Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-13 / 24. szám

2 DM CUBA78 Már csak egy hónap választ el bennünket a világ haladó Ifjúságá­nak nagyszabású seregszemléjétől, és ahogy múlnak a napok, úgy fokozó­dik ifjúságunk munkamozgalma a XI. VIT tiszteletére. A nagy esemény a vártnál Is nagyobb aktivitást váltott ki. A SZISZ-tagok kötelezettségválla­lásai általában az 1978. évi népgazda­sági terv teljesítésére, illetve a Nem­zeti Front választási programjának megvalósítására irányulnak. Szépen gyarapodik a fesztiváli alap Is, amely- lyel a fejlődő és gyarmati országok ifjúságának tesszük lehetővé, hogy részt vegyenek a fesztiválon. A handlovai Miroslav Cmarkónak és ifjúsági munkacsoportjának a ne­ve nem először szerepel a lapok di­csőségrovatában. Több nagyszerű tel­jesítmény, bányászrekord fűződik a nevükhöz. A fesztivált újabb rekord­dal köszöntötték. Harmincegy nap alatt 79 ezer tonna szenet termeltek ki, és ezzel túlteljesítették saját re­kordjukat. A malackyl Kablo SZISZ-tagjal min­den második szombatot munkában töltenek. Eddig 3300 órát dolgoztak így le. A skalicai golyóscsapágygyár fiataljai ugyancsak 2700 órát töltöt­tek a szabad Idejükben munkával. Az égyalla! (Hurbanovo) sörgyár fiataljai azon túl, hogy folyamatosan túlteljesítik a tervet, az első negyed­évben 600 hektoliter sört készítettek konzervdobozokban a VIT-küldöttek számára. A SZISZ PovaZská Bystrica- -1 járási szervezete 412 ezer koronát utalt át a fesztivál alapra, majdnem kétszeresét a vállalt összegnek. A sorból a legkisebbek sem ma­radnak ki. A galántai járásban pio­nírnapot rendeztek. A pionírnapon megrendezték a pajtások alkotóver­senyének seregszemléjét is, börzével egybekötve. Az ügyeskezű pionírok különböző művészi és műszaki alko­tásaiért kapott pénzt szintén a feszti­vál alapra ajánlották fel. napokban fejezi be a kö­E zépiskolét számos 18 — 19 éves fiatal. Sokan közü­lük belépnek az első mun­kahelyükre, mások pedig a főiskolákon folytatják tanulmá­nyaikat. Nemsokára kiderül, mi­lyen volt szaktudásuk és politikai felkészültségük; az utóbbihoz ta- numányi idejük alatt nem kis mér­tékben hozzájárult Szocialista If­júsági Szövetségünk is. A SZISZ SZKB legutóbbi ülése foglalkozott a középiskolai alapszervezetek te­vékenységével Is. A középiskolás SZISZ-tagok utolsó negyedévi munkájának mérlege örvendetes. Ez a megállapítás — az ifjúsági szervezet ^életének minden terüle­tén — sok ténnyel bizonyítható, de legmeggyőzőbben bizonyítja a fiatalok állásfoglalása, az értékek iránti érdeklődése, valamint a mai középiskolások életmódja. Nem tartozik rám arról be­szélni, hogy ezekben az iskolák­ban milyen a diákság műveltségi színvonala. Tudomásunk szerint évről évre emelkedik, és ez a diákok és ifjúsági szervezetük érdeme. A feladatok igényességé­ről a fejlett szocializmus korsza­kában már sok szó esett, sokat írtak róla. A gyarkorlat igazolja, hogy érvényes a mondás: ami tegnap elég volt, az ma már ke­vés. Az ésszerű önálló tanulás módszerének elsajátítása, ami a diákok felkészülésének az alap­ja — sok, nagyon jő eredményt hozott. Kiküszöböltek bizonyos formalitásokat az előmenetelért és a «pontos bejárásért folyó versen­gésből. És ami a legfontosabb a diákok zöme áttért a szó szerin­ti tanulásról az értelem és tar­talom szerinti tanulásra, amely­nek segítségével a jövőben job­ban érvényesülhetnek a gyakor latban. Tehát a mi segítségünk is hozzájárult a diákok általános és sajátos szellemi munkájának az ésszerűsítéséhez. Az ülésen szóba kerültek a SpiSská Nová Ves-i Me zőgazdasági Műszaki Középiskola igen jó tapasztalatai, ahol figye­lemmel kísérik nemcsak az egyén, hanem az egész kollektíva ered ményeit. Munkájuk egy jelmondat­tal fejezhető ki: Politikai és szak­mai felkészültségedért ma a kol­lektívádnak, holnap a társadalom­nak felelsz. — Amire egymagad képtelen vagy, azzal közösen megbirkózunk. E jelmondat valóra váltása még jobb eredményhez vezet az oktató-nevelő folyamat­ban és a középiskolák alapszerve­zeteinek munkájában. Képletesen szólva a középiskolákban ez az eredményesség alfája és ómegája. A műveltség színvonalának eme­lésével szorosan összefügg a kö­zépiskolások tájékoztatása a kü­lönböző hivatásokról. Igaz, a mi ifjúsági szervezetünk nem tudja és nem Is akarja a létező szak- módszertani munkahelyeket helyet­tesíteni, de ezekkel karöltve ki akarja venni részét a pályaválasz­tási kérdések megoldásából. A hivatásra való nevelésnek, a pá­lyaválasztásnak szervezetünk je­lentős figyelmet szentel. Nem tit­koljuk azonban, hogy járási bi­zottságaink egy része még nem ismerte fel eléggé az ideológiai nevelés eme területének jelentő­ségét. Így aztán nem csodálkozha­tunk azon, hogy ezekben a járá­sokban az iskolai szervezetekben problémák vannak a középisko­lás ifjúság pályaválasztási ta­nácsadása körül. Fontos, hogy a középiskolások megismerjék a környezetet, amely­ben szocialista társadalmunk alap­értékei jönnek létre, hogy kapcso­latuk elmélyüljön elsősorban a munkás- és mezőgazdaságban dol­gozó fiatalokkal. Azt szorgalmaz­zuk, hogy a középiskolások, de az alapiskolába járók is megkedvel jék a műszaki és természettudo­mányokat. 'szem előtt kell tarta­nunk, hogy a tudományos-műszaki forradalom korában szükségünk van műszaki és természettudomá­nyi főiskolát végzett fiatalokra. Bár már fokozódott az érdeklődés az ilyen irányú egyetemi tanul­mányok Iránt, még nem vagyunk, és nem is lehetünk elégedettek. Hiszen a lehetőség sorozata áll rendelkezésünkre, hogyan nyer­jük meg már egészen zsenge kor­ban a gyermekeket, hogyan kelt- *sük fel érdeklődésüket ezen sza­kok iránt, hogy később ezt a pá­lyát válasszák és alkotóképessé­gük kifejlődjék. Kívánatos lenne, hogy a középiskolások még szoro­sabb kapcsolatba kerüljenek az üzemekkel. Ennek egyik módja a fiatal technikusok, újítók, feltalá­lók klubjainak megalakítása, a középiskolákban a fiatal szakem­berek tanácsa — ezeknek azután természetesen az üzemek teljes támogatását kell élvezniök, nem­csak anyagi-, műszaki, hanem ká­der szempontból is. A műszaki és természettudományi szakköri te­vékenység koncepciója, amely a SZISZ pionírszervezetének rend­szeréhez kapcsolódik — a közép- iskolások körében megfelelő visszhangra talált. Igen eredmé­nyes kezdeményezések láttak nap­világot a Bratislava! Vegyészeti Középiskolában és az L. Novomes- ky Gimnáziumban. Sok verseny- munkájukat már hasznosítják az az üzemekben, és már gazdasági eredményük is van. Ilyen sikere­ket könyvelhet el a Bratislava! és a Sninal Gépészeti Szaktanintézet. A versengésben résztvevőik száma emelkedik: az idei tanévben 826 szakkörben 12 390 diák tevékeny­kedett. Valóban példás a bratls- lavai Zoch utcai Eletrotechnikai Iskola, ahol