Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-23 / 34. szám

6 A ugusztus 27-én és 28-án, szombaton és vasárnap érdekes nemzetközi láb- darúgétorna színhelye lesz Fél (Tomaáov). Szlovákia és Magyarország ú]ságiré-lab- darúgéi találkoznak az é- venként sorra kerülő labda­rúgó-vetélkedőn, amelynek célia a barátság elmélyítése, trófeája pedig az Oj Sző vándorserlege. A tornát a megszerzett pontok mennyi­sége dönti el, így aztán 27- én szombaton délután 14 6- rai kezdettel a szlovák új­ságírók a dunántúliak ellen játszanak 16 órakor pedig a hazai magyar újságírók állnak ki a budapestiek el­len. A második fordulót va­sárnap bonyolítják le, ami­kor is a szlovák válogatott — budapesti válogatott, il­letve a hazai magyar újság­írók — dunántúli újságírók N£6¥ OISÁGIRÖ FOCIVALOGATOn FÉLEN mérkőzésre kerül sor. A va­sárnapi döntőt természete­sen ünnepi külsőségek kö­zött bonyolítják le: 13 őrá 30 perckor a község vezetői, majd a falu pionírjai kö­szöntik a vendégeket, a két mérkőzés szünetében a pesti csapat két híres humorista kísérőjén derülhet a közön­ség, a torna végén pedig az Dj Szó főszerkesztője, dr. Rabay Zoltán CSc. adja át a díszes serleget a győztes csapat kapitányának, firde- kessége az ünnepi tornának az Is, hogy a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősé­ge hangszalagra veszi fel a mérkőzést és az izgalma­sabb jeleneteket közvetíti is. És hogy kik játszanak a hazai és a magyarországi csapatokban? útven-hatvan nevet természetesen nem sorolhatok fel, elmondom e helyett, hogy melyik szer­kesztőségből toborozódtak. A szlovák labdarúgók pél­dául a Pravda, a Smena, a Esd, a Sport, a Ptáca, a Hlas fudn, a Veöernik, a Tip, a Start és az Elektrán című lapokat képviselik. A hazai magyar újságírók együttese az Oj SZÓ, az Oj Ifjúság, a Nő, a Szabad Földműves és a Kis Epftő szerkesztőiből tevődik össze., A budapesti­ek szerkesztőségei a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda, a Népsport, a Népszava, a Ma­gyar Hírlap, a Turf és az Oj írás, a dunántúliakat pedig a Fejér megyei Hírlapból, a Veszprémi Híradóból, a győ­ri Kisalföldből, az Autó Ma­gazinból és a Videoton Ma­gazinból válogatták ki. És a mérkőzések egy másik kü­lönlegességéről sem feled­keznek meg, a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió népszerű sportriporterei: Bo- kodl Béla, Egri István, Gyu­lai Pál, Knézi Jenő és Ko- peczky Lajos konferálják a labdarúgótorna eseményeit. Az Oj Szó vándorserlegé­ért kiírt nagyszerű vetélke­dőt egyébként a Nemzeti Front féli tömegszervezetei és az Dj Szó szerkesztősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordnlója és a Szlovák Nemzeti Felke­lés 33. évfordnlója tisztele­tére rendezik meg, s mi, szlovákiai magyar újságírók őszintén hisszük, hogy a kétnapos torna a két jubi­leumhoz m,iltó sikert arat majd. Neumann János PANNONI KUPA ÉS EUROPA-AMERIKA SOLY- EMELOVERSENY BUDAPESTEN BIZTATÓ JELEK BAG^iAKŰ STARK Régen volt Magyarországon több mint két­ezer nézője súlyemelöversenynek. Olyan ran­gos mezőnyre, mint amilyen a budapesti Sport- csarnokban a Pannónia Kupán és az egyide­jűleg megrendezett Európa—Amerika találko­zón összegyűlt, eddig még nem volt példa. A vetélkedőt Európa csapata biztosan nyer­te 18:12 arányban. A 85 ikültöldl versenyzó kö­zül a