolka, a SZISZ helyi szervezetének einöke me séli el a Jelenlevő újságíróknak. Készült erre a ta lálkozőra, papírra Is leírt valamit, de a felolvasás helyett egyszerű, közvetlen szavakkal ecseteli a tagság tevékenységét. — Azt mondják bent a Járáson, hogy miénk a legjobb falusi helyi szervezet, de ml nem akarjuk elhinni. Nem teszünk ml semmi különöset, csak szem előtt tartjuk a SZISZ II. kongresszusának határozatait. A fő hangsúlyt arra helyeztük, hogy tagságunk legnagyobb része öntudatosan vegyen részt szervezete munkájában.. Tudatéban vagyunk annak, hogy minden tag aszerint ítéli meg az egész szervezetet, amilyen az alapszervezete. A formalizmus, a hlvatalnokoskodás és a sablonszerűség mind oly Idegen az Ifjúsági szervezettől. Menet közben, munka közben oldjuk meg a felmerülő problémákat, és úgy é- rezzük, hogy sikerül tagságunk Igényelt kielégíteni. 1970-ben alakult a helyi szervezet az 1600 lakosú faluban 30 taggal. Ma 52 tagot tartanak számon. Az alapszervezet 30 százaléka diák, és a legnagyobb része Ingázó Poruba és Prie- vidza között. — Ezért Is volt nagy szükség az Ifjúsági klub:.! rehozésára, — veszi át a szót Moíko Ladlslav vezető sági tag (civilben kőmű vés), hogy Itt legalább esténként találkozhassanak. — Könnyű ott klubot épf tenl, ahol kőműves Is van a vezetőségben — Jegyzem meg a körülöttem ülőknek — Miért, talán másutt nincsenek szakemberek a helyi szervezetben? — vágja rá kapásból Snlreová Janka, a SZISZ-szervezet kultúrfelelőse. Majd fordít e felvetett témán és így folytatja, sok helyen azt állít iák, hogy azért nem tudnak színdarabot vagy esztrádmű sort betanulni, mert nincs szereplő. Nálunk Is voltak ilyen kifogások. Meggyőző désem, hogy a fiatalok sze replési vágya nagy, csak bátorításra szorulnak, kész feladatok elé kell állítani őket. 1975 ben a klub meg alakítása után létrehoztuk s színjátszó kört. Esztrádmű KLUB A PATAKPARTON A három Weiss-testvér milden alkalommal fellép az esztrádműsorban ötvenketten a 15 millióból A SZÁRNYALÓ DAL BŰVÖLETÉBEN Gulyás Imrére véletlenül akadtam rá a galántai IV. Kodálv-napokon. Eddig azt sem tudtam, hogs; létezik mégis Őt kerestem Beszélgettem idősehb .fiatalabb szerep lékkel férfiakkal nőkkel de vafa ,!?Ögy egvíket sem ereztem elég súlyos., mindenképpen megírásra alkalmas portré-témanak Már este kilenc felé lárt az idő — szinte vesztve érzem a napot — amikor kollegámat karon engém vállon ragadott egy középtermetű, fekete hajú barna áréií, csillogó tekintetű férfi: .Szevasztok — mondta Me ipariste voltál, jártál nálunk egyszer Fpleken'íFilákovi*11 a Kovosmaltban, ismerlek“.— mondta szerényen tagoltan, magabiztosan, hogy aztán így iá folytassa aznap este és másnap délelőtt. — Fülekl vágyóik. Még az alapiskolában kezdtem énekelgetni. Vágó tanár elvtárs alakított egy vegyes úttörőkart. Akkor szerettem meg a szárnyaló dalt. És még mindig fenségesnek, nagyon szépnek érzem, amikor 40—50 ember egy hangon szólal meg, egy érzést fejez ki. ...Aztán elkerültem Ko- sicére az (pariba. Életem legszebb évelt ott töltöttem. Első évfolyamtól kezdve a CSEMADOK helyi szervezete mellett működő tánccsoport tagja voltam. Mind a négy évet végigtáncoltam. Észre sem vettem, hogy a suttyó fiúból felnőtté, férfivá cseperedtem. Az Iskola megtanított arra, hogye közösségben mennyire egymásra utaltak az emberek, s az egyént mennyire formálhatja a közösség. Nagyon szigorú Iskola volt az ipari, én mégis szívesen emlékszem vissza: alaposságot, következetességet 'követelt meg tőlünk, és a célratörés „hogyanját“ oltotta belénk: Ha a munkahelyen vagy az élet bármely más területén kitűzök magam elé egy célt, és annak elérése nehézségekbe Is ütközik, nem szabad megtorpannom! Annál örömtelibb lesz a célbaé- rés, minél körülményesebben, magamat serkentve, jutok el oda. De a célt mindig el kell érnem. Sokszor mondta nekünk Veres tanárnő:. Hiába szép egy embernek a teste, ha rossz a mája — vége. Arra utalt ezzel, hogy az embernek a szelleme, a belső lé nye, magatartása, önmagával és a társaival szemben legyen egészséges, azt tartmint művezető. Két évig dolgoztam ott, aztán hazajöttem a Kovosmaltba. Kezdetben munkás voltam egy 500 tonnás présnél. Utána a karbantartó műhelyben voltam diszpécser, majd tavaly üzemi diszpécseri be osztásba kerültem. XXX — Ml a munkája egy disz pécsernek? A gyártás köz vetlen irányítása. Figyelem az alkatrészeknek, a gyártmányoknak az átfutását, a lapanyagokat biztosítok e folyamatos munkához ... Azzal Indul a műszak, hogy átnézem az előttem dolgo zott kolléga jelentését arról, milyen alkatrészek ké szültek el, volt-e üzemza var? Ha Igen, megteszem az Intézkedéseket a kijavítására, azután végigjárom az e gyes részlegeket, ellenőrzőm a munkásokat, hogy elfbg- lalták-e helyüket... Majd összeülünk a többi diszpé cserrel, értékeljük az előző nap tervteljesltésének eredményeit. Ha nem teljesítet tűk a tervet, akkor Igyek szünk megkeresni az okot hogy mtért nem. És tudod ezt a „nenC'-et az utóbbi 1- dőben nagyon gyakran kell megválaszolni, mert 90k e hiányosság, a lemaradás, öreg, elavult az üzem, a be rendezések, két részlegen már folynak a felújítási munkálatok. És ml hisszük, hogy rövid Időn belül egye nesbe jövünk. Honnan ered ez a bizakodás? A Kovo- smalt munkásai nagyon ősz szetartőak, bíznak a gyár ban, a vezetésben. Nem sze retnek munkahelyet változ tatnt. Én ts a Kovosmaltből szeretnék nyugdíjba menni, sa szem előtt, ne a külső ségeket. Ne ítélkezzék hír telenjében mások fölött. Meg azt Is gyakran hangoz tatta, hogy nemcsak egy dolgot kell az embernek jól csinálnia, hanem amihez hozzáfog, azt mind. Kerülje a hullámvölgyeket. ...Ilyen élmények, Ilyen emberségre, életre tanító pedagógiai-nevelő közösségből kerültem a munkába. A detval gépgyárban kezdtem Gulyé« Imre .. ,.
