Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-24 / 21. szám
7 o CSGHS7J.QVAiaA Vlnnyica szovjF/n;\i(> \ LEXGYELOHSZAG J* V\ W '•wS JV’*-—V—V \ \ homAma y4 villamos energia átkel a határon A nagyfeszültségű távvezeték siető óriás módjára hatalmas léptekkel szelte át a fölyókat, vasútvonalakat, műutakat, s kitérőket tett a városoknál és falvaknál. A 750 kilovoltos vezeték Vinnylcától indult, már csak a Lvov és Zapad- noukrajinszkaja alállomás közötti száz kilométert kell megtennie (felvételeink e- zen az állomáson készültek ), aztán átugorja a Kárpátokat, eljut a Szovjetunió határáig, majd magyar földön halad tovább Albertlr- sáig. A szovjet távvezeték- rendszer igen fejlett, de 750 kilovoltos vezeték építése a Szovjetunióban is ritka feladat: a Vlnnyica — Albert- Irsa vonal lesz a negyedik. Magyarország Európában — a Szovjetunió után — a második, világviszonylatban — a Szovjetunió, és az Egyesült Államok és Kanada után — a negyedik ország lesz, ahol ilyen nagy teljesítményű távvezeték működik. Az építkezés előtörténetéről szólva idekívánkoznak Lenin prófétai szavai; „a korszerű, fejlett technika parancsolóan megköveteli az egész ország — és számos szomszédos ország — villamosítását egyetlen terv alapján...“ Ennek érdekében sok minden történt már. E- lég, ha az európai szocialista országok Béke-ener- giairendszerének immár sokéves hatékony működésére utalunk. A KGST 30. ülésszaka Jóváhagyta a KGST-tagországok egyesített villamosenergetikal rendszerének általános távlati fejlesztési tervét. Ennek megvalósítása útján a Vlnnyica — Albertirsa távvezeték megépítése az első lépés. E közös építkezés Jelentős beruházásokat igényel, bonyolult tudományos és műszaki feladatok megoldását követeli meg, egészen különleges berendezések alkalmazásával Jár. Az építőknek nehéz terepen kell haladnlok. A Kárpátok — tudjuk — a szocialista integráció forgalmas útkereszteződése: nemcsak vasutak és müutak szelik át, hanem itt húzódnak a Bé- ke-energla-rendszer vonalai, a Barátság-olajvezeték és a nagy földgázvezetékek csövei Is. Voltaképpen már foglalt itt minden kényelmesen járható, könnyen hozzáférhető útvonal. A szokatlanul nagy teljesítményű távvezeték építése még egy — meglehetősen nyilvánvaló — gonddal Jár: gondoskodni kell a vállalkozás nagyságrendjéhez illő biztonsági technikáról. A mérleg egyik serpenyő- ' Jét tehát az építkezés e nem csekély nehézségei terhelik. És mit találunk a májik serpenyőben? Gyakorlatiasan fogalmazva: mit nyújt a szocialista országoknak a Vlnnyica és Albertirsa közötti energetikai híd megépítése? Alekszandr Sarov, a távvezeték egyik tervezője, a villamos hálózatok tervezésével foglalkozó Energo- szetyprojekt intézet helyettes főmérnöke több igen kedvező körülményre mutat rá. Először is: a vezeték elkészültével a Szovjetunió Jóval több villamos e- nergiát szállíthat a KGST- országoknak, mint eddig. Magyarország például csaknem megkétszerezi a szovjet vlllamosenergla-be- hozatalát, és a Jelenlegi ötéves terv végére évi mintegy 7,5 milliárd kWó áramot kap majd. Ez az importtöb- let egymagában annyit Jelent, mintha egy 600 megawattos ÚJ erőművet helyeznének üzembe. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a KGST-or- szágok energiarendszereinek párhuzamos munkájába bekapcsolódik a Szovjetunió nyugati részén működő erőmüvek nagy kiterjedésű hálózata. A partnerek által hatékonyabban hasznosíthatják erőműveik teljesítőképességét, és a legnagyobb igénybevétel óráiban energiát adhatnak át egymásnak. Az említett területek közötti Idöszámí- tásl kölönbségekből adódóan a Szovjetunió nyugati országrészének hálózatában például két órával korábban lép fel a csúcsterhelés, mült például Budapesten. Ilyenkor a magyar vll- lamosenergla-tartalékot a szovjet hálózat hasznosíthatja. Amikor viszont Magyarországon ér csúcspontjához a terhelés, a szovjet áramföl’ösleget vehetik 1- génybe. A szakemberek e- lőzetes becslése szerint 1980-ban egymás kölcsönös kisegítésé révén mintegy 700 megawattot lehet majd megtakarítani, vagyis Igen nagy teljesítményű erőmű áramtermelésével lehet megtetézni a vlllamosener- gia-forrásokat. fantasztikus regényeknek, filmeknek elA maradhatatlan szereplője a roppant e- nerglájú, mindenen áthatoló lézersugár, sót, a regényírók képzeletében megszületett már az atomenergiával táplált lézer- is. Bármilyen', meglepő, erre a „képtelen“ ötletre a fizikusok is gondoltak már — sokkal szerényebb, reálisabb formában. A lézersugár nemcsak az energia egyik arculata, hanem az energiaátvitel kitűnő eszköze is, akárcsak a villamos áram a vezetékben. De nagy különbség, hogy lézeres energiaátvitelkor nincs szükség vezetékre. A lézersugár a rádió- és tv-an- tennákkal kibocsátott rádlóhullámokboz hasonlóan koherens (egy ütemben „menetelő“] elektromágneses sugárzás, csak az a különbség, hogy frekvenciája sokkal nagyobb. A lézer által kibocsátott rezgésszáma ugyaips infravörös, a látható fény és az ibolyántúli tartomány bármelyik részére eshet. Az egyszínűség és a koherencia következtében a lézersugár a rendezett energia egyik tormája, szemben a „rendezetlen“ hőenergiával, amelynek átalakítása mozgási vagy más energiává, tetemes veszteséggel Jár. A lézer- sugárzás — legalábbis elvileg — csaknem veszteség nélkül felhasználható. Ezért lenne ó- ftási Jelentőségű, ha az atomreaktorok energiáját valamilyen módon közvetlenül lézersu- .gárzássá lelietne alakítani. Egy uránmag hasadása so,rán körülbelül 200 MeV (millió elektrovolt) eneigia szabadul fel és ebből 165 MeV a két hasadási töredék mozgási energiává alakul. Az atomreaktorokban e- zek a hasadást termékek általában a fűtőelemek (az uránrudak] szilárd anyagában lefékeződnek, mozgási energiájuk hővé alakul át. Ezzel a hővel az atomerőművekben gőzt fejlesztenek, a gőzturbinák pedig áramfejlesztő generátorokat hajtanak. Az árammal aztán világíthatnak, fűthetnek, gépeket hajthatnak — vagy tkár lézereket működtethetnek! Ha sikerülne átvágni ezt a hatalmas veszteséggel Járó kerülő utat, amely a hasznosítható energiához vezet, rendkívüli mértékben csökkennének a költségek. Egyes kutatók szerint az atommaghasadásból közvetlenül kapott lézersugaras e- nergia olyan olcsó lenne, hogy egyetlen hagyományos módszer sem versenyezhetne vele. Ez a furcsa lézer valahogy úgy működne, hogy a hasadást termékek gyorsan száguldó ionjai kölcsönhatásba lépnének a lézer aktív anyagával (például valamilyen gázzal) és így gerjesztenék annak atomjait. Minthogy rövid idő múlva az atomok igyekeznek túladni fölösleges energiájukon, ez a „többlet“ fotonok alakjában, fénysugárként lép ki belőlük. A közönséges fényforrások anyagában a gerjesztett atomok úgy zuhannak vissza folytonosan alapenerglaszintjükre, hogy fénykibocsátásuk is folyamatos, de nem folytonos, hiszen minden energiafelvétel és leadás megbatározott adagokban, kvantumokban megy végbe. A lézerekben viszont megvalósítható, hogy na* gyón sok részecske kerüljön