szovjet sportolók nyújtották a legílgye- lemreméltóbb teljesítményeket. Különösen a könnyűsúlyú Pevzner, a váltósúlyú Vardanyan és az ólomsúlyú Jenalgyijev remekelt. Míg Csehszlovákiát csak a második garnitúra kép­viselte, a vendéglátó magyarok tizennyolc ver­senyzőt Indítottak. Közülük Kőszegi és Antalo vits kitűnő versenyzéssel győzött a lepke-, il­letve félnehézsúlyban, és több magyar ver­senyző mutatott Igen bíztató tormát, a szep­temberben, Stuttgartban sorra kerülő VB és EB előtt, melynek ez a verseny tulajdonkép­pen a főpróbája volt. Nekünk — bár súlycsoportjukban „csak“ e- züstérmet szereztek — két magyar súlyemelő, Stark András és Baczakő Péter versenyzése tetszett leginkább. STARK Huszonnyolc éves, gyér haja szőkésvörfls, termete aránylag alacsony, rendkívül erőtel­jes. Ilyenek lehettek a „hősidők“ mészáros-, kovács- és zsáikolőlegényel, herkulesel; a lai­kus közvélemény talán Ilyennek képzeli a „klasszikus“ súlyemelöalkatot, holott az igaz­ság az, hogy a világcsúcstartók listájára egy­re nagyobb számban iratkoznak fel az inas, viszonylag karcsú, atlétatermetü legények. Starkot mindez egy csöppet sem zavarja. Mo­dernség ide, vagy oda, ő csinálja a maga dol­gát. S egyre jobban; az idén erősen feljövőben van. Sokan már „eltemették“. Három éve 322,5 kilós összetett teljesítményével a váltósúlyban a világranglista harmadik helyére került. Az­tán két évvel ezelőtt és tavaly meg sem tud­ta közelíteni ezt az eredményét. S az Idén egy­szerre 330, majd a Pannónia Kupán 332,5 ki­lót emelt. Ez természetesen új magya? csúcs, s ha Stark ezt az eredményt a VB-n is meg­ismétli, valószínűleg érmet szerez vele. Stark András eredménye annál értékesebb, mert az „anabolika-stopp , az erősítő szerek szedésé­nek betiltása után érte el. Rendkívül bátor, energikus versenyzése kü­lönben élmény. Bizonyára hallunk még. róla. BACZAKÖ Baczakó Péter huszonöt éves, arányos felé­pítésű, megnyerő arcú fiatalember. Mélyen összpontosítva lép a súlyzóhoz, nincs számá­ra könnyű vagy „kevésbé fontos“ gyakorlat, mindig oroszlánként harcol. Starknál egy súly­csoporttal feljebb, a középsúlyban emel. Fej­lődése lényegesen egyenletesebbnek mondha­tó. Eddigi sportpályafutásának csúcspontját a montreali olimpián szerzett bronzérem jelenti. A Pannónián legnagyobb ellenfele, a szovjet Besszonov a mérlegelésnél tíz dekával köny- nyebbnek bizonyult nála. S ez nagyban befo­lyásolta a versenyt, mivel Besszonov számára elég volt Baczakó nyomában járni, míg a ma­gyar fiúnak kockáztatnia kellett. Háromszázöt­ven kilós összteljesítménye így is kitűnő. Edzője, Pál József mondta róla: „Péter nagy­szerű sportember, céltudatosan tör mindig ma­gasabbra. Még messze van lehetőségeinek fel­ső határától. Azt hiszem, még sok örömet fog szerezni nekünk.“ (major) Richter felvételei A (mAfíCSHOZ KITARTÁS KELI Rozsnyón (RoZfiava) az Elán sportegye­sület szakosztálya cselgáncstanítással Is foglalkozik Kérdéseinkre Fehér Tibor, a rozsnyól Elán sportegyesület cselgáncs­klubjának okleveles edzője válaszol. — Kitől tanul az edző? —• A közösségtől, a csoporttól, de első­sorban a szakkönyvekből. A tanulás hosszú éveket, és kitartást igényel. — Hogyan lehet a cselgáncsot megtanul­ni? — Tehetség kell hozzá és erős önfegye­lem. Ezért is vagyunk kevesen, mindössze