Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-19 / 29. szám

6 Várni és reniéíni“ • I • • ^ tevelet kaptunk egyik érsek újvárt olvasónktól, aki olyan égető és közérdekű problémát vetett fel, hogy jobbnak látom ha nyilvánosan válaszolok ne ki, Hátha mások ts hozzászól nak majd a felvetett kérdés hez. és közösen talán megta­láljuk a megoldást. Nézzük a levelet. „Mostanában elég gyakran ír nak a tömegsportról. Sok ver senyt is rendeznek ennek ér­dekében. Ez mind nagyon he­lyes, de ahhoz, hogy a verseny­re fel tudjunk készülni, edző és terem ts kell. Ezek a lehetősé­gek megvannak a tanulók 20 SO százalékának, de a többi 70— 80 százalék csak nézheti ő- ket. A legutóbht tornász Európn- ■bajnokságon a legtöbb érmet a szovjet sportolók szerezték meg. Szerintem Csehsztnvákiá ban ts lehetne ló élsportolókat nevelni. Az anyukám mesélte, hogy amikor Nitrán járt főis kólára, ott minden hónapban rendeztek versenyeket, és a legjobbak tovább jutottak. Ez nekem nagyon tetszik. Mtért nem lehet ezt bevezetni az a lap- és középiskolákban? Tizenöt éves vagyok, jövőre qlmtbe megyek. Nagyon szere tek torfiásznt. de nincs hol. A lakásunk kiest, és edzőm sincs Tessék elképzelni, milyen irigy­séggel néztem Comaneclt és Muhlnát. Nekik segítettek, per­sze azt ts tudom, hogy ők meg is küzdöttek a sikerért. A mi osztályunkból is sokan szeret­nének tornászni, de kihez for­duljanak. Azt hiszem, hogy már soha nem lehelnek tornászok, mert mire lehetőséghez jutná­nak „kiöregednek“. Ma már a 15—16 évesek képviselik a vi­lág élvonalát. Így esnek vissza azok, akikben él az akarat. Na­gyon szeretném, ha segítené­nek rajtunk.“ Hát, kedves B. K. Megértem az elkeseredésed, és lehet, hogy válaszom nem nyugtat meg. Bármennyire szeretném, de nem ált módomban, sem ne- kem, sem a szerkesztőségnek, hogy tornatermet teremtsen Ér­sekújváron, ráadásul edzővel. Igaz, nem értem, hogy lehet ma egy iskola tornaterem nél­kül. Remélem azonban, hogy ez az állapot nem tart sokáig. A Műszaki és Fejlesztésügyi Mi­nisztérium egyik osztályvezető­je egy legutóbbi értekezleten kijelentette, hogy ezentúl nem épülhet Iskola tornaterem, és lakótelep üzlet- és szolgáltatást hálózat nélkül. Hogy ezt Is meg­értük! Teljesen igazad van abban, hogy rengeteg tehetség elkalló­dik, mert nincs lehetősége ar­ra, hogy feltörjön, nincs aki felkarolja. Emlékszem, KodeS világraszóló wimbledoni győ­zelme után egész Bratislava ha­talmas teniszpályává változott. A krétával kijelölt vonalak fe­lett egy zsineg helyettesítette az utca aszfaltján a hálót. A szívem majd meghasadt annafc láttán, hogy ez a sok teniszra­jongó nem juthat el az Igazi teniszpályára. Pedig ezt a spon­tán lelkesedést kellene felka­rolni minden sportágban! Tévedés azonban azt hinni, hogy mindig a pálya és a tor­naterem hiánya akadályozza a tehetség kibontakozását. Ben­nünk, emberekben a hiba. Ke­vesen vállalják. a fáradságot, hogy a fiatalokkal foglalkozza­nak. A fülemben cseng most ts Madarl Bélának, a gúlái csel- gáncsozók edzőjének kérelme, aki felszólította az egykgri ak­tív sportolókat, hogy foglalkoz­zanak a fiatalokkal. Nem kell hozzá edzői oklevél, a legjob­bak alulról indultak. Igaz, nem valami jövedelmező foglalkozás, de nttnnyi kárpótlást jelent a nevelt0k sikere. Kedves K. B., arra kértél még bennünket, hogy közöljünk né­hány