Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-28 / 26. szám
2 Nyugaton^, a helyzet( ^ változat'an“ Válságba került a tőkés társadalom, amilyenre a huszas és harmincas évek fordulóján bekövetkezett válság óta még nem volt példa. Kísérőjelensége a munkanélküliség, infláció, kilátástalanság. Ezt tárgyalja alábbi sorozatunk. ÖT ELHAGYOTT GYERMEK TRAGÉDIÁJA A tőkés világot sújtó mély gazdasági válság leginkább a dolgozó néptömegeket sújtja. A kiúttalanság, a végső elkeseredés nemegyszer olyan cselekedeteket szül, amelyek józan ésszel fel nem foghatók. Erre vall az erőszakos bűncselekmények, az öngyilkosságok számának növekedése. Megrázó történetről számol be Marseille egyik munkásnegyedéből a párizsi Le Monde. Egyes részleteit kommentár nélkül közöljük, aki gondolkozni tud, értsen belőle. „Amikor a rendőrség emberei felnyitották a negyedik emeleti lakás ajtaját Marseille tizenkettedik kerületének Py városrészében nem hittek a szemüknek. Az újságpapírral borított asztal körül, a konyhában négy apróság ült: Bruno (6 éves), Christophe (5), Stéphane, és a legidősebb a hétéves Veronlque ügyelt rájuk. Az egyik rendőr, aki a többieket látszott vezetni, beszélni kezdett, még mosolyt is erőltetett az arcára. Veronlque és a többi gyermek azonban alig reagált a szavaira. Azt hitték az anvjuk Jött meg. Veronlque ezt mondta a rendőr bácsiknak. A mama és tata reábízta testvérkéit, amikor elment hazulról. A tata minden nap elmant, munkát keresett, de hiába próbál- kozutt semmit sem talált. Ezért dühös volt. Sokszor jött haza idegesen. A szomszédokat is kerülte. A mama? Hol elment, hol Itthon maradt. Amikor elment, ők nem mentek iskolába. A szomszédok is csak azt Ismételték, amit a lányka mondott. A gyerekek gyakran csavarogtak ugyan felügyelet nélkül a házak között, de ha nem is voltak jól öltözve, látszott, hogy a szülök Igyekeznek gondoskodni róluk. Hogy hagyhatták hát így őket, étel nélkül, minden nélkül? Egyetlen magyarázó szó nélkül? Manapság már nem Is lehet tudni, mit forgatnak fejükben az emberek. Különben is nem tartozik ránk, ami másokkal történik. Mindenki törődjék a maga bajaval — vélekedtek a lakőtársak. Mégis, amikor látták, hogy a férfi is, az asszony la bőrönddel a kezében távozott és másnap sem jöltfili vissza, úgy érezték tenni kell valamit Értesíteni a rendőrséget — A tata böröridót vitt, amikor tegnap délelőtt elment. Azt mondta, nem jön többé vissza. Hívjuk a szomszédokat, ha valami kell — mondta Veronlque. A francia újság így zárja riportját: „A keresés ellenére, az öt gyermekért senki sem jelentkezett A rendőrség a város északi részében levő Salnt-Joseph érvu- házban helyezte el őket Mindez napjainkban történt, Marsellle-ben.“ Végszóul talán csak ennyit: basoiilÓ esetekről nem egy nyugat-európai lapban olvasható beszámoló. Van amikor kiírják, van amikor az olvasóra bízzák a következtetést, amely azonban csak egy lehet: egy társadalomban az emberiesség a munkához való szent jog tiszteletben tartásával kezdődik. Ahol ezt semmibe veszik, ott elkezdődik az elembertetenedés. F. L. E mlítést tettünk az ún, e- lemi erjkölcsk norncákröi„ Vajon ml a helyzet ezek- ‘ kel az osztálytársadalmakban. Nyilvánvaló, hogy azokat a legelemibb erkölcsi követelményeket, amelyek .nélkül nem létez-' bet semmilyen társadalmi, e- gyUttélés, általában el kell fogadni és be kell tartani mindenkinek — még az osztálytársadalmakban Is. Egy rablógyilkost pl, elitéinek erkölcsileg a munkások és a tőkések Is... De ugyanilyen nyilvánvaló, hogy még