tizennégyen. Sokan jelentkeznek közénk, de kevesen maradnak meg — Hol lehet jelentkezni? — Rozsnyón az Elán sportegyesületnél kell jelentkezni, mely a jelentkezést to­vábbítja nekünk. Ez sajnos néha hónapokig is eltart. Annál Is inkább, mert mindig máshol vagyunk. Nincs ugyanis állandó helyiségünk, ahol kellőképp felkészülhet­nénk a versenyekre. Barakkokban kezdtük az edzéseket 1971-ben, majd Rozsnyó vala­mennyi iskolájának a tornatermét kipró­báltuk. Egy hónapig az egyik tornaterem­ben, a következő hónapban már a másik­ban. Jelenleg a Pionír utcai alapiskola tor­natermében edzünk. Hogy meddig, azt nem tudjuk. — Mennyi időt igényel az edzés? — Hetente háromszor fövünk össze, két, két és fél órára. Fiúk, lányok együtt spor­tolunk. —• Nem okoz ez nehézséget? — A fiúk részéről igen, de a lányoké­ról kifejezetten előnyös a közös edzés. A lányok a nagyobb versenyeken csakis lá­nyokkal versenyezhetnek, a ml edzésein­ken fiúkkal is, akik általában jobb erőn­létben vannak. Egy-egy edzés na­gyobb erőfeszítést és koncentrálást követel a lányoktól, mint az olyan együttesekben, ahol a lányok egymással gyakorolnak. Ta­lán ennek köszönhetők azok a kitűnő ered­mények, amelyeket lányaink a nagy verse­nyeken elértek. Elég, ha csak Völgyi Va­léria nevét említem meg, aki a saját kate­góriájában szlovák bajnokságot nyert. Tár­sával, Magda Kmefovával részt vettek nem egy nemzetközi viadalon Is, ahol slkkerrel képviselték ^ hazánkat. Mankóvá Anna a ke­rületi bajnokság győztese lett. Éva Jamlncká a maga súlycsoportjában szintén az élen végzett. Érmeket szerzett a hazánk külön­böző tájain megrendezett versenyeken Am- brúzs Ibolya, Kovács Katalin és sorolhat­nám tovább A fiúk nem dicsekedhetnek Ilyen kimagasló eredményekkel. Talán nin­csenek kellőképpen felkészítve. Ez a ml hibánk is, az edzőké Igaz ugyan, hogy Bu- kovlcs Péter, ^ibornák Viliam, Gazsi Milán, kapusta Milán és én részt vettünk a járá­si, kerületi, sőt a szlovák bajnokságokon is, nemzetközi viadaiokkal azonban nem dicsekedhetünk. Egy-két bronz, egy-egy ezüstserleg azért akad a ml tarsolyunkban is. Legutóbb a KoSlce város vándorserle­géért kiírt versenyen csapatunk harmadik helyet szerzett, egyéniben Bukovics Péter második lett. A teljesítménnyel nem lehe­tek elégedetlen, különösen akkor nem, ha figyelembe veszem azokat a mostoha kö­rülményeket, amelyek az edzéseinket gá­tolták. Gyakran elkeseredtünk, elkedvetle­nedtünk, de egy-egy siker mindenért kár­pótolt, és újra, lelkesedve kezdtük az egészet élőről. — Mi kell ahhoz, hogy valaki tagja le­hessen a cselgáncs-klubnak? — Kitartás, önfegyelem, erős akarat, jó kondíció és tehetség. Voltak érdeksporto- lóink is, akik mindössze azért jöttek kö­zénk, hogy megtanuljanak verekedni. Erre egy-két hét alatt rájöttünk, és az ilyen ta­gokat kizártuk. — Mit tanulnak a fiatalok, a kezdők? — A kezdőket először a legalapvetőbb tudnivalókkal Ismertetjük meg. Az edzések kezdetben nagyon kemények. Két részből állnak: technikai és erőnléti edzésekből. Az utóbbi a nehezebb, jóval több megpróbálta­tásnak van kitéve a kezdő, mint aki már évek óta sportol Az alapvető fogásokat nemcsak elméletben követeljük meg tűlük, hanem gyakorlatban is, a porondon. — Milyen a technikai edzés? — Bonyolult, de könnyebb, mint az erőn­léti. A technikai edzés