Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-01 / 5. szám

6 ipi|------------------­. Mi vár ránk februárban? Az előző hetek a SZISZ évzáró taggyűlésre va­ló lázas előkészületek fcgyében teltek el. S ahol már megtartatták, az ifjúsági alapszervezetek éle­tének jelentős eseménye volt. A tapasztalatok ar­ról tanúskodnak, hogy a fiatalok felelősséggel tették mérlegre elvégzett mankójuk eredményét. A tevékenységüket felsorakoztató beszámolóhan behatóan elemezték azt is, ami jó, de azt is, ami­ben talát'ak kifoeásolnivalót. A további tervek pedig a fiatalok érdekeiből és szükségleteiből indultak ki, de hazánk szocia­lista építésének jelenlegi szükségleteire is tenni- akarással válaszolnak. Egyetlen SZISZ alapszerve­zetet sem találnánk, ahol a Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusának tiszteletére a fia­talok ne tettek volna értékes szocialista felaján­lásokat. Ebben az évzáró beszámolóban az alapszervczet vezetősége arról is számot ad, mit tettek a ta­gok a test- és honvédelmi nevelésért. Elkövet tek-e mindent, hogy szervezetünkben egyre na­gyobb mértéket öltsön a sport- és honvédelmi mozgalom. Egyúttal újabb munkatervet fogadnak el, amelynek összeállításakor a SZISZ SZKB nak az 1977-es évre szóló sport- és honvédelmi ese- ménvnantárára támaszkodnak. Ott, ahol megtartották már az évzáró taggyű­lést. a tagság azonnal hozzálátott, hogy a frissen elfogadott miinkatervet tettekre váltsa, így a sportban is Ez a tél nem fukarkodik úgy hóban, mint az előző években, ezért eszményiek a feltételek a téli sportok űzéséhez, a fehér természet szinte c.salogat a szabadba. Ne szalasszatok hát el e- gyetlen sportolási alkalmat sei Feltételezzük, hogy a pionfrcsapatok még janu­árban megszervezték a selejtező jellegű versenye­ket, és a győztesek szorgalmasan készülnek a já­rási és kerületi összecsapásokra. Az asztalitenisz járási fordulóit egyéniben II. 27-ig, a sakkversenyeket 20-ig, g fiúk és lányok röplabdamérkőzéseit pedig 20-ig rendezzétek meg. Az asztalitenisz-csapatok kerületi bajnokságára is II. 13-ig sor kerül. A jégkorongreménységek II. 13-án egyenesen a kerületi fordulóban mérik össze erejüket, a szlo­vákiai döntőt pedig még ugyanebben a hónapban 25 —27-én tartiák. A Lastoviöka díjáért sílesiklóverseny járási fordulóira II. 6-án, a kerületire pedig 13-án jöé- nek össze a pajtások. Ugyanezeken a napokon raj- .. tolnak a Kamarát díjáért a sífutók. Mái az előzfi,^),. hónanokban is szóltunk róla, hogy mindkét ver­senyágban a szlovákiai döntő II. 20—24-én lesz RuSomberokban. Február S-ig rendezzétek meg a sokolovi hon­védelmi rátermettségi verseny kerületi fordulóját. A szlovákiai döntő színhelye a magas-tátrai Csor­ba-tő lesz II. 10—13-a között. A középiskolások Mirko Neipor-emlékversenye járási fordulóinak eredményei II. 15-ig eldőlnek, s III. 15-én már a kerületi győztesek névsorát Is ismerni fogjuk. A szakmunkástanulók síversenye alapfordulői- nak időpontja II. 6-a. A győztesek egyenesen a reszortversenyeken találkoznak II. 22-ig. De a kö­zépiskolások is élvezhetik a tél örömeit. Sflesik- lásban az alapfordulékat már hónap elején II. 6-ig megrendezik, és 28-ig járási szinten is bizo­nyíthatnak. Művészi tornában a decemberi alapfordulók győztesei II. 13-ig a járási fordulót átugorva a kerületi legjobb helyezésekért versenyeznek majd. A szlovákiai találkozó már a következő hónap programja. Február 20-ig asztalhoz ülnek a járás középiskolás sakkcsapatai is, s a győztesek a to­vábbi fokozatot kihagyva a szlovákiai bajnoksá­gon csapnak össze a hatvannégy mezőn. Az asztalitenisz egyéni kerületi fordulóinak győztesei az országos döntőbe kerülnek. S hogy kik lesznek ezek a szerencsések, II. 20-ig eldől a kerületi versenyen. A kézilabdázó középiskolás lányok Jesenskf-, a fiúk Murgaü-emlékversenyének alapfordulóját II. 15-ig rendezzétek meg. A járási és kerületi baj­nokságok időpontja már a tavaszi hónapokra esik. A főiskolások ligamérkőzései futballban, röp- és kézilabdában, valamint úszásban január 15-éveI a második fordulóhoz értek. A főiskolások duk- lai távolsági meneteiésének XIII. évfolyamára II. U—12-én kerül sor, a kis-kárpátoki téli túrának pedig VI. évfolyamában vesznék részt a fiatalok II. 21—27-én. A „Szlovák Nemzeti Felkelés behavazott utai“ elnevezésű hosszútávú sífntóverseny részvevői II. 11—13-án állnak rajthoz Banská Bystrlcán. Ennek a snortmegmozdulásnak az egyik szervezője a SZISZ SZKB. A Készülj! Vigyázz! Rajt! című szórakoztató tv- -sportvetélkedőn ebben a hónapban a senicai és Bratislavai-vidéki járás pionírjai adnak számot tudásukról „A Kis-Kárpátok várai és kastélyai“ versenyfeladatokból. A SZISZ SZKB testnevelési és honvédelmi osztá­lya II. 6—13-án sftnrisztikai oktatói tanfolyamot indít Vrútkyban. A síoktatói képesítés III. foko­zatát két turnusban is megszerezhetik az érdek­lődők. Az egyik II. 15—24-e, a másik III. 16—25-e között lesz tnöatínban. A honvédelmi nevelés nV- tatóinak kikénzése már a márciusi tervben sze­repel. lelenfkezni és érdeklődni lehet a SZISZ szlovákiai kür^eii és járási bizottságain. lOZEF KOKOSKA a S7.IS7 S7KP testnevelési és honvédelmi osztályának vézetöjg 1976 legjobb labdarúgója VIKTOR Az egész világ ismeri. Több mint egy év­tizede. Mennyi város és mennyi stadion, mennyi nagy mérkőzés és mennyi nagy vé­dés. Maracaha ... Wembley ... Zágráb és Belgrád. Mindenki őt emlegeti, a csehszlo­vák csapat kapusát. Ötödször lett az év labdarúgója. Ez Is „világcsúcs“. Csillagok jönnek, csillagok mennek, de a 35 esztendős Ivó Viktor ma­rad. Korai fiatalságunk csak egy ugrásnyira van az érett férfikortól. Viktor fiatalságát a nagymama és a mama mellett töltött he­tek, hónapok, évek jelzik, amikor nem ál­modta, hanem élte „csodálatos“ életét, a- mikor saját magg tette széppé gyermek­korát. Látta az anyja munkától megviselt kezét, látta a nagy és féltő szemét. Egész­ben jön-e haza'.asteie fia'? Nsm-fog-e hiá­nyozni — uram bocsá“ — egy darab a fü-^ léből vagy néhány foga? Az édesanyák mind nyugtalanok; Ivót azonban semmi bán- tódás nem érte. Esténként farkaséhesen ro­hant haza, és egy kicsit irigykedve pana­szolta, hogy társai szép sárga-kék mezben kergetik a „bőrt“, neki, fi „portásnak“ vi­szont csak pulóver jut. Hol fekete és ko­pott, hol sárga és szakadt. ^ ' . ■ I És a kis Viktor ilyen pulóverben indult el a nagy útra meghódítani a világot, el­nyerni a szép királykisasszony kezét, mint a mesékben a szegényembpr legkisebbik fia. Olomouc, Sternberk. 14 éves korában sze­repel először „igazi“ mérkőzésen. Egy év a kölyöikcsapatban, ugyanennyi az ifik kö­zött és 16 esztendöseh már a nagyok kapu­jában áll. All és a Krldla vlasti csapatára gondol, ahol- Vildo Schrojf, a „fekete pár­duc“ őrzi a hálót. Hej, ha egyszer ő Is Schrojf lehetne... Még most Is a fülében cseng a II. ligás prostéjovlak kopogtatása a szülői ház aj­taján. És ő ment. 18 éves volt, és a mez­cseréért öt koronát kapott. Ennyibe került a vonatjegy. Ez már más futball volt, nem olyan, mint amilyent reggeltől estig játszott a pajtásai­val a réten. Ez már labdarúgás, amikor 50 koronát kap a győztes meccsért, és rájön; a futballt csak szívvel érdemes Játszani. Katonaság, RH Brno. Az Idősebb és ta­pasztaltabb Fr. Schmucker örökös tártaié ka. De aztán jön a Dukla, a főváros és ez­zel együtt az új élet. Oj Ideálok, a gyerek­kor sokszor megálmodott csodálatos futball­világa, ahol azonban semmit sem adnak in­gyen, mindenért meg kell küzdeni, minde­nért meg kell szenvedni, ahol az első „jó napot“ után nagy szorgalomra, szívósságra és kitartásra van szükség, hogy „szevasz“- szál köszönjenek vissza. Az első válogatottság. De régen is volt, 1966-ban. 120 ezer ember a Maracana-sta- dionban. Hogy reszket a térde? Csak ter­mészetes, másképp ez nem megy. A legna­gyobb színészek Is lámpalázasak. Megfogni az első labdát, védeni az első lövést, sike­resen kivetődni a csatár elé, és minden a legnagyobb rendben lesz. A brazilok 2;l-re nyertek, és az újonc kapus fantasztikusan védett. A futball az egész világot uralja. Nem hagyja magát senkitől sem zavartatni, megy a maga meigszokott és kevésbé megszokott útján. Wembley, az emlékezetes Wembley. Az 1966-os világbajnok nem tud gólt lőni Csehszlovákiának a labdarúgás szülőhazá­jában. És a londoni esti újságok szalagcí­mekben adják hírül a világnak, hogy Viktor nem is Viktor, hanem Viktória — győzelem. A 0:0 a kollektíva és elsősorban Viktor győ­zelme. Ojabb és újabb mérkőzések, vllágkörüli utak. Szállodáik és szobák, vacsorák és fo­gadások, címek és levelezőlapok, áruházak és séták, stadionok és öltözők. És újra sta­dionok. Zöld fű és szürke salak, homok és „szántóföld“, napsütés és eső; vonat és re­pülőgép; félelem a levegőbén — bátorság a kapuban. És otthon a család, a barátok; egészen más, nyugodtabb világ. Kemény tétmérkőzések, sérülések, fan­tasztikus védések és egy-két potyagól az I. ligában. De a válogatottban? Az más. A cí­meres mez a soknál Is többre kötelez. Az angliai VB-n nem volt ott a csehszlo­vák válogatott, Mexikóban leszerepelt és az NSZK-ba sem jutott ki. És Viktor le a- kart mondani a címeres mezről. löjjenek a fiatalok. Nincs már reménye ... Aztán a „nincs már remény“-böl Európa-bajnokl a- ranyérem lett. És Ivó Viktor volt az Euró- pa-éajnokság legjobb játékosa. valaki szerencsét hozó tárgyakat gyűjt. Viktor rájött; mindenki saját szerencséjé­nek a kovácsa. A szerencsét önmagunk­nak kell megküzdenünk, neki ott, a három „léc“ között, a hasonlóan becsvágyó társak­kal együtt. Harmlncötesztendős korban is tartani az átlagon felüli formát, nem kis dolog. Ehhez életkedvre, sportszerű életmódra és „gon­dolkodásra“ van szükség. Szorgalom, kitar­tás, becsületes edzések, szerénység — itt kell. keresnünk a siker titkát. A családnak fogalma sincs róla, hogy a papa mikor hagyja abba, mikor lesz állan­dóan otthon, mint a többi „rendes“ apa. Talán így jobb. Am nehéz elképzelni, hogy ha szögre akasztja Is a „csukát“, hűtlen lesz a focihoz. Többször hevert lábánál a futballvilág. Egyszerűen azért, mért Viktor nemcsak ál­modott a sikerről, hanem tett is érte vala­mit Nem is keveset. Ügy, ahogy arra az édeisanyja, az élet és a környezete tanítot­ta. TOMI VINCE A copfos tünemény tsmét hallatott ma­gáról. Egyszerre két szerepcserével. A copfos tünemény személy ts, film is. A szovjet filmet Vlagyimir Tyitov rendezte. Hősnője szovjet lány, a copfos tünemény. Művésznő. Nem filmmüvésznö főár még az is leheti, a tornaszerek művésznője. Az 1972. évi müncheni olimpia bajnoknője, Ol­ga Korbut. Nemrég még 0 volt a közönség első szá­mú kedvence. Neki szurkoltak, neki tapsol­tak a nézők. Belépett a terembe, márts zú­gott a taps. Londonban, Párizsban, New Yorkban, mindenütt, ahol csak fellépett. Még ma is remekül tornászik. De jött egy nálánál is fiatalabb, törékenyebb kis­lány és elhódította az olimpiai aranyat, az elsőséget, a népszerűséget. Ilyen az élet, a sportban sincs megállás, a fiatalok kiszo­rítják az idősebbeket a győzelmi emelvény­ről is. A copfos kislány filmen lett „Copfos tü­nemény". Olyan tünemény, amilyennek a müncheni olirnpial sportcsarnok tornaszere­in láttuk őt, ahol gyakorlatai láttán néhány fokkal melegebb lett a légkör. Mint egy kis­madár röpködött a levegőben, csodálatosan könnyedén mosolyogva. Eqy-egy mutatvá nya után ütemesen zúgott a taps, Olga, 01 qa. Olga ~ zengték a nézők. Most filmet készítettek róla. Ismét lát­juk őt, ezúttal a mozik vásznán. Tyitov filmjében visszaváltozik repülő hafasbabá- vá, forgó csodává. Egy kis városkában nő fel a „copfos tü­nemény". Vidám, minden tréfára kész kis csibész. Azt sem bánja, ha öt tréfálják meg, kacag, nevet. Egyik osztálytársnője torna­bemutatóra készül, ö ellesi tőle a gyakor­latot. Felfigyel rá a tornászlányok edzője, hiszen csodálatos az, ahogyan a kis csitri különösebb edzés nélkül remekül mozog. Nyilván született tehetség. — Gyere el hozzánk a tornaterembe — invitálja őt az edző. A kislány enged a hí- csapás, a lányka edz, készül, elmegy az o- csapás, a lányka edz, készül, elmegy az o- limpiára és elkápráztatja a nézőket. Hihe­tő történet, csaknem ilyen volt Olga üstö­kösszerű berobbanása az élvonalba. Bármennyire is jól tornászik még most is, rövidesen elérkezik a búcsú piltanate Olga egy remek Korbut-szaltóval egyszerre két szerepcserét visz véghez. Az egyik sze­repcsere: versenyző helyett edző lesz. Ezt az elhatározását megerősíti az a hír Is, mely most érkezett a tengerentúlról. A szovjet tornásznák egy csoportja Ameriká­ban vendégszerepelt. Olga is velük volt. Még most is nagy érdeklődés veszi körül az 1972. évi olimpiai bajnokot. — OS

Next

/
Oldalképek
Tartalom