Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-01 / 9. szám
3 Mária Sktrzová: Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai ellenőrzik hol ég feleslegesen egyetlen körtécske is. így folytatja: Nem volt mese, szint kellett vallanunk. Vezetűknek, szakmunkásoknak, mestereknek, s6t még a gyár ipari tanulóinak is. £s az történt, hogy senki sem hárította el magáról a felelősséget. Mindenki részt vállalt a hibákból. Utánanéztem Ős a következőket tapasztaltam. Abban a műhelyben, ahol a programozókat szerelik csupa nő dolgozik, csak a műhelyvezető férfi. Én a helyettesével, Zofla BonCovával beszélgettem. Azt mondta, nem a pénzről van sző, hanem valamiféle pezicholöglal pillanatröl, a gyár tekintélyéről. — Ide mindig elkötelezettségből jöttek az emberek, és egyszerre ott fenn azt mondták, nem jól dolgoztunk, nem teljesítettük a tervet. A gyár tekintélyén esett csorba, és sértve éreztük magunkat. Mert, hogy mi nem lazítottunk a munkában az olypn biztos, mint ahogy engem Zofi- nak hívnak. Amíg fazekakat gyártottunk, nem volt semmi baj. örültünk, amikof megtudtuk, hogy a mi gyárunk fogja készíteni az automata mosógépeket. Egyedül az egész országban! Győzelemként könyveltük el az új termelési programot hiszen akik úgy döntöttek, hogy nálunk fognak készülni az automata mosógépek, a gyár eddigi sikereire, a Tátra-aljl emberek képességeire építettek. A gyár dolgozói az új termelési programtól nagy belső változásokat — elsősorban új gépeket — vártak. Az optimisták csakis vadonatúj csillogó csarnokban tudták elképzelni a francia 11- cencben gyártott mosógépeket... 2. .A tervteljesítésben a mosógépek globális számával nem volt baj, néhány százzal terven felül Is gyártottak. Baj volt a mosógépek minőségével, a kereskedelem csaknem háromezer darabot reklamált és 21 millió koronát tettek ki a jótállási idő leforgása alatt végzett javítások, ami a gyártó hanyagságának tudható be. Minőség — ez a szó hallatszott a gyár minden részlegén, röpgyüléseken, tömegszervezetek évzáróin, és a gyár vezető gazdasági szakembereinek tanácskozásain. Mindenütt. A komplex racionall- záclós brigádok és az ifjúsági brigádok bekapcsolódtak a szaratovl és Ivovl mozgalomba, és már az idei év első hónapjaiban szép eredményeket mutattak fel. Különösen hatásos volt a pazarlók és rendetlenek kípellengérezese a faliújságon. Terézia Andejová: A múlt éu Őszén még kerestük az utat, most már járjuk, és nagyon magabiztosan. ÜTKERESÉS „A KÖZVÉLEMÉNY RENDSZERINT ATTÖL TESZI FÜGGŐVÉ EGY GYÄR SIKERESSÉGÉT, HOGY AZ A gazdasági év BEFEjEZTÉVEL OSZT-E NYERESÉGRÉSZESEDÉST VAGY SEM. MI A TAVALYI ÉVET MÍNUSSZAL ZARTUK ÉS EGY FILLÉR- NYl NYERESÉGRÉSZESEDÉST SEM KAPTUNK.“ ÉVA BARANOVICOVA, A POPRADI TATRAMAT UÜLGOZÖJA, A GYÄR SZISZ-SZERVEZETÉNEK VEZETŐSÉGI TAGJA Skirzová Mária minőségi ellenőr erről a következőket mondja: — összehasonlítottuk két egyazon beosztásban dolgozó munkás nyersanyagszükségletét. Egyikük csaknem kétszer annyi anyagot „fogyasztott“, mint a másik. Amikor nyilvánosságra hoztuk az eredményt, az emberek összesúgtak: világos, az egyik a saját zsebére dolgozik, a másik a gyárnak. Azt mondtuk, hogy nem tűrjük meg magunk között az üzemi szarkákat. Vagy Itt van a vüla- mosenergla-takarékoskodás. Most már az ifjúsági Fényszóró őrjáratai ellenőrzik hol ég feleslege.sen csak egyetlen körtécske Is. Rendetlenség volt a raktározásban is. A valutákért vásárolt árut teljesen hasznavehetetlenné tette a szakszerűtlen raktározás. ' 3. A programvezérlök részlegén a CSKP XV. kongresszusa címet viselő szocialista munkabrigád dolgozik. Pár hónapja kapcsolódtak be a szaratovl mozgalomba, és azóta két asszony ellenőrzi a műhely termékeit. — Mennyi a selejt? — kérdem az asszonyoktól. Két füzetet tesznek elém, belelapozok. A nevek alatt az F-betű a hibásan bekötött kábeleket, az A a kifelejtett programot, a B más hiányosságot jelent. Egy név alatt mindkét füzetben vagy hét- -hét F-betüs bejegyzés van. — Egy idősebb néni termel ennyi selejtet, nehezen megy neki a munka. Figyelmeztettük öt, hogy elsősorban a minőségre ügyeljen. Mert ha egy műszak alatt beköt 18 hibátlan programozót, akkor a napi tervéhez hiányzó egy darabot beköti helyette a brigád. Azért brigád a nevünk... — mondja a brigádvezetőhelyettes. 4. Sok emberrel beszéltem, valamennyien tisztában vannak a gyár előtt álló feladatokkal. Néhá- nyan századnyi pontossággal megmondták hány minőségileg kifogástalan munkadarabot kell elkészíteniük ahhoz, hogy a gyár dolgozói az ,év végén bátran nézhesseneik egymás szemébe. ’ — Az idén 115 000 mosógépet kell gyártanunk. Ezek fele, tehát csaknem 60 ezer csak azután hagyja el a gyár kapuját, hogy rajtuk ez a két kéz is elvégezte a maga munkáját. A két kéz tulajdonosa: Kolátová Irena, szerelő, a gyár egyik ifjúsági szocialista brigádjának vezetője. S. A gyár műszaki és adminisztratív dolgozóinak íróasztala a szükségtől függően havonta egyszer vagy kétszer átalakul munkapaddá. A legalsó fiókból előkerülnek a sötétkék munkaruha, a legszükségesebb szerelöszerszámok, és irány a műhely. Lubka Malikévá erről a következőket mondotta: — Nálunk a SZISZ-elnöktöl kezdve bárki összeszerel neked egy mosógépet. A múlt év negyedik negyedévében nagy volt a hajtás, csaknem minden második szombatunkat a műhelyben töltöttük. Sikerült is teljesítenünk a tervet. Volt anyag, megoldódott a folyamatos vlllamosenergia-ellátás, szóval ment a munka, mint a karikacsapás. Kimondhatatlanul büszkék voltunk. Az úgy van, hogy ml nemcsak mosógépeket, hanem villany- sütőket és vízmelegítőket is gyártunk. Ezek más- ■más műhelyekben készülnek. A mosógéphez rendkívül sok külföldi alkatrész szükséges, és tavaly három hónapot késett az első szállítmány. Emiatt mindenki Ideges volt, mert a mosógépeket széthelyezték a többi műhelybe. Nem teljesítettük a tervet? Nem. Mert a nyakunkba sózták ezeket az átkozott mosógépeket! Egyszerre változott az ' emberek álláspontja. Ez volt az új, ez volt az, ami tulajdonképpen még most Is gyerekcipőben jár. Ezt a részleget szidta mindenki. Türelmetlenek vagyunk, nem számoltunk a sikertelenséggel. Mindenki azt hiszi, hogy elég, ha jól dolgozik. Pedig hány objektív tényező befolyásolja egy gyár életéti A mi esetünkben például a háromhónapos késéssel érkezett külföldi szállítmány. 8. A gyárnak 400-tagú SZISZ-szervezete van, gyakorlatilag tehát minden negyedik dolgozója SZISZ-tag. Az elnökhöz, Ján Viniarskyhoz kérdéssel állítok be, hiszen az alapvető helyzetről már többen tájékoztattak: Bántja-e a fiatalokat a tavalyi kudarc, és mit tettek annak érdekében, hogy az idei évet elégedetten zárják? — Van egy jelszónk: Mindenki elsősorban a saját munkahelyén bizonyítson, az legyen az ötletek bölcsője. Hét alapszervezetünk évzáró gyűlésein számos ügyes javaslat hangzott el, a munkaerkölcs megszilárdítása érdekében, a munkaidő betartáséval és az energiatakarékossággal kapcsolatban. A műszakiak értékes újítójavaslattal hu- zakodtak elő: azon dolgoznak, hogy a mosógép dobrendszerében az eddig használt drága külföldi nyersanyagot hazaival helyettesíthessék. Nálunk ilyen aktivitásra még nem volt példa. Jugoszláv üzletpartnereink egyszer azt kérdezték tőlem, hogy ml a Tátra-aljl emberek jellegzetes vonása? A kitartás — válaszoltam. A múltkor azt mondja az egyik munkatársam — még mindig így beszőJán Vlniarsky SZlSZ-elnök: Mindenki elsősorban a saját munkahelyén bizonyítson. lek a lakatosokról, pedig már lassan három éve, hogy nem dolgozom velük — hogy a felesége a Vagonkában alacsonyabb beosztásban többet keres, mint ö a Tatramatban. Jó, jó, de a jövő a miénk! Mosógépekre mindig szükség lesz, míg vagonokra... ki tudja! Tréfálkozunk, a lényeg azonban az, hogy az emberek valóban nem hagyták cserben a gyárat, a kritikus napokban sem. összefogtak, és én biztos vagyok benne, hogy ennek meg lesz az eredménye. Az, hogy a hlányos-ságok szubjektív okait a minimálisra csökkentettük, máris eredmény. Márciustól a gyár új Igazgatót és egy egészein fiatal, 33 éves termelési igazgatót kap. A gyárban lenn, a munkások körében már elindult egy folyamat, amit ők egyszerűen küzdelemnek neveznek. Terézia Andejová, aki a mosógépek szivattyúját szereli a következőket mondta erről. — Ügy szokott az lenni, hogy a fiatalok jöttek az ötletekkel, nagyon merész ős bátor ötletekkel, ők mentek mindig elöl, hátranézve, hogy az idősebbek is vállalják-e az újjal járó kockázatot. Nálunk fiatalok. Idősebbek egyaránt vállalták. Sok az olyan család, amelyikből egyazon műhelyben, egyazon munkapad mellett három generáció is dolgozik. Az ő esetükben már nem lehet különbséget tenni a család és a gyár között. Átéltünk már sok szépet a Tatramatban, vállalnunk kell a rosszat Is. Olyan ez, mint a házasság: hát nem könnyelmüség-e, ha az első nézeteltérés után elhagyja egymást férj és feleség? Ml a múlt év őszén még kerestük az utat, most már járjuk és nagyon magabiztosan. 8. Azzal Indultam Poprádra, hogy megnézzem, hogyan készül az automata mosógép, ez a nagyon bonyolultnak tűnő eszes kis gépezet. Kísérőim megmutattak mindent szép sorjában, és amikor a futószalag végére értünk az egyszerűség láttán meglepődve kérdeztem: hát ez minden? Nem, mondták és elvezettek egy csodálatos hatalmas csupaüveg épülethez. — Ez a gyár üdvöskéje, az emberek legszívesebben megsimogatnák... Itt a negyedik negyedévben Indítjuk el a próbatermelést. Mindenki az új épületben szeretne dolgozni, csodát várnak a modern környezettől. Szép, ugye? Szép, de csodák nemcsak az újban születnek. Eubka Mallková, szerelő. Türelmetlenek uayyunk, nem vagyunk hajlandók számolni a sikertelenséggel. Az önfejűség Gyakran vádoltak már engem önfejűséggel, makacssággal, s az az igazság, hogy ilyenkor mindig valahogy alaptalannak találtam a vádat. Valahogy pontos legyek: a dicséretet. Mert az az Igazság, hogy én az önfejűséget nem a mi tájainkon, hanem Prágában egykori osztálytársaimtól tanultam, s mindig is fölöttébb komoly dolognak találtam. Az egyik orvos, a másik nyelvész, a harmadik közgazdász, a negyedik tanár, az ötödik gyógyszerész, a hatodik műtörténész akart lenni, amióta csak az eszét tudta, s bár ezer akadályon keresztül, de végül is mind bejutott a középiskolába. Ennek elvégzése u- tán a fiúk a főiskolát vették célba, s újból éveken keresztül kísérleteztek, amíg csak meg nem nyílt előttük a nagy kapu. £s mit találtam ebben a tekintetben idehaza? Amikor beléptem a magyar középiskola érettségiző osztályába teli volt tervekkel mindenki. Szemük mesz- sze, a főiskola padjain is túl látni vélte már az utat, s véaUl is jó ha az ötven közül öten leküzdötték az a- ka-tályt. S a többi negyvenöt? Megint csak öten-hatan járták végig az élettől megszorítva az utat, és a maradék mintha soha nem is lett volna semmi szándéka, éli a maga kis életét, s ahogy a főiskoláról, úgy mond le sok minden másról. Volt egy zavaró körülmény: az osztályt kettéosztották, más lett az osztály- főnökünk, más az igazgatónk. S már nem volt, aki buzdított, jó, gondoltam hát, talán ezért lohadtak le a nagy elhatározások. Később aztán úgy láttam, hogy nem ezért történt így. Egyszerűen hiányzik belőlük a makacsság, a kitartás, ami nélkül bizony nem lehet nagyon messzire jutni. Mert mit mondjak? Amikor tanár lettem, újra szemem elé került ez a jelenség, A legjobb, legtehetségesebb, legfürgébb diákok adták és adják fel a legkönnyebben az elképzeléseiket. Az egyik a- zért, mert nem vették fel azonnal a főiskolára, a másik pedig mert azt hitte, hogy a főiskola csak olyan sétalovaglás. Most mint hallom, az egyik nősül, a másik válik, száz, kétszáz koronáért muzstkáltatja végig az estéket. Él vígan és gondtalanul, mert miért is tőrje magát az embert Miért is legyen mgkacs? S mai középiskolások legtöbbje már célba sem veszi az egyetemet. Ogy látom ktveszőjél- ben van az emberekből a makacsság. Minek Is az U lyen kölönc, hiszen e nélkül is meg lehet élni — gondolják a legtöbben, s bár eszük szerint sokra hivatottak, még mielőtt k;iállnának bírókra, már feladták a játszmát. Kárt NÉMETH ISTVÁN