egyszerre a leg* magasabb energiaszíntre. Innen aztán spontán módon visszaesnek egy alacsonyabb, de még mindig gerjesztett állapotot Jelentő, az alapállapotnál magasabb energiaszintre. Itt a részecskék felhalmozódnak. Most már csak azt kell megoldani, hogy az azonos e- nergiaállapotban összegyűlt részecskék egyszerre zuhanjanak le egy még alacsonyabb e- nergiaszintre, esetleg egészen az alapállapotba. Ezt a „kisülési“ folyamatot egyetlen atom véletlenül kibocsátott fotonja indíthatja el, és most már a fotonlavína megállíthatatlan: megjelenik a lézersugár. Ez a nagy energiájú sugárzás minőségileg más, mint a közönséges fény. A lézersugárban azonos fázisú, azonos polarizált és Jól össze- nyalábolt fotonok hulláma terjed tova egy a- dott irányba. Azt az energiát, amelyet a lézer aktív anyagába keil betáplálni, találóan „szivattyúzó“ energiának hívják. Ez általában e- lektromágneses, illetve fény- vagy kémiai e- nergia. Az atomenergiával „felszivattyúzott“ lézer gondolata eléggé egyszerű, de a megvalósítására fordított tízévi kutatómunka sok kudarca bizony lehűtötte a kutatók első reményeit. Kt- tűnt ugyanis, hogy ha egy nagy energiájú hasadási termék semleges atomba ütközik, .energiájának csak kis részét adja át, mindössze 30—50 elektronvoltot. Később azonban ez a hátrány előnnyé változott, mert a fizikusok kiderítették, hogy ennek az energiának egy része az atom lonlzálására, másik része pedig a leszakadó elektronok felgyorsítására használódik el. Ezek az elektronok más atomokat gerjesztenek. Minthogy a mag hasadásakor keletkező egyetlen töredék útja során, egymillió atommal is összeütközhet, amíg energiáját el nem veszti, így legalább egymillió elektront szabadíthat ki atomkötelékéből, ami rendkívül Jelentős hozam. Mit várhatunk az atomenergiával működő lézerektől? Talán ezzel lehetővé válik a lézeres híradástechnika nagy távolságokra is, hiszen tudjuk, hogy a lézertelefonnal és a tv-adások Jelelnek lézeres továbbításával már több országban — elsősorban a Szovjetunióban és A- merlkában — kísérleteznek. De még ennél is fontosabb lehet a lézeres kommunikáció az űrkutatásban, a mesterséges holdak, űrállomások és a Föld közötti összeköttetésben. Az is lehetséges, hogy ezzel kapjuk kézhez az energiatovábbítás ÚJ módszerét. Egyes kutatók már olyan szinkronpályán keringő mesterséges holdakról álmodoznak, amelyekről ilyen lézerreaktor bocsátja a tiszta energiát fény- vagy hő- sugarak alakjában a földfelszín városaira, más űrhajókra, esetleg a Holdon telepített állomásra. Vagy talán a jövő üzemel használják majd fel az óriási energiájú lézereket? Ma még senki sem tudhatja. lEZEREK M,ég koráfKsiiíi3 rncrü.ltek kj at ú[|«^¥Hipusok lch«os<Vgei. iegájabt?'iusérletr úfi/pnjícz^sekct'liíir az atommígak’basarfaiá- készteti í^njijkJbocsát'^.'sr^/j^ á 'gyakorlatban .is. megválomt.jíanj,ketioí'olonriyel járhat: 4gyresi,t óriáv '■ «'ncVgi^jaiJicrers.ug^r'ak'at-álll'thatpak'másrészt a nukítácis. rcak*, t9ríőkbá’’p*fcHz^bacíuI^ "éjínergiát • tKETSZERES ATOMMAG-HASADASSAL működik a Los Alamos-i faboratóri- um kísérleti nukleáris lézere.A jobböldalí gyors impulzus-reaktorból urán atommagok hasadása nyomán neutronok repülnek a bal oldali lézer felé. itt először a fémlemezzel borított vastag polietilén ,,mandzsettában” fékeződnek le. Ezután az üvegcső belső falának uránoxid bevonatában késztetik hasadásra az atommagokat. A szetrepülö részecskék gerjesztik sugárzásra a csöbetóltőtt hélium-xenon gázkeveréket