tornaalaplépést, mozdula­tot. . Sajnos, helyszűke miatt nem tehetünk eleget a kérésed­nek, de vedd meg Abodinénak a közelmúltban megjelent Rit­mikus sportgimnasztika című könyvét. Tálán hasznát veszed addig is, amíg módodban áll komolyabban edzeni. Palágyl Lajos Vlagyimir Jascsenko világcsúcsjavitás közben jk z atlétikai pályákon va­MM lőságos világcsúcsesS kö­* ■ szöntött be. Az utóbbi na­pokban szinte futószalagon szü­letnek a szebbnél szebb rekor­dok. Egyik másik már jóformán az emberi teljesítőképesség ha­tárát súrolja. A legnagyobb világszenzációt egy 18 éves fiatalember, Vla­gyimir Jascsenko szolgáltatta, amikor 233 centiméterre Javí­totta az amerikai Dwlght Sto­nes 232 centiméteres világcsú­csát. Miközben mindenki azt várta, hogy a szovjet, ameri­kai válogatott viadalon vagy maga a csúcstartó, vagy az u- tóbbi Időben ragyogó formába lendült Grlgorjev dönti meg a rekordot, a tengerentúli Rich- mondban, a nagyok viadalával párhuzamosan megrendezett szovjet-amerikai Ifjúsági talál­kozón született meg a váratlan eredmény. Vlagyimir Jascsenko tavaly 222 centiméteres eredménnyel még csak a világranglista 19- 25. helyén állt, az Idén 227 centiméter volt a legjobb ered­ménye. Richmondban első kí­sérletre átjutott a 233 centimé­teren. —. Életem nagy napja — nyi­latkozta a 192 centiméter ma­gas, 79,5 kiló súlyú atléta, a Kijevi Testnevelési Főiskola el­sőéves hallgatója. — Nagyon jó formában érkeztem erre a versenyre. Jó eredményre Is számítottam, de világrekordra nem. Amikor azonban a 231 centiméteren átjutottam, már é- reztem, hogy ez a nap felejt­hetetlen lesz számomra. Az atlétika új csillaga hosz- szas ünneplésben részesült. U- toljára 14 éve, (1963. július 21- én] javított szovjet magasug­ró, Brumel személyében világ­rekordot. Érdekes, hogy Jas­csenko Is, nagy elődjéhez — Brumelhez hasonlóan — hagyo­mányos, hasmánt stílussal ug­rik. így bizonyára megörven­deztette azokat, akik hisznek még — a divatos Fossbury- -flop térhódítása ellenére — a hasmánt stílus jövőjében. — Én hasmánt technikával kezdtem, akárcsak Brumel, s ez kilóval könnyebb. Helsinkiben valóban csak negyedszer futot­tam -10 000 méteren, de az Is igaz, hogy eddig ezen a távon még senki sem győzött le. Marlies ölsner az NDK-ban, Drezdában megrendezett atlé tlkai bajnokságon a 100 méte­res síkfutásban 10,88 másod­perces eredményével ért el új ^,0 'fiCSUCSESfl a stílus számomra nagyon ked­vezőnek bizonyult — mondta az újdonsült világcsúcstartó. Helsinkiben a kenyai Samson Kimombwa a 10 000 méteres síkfutásban 27:30,47 perccel ál­lított fel új világcsúcsot. A ré­git az angol David Bedford tar­totta 1973 óta 27:30,8 perccel. Samson Kimombwa nevét a sportvilág eddig alig ismerte. Nem csoda, hiszen az afrikai futó mindössze 21 esztendős, a finn fővárosban még csak ne­gyedik 10 kilométeres verse­nyét futotta. — Almomban sem gondoltam arra, hogy a versenyen első le­szek — nyilatkozta —, s ráadá­sul világcsúccsal. A csodálatos eredményt elsősorban az angol Simmonsnak és az olasz Pává­nak köszönhetem, akik kitűnő iramot diktáltak. Nem sok ér­dekeset mondhatok magamról, legfeljebb azt, hogy 167 cm ma­gasra nőttem, a versenyek előtt 55 kiló a súlyom, utána 2—3 világcsúcsot. A 19 éves sporto­ló az se Jena versenyzője. Az eddigi világcsúcsot, az NSZK- -bell olimpiai bajnok Annagret Richter tartotta, akinek ideje 0,13 másodperccel volt rosz- szabb az új. világcsúcsnál Az NDK viiágcsúcstartóia az első olyan női sprinter, aki az elek­tromos Időmérésnél áttörte a 11 másodperces határt. Marlies életében az 1977-es esztendő más okból is emlékezetes ma­rad. Néhány hete, hogy érett­ségi bizonyítványt kapott, s méghozzá kitűnő minősítéssel. A 19 éves jénai lány 165 cen­timéter magas, 54 kiló. Pályafu­tása egyenletesen felfelé ívelő, ezt az elmúlt évek eredményei bizonyítják: 1973: 11,8 mp., 1974: 11,6 mp., 1975: 11.43 mp., 1976: 11.17 mp. Az utóbbi időt a montreali olimpián futotta, ahol a dön­tőben csalódott, csak 8., tehát utolsó lett. Vigaszra a 4x100 méteres váltófutásban talált, a­CSTK felvétele hol Stecher, Bodenhorf és Eckert társaságában aranyér­met nyert. Most övé a világ­csúcs Is. S tekintve, hogy mi­lyen fiatal, még századokat és tizedeket is lefaraghat a világ legjobb eredményéből. Egy másik stockholmi viada Ion az új-zélandl Dlck Quax 5000 méteren 13:12,9 másod perccel állított fel új vllágcsú csőt. A régit 13:13,0 perces Idiü vei a belga Puttemans tartotta. A verseny érdekessége, hogy Quax tavaly is pontosan július 5-én ért el Stockholmban ra­gyogó 13:13,1 perces időt, s nagy esélyesként Indult Mont­realban. Az olimpián azonban alulmaradt a nagy taktikus és ravasz versenyző Lasse Vlren- nel szemben. Quax Ismert és nem mai ver­senyző, nem tartozik a legfia­talabbak közé, 1948. január 1- én született. Robusztus termetű, 183 centiméter magas, tehát nem kimondott futótipus. Leg­több versenyén szédületes haj­rájával győz. Néhány pár nappal korábban felállított világcsúcs: először 400 méteren a férfi gátfutás­ban az olimpiai bajnok Moses ért el új világrekordot. Ideje 47,45 másodperc. Utána a női ötpróbában a nyugatnémet Éva Wilms adta át a múltnak a ré­gi világcsúcsot. Az NDK baj­nokságán a női magasugrásban sem hiányzott sok a szenzáció­hoz. Rosemarie Ackermann 198 centiméterrel beállította a sa­ját világrekordját. Ha azt vesszük, hogy még csak az atlétikai Idény közepén tartunk, akkor az eddigi ered­ményekből ítélve van minek ö- rülnünk. (tn A csapat a kerületi bajnokság harmadik helyéért kapott serleggel Bigöo felvétele Ma már kevés, úgynevezett Igazán férfias sportág van, de az ökölvívás még mindig ezek közé tartozik. E sportág hívei áltálában 15 éves korban kezdik el az aktív versenyzést, mert az ökölvívás jó erönlétű, erős fizikumú, egész embert kíván. Kevés azoknak az egye­sületeknek a száma, amelyek ifjúsági szakosztályt tar­tanak fenn. Ezek közé tartozik a Nővé Zámky-1 (érsekújvári] E- Icktrosvit junior egyesülete, amelyet 1973-ban szervezett újjá Szász István, Pesti József, Antollk Károly és a máig is edzőként működő Ryäavy József. Az egyesület tagjai hétfőn, szerdán és pénteken edzenek Ryäavy edző irá­nyításával, aki maga is aktív ökölvívó volt, Ö is 15 éves korában kezdett el boxolni. A kerületi bajnokságokon többször nyert, s egy ízben a második helyen végzett az országos bajnokságon. Az aránylag fiatal egyesület rövid idő alatt szép ered­ményeket ért el. 1974-ben csapata szlovákiai bajnoksá­got nyert. Tavaly a második helyet szerezték meg. Az egyesületből több, ma már országos viszonylatban is­mert öklöző került ki, mint Macák György vagy Kovács Barnabás. A mostani gárdában is vannak tehetséges bok- szolók, például Salgó, Krállk, Tóth P., Tóth Cs., P. Ry- Savy. Ez utóbbi 1975-ben második lelt az országos baj­nokságon, tavaly viszont megnyerte a bajnokságot, s a közelmúltban megvédte a bajnoki címét. Tavaly Kubá­ban is szerepelt a szocialista országok reménységeinek tornáján. Az alma tehát nem esett messze a fájától, mert Péter az edző fia. Ogy tervezik, hogy néhány év múlva a mai gárdá ból létrehoznak egy felnőtt csapatot, hogy a 18. étet évüket betöltött fiúknak ne kelljen egyesületet változ tatniok. TANKA KLARA Tvrduáovce MOSZKVA KÉSZÜL ORAMO pontosság A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság Prágában lezajlott 79. ülésszakának legfőbb na­pirendi pontja a moszkvai nyári és a Lake Placidben megrendezésre kerülő téli olimpia előkészületeiről szó­ló jelentés volt. A moszkvai előkészületekről lord Killa- nin, az NOB elnöke a leg­nagyobb elismerés hangján beszélt. Külön kiemelte, mi­lyen részletes, megnyugtató volt Ignatyij Novikov mi­niszterelnök-helyettesnek, a moszkvai olimpia előkészítő bizottsága elnökének jelen­tése. A- NOB nem emlék­szik arra. hogy valaha is 1- lyen tökéletes jelentést ka-, pott volna három évvel az olimpia időpontja előtt. Mennyivel más a helyzet Lake Placiddel, amely nem képes fedezni az előkészüle­tek költségeit. Éppen a NOB prágai ülése szavazott meg az amerikai városnak 1 millió dollár segélyt és egymillió dollár kölcsönt. ELSŰRANGC ORVOSI ELLÁ­TÁS „Az olimpiai falu vala­mennyi lakosának, a várha­tóan 12 ezer versenyzőnek és sportvezetőnek magas szintű orvosi ellátási bizto­sítunk az 1980. évi nyári o- limpián — jelentette ki Lev Markov, a moszkvai városi sportegészségügyi rendelő- intézet főorvosa. — Ennek érdekében polikiinikát épí­tünk. A terv már elkészült, de a sportolók érdekében a szakemberek néhány válto­zást hajtanak végre rajta.“ A poliklinikán a tervek szerint lesz fizikoterápia, gyógytorna és két szauna is. Széles lehetőség nyílik ezen­kívül a diagnosztikai és la­boratóriumi vizsgálatokra is, amellyel a versenyzők fizi­kai képességüket ellenőrzik. A poliklinikán a sportolók olyan teszteken is részt ve­hetnek, amelyek meghatá­rozzák feszültségi állapotu­kat. Lesz ezenkívül az olim­piai faluban elsősegélynyúj­tó hely és a kisebb vizsgá­latok elvégzésére szolgáló rendelő. CSEHSZLOVÁK TECHNIKA AZ olimpián A közelmúltban megtar­tott moszkvai elektrotecbni- kai kiállításon mutatták be azt a hatalmas technikai ap­parátust, amelyet a cseh­szlovák Kovo külkereskedel­mi vállalat szállít az 1980-as moszkvai olimpiai játékok­ra. A kiállítás látogatói bo­nyolult televíziós rendszere- ' két, telediavetítőket, színes diaképrendszereket, rádió­közvetítés céljára szolgáló autóbuszt láthattak. Az em­lített berendezések segítsé­gével a párhuzamosan futó versenyek egyes mozzanatai az olimpiai faluban és akár Moszkva bármely pontján láthatók A Skoda 706 típu­sú autóbuszba szerelt rádió- központ pedig néhány stú­diót is helyettesíthet, s rend­kívül mozgékony. SVAjCI lOOMÉROK Az olimpián az ismeri és rendkívül megbízható svájci gyártmányú Omega és Lón- gines berendezésekkel fog­ják mérni az időt Az erre vonatkozó szerződési szov- ! jet részről a szervező bizott­ság alelnőke G Rugulszkij, svájci részről a Swiss Ti­ming társaság elnöke T. Keller irta alá. Uil

Next

/
Oldalképek
Tartalom