Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-01 / 5. szám

AZ 1945 ÉS 1976 KÖZÖTTI LESZERELÉSI TÄRGYALÄSOK LEGFONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI Az emberiség történelmének nagy pilianala: Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, hazánk nevében aláírja az európai biztonsági és együttmüködusi értekezlet záróokmányát. — A Szovjetunió, az USA és Nagy-Bntannia külügyininiszte fének részvételével megtartott konferencián a Szovjetunió javasol ta vitassák meg az atomfegyverek betiltásának kérdését (decem* bér 194B — 3 Szovjetunió az ENSZ közgyűlése elé terjeszti az ál­talános fegyverkezés- és haderőcsökkent^l javaslatát (decembér 3.) Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadott határozatában le­szögezi: a fegyverkezéscsökkenrés általános elveit, elismeri a fegy­verzet és haderocsökkentés lehető leggyorsabb megvalósításának és az atomlegyverek betiltásának szükségességét (december 1*4.). 1940 — Az ENSZ közgyűlésének 3. ülésén a Szovjetunió hátáro zatl javaslatot terjeszt elő, amelynek értelmében a Biztonsági Ta nács állandó tagjai — az USA, Nagy-Brltannla, a Szovjetunió, Fran ciaország és Kína — első lépésként egy év alatt harmadrésznyi vei csökkentenék szárazföldi, tengeri és légierőik létszámát [szep­tember 25.). 1953 o- A Szovjetunió javaslatot nyújt be az ENSZ leszerelési al bizottságához. Ennek értelmében korlátozni kellene a fegyverke­zést, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvereket pedig be kfllene tiltani (március 18.). 1959 —^ Az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió kormánya nyilatko­zatot tesz közzé az általános és teljes leszerelésről (szeptémber 18.). 1983 — Moszkvában augusztus'^ 5-én aláírják a légkört, kozml kus térségi és víz alatti nukleáris kísérletek betiltásáról széló e- gyezményt, amely 1963. október 10-én lép érvénybe. » Az ENSZ 18. ülésszaka jóváhagyja azt a Szovjetunió és . az !USA közötti egyezményt, amelynek értelmében a szerződő felék Föld- -körüli kozmikus pólyára nem juttathatnak tömegpusztító fegy­vert (okf. 17). 1987 — Moszkvában. Londonban és Washingtonban aláírják a koz­mikus kutatásokkal (a Holdat Is beleértve) folytatott tevékeny­ség alapelveit (a szerződés 1967. október 10-én lépett érvénybe). Latin-Amerika atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló szerződés (febr. 14.). I960 — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírják az atomíegy verek terjesztésének megakadályozásáról szóló szerződést (júl. 1.). A szerződést a Szovjetunióval, az USA-val és Nagy-Brl- tanniával együtt 43 állam ratifikálta. Az egyezményhez napjainkig már kb. 100 állam csatlakozott, 1969 — Az ENSZ 24. közgyűlésén a Szovjetunió javaslatára meg­tárgyalják az általános és teljes leszerelés kérdéseit. 1971 — L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az SZKP XXIV, kongresszusán előterjeszti az SZKP KB beszámolóját, amely szé­leskörű békeprogramot foglal magába. A Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet-amerikai ta­nácskozásokon aláírják a rakétaeibárító védelmi rendszerek kiépí­tésének korlátozásáról szóló egyezményt és a stratégiai támadó fegyverek számának korlátozásáról szóló ideiglenes egyezményt (május 20 ). Az ENSZ 28. közgyűlése jóváhagyja azt a határozatot, amelynek értelmében a közgyűlés valamennyi ENSZ-tagállam nevében ünne­pélyesen kijelenti, lemond a nemzetközi kérdések erőszak útján való megoldásáról, és egyúttal kijelenti, hogy örökre betiltja a nukleáris fegyverek használatát. 1973 — Az új legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozót köve­tően Washingtonban aláírják a nukleáris háború elhárításáról szó­ló egyezményt és a stratégiai támadó fegyverkezés korlátozásáról folyó tanácskozások alapelveit (június 21.). Az ENSZ közgyűlés 28. ülése síkra száll valamennyi vegyi fegy­ver fejlesztése, gyártása és tárolása teljes befagyasztását és a készletek megsemmisítése mellett (december 7. 3077-es határozat). 