során sajátítják el a kezdők a helyes légzést. Fontos az iz­mok alapos megmozgatása. Speciális moz­gásokat gyakorolunk, kellő biztonsági elő­készületek mellett. Az alapgyakorlatokra épülnek a összetett gyakorlatok. Több havi edzésre van szükség, amíg valaki 10—12 fogás közül az elsőt kellőképpen elsajá­títja. Minimum 6—8 hónap kell, amíg el lehet kezdeni a küzdelemgyakorlatokat. Ne­héz sport a miént, de szép. A többi sport­ághoz hasonlóan a cselgáncsnak ich meg­van a maga varázsa. Aki egyszer megpró­bálja, nem tud róla lemondani. Mázik István MOSZKVA KÉSZÜL OLIMPIA “86 Már csak 1061 nap van hátra a moszkvai olimpiáig. A szovjet fővárosban már sok minden elkészült, de még temérdek a tennivaló. A Lenin Stadionban foly­nak a korszerűsítés munká­latai. Készül a nyitható te­tejű, 29 ezer néző befoga­dására alkalmas stadion, Moszkva központjában pedig a leendő sajtóközpont palo­tája. Rövidesen megkezdik újabb szállodák és motelek építését: 1980-ig 35 ezer ággyal gyarapodik a szovjet főváros szállóinak kapacitá­sa. Már rendszeresen több nyelven megjelenik az 0- limpia “80 című folyóirat, a- mely — egyelőre az előké­születekről ( képekkel gaz­dagon illusztrálva áll a tn dósítók és az érdeklődők rendelkezésére. TV fis OLIMPIA A moszkvai olimpiát két milliárd tévénéző tekinthet’ meg, szinte a Föld minde< táján. „A XXII nyári olimpi, versenyeit és mérkőzéseit ú műhold-rendszereken ke resztül fogjuk közvetíteni, s ezek már 1980 előtt gyakor­latilag minden kontinensen múKftdiiek, így több mint kétmilliárdan tekinthetik meg képernyőn a küzdelme­ket“ — jelentette ki Genrih JuskjavíGSHsz, a Szovjet Ál­lami Televízió és Rádió bi­zottságának elnöke. A föld olyan részein Is láthatják majd a versenye­ket, ahol korábban erre nem volt lehetőség, így az afri­kai kontinens nagy részén, valamint több ázsiai és la­tin-amerikai országban. Va­lamennyi kontinens 18—20 színes programot és száz rá­dióprogramot közvetíthet, Montrealban még csak nyolc színes csatorna működött egyidejűleg. Az olimpiára speciális té­véközpontot is létesítenek Osztankinóban. Ebben az új épületben 21 tévé- és 70 rá­dióstúdió lesz a legmoder­nebb berendezésekkel fel­szerelve. A riporterek egy belső tévéhálózatot is igény­be vehetnek és a kommen­tátoroknak lehetőségük lesz arra is, hogy egyidejűleg láthassák a különböző szín­helyeken zajló versenyeket. Ezenkívül kapcsolatot léte­síthetnek a más sportobjek­tumokban tartózkodó kollé­gákkal, és a helyszínen vagy az erre kijelölt helyiségek­ben interjúkat készíthesse­nek a győztesekkel. A mara­toni futás vagy például az evezés közvetítését mozgó­kamerákkal és helikopterek­kel oldják meg. Az olimpiai tévé- és- rá- diócentrnuiban gondoltak a fotó- és filmriporterekre ie: előhívhatják, megvághatják és összeállíthatják a felvett anyagot, megnagyíthatják a felvételeket. Több ország már be is je­lentette Igényét saját konti­nensén a közvetítés kizáró­lagos jogára. Az amerikai ABC-vel, a japán Asahi Te- levisionnal és az ausztrál ún. „hetedik csatornával“ már meg is kötötték a szer­ződést. Más tévétársaságok közvetlenül kívánják, majd venni a sporteseményeket, • erre is lesz lehetőség. Ál NDK például salát progra­mot akar összeállítani a na­pi aktuális versenyekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom