Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-31 / 22. szám

8 ÄTRAIZOIT ARCKÍP Siili Kopócs Tibor ceruzarajzai Személyes meghívást kaptam a minap Boráros Imrétől, a Magyar Területi Szín­ház fiatal színészétől, aki önállő előadói estjét a hazai és az erdélyi magvar kői tők és írók müveiből állította össze Nem tudom, Ismerlk-e az olvasóink Bn Táros Imrét, tudják-e róla, milyen színész, honnan származik, hogyan jutott el a szín­házig? Egyáltalán, kedvelik-e? fiú minden esetre nem véletlenül kaptam a meghívást S az sem véletlen, hogy engedtem a meg hívásnak. Boráros Imre is ngvanahhól a felsőcsallöközl faluból származik, Verek- nyéröl, ahonnan én. Nemcsak minket, if- jabbakat, de már az apáinkat is baráti kapcsolatok fűzték egymáshoz. Tanúja le­hettem első próbálkozásainak és későbbi bukdácsolásainak is. Ifjú korától figvelem mel kísérem útját, tudtam vágyairól, a könnyűzene iránti vonzalmáról, s tudtam, hogy kedveli a kabarét is. Mi tagadás, nem mindig kísértem rokonszenvvel és egyet értéssel, a célbavett útirányát. Jő magam mindig is Inkább a komolyabb és mélyebb dolgok felé vonzódtam. Végül is azt mond tam magamnak, az emberi alkat olyan, amilyen, és belenyugodtam a kialakult képbe. És így is raktároztam el művészi alkatát. * Ezek után természetesen nemcsak azért ültem be a kis előadöterembe, hogy ele­get tegyek a baráti meghívásnak, hanem azért Is, hogy újra szeraügyre vegyem a bennem kialakult képet. Ilyenkor ugyanis kérdőjelet ébreszt az emberben már az a tény Is, hogy önállö előadói estre vállal­kozik valaki. Mert az köztudomású, hogy elsősorban azok vállalkoznak erre, akik ki akarnak tömi a keretek közfll, akik esetleg mást akarnak. Nos, mást akar-fe vagy sem? Ogy tűnik, hogy Igen. Már niaga az össze­állítás Is ezt tükrözi. Jó, komoly. Nem fo­gadja el a besorolást, újjal, erősebbel pró­bálkozik, s valahol a zenei tájékozódás is kamatoztatta magát: szép. Jó, egyedi és azonosul a tartalommal az ének is — ál­lapítom meg valahol a műsor felében. Egy. szer csak a mellettem ülő Kopócs Tibor festőművész, a Magyar Területi Színház díszlettervezője előveszi az ironját és át­rajzolja a műsorfüzeten levő portrét. Majd tovább rajzol, hogy megörökítse a pilla­natot. Markánsabbá, erősebbé tesz egy-két vonást, kihangsúlyoz dolgokat, akárcsak Boráros Imre, aki úgy látszik szintén hoz­zálátott alkata átformálásához. Azt mondja ugyanis, hogy egyszer szeretné eljátszani Hamletet. Tehát már nem táncol? Nem a kabaré, hanem Hamlet. Vajon sikerül-e ne­ki? S egyáltalán eljut-c a hazai színjátszá­sunk a Hamletig? Jó lenne. Az átrajzolt arckép meg Is engedi ezt a következtetést. Németh István KIS FAlü ­ORSZÁGOS hírnév (Beszélgetés URBAN ALADAR peda­gógussal, a CSEMADOK ipolyvarbóí szervezetének elnökével) Vrbovka (Ipolyvarbé) a nagykürtö- si járás alig hatszázlakosú határmen­ti faluja. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez a kis falu a CSEMAOOK he­lyi szervezete révén tett szert or­szágos hírnévre. — Igen így van — hagyja Jóvá Urbán Aladár, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. — Ennek bi­zonyítására érdemes kiragadni né­hány mozzanatot a szervezet krónl- kájáböl: „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny országos döntőjének egyéni versenyében GyOre Jánosné végzett az első helyen. A Fábry Zol­tán Irodalmi versenyben eljutottunk egészen az országos elődöntőig, a „Néppel tűzön-vízen át“ országos ve­télkedő döntőjében pedig a második helyet szereztük meg. Folklórcsopor­tunkat sem kell különösebben bemu tatnl, hiszen már hagyományos részt­vevője a zselízl népművészeti feszti­válnak. — A múltból lépjünk át a mába. A múlt sikerei milyen mértékben segí­tik elő a szervezet jelenlegi tevé­kenységét? — Ha már egyszer „belekóstoltunk“ az országos hírnévbe, szeretnénk tar­tani a színvonalat. A tavasz elején egynapos kirándulást szerveztünk Bu­dapestre, ahol megtekintettük a Nemzeti Galéria kiállítását, a kere- pesl temetőben megkoszorúztuk Ady Endre síremlékét, az Odry Színpa­don pedig megnéztük Szigligeti Ede Lillomfl című zenés vfgjátékát. Le­nin születése 107. évfordulójának tisz­teletére kiállítást rendeztünk az agí- táclős központban, bemutatva Lenin életét, munkásságát. Tevékenységünk­ben fontos szerepet kapnak a külön­böző témájú előadások, legutóbb Ady Endréről tartottunk előadást. — Még tavaly említetted, hogy fa­lumúzeumot szeretnétek létrehozni. Valósággá válik-e a szándék? — Azóta már néhány konkrét lé­pést tettünk a múzeum megvalósítá­sa felé. Az épületet Is kiszemeltük már, s tervünket a nemzeti bizottság elé terjesztettük, melynek elnöke tá­mogatja e szép és nemes szándékunk megvalósítását. — Olvastam hozzászólásodat a Hét „Hogyan tovább?“ rovatában. Az ott közreadott eredeti elképzeléseidet, öt­leteidet (pl. „Fontolúra kellene ven­ni, bogy a CSEMADOK KB közremű­ködésével a Madách Könyvkiadó nem tudna-e esetleg képeslapot kiadni Stöszröl, az ottani Fábry-emlékekrfil, meg más fontos, a magyar kultúrá­val kapcsolatos helységekről stb.) megvalósfthatóknak tartod? — Igen. Vallom Balogh Edgárral együtt „a megvalösitások kisemberi bátorságát“. — Urbán Aladár fiatal magyar sza­kos pedagógus. Szabad idejében lel­kes népművelő. Az ő életében azon­ban e két fogalom egybeforrott. 0 az iskolában nem tud csak pedagógus lenni és fordítva, a CSEHADOK he­lyi szervezetében csak népmúvalO. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula ben már harmadszor kerül meg­rendezésre a fesztivál vasárnap délelőttjén. A bemutató előadás minden alkalommal más-más ese­ményhez, Illetve szokás-hagyo­mányhoz kötődik. Ez évben a reg- rutabűcsúztatéssal kapcsolatos, va­lamint a katona élethez kötődő szokások, népviseletek és kellékek iiemuiatására kerül sor. A szlovák (Vychodná) és a cseh I StráínlceJ népművészeti sereg­szemlék műsorában Is már évek óta állandö a hagyománynak 1- Iven formában történő tartalmi töl- leríi feltárása, népszerűsítése és ezen keresztül a megőrzésük biz­tosítása. E műsortípus mind a há- idm hazai rendezvényen túljutott már a kísérlett stádiumon — be­vált és fokozatosan fesztiváljaink érdekességévé válik. A délutáni gálaműsort manlfesz- tácíó előzi meg. A fesztiválon minden évben magasszlntO párt- és kormányküldöltség van jelen, hangsúlyozva annak a kulturális és politikai életünkben betöltött jelentőségét. 0ECZÄG0S NÍPMtVÍSZETI EESZHVÄI ZSELIZ ’77 Ebben az évben immár 1^X1. al­kalommal rendezi meg a CSEMA­DOK a csehszlovákiai magyarok országos népművészeti seregszem­léjét. Hazánk magyar néptánce- gyüttesel felnőtt- és gyermeke­gyüttesek folklórcsoportjai, ének- együttesei és szólistái minden év­ben rendszeresen találkoznak ezen az országos fórumon, hogy számot adjanak a művészeti ég fejlődésé­ről, Igazolják a létezésük jogossá­gát és szükségességét, hogy bizo­nyítsák a Csehszlovákia magyar­ság kulturális hagyományainak gazdagságát és azt. hogy ez a kin­csestár szinte kimeríthetetlen, s évről évre újabb és újabb felfe­dezéssel gazdagodik. Az 1977-es év a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának az éve. A fesztivált is ennek a jegyében rendezik meg, s a műsor Is ezt fogja tolmácsolni. A NOSZF adta a lehetőségét an nak, hogy a népek és nemzetek testvéri egyetértésben élhetnek a szocialista hazánkban. Ezt az e- ,gyüttélést. a szocializmus építésé­nek közös gondját — örömét, szocialista kultúra művelésének megvalósítását tükrözi a műsor. Sor kerül a táncegyütteseknek a fesztivál Nagydijáért és az év legjobb koreográfiája dijáért' fo­lyó vetélkedésre. Ez június 3-án Levlcén (Léván) a Dru2ba kultúr- házban lesz. Este az együttesek a zselíz környéki falvakban: Káinén, Fámádon, Oroszkán. Déménden stb. propagáló műsort adnak. Így az együttesek Is érzik majd. hogy a többszáz kilométeres utazásuk nagyobb értéket terem, mert a mű­sorok nagyobb részét a közönség elé tudja vinni, és a környező fal­vak lakossága is közelebb kerül a fesztivál gondolatához s az ott fellépő együttesekhez. Az együtte­sek a fellépés után baráti beszél­getésen találkoznak az adott köz­ség vezetőivel. lakosságával. ,pz a véleménycsere mind a két fél ré­szére nagyon termékenyítő hatá­sú lehet. Szombaton, június 4-én délelőtt szakmai értekezlettel és a vasár­napi műsorok főpróbáival folytatő- dik a fesztivál munkaprogramja. Délután Zsellzen, a kultúrházban néprajzi klálUtáson és színpadi e- löadáson mutatják be a rozsnyől járás folklórhagyományát. E ren­dezvény keretében sikerül évente égy-egy szűkebb néprajzi terület szlnjátékszerű, tánccal kötődő ha­gyományaiból és a népviseleti, szőttes-, varrottas- és egyes hasz­nálati tárgyakból alapos, mindent felölelő áttekintést nyújtani. Az a- dott vidék folklórcsoportjai egész évben nagy gonddal és szorgalom­mal készülnek az országos bemu­tatkozásra, és Zselizról hazatérve sem feledkeznek el a hagyomá­nyok őrzéséről. Ennek a műsor­tormának az eredményeképpen több ma már neves folklőrcsoport Jött létre, ős ma is megbecsfllést érdemlő munkát végez. Ugyanaznap este a vendégegyüt­tesek: a magyarországi GEORGI- KON Keszthelyről, a szlovák DI- MITROVEC és a bratlslaval SZŐT­TES ad közös műsort a Népek és nemzetek barátsága Jelszó Jegyé­ben, a Schubert Park szabadtéri színpadán. Október fényének hó­dol e gondolat. Mind a bárom e- gyüttes országos hírnevű. Ismert és többször találkozhattunk ve­lük a televízió képernyőjén Is. Zselízre a műsoruk legjavát hoz­zák. Az előadást hajnalig tartó népmulatság követi. Vasárnap, június 5-én Zselízen a hősök szobrának megkoszorúzásá­val, a népművészeti együttesek és folklórcsoportok szinpompás fel­vonulásával folytatódik a feszti­vál. Szemet gyönyörködtető lát­ványt nyújt a közel ezer népvise­letben öltözött szereplő vidám fel­vonulása. Az életnek, a boldog mának a vidám tükröződése, a munka, a szabadságtudat öröme ez a megnyilatkozás. Zenétől, tánctól és vidára.ságtól hangos ilyenkor a város főutcája A felvonulás folytatása a „Vi­rágba szőtt álmok“ című kétórás önálló műsor, amely ebben az év­A gálaműsort a nagy együttesek és a vendég GEORGIKON tánce­gyüttes legjobb számaiból állítot­ták össze. A fesztivál nagydíjas és koreográflai-dljas számai itt ke­rülnek a nagyközönség elé s sor kerül az eredfnényhlrdetésre Is. A közönség tapsa lesz a győztesek külön Jutalma, és a többi csopor­tok buzdítása. Az egész évben becsülettel dol­gozó együttesek és folklörcsopor- tok országos megnyilatkozási fóru­ma ez a rendezvény. Az, hogy már XXL alkalommal keftll meg­rendezésre a fórum szükségszerű­ségét és Jelentőségét bizonyítja. Évek folyamán kialakult a műve­lők és pártolók sokaságának kö-l zössége. Nagy azoknak a száma is, akik az évek folyamán már „ki­öregedtek“ a színpadról, és ma né­zőkként térnek vissza a fesztivál­ra. Bízunk benne, hogy az ONF ‘77 az előző évekhez hasonlóan jól fog sikerülni a nézők kellemes és hasznos élményekkel gazdagodva távoznak és a Jövőben még na­gyobb tábor tartja majd magáénak a fesztivált Takács András

Next

/
Oldalképek
Tartalom