1974 — A Szovjetunió és az USA vezető képviselői Moszkvában szerződést írnak alá a földalatti nukleáris kísérletek korlátozásá­ról (maximum 150 ktlotonnás robbantásokat engedélyeznek), (júl. 3.). L. í. Brezsnyev és G. Ford Vlagyivosztok! találkozóján megegye­zés szü.eiik új egyezmény kidolgozásáról a stratégiai támadó fegy­verek korlátozását illetően. Az egyezmény az 1977. októbere és 1985. december 31 e közötti időszakra vonatkozik (nov. 23. és 24.). 1975 — Helsinkiben aláírják az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányát (augusztus 1.). A Szovjetunió és az USA a leszerelési bizottság elő terjeszti azt a javaslatot, amelynek értelmében ellenségeskedés esetén tilos a természeti környezet és az éghajlat megváltoztatása, befolyásolá­sa (aug. 21.). Az ENSZ közgyűlés 30. ülésén elfogadják a Szovjetunió javasla­tát, melynek értelmében betiltják az új rendszerű tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek fejlesztését és gyártását. 1978 — az SZKP XXV. kongresszusa továbbfejleszti a békeprog­ramot és' új, általános leszerelésre irányuló javaslatokat hagy jó­vá (febr. 24. és március 5. között). Az ENSZ 31. közgyűlése határozatot hoz, melynek értelmében 1976. májusában és júniusában rendkívüli ülésszakot tart az ENSZ közgyűlése, hogy ezen megvitassa a leszerelés kérdéseit. A rend­kívüli ülésszak napirendjét 54 állam képviselőjéből álló bizottság dolgozza ki [december 26.). A Varsói Szerződés tagállamai 1976. november 25-én és 26-án Bu­karestben tanácskoznak, és javaslatot tesznek, amely szerint az államok köteleznék magukat, hogy konfliktus esetén szárazföldön, tengeren, légtérben és kozmikus térben elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. AZ EMBERISÉG ERPEKEBEN FEGYVER NELKÜU VILÁGOT A Szovjetunib igyekszik idejekorán el­hárítani az emberiség feje felől azt a másik veszélyt is, amely a nukleáris és egyéb fegyverek elterjedésével kapcso­latos. A stockholmi Nemzetközi Békeku tató Intézet adatai szerint a második vi­lágháború végén csak öt országnak volt lehetősége az alapvető fegyverfajták ki- fejlesztésére. Ma már körülbelül har­minc ezeknek az országoknak a száma. Többen az atomfegyver gyártására is képesek. Brazília, Izrael és a Dél-afrikai Köztársaság nem írta alá az atomsorom p6-egyezményt, de ez nem akadályozott meg néhány nyugati atnmhatalmat ab­ban, hogy egyezményt kössön velők az atomfegyver gyártásúhoz szükséges mű­szaki eszközök és technológia átadásá­ról. A Szovjetuniónak az a vélenfénye, hogy az atomtechnika piacán nem a ke­reskedői szellemek és a haszonlesésnek kell uralkodnia, hanem a békéért és a biztonságért érzett magas fokú felelős­ség szellemének. A nukleáris anya'gok exportja nem válhat az atomkatasztrőfa exnortjává. ^ Az atomkorszak hatalmas veszélyeket rejt magában. De a mai világnak van annyi ereje, hogy elhárítsa a termonuk­leáris katasztrófa Damoklesz-kardját az emberiség feje felől. A fegyverkezési verseny megszünteté­sét követelő népek ismét hallatták sza vukal Helsinkiben, ahol a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért és az enyhülésért való harc jegyében összehívott világkonferencián több mint kilencven ország és ötven nemzetközi szervezet képviselői gyűltek össze. Az ENSZ elé terjesztett szovjet javaslatok mintegy válaszként hangzottak el arra a felhívásra, amelyet a konferencia az E- gyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett. A világtörténelemben nem volt még o- lyan állam, amely létrejöttétől kezdve, immár majdnem hatvan éve harcol a fegyver nélküli világért. S évről évre új meg új gondolatokat és javaslatokat terjeszt elfl, júakaratáröl tesz tanúságot, 8 kinyilvánítja készsépét a kölcsönösen elfogadhatú megoldásra. Teszi ezt a szé­les körben elterjedt kételkedő és bele­törődő szemlélet ellenére, amely szerint, ha az ember kardot ránt. a vele szüle­tett agresszivitás folytán nem mond le a rakétáról sem. Ezért úgymond nem valúsnihatnak meg a lesz-relSst sürgető felhívások, így ezek csak propaganda- -célokat szolgálnak. A Szovjetunió bízik az emberiség ér­telmében és valóságérzékében, tehát hisz a leszerelésben is. Optimizmusa a- zon alapul, hogy a háborúra való anyagi felkészülés megszüntetése mindegyik ál- lamcsaport legfőbb létérdekeinek megfe­lel. A szocialista országok a leszerelés még több lehetőséget adna a szocialista életmód továbbfejlesztéséhez. A fejlődő államoknak több lehetőséget biztosítana a gazdasági és kulturális elmaradottság elleni harcra. A tőkés országokban csök­kentené nz infláció és a munkanélküli­ség terheit. Az emberiség, ha megszaba­dulna a katonai kiadások terhétöl, több erőt és anyagi eszközt fordíthatna a be tegségek, a nyomor és az írástudatlan­ság megszüntetésére, a környezetvéde­lemre, az új energiaforrások feltárására, a tengerek és a világűr hasznosítására. Csak az elenyésző kisebbség — a hadi­ipari komplexum — járna rosszul, az is csak abban az esetben, ha nem akarja átállítani a katonai célokat szolgáié fu- tészalapokat a békés termelésre. Ezek nem a jövő megálmodott képei. Mindez annyira reális, amennyire reáli­sak az ENSZ elé, az államok és a népek ítélöszéke elé terjesztett szovjet javasla­tok is. A bennük megfogalmazott kérdé­seket nem lehet egy csapásra, maradék­talanul megoldani. Egyikük-másikuk szinte azonnal rendezhető, más kérdése­ket illetően csak hosszabb idő alatt, ap­ránként lehet előbbre jutni. De mind­ezek a kérdések — beleértve a legfőbb és végső célt, az általános és teljes le­szerelést — nem lehetnek Utközőoontnk, ha a tárgyalófeleket a fúszándék és a világ sorsáért érzett történelmi felelős­ség hatja át. Akkor az emberiség elér­kezik oda, hogy a kardokból nem>'sak jelképesen, hanem valóságban is ekeva­sat kovácsolhat. A béke-vllágmozgalom röviddel a második vllásháborü befejezé se után született. A békevédök I. világkongresszusát 1949 áprllisá ban tartották meg Párizsban és Prá­gában egyidöben. A kongresszusokon elfogadott manlfesztumokban megszö végezték a békemozgatom célkltűzé sélt. Egy évvel később Varsóban a bé ke híveinek II. világkongresszusán a résztvevő országok képviselői létre hozták o Béke vtlágtanácsot. amely ma 125 ország mintegy 2000 béke- védő. politikai és tömegszervezelét tömöríti magába. Egyik szervezete a a Csehszlovák BékebIzottsíSg Is. A szeptemberi helsinki leszerelési világkonferencián 90 ország 500 kép­viselője — mint a konferencia neve is elárulja — a lázas fegyverkezési hajsza ellen szállt ^síjirn, és egyút­tal megszövegezte a leszerelés meg­valósításának konkrét formált. Az 1975. évi budapesti fejlődési világ­konferencia fejlődő or-íZágok támoga­tásának kérdésével a gyarmatosítás és újgyarmatosltás elleni harc prob lémáival foglalkozott. Megvitatta töb­bek köpött a nemzetközi gazdasági kapcsolatok IgazságósaTib megszerve zésének kérdését Is. Csehszlovákia a bíke-vllágmozga lom megszületése óta "tetemes rész* Az ifjúság a békéért folyó harc élvonalában Az igazságos békéért A BékC'VlIágtanács olyan választott testület, amelyben a világ minden nópe, országa, minden csoportosulás és szervezet képviseltetheti magát, ha kész együttműködni bármely bé­kejavaslat megvalósításáért. A var­sói kongresszus határozatot fogadott el a háborús propaganda ellen, s a világ parlamentjeihez fordult, hogy hozzanak békevédelml törvényeket, amelyek alapján a háborús propa­ganda folytatói büntetőjogilag fele- lősségrevonhatók. A Szovjetunió és a szocialista országok törvénybe Is ik­tatták a béke védelmét. A kongresz- szus fontos elvi határozatában cáfol­ta meg a háború elkerülhetetlensé­géről terjesztett nézeteket, amelyek több országban akadályozták a béke­mozgalom kibontakozását. A Béke-világtanács tehát Immár harminc éve következetesen irányítja a világ békemozgalmát. Nemzetközi méretű akciókat szervez a béke, a népek együttműködése, a leszerelés érdekében s a világ népeit, az impe­rializmus agreszlv akciói és a fasiz­mus ellen mozgósítja, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az utóbbi években különösen klszélese* dett a Béke világtanács köré tömö­rülő erők arcvonala. Nagy jelentőségű esemény volt a vUág-békemozgalménak történetében a békeszerető erők világkongresszu­sa, amely 1973. októberében Olt ösz- sze Moszkvában. Jelentőségét elsősor­ban az adja, hogy először ültek le tárgyalóasztalhoz a különböző társa­dalmi erők. vállal a mozgalom minden akciójá­nak munkájából. Mind Moszkvában, és Helsinkiben, mind Budapesten kö­vetkezetesen kiálltunk a fegyverkezé­si hajsza korlátozása mellett, és síkra szálltunk a kölcsönösen elő nyös együttműködés megteremtése mellett. A csehszlovák békemozgalom kép­viselői részt vesznek az 1977. első felében esedékes minőién békemeg­mozdulás munkájában. Ott voltunk január első felében 'Moszkvában a békeerök világfórumái^, amely első­sorban a nukleáris fegyverek betil­tásának kérdésével és az európai biz­tonság megerősítésével foglalkozott. Májusban Varsóban ül össze a bé keépítők világkongresszusa, amely a békemozgalom legnagyobb megmoz dulása lesz a második világháború óta. A kongresszus ' kijelöli a béke­mozgalom további fejlesztésének út­ját. Ennek alapjául szolgál majd el­sősorban az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének múlt évi bukaresti ülé­sén fogadtak el. A leszerelésért fo­lyó harcban nagy jelentősége van^n- nak a világméretű akciónak is, amely az újabb stockholmi felhívás aláírá­sáért folyik. A felhívást eddig 400 millió ember írta alá, hazánkból 12 millió. A békevédők világmozgalma az el­telt harminc év alatt jelentős erővé fejlődött, amely döntő befolyást gya- karol a fontos nemzetközi kérdések megoldására. ■'Már-már közhelynek tűnik az újságol­vasó szemében, hogy szinte minden nem­zetközi beszámoló azzal kezdődik, hogy az adott időszak fő vonása a haladó e- rők súlyának további növekedése, a nem­zetközi erőviszonyok további pozitív el- 'Holódása volt. Ha visszatekintünk az 1976-os esztendőre, ez a megállapítás egyáltalán nem közhely. Sőt. kiegészít­jük azzal is, hogy a világ haladó szel­lemű. demokratikus ifjúsága számtalan tette), jelentős tényekkel bizonyította, hogy tudatában van a mai társadalom- ^ ban betöltött szerepének, felelősségének, és cselekedni is tud a maga és az egész emberiség jövőjéért. Nemzetközi, nemze ti és regionális események egész sora mozgósította tettre a fiatalokat, vitte e löbbre a haladás ügyét szerte a vilá­gon. Cikkünkben a mozgalom eseményeiből csupán a legjelentősebbek, a legtipiku- sabbak ismertetésére szorítkozunk, ame­lyek — mint cseppben a tenger — hű tükörképet nyújtanak a fiatal nemzedék 1976-os krónikájának lapjairól. „AZ ANTIIMPBRIALÍSTA SZOLIDARITÁS ÉRT. A BÉKÉÉRT A BARÁTSÁGÉRT“ Az elmúlt esztendő legjelentősebb if­júság! eseménye kétségtelenül a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának II. ülése volt. amelyre áprilisban került sor Havannában, a szocialista Kuba főváro­sában. (eientöségét két tény adta: Elő­ször is a rendkívül széleskörű részvé­tel. Az ülés küldöttel között valamennyi demokratikus irányzat képviselőit meg­találjuk, akik politikai, Ideológiai, filo­zófiai- és felekezeti hovatartozásuktól függetlenül elkötelezték magokat a XI. VIT és jelmondata mellett. A másik az ülésen elfogadott záródokumentum, a- mely a XI. VIT előkészítésében a konk­rét szolidaritási akciókra helyezi a hangsúlyt, hogy az ifjúság nemzetközi összefogással mozdítsa elő koránk nagy problémáinak megoldását és segítse si­kerre vinni az Ifjúság jogaiért vívott harcot. Est bizonyították azok a nagygyűlések Is, amelyekre ■ nemzetközi előkészítő bizottság havannai ülésének keretében került sor, és amelyeken a világ Ifjúsá­gának küldöttel a kubai fiatalok ezrei­vel együtt tettek hitet cselekvő szolfda- ritásnicról a chilei, az angolai, a dél- -afrikai, a palesztin, a vietnami fiata­lokkal, amelyeken kifejezésre juttatták egységes akaratukat, hogy vállvetve harcolnak a békéért, a biztonságért, az együttműködésért, az ifjúság jogaiért, a demokráciáért és a társadalmi haladás­ért. EÜRÚPA BÉKÉJÉÉRT ÉS BIZTONSÁGÁÉRT Az európai ifjúság a múlt nyáron ú- {abb bizonyítékát adta politikai érettsé­gének, valamint annak, hogy a különbő ző irányzatú Ifjúsá.gi és diákszervezetek, félretéve a közöttük levő jelentős poli­tika! véleménykülönbségeket, készek e- gyUttmüküdni a helsinki záródokumen­tumban foglaltak megvalósításáért. június végén Varsó látta vendégül az európai ifjúsági és diákszervezetek kül­dötteit; az ifjú nemzedék szinte vala­mennyi számottevő haladó és demokra­tikus szervezete képviselte magát. 1964- -ben szintén Varsóban fogalmazódott meg először ilyen széleskörű ifjúsági találko­zó gondolata. Szívós előkészítő munka előzte meg, sok akadályt kellett elhá rítani, sok helytelen nézetet kellett tisz­tázni, amíg 12 évvel később, az idén nyáron összeülhetett a varsói találkozó több mint 1100 küldötte. És a feladat még itt sem volt könnyű. Sok — és gyakran heves — vita után született meg a 'találkozó záródokumentuma és felhívása földrészünk ifjúságához. Aki figyelmesen elolvassa a záródokumentu­mot, hamar megállapíthatja, hogy a kül­döttek nem maximális célokkal utaztak Varsóba, de azt is, hogy a kölcsönös ő- szinteség és jóakarat lehetővé teszi az európai ifjúsági mozgalom legkülönbö­zőbb politikai és filozófiai irányzatainak együttműködését. LESZERELÉS, ÜJ TÍPUSÚ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A varsói példa, az európai fiatalok példája „ragadósnak“ bizonyult. Az idén aogusztnsban, a Szovjetunió ifjúsági és társadalmi szervezeteinek a kezdeménye­zésére már harmadízben rendezték meg Nahodkában a fiatal tudósok és kutatók nemzetközi szemináriumát az Indiai-óce­án térségének biztonságáról és békét^- ről. Októberben a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, az Indiai haladó Ifjúsőgi szervezetekkel közösen Nadraszban szer­vezett nemzetközi konferenciát ezzel a jelszóval; „Változtassuk az Indiai-óceánt a béke, a biztonság és az együttműkö­dés övezetévé“. Három világrész fiatal­jai ültek le, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés nemes eszméit föl­dünk egyik újabb térségében a minden­napok gyakorlatába bevigyék. Amint a Béke-világtanácsnak 1976 ok­tóberében Budapesten megrendezett fej­lődési konferenciája is bebizonyította, az új típusú nemzetközi gazdasági kap­csolatok megteremtése nagymértékben e- lömozditja a világ békéjét, a nemzetkö­zi enyhülés folyamatának visszafordít­hatatlanná tételét. Ez a felismerés ve­zette a OlVSZ-t, amikor a mexikói de­mokratikus ifjúsági szervezetekkel e- gylittműködve nagyszabású nemzetközi találkozót hívott össze 1976 novemberére Mexikó városba. Ennek a jelentős kez­deményezésnek a napirendje — antiim- perialista szolidaritás mindazokkal, akik a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért, új típusú gazda­sági kapcsolatokért harcolnak — tuda­tosan fogalmazza meg a világ ifjúsági mozgalmának fő céljait és szerves össze­függéseit. Mexíkó-városban öt világrész fiataljai — kommunisták, szocialisták, kereszténydemokraták, liberálisok, radi­kálisok, katoliknsok ~ marasztalták el a nemzetközi imperializmust és multina­cionális monopőiiumokat, s kötelezték el magukat a közös akciók mellett, a- melyek célja a ö^ke, a biztonság és a társadalmi haladás biztosítása Földünk minden zúgában. És az események forgatagában nincs megállás. A haladó és demokratikus If­júsági erők világszerte egyre jobban sa­ját súlyuk és szerepük tudatára ébred­nek, egyre szélesebb ifjúsági rétegek értenek szót egymással és fognak kezet a közös fövő érdekében. Most, február elején Brüsszelben európai Ifjúsági sze­minárium vizsgálja meg a nemzetközi monopóliumok felelősségét, a nyugat- •enrópai fiatalok gondjaiért és problé­máiért ezzel is bizonyítva, hogy egy-egy nemzetközi találkozó vagy konferencia korántsem jelent végcélt. Nem, nincs megállás. Földünk ifjúsági mozgalma céltudatosan lép újra meg újra előre. A jövő a fiataloké, tehát elsősorban a fia­taloknak kell cselekedni u jövő érdeké­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom