Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-24 / 21. szám

7 o CSGHS7J.QVAiaA Vlnnyica szovjF/n;\i(> \ LEXGYELOHSZAG J* V\ W '•wS JV’*-—V—V \ \ homAma y4 villamos energia átkel a határon A nagyfeszültségű távve­zeték siető óriás módjára hatalmas léptekkel szelte át a fölyókat, vasútvonala­kat, műutakat, s kitérőket tett a városoknál és fal­vaknál. A 750 kilovoltos ve­zeték Vinnylcától indult, már csak a Lvov és Zapad- noukrajinszkaja alállomás közötti száz kilométert kell megtennie (felvételeink e- zen az állomáson készül­tek ), aztán átugorja a Kár­pátokat, eljut a Szovjetunió határáig, majd magyar föl­dön halad tovább Albertlr- sáig. A szovjet távvezeték- rendszer igen fejlett, de 750 kilovoltos vezeték építése a Szovjetunióban is ritka fel­adat: a Vlnnyica — Albert- Irsa vonal lesz a negye­dik. Magyarország Európá­ban — a Szovjetunió után — a második, világviszony­latban — a Szovjetunió, és az Egyesült Államok és Ka­nada után — a negyedik ország lesz, ahol ilyen nagy teljesítményű távvezeték működik. Az építkezés előtörténe­téről szólva idekívánkoznak Lenin prófétai szavai; „a korszerű, fejlett technika parancsolóan megköveteli az egész ország — és szá­mos szomszédos ország — villamosítását egyetlen terv alapján...“ Ennek érdekében sok minden történt már. E- lég, ha az európai szocia­lista országok Béke-ener- giairendszerének immár sokéves hatékony működé­sére utalunk. A KGST 30. ülésszaka Jóváhagyta a KGST-tagországok egyesí­tett villamosenergetikal rendszerének általános táv­lati fejlesztési tervét. En­nek megvalósítása útján a Vlnnyica — Albertirsa táv­vezeték megépítése az első lépés. E közös építkezés Jelen­tős beruházásokat igényel, bonyolult tudományos és műszaki feladatok megoldá­sát követeli meg, egészen különleges berendezések alkalmazásával Jár. Az épí­tőknek nehéz terepen kell haladnlok. A Kárpátok — tudjuk — a szocialista in­tegráció forgalmas útke­reszteződése: nemcsak vas­utak és müutak szelik át, hanem itt húzódnak a Bé- ke-energla-rendszer vona­lai, a Barátság-olajvezeték és a nagy földgázvezetékek csövei Is. Voltaképpen már foglalt itt minden kényel­mesen járható, könnyen hozzáférhető útvonal. A szokatlanul nagy telje­sítményű távvezeték építé­se még egy — meglehető­sen nyilvánvaló — gonddal Jár: gondoskodni kell a vállalkozás nagyságrend­jéhez illő biztonsági tech­nikáról. A mérleg egyik serpenyő- ' Jét tehát az építkezés e nem csekély nehézségei terhelik. És mit találunk a májik serpenyőben? Gya­korlatiasan fogalmazva: mit nyújt a szocialista or­szágoknak a Vlnnyica és Albertirsa közötti energeti­kai híd megépítése? Alekszandr Sarov, a távvezeték egyik tervezője, a villamos hálózatok terve­zésével foglalkozó Energo- szetyprojekt intézet helyet­tes főmérnöke több igen kedvező körülményre mu­tat rá. Először is: a veze­ték elkészültével a Szovjet­unió Jóval több villamos e- nergiát szállíthat a KGST- országoknak, mint eddig. Magyarország például csaknem megkétszerezi a szovjet vlllamosenergla-be- hozatalát, és a Jelenlegi öt­éves terv végére évi mint­egy 7,5 milliárd kWó áramot kap majd. Ez az importtöb- let egymagában annyit Je­lent, mintha egy 600 mega­wattos ÚJ erőművet helyez­nének üzembe. Nem kevésbé fontos kö­rülmény, hogy a KGST-or- szágok energiarendszerei­nek párhuzamos munkájába bekapcsolódik a Szovjetu­nió nyugati részén működő erőmüvek nagy kiterjedé­sű hálózata. A partnerek által hatékonyabban hasz­nosíthatják erőműveik tel­jesítőképességét, és a leg­nagyobb igénybevétel órái­ban energiát adhatnak át egymásnak. Az említett területek közötti Idöszámí- tásl kölönbségekből adódó­an a Szovjetunió nyugati országrészének hálózatában például két órával koráb­ban lép fel a csúcsterhe­lés, mült például Budapes­ten. Ilyenkor a magyar vll- lamosenergla-tartalékot a szovjet hálózat hasznosít­hatja. Amikor viszont Ma­gyarországon ér csúcspont­jához a terhelés, a szovjet áramföl’ösleget vehetik 1- génybe. A szakemberek e- lőzetes becslése szerint 1980-ban egymás kölcsönös kisegítésé révén mintegy 700 megawattot lehet majd megtakarítani, vagyis Igen nagy teljesítményű erőmű áramtermelésével lehet megtetézni a vlllamosener- gia-forrásokat. fantasztikus regényeknek, filmeknek el­A maradhatatlan szereplője a roppant e- nerglájú, mindenen áthatoló lézersugár, sót, a regényírók képzeletében megszületett már az atomenergiával táplált lézer- is. Bármilyen', meglepő, erre a „képtelen“ ötlet­re a fizikusok is gondoltak már — sokkal szerényebb, reálisabb formában. A lézersugár nemcsak az energia egyik arculata, hanem az energiaátvitel kitűnő eszköze is, akárcsak a villamos áram a vezetékben. De nagy különb­ség, hogy lézeres energiaátvitelkor nincs szük­ség vezetékre. A lézersugár a rádió- és tv-an- tennákkal kibocsátott rádlóhullámokboz ha­sonlóan koherens (egy ütemben „menetelő“] elektromágneses sugárzás, csak az a különb­ség, hogy frekvenciája sokkal nagyobb. A lé­zer által kibocsátott rezgésszáma ugyaips in­fravörös, a látható fény és az ibolyántúli tar­tomány bármelyik részére eshet. Az egyszínűség és a koherencia következté­ben a lézersugár a rendezett energia egyik tormája, szemben a „rendezetlen“ hőenergiá­val, amelynek átalakítása mozgási vagy más energiává, tetemes veszteséggel Jár. A lézer- sugárzás — legalábbis elvileg — csaknem veszteség nélkül felhasználható. Ezért lenne ó- ftási Jelentőségű, ha az atomreaktorok ener­giáját valamilyen módon közvetlenül lézersu- .gárzássá lelietne alakítani. Egy uránmag hasadása so,rán körülbelül 200 MeV (millió elektrovolt) eneigia szabadul fel és ebből 165 MeV a két hasadási töredék moz­gási energiává alakul. Az atomreaktorokban e- zek a hasadást termékek általában a fűtőele­mek (az uránrudak] szilárd anyagában leféke­ződnek, mozgási energiájuk hővé alakul át. Ez­zel a hővel az atomerőművekben gőzt fejlesz­tenek, a gőzturbinák pedig áramfejlesztő gene­rátorokat hajtanak. Az árammal aztán világít­hatnak, fűthetnek, gépeket hajthatnak — vagy tkár lézereket működtethetnek! Ha sikerülne átvágni ezt a hatalmas veszteséggel Járó ke­rülő utat, amely a hasznosítható energiához vezet, rendkívüli mértékben csökkennének a költségek. Egyes kutatók szerint az atommag­hasadásból közvetlenül kapott lézersugaras e- nergia olyan olcsó lenne, hogy egyetlen ha­gyományos módszer sem versenyezhetne vele. Ez a furcsa lézer valahogy úgy működne, hogy a hasadást termékek gyorsan száguldó ionjai kölcsönhatásba lépnének a lézer aktív anyagával (például valamilyen gázzal) és így gerjesztenék annak atomjait. Minthogy rövid idő múlva az atomok igyekeznek túladni fö­lösleges energiájukon, ez a „többlet“ fotonok alakjában, fénysugárként lép ki belőlük. A közönséges fényforrások anyagában a ger­jesztett atomok úgy zuhannak vissza folytono­san alapenerglaszintjükre, hogy fénykibocsá­tásuk is folyamatos, de nem folytonos, hiszen minden energiafelvétel és leadás megbatáro­zott adagokban, kvantumokban megy végbe. A lézerekben viszont megvalósítható, hogy na* gyón sok részecske kerüljön egyszerre a