ezeket az elemi erkölcsi követelményeket is eltorzítják az osztályérdekek. Hiába áll fenn már évezredek óta általános érvénnyel az emberölés tilalma, nagyon sok ember veszítette életét hatalmi, u- ralkodéi és osztályérdekek miatt. Az embermllllókat felemésztő háborúk mögött is mindig (legalábbis az egyik fél részéről) hatalmi érdekek húzódnak meg. Az imperializmus korában az uralkodó osztályok érdekei már gyakran nyíltan semmibe veszik a legelemibb erkölcsi követelményeket. A hitleri fasizmus a szó Igazi értelmében nem törődött a legáltalánosabban kötelező erkölcsi normákkal sem, és a „felsőbbrendű ember“ jelszavával a brutális erőszak és a módszeres „nagyüzemi" emberirtás rendszerét valósította meg alig tízesztendős uralma alatt. MEDDIG létezhet VALLAS- ERKÜLCS7 Abból a kérdésfeltevésből Indultunk ki, hogy valóban megbonthatatlan kapcsolat van-e a vallás és az erkölcs között. Nos láttuk, hogy ez a kapcsolat egy bizonyos történelmi korszakban, meghatározott történelmi körülmények között jött létre. A vallás azért léphetett tel az erkölcs képviseletében, mert a tízparancsolat egy részében összefoglalta az emberi együttélés legelemibb szabályait, se- zeket Isteni kinyilatkoztatásnak feltüntetve, beolvasztotta önmagába. Ha a valóságnak megfelelő ítéletet akarunk alkotni magunknak a kereszténység valláseijcölcsének történél-^ ml szerepéről, ;.á){kÓí-ezekből a . tényekből kell kiindulnunk. Látnunk kell, hogy a kereszténység által képviselt pozitív erA SZISZ ÉS AZ ATEISTA NEVELÉS IV. köles! elvek és normák szükségképpen eltorzultak a gyakorlatban, mivel a vallás az u- ralkodé osztály Ideológiája lett. Van azonban egy megoldhatatlan ellentét is a vallás és az erkölcs között. A vallás erkölcsi élvet csakis az emberen, társadalmon kívül isteni kinyilatkoztatásként létezhetnek. E- zért soha nem Is felelhetnek meg teljesen az erkölcs természetének. A valláserkölcs feltételezi a félelmet az istentől, a túlvilágtól, a túlvílágl büntetéstől. Az emberi élet, az emberi cselekedetek elbírálásút így végső soron nem a társadalomra, hanem egy titokzatos mindenhatóra bízza. Az „evllá- glság“ és a „túlvilágiság“ a val- 14írtköntös^^a. .WSjelőbA erkölcs megoldhatatlan ellentéte. Hogy az erkölcs torzulásmen- tesen érvényesüljön és akadálytalanul gyarapodjék újabb, magasabb rendű elvekkel, értékekkel és normákkal, ahhoz az emberiségnek túl kell jutnia az osztálytársadalmak korszakán, és meg kell szabadulnia a vallási képzetektől. Erre az útra csak a kommunista mozgalom tudja rávezetni az emberiséget. Csak az osztályérdekektöl mentes, kommunista társadalomban alakulhat ki bármilyen jól megszerkesztett jogrendszernél vagy bármilyen szépen hangzó valláserkölcsi elveknél összehasonlíthatatlanul hatékonyabb — valóban egyetemes emberi erkölcs. De a világ vallási visszfényének öpíumos kábulatából Is csak ajckor ébredhet tel az ember, amikor mindennapi tevékenységére össztársadalmi méretekben világos és érthető lesz számára, amikor önmagát a történelem szerzője és szereplőjeként ismeri fel. Ez a felismerés csak az osztálytársadalmakat megszüntető kommunista mozgalomban válhat a széles néptömegek sajátjává. A- mikor az emberek mindennapi gyakorlatukban azt tapasztalják, hogy társadalmi céljaikat, elhatározásaikat érdekeiknek legmegfelelőbben tudják valóra váltani, akkor nincs többé szükségük egy mindentudó és mindenható lény elképzelt és sóvárgott „segítségére“, akit rettegn^ és Imádni kell. MIÉRT NINCS SZÜKSÉGÜNK ERKÖLCSI dogmákra? Igen ám — mondhatná valaki — de ha a történelemben egyszer már összefonódott a vallás és az erkölcs, mi lesz akkor a vallás megszűnése u- tán? Nos, nyugodtan azt válaszolhatjuk, hogy az erkölcs nem jut a vallás sorsára. Sőt, az emberi együttélés szabályai akkor tudnak csak a maguk teljességében kibontakozni, ha e szabályok hordozói és gyakorlati megvalósítói — a cselekvő emberek — megszabadulnak a misztikus hatalom félelmet keltő kényszerképzetétöl, s az erkölcsi normákat nem túlvilági, isteni tízparancsolatnak, hanem evilági érdekeikből fakadó és saját belső szükségletükké tett kötelességnek tekintik. A tízparancsolat egyszer s mindenkorra adott, változtathatatlannak vélt, lezárt rendszerbe, dogmákba szorította az erkölcsöt. Az erkölcs azonban fejlődik, gazdagodik, mert az emberiség — főként a nagy társadalmi változások, az új társadalmi rend megvalósítása során — új erkölcsi értékeket, normákat tesz magáévá a haladásért folytatott, sokszor tragikus, de traglkusságában Is nagyszerű*, küzdelemben. A kommunista társadalom megvalósításáért küzdő emberek természetesen megőrzik o zokat az erkölcsi értékeket és normákat, amelyeket a haladás harcosaival az élen az emberiség eddigi történelme során kivívott és elsajátított. De nemcsak megőrzik, hanem meg is tisztítják a torzításoktól. Nemcsak megtisztítják a torzításoktól, hanem új erkölcsi elveket, újabb erkölcsi normákat alakítanak ki és tesznek magukévá, ezzel is gazdagítva az egyetemes emberi erkölcsöt. Ezért a kommunisták nem is törekednek arra, hogy valamilyen zárt „tízparancsolatszerü“ dogmában „kinyilatkoztassanak“ egyszer s mindenkorra érvényes erkölcsi szabályokat. A kommunista erkölcsnek természetesen már megfogalmazódtak a legfontosabb erkölcsi elvei, a- melyeket minden kommunistának ismernie kell. Befejezésül még csak egy számunkra gyakorlatilag fontos következtetést. A SZISZ- -szervezetek Is meghatározott közösségek, s egyik fontos feladatuk, hogy tagjaikat a szocialista-kommunista erkölcs szellemében neveljék. A SZISZ a párt Ifjúsági tömegszervezete. Ez a tény éppen a szocialista-kommunista erkölcsi normák elsajátítása szempontjából nagyon lényeges. Már a nagy görög filozófus, Arisztotelész kimondta azt az elvet, hogy az erkölcsi normák elsajátításának egyik legfontosabb feltétele a gyakorlás. Kétségtelen mármost, hogy az erkölcsi szabályok, normák gyakorlása útján törté- qö elsajátításának éppen az Ifjúkorban van a legnagyobb jelentősége, amikor az ember már megérti szerepüket, jelleme viszont még formálható, *a- lakítható. A SZISZ-szervezetek éppen ezért sokat tehetnek — és kell is tenniük — a fiatalok szocialista-kommunista erkölcsre való nevelése terén. (Vége) Lenin-Klub A Komárnóí (komáromi) Magyar Tannyolvü Gimnázium mellett működik Jancsó Sándor tanár vezetésével a Lenin* Klub, amelynek tagjai az orosz nyelvtudás tökéletesítésére és Lenin életének, s munkásságának alapos megismerésére törekednek. A klub baráti kapcsolatot tart fenn a komáromi 86-os számú szovjet iskolával és Or ményországban Odzun faluban levő Ruben Sztyepanovlcs Dav tyan nevét viselő pionírszervezettel. Ruben Davtyan a második világháború Idején hazánk területén harcolt a szabadságunkért, és Komárom közelében. Köbölkút halárában esett el. Lenln-Klub tagjai megtalálták Davtyan sírját, és ezután a hős édesanyja Is ellátogatott fia sírjához, a Stúrovól temetőbe. A napokban levelet kaptunk, az odzunl Iskola pionírjai, kö- tólték velünk, hogy R. Sz. Dav- tyan édesanyja meghalt. A hírre megkoszorúztuk R. Sz. Davtyan sírját és részvéttáviratot küldtünk Odimnba. Baranyai Éva és Angyal Éva a Lenin-Klub tagjai A barátság szálai lánccá kovácsolódnak Hgy év telt el azóta, hogy a Moldova nad Bodvou-i Iszepstj Magyar Tannyelvű Gimnázium és az Encsi Váci Mihály Gimnázium diákjai előszűr találkoztak meghitt baráti légkörben. Azóta számos közös akció részesei voltak, amelyek közül legjelentősebbek a duklal emlékmű és a svidníkt múzeum megtekintése, közös sportvetélkedők, valamint a két utolsó akció, a szepsl SZlSZ-ftatalok részvétele az encsi diáknapokon és az encsi KlSZ-Jlatalok látogatása Szepsiben, hazánk jelszabadulásának 32. évfordulója alkalmából. A kétnapos encsi diákünnepély, a „diákdírl“ avatással kezdődött, ami a 26-tagú szepsi csoportnak maradandó emléket jelent, azért Is, mert első alkalommal vehettek részt ilyen diáknapon. A jókedvű és vidám diáksereg fordított tannapot tartott. A csengetés után a ,4iáktanárok“ léptek a katedrára, a tanárok pedig a padokban foglaltak helyet. A futballrajongók női és férfi labdarúgóknak szurkolhattak. A diáklányok tanárnőikkel a fiúk pedig tanáraikkal mérkőztek meg. Mindkét mérkőzést a diákok nyerték, ami még csak fokozta a vidámságot. A legnagyobb élményt a diákfórum jelentette. A fiatalok merész és néha talán nagyon is huncut kérdését szorították sarokba a válaszolni igyekvő pedagógusokat. A kétnapos gazdag programhoz „KI mit tud" vetélkedő is tartozott, amelyen az Iskola tehetséges tanulót szórakoztatták társaikat, tanáraikat és a szepsi vendégeket. Ezt a látogatási viszonozták a KlSZ-fiatalok Szepsiben május 9-én, hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából megrendezett honvédelmi versenyen, amelyet a hazaiak nyertek meg. A délutánt órákban az encsi irodalmi színpad szereplőt gazdag műsorral szórakoztatták a szepsleket, akik nagy érdeklődéssel nézték végig a műsort. A rendezvények megszervezése és zökkenőmentes lebonyolítása Nagy János, Contoí László és Balogh Gizella áldozatkész munkáját dicsért. MOLNÁR SAROLTA. Moldava nad Bodvou Megemlékeztek a hősökről Hazánk felszabadításának 32. .. évfordulója alkalmából a Veiké Trakany-i (nagytárkányl) SZISZ-alapszervezet tagjai kegyelettel emlékezlek meg a Felszabadité szovjut katonákról. Többen dfszőrséget álltak az elesett hősök emléktáblájánál, amely a kultúrház falán van. Györgyfy Ottó, Veiké Trakany A Samorinl (somorjai) Magyar Tannyelvű Gimnázium Ifjúsági szervezetének elnöke jankó Alajos. Mindenki ismeri és szereti. Közvetlen, jó humorú, életvidám fiú. Az iskolában csak Lőj- zinak hívják. Vele beszélgettem a gimisek SZISZ-szerveze- tének munkájáról. — Részt vettem egy SZISZ- -elnöki oktatáson, amelyről sok szép tervvel tértem haza, Re„Gimis“ elnök mélem valamennyit sikerül is megvalósítanom. — Mivel foglalkoztok most? — Újraszerveztük a gimnázium zenekarát, színvonalasabbá tettük a faliújságot, és megkezdte működését a fényképészeti kör. Sajnos megszűnik az iskolai lapunk, a Lendület. E- leinte paplrhiánnyal küzköd- tünk, és amikor már volt papír, elapadt a diákok aktivitása, szerkesztési kedve. Szeretnénk, ha lapunk Ismét megjelenne. — Mi számodra a legnagyobb öröm? — Az, ha egy rendezvény u- tán azt hallom: „Na, ez jó ötlet volt“. — Problémák? — Nehezen találunk jelentkezőket, segítőket a feladatok teljesítésére. Mindenki elfoglalt, sok a tanulnivalö. — Mit javasolnál az utánad következüknek? — Azt, hogy ha valamit elhatároztak, azt feltétlenül foglalják írásba: Mit? Mikor? Meddig? KI a felelős érte? Kérdezett: KERTÉSZ LlDIA, az Dj Ifjúság klubtagja