a diákok 60 százalé­ka tevékenykedik a műszaki és természettudományi szakkörökben. Köszönettel tartozunk a pedagó­gusok és az üzemek, szervezetek és intézmények elvtársainak, akik szabad Idejüket áldozzák arra, hogy támogassák a szervezet ilyen irányú munkáját, mély a gyakor­latban csak néhány év elteltével hozza meg majd a gyümölcsét. Ez az út — amint a gyakorlat Is bizonyítja — helyes. A fiatalok pályaválasztást kérdéseinek meg­oldása attól függ, milyen gyorsan és milyen színvonalon járjuk ezt az utat. A műszaki és természet- tudományi pályákkal szembeni előítéletek, melyek még élnek a szülőkben, gyakran a gyermekeik­ben is nyomot hagynak. Ezzel összefüggésben fel szeretném hív­ni a figyelmet arra, hogy a kö­zépiskolás fiatalság viszonyulása a termeléshez figyelemre méltó, hiszen a múltban fiatal nemzedé­künk e kis csoportja több mint 18 millió brigádórát dolgozott le 350 millió korana értékben. De ha már a számoknál tartunk, akkor még egy adat: egy középiskolás diák egy év alatt átlag két és fél nyolcórás műszakot dolgozott le. Ezen a téren Is vannak még tar­talékaink. A középiskolás fiatal­ság építő tevékenysége nemcsak népgazdaságunknak nyújtott je­lentős segítséget, konkrétan az üzemeknek, vállalatoknak, szövet­kezeteknek és szervezeteknek, ha­nem nagyon hatékony nevelé­si eszköz is. Azt akarjuk azon­ban elérni, hogy a középiskolások javarészt olyan munkát végezze­nek, amely lehetővé teszi nekik, hogy elméleti tudásukat a gyakor­latban ellenőrizhessék. Arról beszéltem, hogy nemsoká­ra megmutatkozik, hogy a közép- iskolások, tehát az érettségizők, hogyan készültek fel hivatásukra, a tovább tanulásra és tevékenysé­gükre az új munkahelyen, az új alapszervezetekben. Ha „lemérhet­nénk“ az ideológiai-nevelő mun­kát, akkor elmondhatnánk, hogy hatékonysága ennyi vagy ennyi százalékkal növekedett. De mert ezt nem tehetjük, szeretném kie­melni, hogy a középiskolás ifjú­ságnak már eddig is sok alkal­ma nyílt kimutatni szocialista ha­zája Iránti szeretetét. És élt is a lehetőséggel. Tanúi voltunk annak a sosem látott aktivitásnak és kezdeménye­zésnek diákságunk körében, amely a mi történelmünk és a haladó világ történelmének jelentős év­fordulóit előzte meg. Szocialista öntudatuk megszilárdult és el­mondhatjuk, hogy a középiskolás ifjúság túlnyomó többsége a szo­cialista életmódon részesíti előny­ben. Ez szerény körvonalakban munkánk eredménye, mely egyben kötelezettséget jelent a jövőre nézve. Az érettség vizsgája HELMUT VÄCHA, a SZISZ SZKB titkára J úlius 24. és 30. között tizedszer ren­dezik meg Bratislavában az Incheba nemzetközi vegyipari kiállítást, amely elő­kelő helyet foglal el a nemzetközi kiállítá­sok sorában. Bratislava már korábban fel­iratkozott a vásárvárosok közé. Előnyös fekvésével Európa szívében, fontos nemzet­közi, szárazföldi és vízi utak kereszteződé­sén szinte kínálkozott, hogy kiállítások, vá­sárok színhelye legyen. Így került sor 57 évvel ezelőtt az első dunai nagyvásárra. A mai régi híd és a téli kikötő közötti térségen minden évben a Duna-menti, sőt később a többi európai országok termelői és kereskedői mutatták be a termékeiket. A felszabadulás után so­káig feledésbe merült ez a hagyomány, csak 1967-ben nyílt meg újra 198 termelő- vállalat, 6 kutató és egy tervezőintézet részvételével egy többő-kevésbé népszerűsí­tő, ismeretterjesztő kiállítás. A következő évben Immár Incheba elne­vezéssel országos kiállítást rendeztek, majd 1969-ben a hasonló nevű külkereskedelmi vállalat szervezésében megnyílt az I. nem­zetközi vegyipari kiállítás, amely évről év­re bővült, terebélyesedett, és ma már nagy népszerűségnek örvend szakmai körökben nemcsak a szocialista országokban, hanem az egész tőkés világban. Egyébként a JUBILÁL AZ INCHEBA kiállítás népszerűségének növekedéséről ta­núskodik az alábbi összehasonlítás Is: 1969- ber. még csupán 79 hazai, illetve 55 külföldi cég — tizenhét szocialista, harmincnyolc a tőkés országokból — mutatta be termé­keit, tavaly már 291 hazai és 341 külföldi cég képviseltette magát, 107 a szocialista, 234 a tőkés országokból. A kiállítás terüle­te pedig közben 5000 négyzetméterről 35 ezer négyzetméterre bővült. Az évek során természetesen lényegesen megváltozott a kiállítás tartalma és kivite­lezése is. Az utóbbi időben három évenként változik a kiállítás fő küldetése. Koráb­ban például a korrózió elleni küzdelem és a felületi megmunkálás volt a programon, most a környezetvédelem a Jelszó. Az utóbbi években számos nemzetközi tudo­mányos kongresszusra és értekezletre Is sor került az Incheba keretében. Korábban a műszálak tulajdonságairól és felhaszná­lásáról rendeztek nemzetközi tudományos értekezletet Flbrichem néven. Az idei kiállítás műsorán az Agrichem IV.' kongresszusa szerepel, amely — amint a ne ve' Is elárulja — a mezőgazdaságban al­kalmazott vegyszerekkel foglalkozik majd. A kongresszus négy szekciója a következő szakmai kérdéseket vitatja meg: a műtrágya termelése, a műtrágya felhasználása, a vegy­szeres növényvédelem és vegyszerek a ta­karmányozásban. Természetesen ismét kiál­lításon mutatják be a közönség számára a háztartásvegyipari cikkeket. Az idei kiállításra eddig 560 kiállító je­lezte részvételét. A hazaiakon kívül 82 a szocialista országokból, 213 pedig többek között Ausztráliából, Belgiumból, Dániából', Finnországból, Franciaországból, Görögor­szágból, Ausztriából, Hollandiából, Japánból, Lichtensteinből, az NSZK-ból, Svájcból, Svédországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Británniából és Nyugat -Berlinből. A kiállítás fő színhelye ezúttal is a Kul­túra és Pihenés Parkja. Az idén ide költö­zik a Téli Stadiónból a háztartásvegyipari cikket bemutató kiállítás. A Téli stadionban lesznek a gyógyszerek és a biokémia, a Technika Házában pedig a környezetvédel­mi erőfeszítéseket bemutató kiállítás láthat­ja a közönség. Palágyi Lajos A kozmetikai cikkek elsősorban a gyengébb nemet vonzzák. Csordás felvétele A tüzelőanyag és az ener- ^ gia gazdaságosabb fel- használása fontos társadalmi érdek. Azt a kérdést, hogy je­lenleg milyen lehetőségeik áH- nak rendelkezésünkre ezen a téren az iparban, s általában a gazdasági élet egyes szaka­szain, de kisfogyasztói vonat­kozásban is, az INTERCALOR ‘78 kiállítás hivatott megvála­szolni. Az Idén hatodszor (Szlová­kiában először) rendezik meg az INTERCALOR kiállítást, jú­getelés, a kazánok nyomásmé­rés-technikai és önműködő fű­tésszabályozási kérdéseivel is foglalkozik. A kiállításon több mint het­ven hazai, s néhány külföldi vállalat vesz részt. Ezek kép­viselői jótanácsokkal látják el az érdeklődőket, s ezenkívül az Állami Energetikai Felügye­let konzultációs központjában szakemberek válaszolnak a tü­zelőanyag és az energia gaz­daságosabb kihasználását érin­tő egyéni kérdésekre. nius 13—17 között Nitrán, az Agrokomplex „A“ pavilonjában. A részletekről Holubec Jaroslav mérnök, a prágai Állami Ener­getikai Felügyelet igazgatója, mint az egyik szervező intéz­mény képviselője számolt be. Az idei bemutató célja a kü­lönféle energiaforrások éssze­rű felhasználásának az ismerte­tése. Ennek jegyében a látoga­tó tudomást szerezhet az ösz- szes hőképzősre szolgáló hazai gyártmányú, takarékos üzeme­lésű műszaki felszerelésről. A szakember és a laikus részle­tesen tanulmányozhatja a kü­lönféle hőfejlesztő kályhákat és vízmelegítő berendezéseket, az acél- illetőleg öntöttvas kat­lanokat legyen szó emeletes bérházról vagy családi házról. Kiállítanak gáznemü- illetőleg folyékony tüzelőanyag-üzeme­lésű, sokféle égőtestet, az egy­szerű típusoktól kezdődően, e- gészen az önműködőikig. A lá­togatók megtekinthetik a kom Intercalor ’78 binált égőket, valamint az ak­kumulációs villanykályhákat. A fűtőtestek korszerű és csinos formája ma már természetes követelmény. Az utóbbi harminc év folya­mán szövetségi köztársasá­gunkban 1,4 millió lakásegysé­get építettek, ami 850 ezer szabványlaikásnak felel meg. Az Állami Energetikai Felügye- gyelet nagyszámú lakásban végzett ellenőrzést. Megállapí­totta, hogy ezekben a kívánt­nál felével több tüzelőanyagot használtak fel. Ennek oka 50 százalékban az épületpanelek és az ablakok nem kielégítő hőszigetelése, 50 százalékban viszont az ésszerűtlen, pazarló fűtés. Ezért a nitrát INTERCA­LOR ‘78 kiállítás az épületszi­Az INTERCALOR ‘78 kiállí­tás keretében ez év június 14- 15-én megrendezésre kerül Nit­rán a Fűtéstechnika “78 elne­vezésű kétnapos értekezlet. E- zen szakelőadást tartanak az illetékes kutatók, valamint a fűtőberendezést, szigetelőanya­got, izoláló építőanyagot gyár­tó vállalatok képviselői.. Napi­rendre kerül a kémények üze­melése környezetvédelmi szem­pontból Is. Az értekezletet az ostravai Technika Háza szer­vezi, és programját a helyi gazdálkodás, a termelő szövet­kezetek és a testnevelési be­rendezéseik országos vállalatá­nak fűtési szakcsoportja, és más szervezetek készítik elő. A kiállítás mondanivalója össztársadalmi jelentőségű, de ezen belül az egyénhez, a kis­fogyasztóhoz is szól, ezért a rendezők 'nem csupán a szak­embereik érdeklődésére számí­tanak. Kucsera Szilárd BRATISLAVA - SZÓFIA A légi közlekedés mai fejlettsége mellett lerövidülnek a távolságok az országok és a földrészek között. Azok, akik a Fekete­tenger partján óhajtják tölteni nyári sza­badságukat vagy más ügyes-bajos dolguk van Bulgáriában, bizonyára örömmel fo­gadják, hogy május 26-tól közvetlen légi összekötetése van Bratislavának Szófiával. Eddig vasárnap a Csehszlovák Légifor­galmi Társaság járata közlekedett a két fő­város között. Május 26-tól minden pénteken a bolgár légitársaság gépe Bratislavába ér­kezik, és még aznap indul vissza. A gép 9.05 órakor indul Szófiából és 9.35 érakor érkezik Bratislavába, ahonnan 10.25 óra- kol emelkedik ismét levegőbe, és 12.55 óra­kor érkezik Szófiába. Természetesen figye­lembe kell venni a két város közötti időkű lönbséget. Repülőjegyet a CSA irodái biztosítanak, Egy térti jegy ára 960 korona. A CSA ugyan­csak biztosít jegyet a tengerpartra irányu­ló belföldi járatokra. (pl) X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom