Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-12 / 28. szám

hl IFIUSAG iVElESF ES A TORTENEIMI HOSOK

nem az adott' korban szükséges konkrét megjelenési formájának a realizálását is elé kell segíteni. Máskénj megközelítve a feladatot: az általános emberideálok a társadalmi-gazdasági, á tudományos' -technikai, ,a kulturális, a nemzetközi stb.- fejlődés által meghatározott, váltó zó nevelési helyzetben és feltételek kö zött jutnak el a mindenkori ifjúsághoz Lenin rámutatott arra — Idézték az em lített vitában —, hogy minden kor if júsága más úton jut el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz, mint apáik, s tegyük hozzá rögtön, hogy népe, nemzete történelmét is másképpen éli át. A történelmi hősök hatóereje mindig egy közvetítő, a kor és a társadalom adott helyzete által meghatározott közegen keresztül érvényesül. Éppen ezért fontos feladatunk, hogy ezt a közvetítő közeget minél jobban megismerjük és figyelembe vegyük.

A mai ifjúság fejlődésének feltételei éppen az idősebbek munkája és harcai következtében merőben mások, mint az előttük járóké. Nekik már sem a kapitalizmusról, sőt magáról a szocialista é- pítés kezdeti *'nyílf osztály össze ütközésekben, konfliktusokban és megrázkódtatásokban bővelkedő szakaszról sincs személyes, élményszerű Ismeretük. A- hogy mondani szokás: „beleszülettek“ a szocializmus fejlettebb szakaszának viszonyaiba, s ezt a társadalmat már nem a múlthoz, hanem ^ jelenhez, mai társadalmi viszonyaink belső lehetőségeihez mérik, anélkül, hogy Ismernék a maga realitásában azt az utat, amely a jelenkori helyzethez vezetett. A mai fiatalok fejlődésének ez a sajátossága számos problémát okoz fejlődésükben, helyzetértékelésükben, önmagukról és a világról, a múltról és a jövőről alkotott állásfoglalásaikban. Az „adott“ és „természetes“- nek tekintett szocialista viszonyok önmagukban mechanikus ok-okozati formában nem érlelnek szocialista tudatot.

sőt, az azonosulás magas szintje esetén is bizonyos fokig fékezőjévé válnak a valódi társadalmi aktivitásnak.

Hiszen ha fejletteb Is a mi társadalmunk, mint a korábbi szakaszokban, s a világhelyzet is kedvezőbb, a szocia- liznius erőinek előretörését mutatja, s hazánk a szocialista országok és népek baráti közösségének védelmében fejlődik, mégis — ezt egyre jobban érezzük — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korántsem olyan gyors, könnyű és ellentmondás nélküli, ahogy korábban hittük. Meg kell küzdenUnk saját hibáinkkal, tévedéseinkkel, a szocialista építésben fellépő ellentmondásokkal. A szocialista világrendszernek pedig versenyeznie kell és bonyolult i- deológiai, politikai harcot kell vívnia a szocializmus teljes győzelméért a tőkés világrendszer erőivel. Az Imperializmus agresszivitása fokozódik, ezért ifjúságunkat a békés viszonyok ellenére Is „készenlétre“ kell nevelni, erősíteni kell a szocialista nemzetköziség, hazaszeretet érzését, a testvéri szocialista országokhoz való ragaszkodást.

IELENONK a holthoz kapcsolódik

A mai ifjúság a tudományos-technikai forradalom előretörését éli át, mélyet országunkban éppen a szocialista közösséghez tartozás biztosít. Nemcsak a tudomány és a technikai fejlődésnek sok- -sok eredménye válik közvetlen élmény- nyé, hanem ennek fenyegetése, a kollektív halált és pusztulást is felidéző szo- rongatása. Ez felfokozza a mai ifjúságban az élet, az emberi létezés, a végső kérdések iránti érdeklődést és fogékonyságot.

Az ifjúságnak szánt könyvekben a tör- ténelmiség körébe kell illeszteni az idősebb nemzedék életét, küzdelmeit, harcait, s meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a fiatalok érzékletesen, szemléletesen Ismerjék meg a mához vezető utat. Csak akkor alakulhat ki reálisabb helyzetérzésük és valóságszemléletük, ha történelmi tudatuknak a szocializmus építése korábbi szakaszai hősei is szerves részévé válnak. így értik meg mai életük és feladataik összefüggését a forradalom korábbi periódusainak küzdelmeivel, ismerik fel a mában a folytatást, az épltőmunkában a forra- dalmiságot, a mindennapi élet hősiességének értelmét, s egyáltalán azt, hogy amit ők végeznek, egylényegü a múlt forradalmi harcaival.

Ebben a vonatkozásban is figyelembe kell venni korunk új igényeit. Szellemi életünkben két szélsőséges állásponttal vitatkozunk. Az egyik a nemzeti tudatot, hősöket eltúlozza, felnagyítja, a másik, áz úgynevezett „deheroizáló“ törekvés a kritikai Igényt végletesen értékromboló módon, érvényesíti. A fiataloknak a történelmi múlt és hősök reális bemutatására van szükségük. Éppen ezáltal tudjuk őket felkészíteni önmaguk s mai feladataik reális felismerésére és vállalására. Ez annyit jelent, hogy szakítanunk kell a romantikus leegyszerűsítéssel éppúgy, mint a felnagyítással, s kerülnünk kell a történelem hálószobatitkainak a kiteregetését. A deheroizálást éppen úgy elvetjük, mint az illúziót keltő hazug hőskultuszt. Hazugsággal, illúzió- keltéssel nem lehet szocialista embert nevelni. Nekünk igazi ebmereszmények kellenek. Emberi ideálok, melyek magasabbak, mint a mindennapi emberek, de emberek, akik tettel és gondolattal segítették elő a társadalmi haladást.

EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG

Törekednünk kell arra, hogy a történelmi hősök bemutatásával feltárjuk az egyéni élet kérdéseire adott válaszaikat is; felmutatva azt az igazságot, hogy a közösség szolgálatában eltöltött élet nyújtja az igazi védelmet, a vigaszt az egyéni lét konfliktusainak sodrában és szorongattatásal közepette.

Továbbra is ajánlva és kommentálva a történelmi hősöket bemutató klasszikus műveket, gondolnunk kell arra, hogy a történelmi hősök ábrázolásának új módszereit és formáit Is keressük. Az ifjúsági irodalomban főként a hagyományos regénytípusok uralkodnak. U- gyanakkor a felnőtteknek szánt Irodalomban egyre jobban tért hódít a szociográfia, a riport, a memoár, a dokumentum Ezek áthatják és színezik a realista, a romantikus ábrázolást is. E- zek hatásai az ifjúsághoz is elérnek, s bennük a kor igényének kifejeződését is kel! látnunk. Ily módon nem elégedhetünk meg az eddig kialakult művészi módszerekkel, törekednünk kell arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a történelmi hősök bemutatásában mindaz, ami a felnőtt irodalmat ebben a vonatkozásban jellemzi.

összegezésül Majakovszkijt idézem, aki Lenin-poemájának megírását már az intonációban egy új, igazi Lenin-kép megteremtésének szükségességével Indokolja: „Mint szemem világát féltem Lenint, hogy szirupos szépséggel fröcskölik tele. Szívem szavaz — írni kényszerít a kötelesség megbízólevele.“ Akárcsak Majakovszkijnak a saját kora, nekünk a mi korunk küldi el ezt a megbízólevelet, amely a történelmi hősök korszerű bemutatására kötelez, hogy ily módon Ifjúságunk nevelésében és életében eleven hatóerővé váljanak

A segédanyagot készítették: MLADA FRONTA, SMENA, ZACSEK ERZSÉBET ÉS PAIÄGYI LAJOS

SEGÉDANYAG

a politikai oktatáshoz

VfeETfüI A SZISZ 19Z6-1977 POIIIIKAI OKTATASI tVE

A SZÍSZ egyik ii-fiíoiitosabb feladata az ifjüseág világnézeti nevelése. Eiir.ek VgvíJí legfonÍT sabb eszköze az évenV ni niegismétlíídíi ;;>TíHÍtikái oktatás, ar lely I k nőst érvéíTye:; htísszii iejáratü reieiszes ét a SZISZ Ih.Vkí^gress/nsa haevtíK Í'rvíi A lu^ífeiíei- J>ov.áU, azáta lényegesen cji’olkedctt a pöii^ai oklaiás ez'n

éiéakobbon érdeklődaek az oktgíás A foiUos r;:mka

r.ü ei’élte^ lápltíik is lyviíkezetí a maga eiódjén hozzá-^rnLai..-Havonkánl segédei«; eöt .közíytí'utk.a tar.! lóaa;g7oi’tok számára. Az oktatási végeztével anké- í-d : ndíjztörik, anielybe'^ SZ'F" aktrcriéri* s:.’-; ny,íkítk;é9f.áfrk a nolitikai ok talás b,.>?Oijfá^í’á7Í^‘|^rí: draényeirá^’, baiá ,nröí, (r óuye^'lHíbali ái a !anbr-/i közölt s'/>nvritráá! á? t - ^ ' '-r

Az 1976—1977-es oktatási évben a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek megismerése volt a SZISZ politikai oktatásának vezérfonala. Kissé korai még arról beszélni, mennyire birkóztak meg a témával a fiatalok, de bizonyára meg lehet vizsgálni, megtettek-e az alapszer- vezetekbeii mindent annak érdekében, hogy a tagok valóban a lehető legapré- lékosabban megismerkedjenek a CSKP XV. kongresszusának dokumentumaival?

MIROSLAV WENZL: A politikai oktatás sikerének alapvető kérdése: kik és hogyan vezetik. A most folyó hosszú ciklusú oktatási rendszer bevált, és az idén sem merültek tel különösebb fogyatékosságok. A SZISZ I. kongresszusa óta ugyanis rátermett funkcionárius gárda nőtt fel, amely képes megbirkózni a feladatokkal. Persze nem lehet általánosítani. Nincs még megfelelő számú, tehetséges propagandistánk. Úgyszintén nyílt kérdés a propagandisták kiválasztása és képzése. Az 1976/77-es oktatási évben 1422 tanulócsoportnak, az összes résztvevőnek 4,9 százalékának nem volt propagandistája. Különösen sok e téren a probléma a falvakon. Legközelebbi feladatunk tehát, hogy megfelelő számú, jó politikai felkészültséggel rendelkező propagandistát neveljünk. O- lyan fiatalokat, akik kedvvel végzik a munkát, és szeretnek a fiatalokkal foglalkozni. Ezt a feladatot azonban csak a pártszervek és szervezetek hatékony segítségével valósíthatjuk meg. A másik oldalon dicséret illeti azokat, akik hozzájárultak, hogy 1 millió 200 ezer fiatal bővítette politikai ismereteit.

JAN KMEC: A CSKP XV. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa dokumentumainak besorolása élénk érdeklődést váltott ki a diákok körében. Ekkora érdeklődésre nem is számítottunk. Utólag visszapillantva ezt azzal magyarázom, hogy a kongresszusok napjaink, mindannyiunk legégetőbb problémáival foglalkoztak. Az oktatás váratlan sikeréhez kétségkívül a lektorok is hozzájárultak, akik képesek voltak élvezetesen és kötetlen formában tárgyalni a témát. Kiváló munkát végeztek elsősorban a gyógyszerészeti és a jogi karon, ahol az egyes témákat az órarendbe is besorolták. Ezt a módszert a jövőben mindenütt szeretnénk alkalmazni.

JAN KÜKLA: Sok múlik azon, hogy a ' SZISZ járási bizottsága milyen módszertani segítséget nyújt az alapszervezeteknek, főleg a gyengébb szervezeteknek. E szempontból jó munkát végeztek nálunk a járási bizottság hospitáló csoportjai, amelyek közvetlenül a helyszínen igyekeztek megoldani a problémákat. Munkájukat a pártszervek és a pártoktatás politikai kabinetjeinek hatékony segítségével siker koronázta.

ANTON GALIK: A SZISZ összüzemi bizottságának ideológiai szakbizottsága kezdettől fogva szoros kapcsolatot teremtett a pártszervezet összüzemi bizottsága mellett működő pártoktatási kabinettel. Az előadásokon nagy segítséget nyújtottak a kabinet lektorai. E mellett igyekszünk lektorokat nevelni a saját sorainkból is, s ebben nagy segítségünkre van a SZISZ esti iskolája. Az 1- dén egyes csoportokban felhasználtuk a témához kötődő diafilmeket is.

Stefan BRANIK: Meglepett bennünket, hogy a fiatalok ismerték a kongresszus határozatait és a párt gazdasági programját, a hatodik ötéves terv főbb célkitűzéseit. A politikai oktatás feladata volt, hogy a fiatalok gyáruk, üzemük, munkahelyük körülményeivel, problémáival összefüggésben nézzék és lássák a rájuk váró feladatokat. Véleményem szerint az elmúlt oktatási év járó- .sunkban egyike volt a legsikeresebbnek.

NOVAK TAMAS: Járásunkban 4600 fiatal dologzott a SZISZ 229 ' tanulmányi körében. Ez tagságunk 63 százaléka. 1500 fiatal a pártszervezet tanulmányi köreinek munkájában vett részt. Rájöttünk, nem éíég, hogy a fiatalok megismerkedjenek a XV. pártkongresszus feladataival. Szükséges, hogy azt „aprópénzre felváltva“, tehát a saját munkahelyük problémáival összefüggésben értelmezzék. Például a Povaíské Strojár- ne kolárovói (gútal) üzemének fiataljai védnökséget vállaltak a Bnbeti. motorkerékpár egyik gyártási sorozata felett. Ez a védnökség'nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is vonatkozik, főleg az utóbbira.

• Egyes alapszervezetekben az a téves nézet uralkodik, hogy a politikai oktatás fogalma a megszabott két-három téma megvitatásával kimerül. Az oktatás minőségének megjavítását azonban éppen a különféle kiegészítő, rendhagyó formák alkalmazása segítheti elő. Milyen formában tehetnénk élvezetesebbé az eszmei nevelést, nevezetesen a politikai oktatást?

MIROSLAV WENZL: Bár e téren is számottevő javulás mutatkozik, egyelőre nehézségekkel küzdünk. A hazánk felszabadításának 30. évfordulójáról szóló témát például sokféle rendhagyó módon tettük vonzóbbá. A másik oldalon képtelenek vagyunk ilyen érdekes, színes formában tárgyalni az ifjúsági mozgalom problematikáját. A legtöbb tanulmányi csoportban a brosúrák, az alapszabályzat és a programnyilatkozat megvitatására szorítkoznak, a kiegészítő foglalkozások, a szemléltető oktatás és egyéb

Kérdéseinkre válaszoltak: Miroslav Wenzl, a SZISZ KB ideológiai osztályának vezetője, fan Kuk-< la, Praya 8. sz. körzet SZISZ }B titkára, fán Kmec, a Komensky Egyetem összüzemi SZlSZ-bizottságá- nak alelnöke, Anton Gálik, a bratlslavai Dimitrov

Vegyi Művök 'mellett mük.ödö SZlSZ-szervezet ossz* üzemi bizottságának ideológiai felelőse, Bránik Ste* fan, a Nővé Zámky-l SZISZ fB alelnöke, Novák Ta* más, a komáromi SZISZ fB ideológiai titkára.^