Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-05 / 14. szám
7 PANOR/<iV\A B enkö Pétert az utöbbi idcben ritkán láthattuk a filmvásznon, a Thálla Színház előadásain azonban estéről estére fellép. Nyáron a Körszinház Petruska című vásári komédiájában egy magyar huszár szerepében hívta fel magára újra a figyelmet. Az előadás alatt, a kulisszák mögött beszélget- liink, miközben nem egyszer a színpadra szólították. Ma is éppen olyan fiatal, mint hat-hét évvel ezelőtt. Mintha megállt volna felette az idő. Látni rajta, hogy rendszeresen sportol. — Vajon mi az oka annak, hogy A koppányl aga testamentuma és a Egri csillagok után ritkán láthatjuk a filmvásznon? — Azt hiszem: leálltak a rendezők, talán nem tartják eléggé művészinek a roman.- tikus filmeket. Pedig szerintem igazán lehet művészi fokon csinálni. A mai ember vonzódik a zemenűhöz és a romantikához. S azt, hogy tényleg nagyon szépen lehet haladni ezen az úton, bizonyítja a világhírű lengyel rende ző, Andrzej Wajda. — Édesapja, Benkö Gyula szintén színész, ön is színészi pályára készült? — Kezdetben az állator vosi, majd a biológusi pálya érdekelt. Nagyon szeretem a lovakat, imádok vadászni, de úgv látszik „megfertőzött“ édesapáin hivatása. A főiskolára az első alkalommal felvettek, rögtön ráálltam a pályára. Édesapám ma IS a legjobb barátom, , ám otthon a színházról so sem esik szó. A főiskola elvégzése után rögtön a Thália Színházhoz szerződött? — Előtte három évig a józseí Attila Színház tagja voltam. Igazán nem panasz kodhatom, szép szerepeket kaptam. Az Egy fiú és egy lány című Roscsln darab fő szerepét még ma Is nagyon szeretem. Később azonban új redezőt kaptunk, és... — Tehát a rendező miatt változtatott színházat? — Ezért Is, de nem utol sósorban a művészeti vái tozás miatt. A Thálla Színház ugyanis nagyon érdé kés színház, mivel a leg több keleti darab előadására vállalkozik. Ezt bizonyít ja a Ghandi, a Gilgames, az Ezeregyéjszaka, a Karagöz... (Az utóbbival egyébként óriási sikert aratott júliusban a Thália az isztambuli fesztiválon, ] — Színészi eszköztára mennyiben gazdagodik szerepel által? Számomra rengete.g színt adott a Csusingura-be- 11 szerepem, elsősorban szuggesztlvitásával és japán mozgásvilágával. — Ön szerint létezik ide ális szniház? — Szerintem nincs. A színháznak ugyanis mindig saját korához kell szólnia. — A rendezők közül kivel dolgozik a legszívesebben? — Kazimir Károllyal, mivel eddig tőle kaptam a legtöbbet a pályán, de sz.a- retem Zsurzs Évát, Makk Károlyt, Szinetár Miklóst is. Aztán újra a szerepeiről beszél. Kerzaelröl a Fec.se- gö ékszerekből, Gímilröl Az agyagtáblák üzenetéből, Jásáról az Emberi sorsokból. Megemlíti új tévé-film jét (Kántor nyomoz), s panaszkodik: nem tudja milyen szerepek várják az el következő színházi évadban — Milyen a próbamód szere? — Próba közben megpró bálom elhagyni magam. Bal czó Bandi barátom szerint olyan állapotban Kell kerül ni, hogy az ember fellazul jón, és így vlhesse magával a darabot az érzelmek árán .A tehetség megszerzése hosszú évek gyakorlatának az eredménye, a becsületes ségé, amellyel a színész mesterségét gyakorolja, a folyamatosságé, az állhat.a tosságé mindennap, minden pillanatban —• vallotta Louis Jouvet, a francia színház egyik legnagyobb egyénisége. Szabó László Irena Jarocka a lengyel könnyűzene egyik csillaga. Már diákéveiben különböző klubokban énekelt. Annyira megszerette ez éneklést, hogy négy évre Franciaországba utazott, ahol zeneiskolában tanult tovább. Tanulmányai befejezte után közös fellépése volt Mireille Mathieuval, Michel Sardouval és más hírneves előadóval. A PHILIPS cég egyik producense felfi- gvelt a tehetséges Irenára és meghívta próbafelvételre a stúdióba. Először csak egy kislemezt készítettek vele, később egy LP-ét Is. Mikor látták,- hogy fogy a lemez, szerződtették. Ma már rendszeresen jelennek meg lemezei. Életének legjelentősebb éve volt 1968, amikor az opolel és a sopoti fesztiválon versenyzett. Sopotban a zsűri különdíjjal jutalmazta. 1973-ban visszatért Lengyelországba. Rövid idő a- latt népszerű lett, és új felvételeket készített a rádióban és a lemezstúdíóban. Gyakran kap meghívást külföldi fesztiválok gálaestjére és vendégszereplésekre. Egy hónapig tartó kanadai-amerikai turnéján Karol Wagner zenekara (Csehszlovákia) kísérte. Énekelt már Hollandiában és Ausztriában, valamint a szocialista államokban. Az 1974-es Bratislavai Lírán ő képvi-' selte Lengyelországot. —bg— A szerző felvétele < N r*3 «3 < '5 > ffi hJ eb c/: o Kínos Incldensu volt a minap Róma repülőterén Sophia Loren világhírű filmszl- nészönek. Egy Párizsba Induló gépre akart felszállni — különben Párizs az állandó lakhelye —, amikor az olasz vám- és pénzügyőrség különleges nyomozó- csoportjának egv tisztje a következő szavakkal tartóztatta fel: — Asszonyom, kérdezni szeretnék valamit. Fáradjon be agy percre az irodámba. A filmcsillag az egész éjszakát a repülőtéren töltötte, ahol kimerítő vámvizsgálatnak vetették alá. A vámőrség nem volt hajlandó felvilágosítással, szolgálni. A művésznőnek a repülőtérre hivatott ügyvédéi már beszédesebbek voltak. Közlésük szerint Sophia Lo- rent fizetőeszközök törvényellenes külföldre csempészésének gyanúja miatt tartották fel és állítólag iratokat Is elkoboztak tőle. Más vélemények szerint az olasz hatós:ígok nem tudják neki megbocsátani, hogy az Olaszországban elszabadult banditizmus miatt Franciaországban telepedett le. 0000 üt év után ismét angtil együttes nyerte a luxemburgi rádió Arany Oroszlán díját. A brit Bay City Rollers tinédzser-kvintett lemeze volt a legkelendőbb 1976 második felében. Az Ezüst Oroszlán a veterán Peter Alexandernek jutott. 0000 Bojkottra hívta fel az angol háziasszonyokat Marcus Lipton brit alsóházi képviselő. Kijelentetté, hogy addig nem Iszik kávét, míg nem csökkentik a kávé égbekiáltóan magas árát. Reméli, hogv mások is követik a példáját, s a kávé- kereskedők vé^ül Is olcsóbban árusítják ezt az élvezeti cikket, amelynek az ára az elmúlt háromnegyed évben Nagy-Brltanniában 25 százalékkal emelkedett. Mások kevésbé derűlátók. Jobban mondva meg vannak arról győződve, hogy ha nem isszák, alól még nem lesz olcsóbb a kávé. (pjJ J b' 'v Azt kérdik, hogyan került Emma asszony a bíróság elé? Nos, elmondom, eléggé egyszerű kis történet. Ahogy ez az Emma asszony az apró cse- megebnlt pultja mögött forgott, nem egy férfi vásárló szeme megakadt rajta. Emma asszony azonban, bár minden bóknak nagyon örült, s bár a szive is szabad volt, ellenállt a szép szavaknak. Keresztül nézett a nyugdíjas Kovácson, aki mindig pontosan megjött a maga szokásos deci vörös borára. Míg lassan elfogyasztotta a nagy szerű nedűt, arról be.szélt, mennyire szere (ík őt, a víz- és gázszerelőt az emberek Emma asszony némán tűrte Baráth könyve lő epekedó tekintetét is. A vacsoráját szók ta itt megvenni, s amikor egy idő után nekibátorodott, felajánlotta, szívesen segítene a könyvelésben. Az asszony azonban Emma asszony története kék szeme egyetlen pillantásával úgy beln- fagyasztotta a szót, hogy soha többé nem merészelt semmiféle ajánlattal jönni. A biz- to.sító- ügynök, Gyüngyházi sem járt jobban, amikor életbiztosítást ajánlott fel a szép asszonynak. Egy szép napon azonban megjelent a nagy 0 a kis csemegeboltban. Magas, szi kár, őszes halánték, tíz deka francia salá lát vásárolt meg egy péksüteményt, s köz ben jelentőségteljesen rémosniygott Emma asszonyra. Majd amikor fizetett, alig észre vehetően megérintette az asszony kezét. A nagy 0, mint ez rögtön kiderült, ma gányosan élt ezen a nagy és puszta világon. Es Emma asszony nem íiahozott sokáig. Amikor egy bét múltán a szokásos írancia salátát mérte, odasűgta neki; „Maradjon még egy kicsit, hagytam magának egy rúd magyar szalámit” — mondta, majd gyorsan leengedte a rodonyt Legyünk azonban diszkrétek. Ne akarjuk megtudni, hogy mi is történt a csemegebolt mögötti kis irodában. Annyit állapit sunk csak meg, hogy Emma asszony attő' a naptól kezdve kivirágzott. A nagy 0 természetesen attól a naptól fogva a csil lagok pontosságával érkezet, s Kovács, Baráth és Gyöngyházi csak sápadt. Alig egy hónap telt el fgy. Emma asz szonyt egy szép reggelen ájiiltan találták a népek, a bolt pedig — no hogy is mond jani — kicsit fel volt fordulva. Aztán már gyorsan megérkeztek a közbiztonsági szer vek, s megtudták, hogy amikor a szépsé ges Emma asszony belépett az üzletbe, va laki fejbe kólintotta, s tovább már sem mire sem emlékszik. „Ismerjük az illetőt“ — jelentkezett Ko váns, Baráth és Gyögyházi tanúságtételrn — magas, szikár, őszes halánték, és sze réti a francia salátát.. „1 s milyen volt? — kérdezték a köz biztt iság emberei Emma asszonytól. „F'ital, szakállas ... A 'özbiztonság emberei inkább Kovácsnak, Baráthnak és Gyögyházinak hittek, de persze továbbra is tudni akarták, hogyan is került be a tolvaj az üzletbe. Nyom természetesen sehol, ujjlenyomat sehol, a zár pedig teljesen ép ... így aztán Emma asszony a bíróság előtt kötött ki. A nagy Ü ugyanis telhetetlen za hálónak bizonyult. Nemcsak a francia sa iátát és a téli szalámit szerette hanem a kaviárt, az ementáli sajtol, a francia konyakot, és az eredeti olasz Cinzánőt is kedvelte. Míg eltelt a hónap már jócskán hiányzott a pénztárból. Nem sok, de mégis annyi, hogy egy éjszaka már nem lehetett visszahordani. A nagy ö természetesen gyorsan eltűnt „... Elnök elvtárs, károm, ezek után úgy határoztam, hogy megrendezek egy rablótámadást“ — zokogott Emma asszony — „de sajnos az urak, a közbiztonsági szervektől gyorsan átlátták a helyzetet, cs én rögtön be is vallottam mindent. A kárt közben már megtérftettem. Kérem, hogy csak mérsékelt büntetést rójon ki rám!" A büntetés valóban mérsékelt tűit — hat hónap töltételesen ... —K—ty nyomán ~