leg* magasabb energiaszíntre. Innen aztán spontán módon visszaesnek egy alacsonyabb, de még mindig gerjesztett állapotot Jelentő, az alapál­lapotnál magasabb energiaszintre. Itt a részecskék felhalmozódnak. Most már csak azt kell megoldani, hogy az azonos e- nergiaállapotban összegyűlt részecskék egy­szerre zuhanjanak le egy még alacsonyabb e- nergiaszintre, esetleg egészen az alapállapot­ba. Ezt a „kisülési“ folyamatot egyetlen atom véletlenül kibocsátott fotonja indíthatja el, és most már a fotonlavína megállíthatatlan: meg­jelenik a lézersugár. Ez a nagy energiájú sugárzás minőségileg más, mint a közönséges fény. A lézersugárban azonos fázisú, azonos polarizált és Jól össze- nyalábolt fotonok hulláma terjed tova egy a- dott irányba. Azt az energiát, amelyet a lézer aktív anyagába keil betáplálni, találóan „szi­vattyúzó“ energiának hívják. Ez általában e- lektromágneses, illetve fény- vagy kémiai e- nergia. Az atomenergiával „felszivattyúzott“ lézer gondolata eléggé egyszerű, de a megvalósítá­sára fordított tízévi kutatómunka sok kudarca bizony lehűtötte a kutatók első reményeit. Kt- tűnt ugyanis, hogy ha egy nagy energiájú ha­sadási termék semleges atomba ütközik, .ener­giájának csak kis részét adja át, mindössze 30—50 elektronvoltot. Később azonban ez a hátrány előnnyé változott, mert a fizikusok kiderítették, hogy ennek az energiának egy ré­sze az atom lonlzálására, másik része pedig a leszakadó elektronok felgyorsítására haszná­lódik el. Ezek az elektronok más atomokat gerjesztenek. Minthogy a mag hasadásakor ke­letkező egyetlen töredék útja során, egymillió atommal is összeütközhet, amíg energiáját el nem veszti, így legalább egymillió elektront szabadíthat ki atomkötelékéből, ami rendkívül Jelentős hozam. Mit várhatunk az atomenergiával működő lé­zerektől? Talán ezzel lehetővé válik a lézeres híradástechnika nagy távolságokra is, hiszen tudjuk, hogy a lézertelefonnal és a tv-adások Jelelnek lézeres továbbításával már több or­szágban — elsősorban a Szovjetunióban és A- merlkában — kísérleteznek. De még ennél is fontosabb lehet a lézeres kommunikáció az űrkutatásban, a mesterséges holdak, űrállomá­sok és a Föld közötti összeköttetésben. Az is lehetséges, hogy ezzel kapjuk kézhez az ener­giatovábbítás ÚJ módszerét. Egyes kutatók már olyan szinkronpályán keringő mesterséges hol­dakról álmodoznak, amelyekről ilyen lézer­reaktor bocsátja a tiszta energiát fény- vagy hő- sugarak alakjában a földfelszín városaira, más űrhajókra, esetleg a Holdon telepített állomás­ra. Vagy talán a jövő üzemel használják majd fel az óriási energiájú lézereket? Ma még sen­ki sem tudhatja. lEZEREK M,ég koráfKsiiíi3 rncrü.ltek kj at ú[|«^¥Hipusok lch«os<Vgei. iegájabt?'iusérletr úfi/pnjícz^sekct'liíir az atommígak’basarfaiá- készteti í^njijkJbocsát'^.'sr^/j^ á 'gyakorlatban .is. megválomt­.jíanj,ketioí'olonriyel járhat: 4gyresi,t óriáv '■ «'ncVgi^jaiJicrers.ug^r'ak'at-álll'thatpak'másrészt a nukítácis. rcak*, t9ríőkbá’’p*fcHz^bacíuI^ "éjínergiát • tKETSZERES ATOMMAG-HASADASSAL működik a Los Alamos-i faboratóri- um kísérleti nukleáris lézere.A jobböldalí gyors impulzus-reaktorból urán atom­magok hasadása nyomán neutronok repülnek a bal oldali lézer felé. itt először a fémlemezzel borított vastag polietilén ,,mandzsettában” fékeződnek le. Ezután az üvegcső belső falának uránoxid bevonatában késztetik hasadásra az atomma­gokat. A szetrepülö részecskék gerjesztik sugárzásra a csöbetóltőtt hélium-xenon gázkeveréket

Next

/
Oldalképek
Tartalom