Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-22 / 12. szám

8 m

portré

SZERETFITEL,

TEHETSÉGGEL

Költészet, versek a színpadon. Kiest színház, maroknyi néző. Különös a légkor, közvetlen a kapcsolat a színpad és a nézőtér között. Sok fiatal a nézőtéren, fiatalok a színpadon Is. Ha elvétve korban nem is, érzésben mindenképpen.

— Elsősorban a fiataloknak fátszunk, azoknak, akik szeretik a költészetet, a verset, de azoknak is, akiknek még nincs mer- szük kézbe venni a versesköteteket, akik — ha nem is Idegenkednek a verstől — még nem találták meg a kapcsolatot a lírához. A mai fiataloknak le kell küzdeniük az idegenkedést a költők mohdanlvalőjától, tudniuk kell — vagy talán tudatosítaniuk —, hogy a ma emberétől sem idegenek a nagy érzelmek, szenvedélyek.

így határozta meg a költészet színpadának küldetését Ivan Letko, az együttes művészeti vezetője. Ezt vallfa Marta Gogálová rendező, aki már sok szép darabot vitt a színpadra. Már a megnyitó is előre jelezte a színpad fajsúlyát: F. G. Lorca költői játékát adták elő, hogy Lorca szavaiml fejezzék ki a gondolatot: „a színház költészet... mely emberibbé tesz bennünket.“

így indult, így folytatódott egy maroknyi csoport igyekezete, így alakult ki egy kis színház jellegzetes légköre. Ennek a légkörnek a kialakítója Marta Gogálová, aki irodalmi színpadon már sok új gondolatot valósított meg.

— Mindig csak a tartalmas müveket, azokat a darabokat, amelyeknek van valami mondanivalójuk, igyekszem a színpadra vinni — mondja Marta Gogálová.

Bátran kezdeményez, merészen vállalja úf emberek szerepeltetését színpadon, új szerzők első darabját. Nyilván azért, mert tapasztalatból tudja, milyen könnyen kallódnak el a tehetségek, számos esetben a késel rrajt akadályozza a kibontakozást. 0 is műkedvelőknél kezdte az ismerkedést a színpaddal. Módszertani előadó volt Zvo- lenban, 28 esztendős volt, amikor elküldte jelentkezését a Film a dlvadlo szerkesztőségébe az egyik „Tehetséget keresünk" rendezvény során. Késel jeletkezése ellenére is eljutott az élvonalba. A rendezés terén vannak nagy-nagy érdemel.

— Feladataink közé tartozik a tehetségek felkarolása és segédkezet kell nyújtanunk az induló színdarabírólnknak — vallja Gogálová. Ennek újabb bizonyítéka a Sebes sodrás című televíziós film rendezése. A darab írója Kltmits Lajos, a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztőségének a rendezője. Rádtójátékai révén már Ismert szerző, filmforgatókönyvet most írt először. Erről a forgatókönyvről nyilatkozott M. Gogálová:

— Első munkájával jelentkező szerző helyzete egy kissé bonyolult. Az író, hogy úgy mondjam, némi bizonytalanságban lebeg. Amennyiben szövegkönyvében találok valami érdekességet, ha látom, van benne olyan téma, amit érdemes feldolgozni, habozás nélkül vállalom a rendezését. Kötelességünk, hogy segédkezet nyújtsunk az indulóknak. Ez persze csak némiképp érvényes Klimits Lajos Sebes sodrására, aki rádiójátékaival már sok tapasztalatot szerezhetett.

Marta Gogálová a magyarországi író Békés József „Engem te ne sajnálj“ című televíziós játékát is színre vitte a Csehszlovák Televízióban.

— Ennek a rendezésnek az volt az érdekessége — emlékezik vissza Marta Gogá- lová — hogy a darab szerzőjével csak azután találkoztam, mikor már a darabot a

ml telebíztónk sugározla. Békés József megnézte a szövegkönyvéből készült televíziós játékunkat, és kijelentette, úgy csináltuk meg a darabot, ahogyan Ő elképzelte. Békés darabjára Rampáková, az Engem te ne sajnálj dramaturgja hívta fel a figyelmet. Elolvastam a szövegkönyvet, nekem is tetszett a történet, annál is inkább, mert ehhez hasonló témával nálunk csak ritkán találkozhatunk.

Erről a tévéjátékról mondta Magda VáSá- ryová, a női föszerplő a következő véleményt, illetve dicséretet:

— Talán három éve annak, hogy Marta Gogálová rendezésében játszhattuk el Békés József darabját. Mi játszottuk először a darabot, igyekeztünk kitenni magunkért. Milan Kifazko, Juraj Kukura és én játszottunk benne. Igyekeztünk becsületes munkát végezni, azt hiszem ez sikerült. Az „Engem te ne sajnálj“ talán a legjobb tévéjátékunk volt.

^Marta Gogálová gyakran szóhoz juttatja áz amatőröket.

— Azt hiszem Emerson mondta, hogy minden művész amatőrként indul, de közülük sokan később erről megfeledkeznek. En is a műkedvelőkkel kezdtem, és szívesen emlékezem az indulásra. Szép munkát végeztünk Sliaöon, Zvőlenban, Prievidzán, Amikor Gáspár Hamletnak nincs igaza című darabját rendeztem, talán akkor tudatosítottam teljes egészében az amatőr és hivatásos színészek együttműködésével járó előnyöket és buktatókat is. Hogy a rendezés sikerrel jár, vagy a darab megbukik, azt hiszem attól függ, mennyire sikerült jól vagy rosszul betölteni az egyes szerepeket. Az amatőr színészek felkészítése sok energiát és időt igényel. A rendező munkája olyan, mint a szerelem: türelem, tapintat, megértés kell hozzá Nehéz szeretni azt az embert, akiben nem bízunk s éppen ilyen nehéze a rendező feladata azzal a színésszel, akiben nem bízik. A kölcsönös bizalom rendkívül fontos. Nem elég, hogy a színész pontosan teljesítse elképzeléseimet, többet várok tőle: alkotó egyéni munkát. A rendező az amatőr színészben valami újat, frisset, új szint keres. Oj árnyalatokat, amit a már tapasztalt színészből gyakran csak fáradságos munkával lehet felszínre hozni. Kedvelem a naiv művészetet, a primitív népi faragványokat, metszeteket, a művészet szabályaitól, korlátáitól, mentes egyszerű kapcsolatokat a valósággal. Azokat az amatőröket kedvelem leginkább, akik nem akarják .megjátszani a hivatásos sztárokat. Nyilván ezért is kedvelem annyira a gyerekeket, a fiatalokat.

Megkérdeztem Marta Gogálovától, miképp esett a választása Klimits Lajos tévéjátéká— Amikor a forgatókönyvet kézhez kaptam, kíváncsian kezdtem olvasni, már csak azért is, mert a tartalmát már ismertem. A szöveget, egyre nagyobb érdeklődéssel olvastam, időszerű, mai téma, és én ezt kedvelem a legjobban. Csak máról szóló darabokkal foglalkozom, számomra az a legérdekesebb. amit most élünk meg, a mai emberek problémái, gondjai. Klimits Lajos tévéjátéka Ilyen; a történet érdekes, a darab elkötelezett, van mondanivalója, hangja Őszinte, ezért örtFmmel vállaltam a rendezést, és igyekeztem a lehető legjobb szereposztást biztosítani. Márciusban kezdjük a felvételeket, és úgy érzem, jó munkát^ végzünk majd.

—OS

A

z utóbbi két'három esztendőben hozzászokhattunk már a jubileumokról szóló híradásokhoz. Hiszen két., két és lét évtizede vert gyökeret Szlovákia és fővárosa számos vállalata és műintézete. A Bratislava! Állatni Bábszínház jubileumáról szóló eme kis megemlékezést látva ne lapozzunk tovább unatkozó arccal, mert olyan intézményt köszöntünk ezekkel a betűsorokkal, amelynek néhány tucatnyi dolgozója a legszebb célkitűzés, a lélekformálás terén ért el vitathatatlanul szép eredményeket.

Ne higgyék, hogy túlzás vagy jubileumok alkalmával használatos hlzeleö nagyot mondás a fenti megállapítás Bizony lélekformálás, mégpe dig legkedvesebbjeink, a gyér mekeiuk lelkivilágának szépi lése, egészségessé formálása a bábszínház művészeinek feladata. Olyan élő mesekönyvet kell legkisebbjeink számára elővarázsolniuk, amelynek hő. sei, pozitív és negatív szereplői nemcsak gyönyörködtetni tudnak, hanem megtsmertetik a jó ég a rossz fogalmát is, s a jó megszerettetésére és a rossz, a gonosz meggvűlölte- tésére nevelik a zsenge lelkeket. Illik hát néhány adattal közelebbről Is megismertetni a jubiláló „bábosok“ kel évtizedes, áldozatos munkáját.

Nálunk Csehszlovákiában hagyományai vannak a bábjátéknak. Már az első köztársaságban is sok százan művelték amatőr alapon. Főképp a cseh országrészben, ahonnan a Szlo váklába átköltözött értelmisé glek, hivatalnokok, tanítók hozták magukkal. Knnek nép szerűségét és nevelő hatásá- b’elátva alapította meg 1957 márciusában az első szlovákiai hivatásos bábszínházát az ak kori kulturális megbízotti hl vatal. Ennek az új műintézetnek, a Bratislava! Állami Báb színháznak köszönhetjük, hogy ma már alig van olyan járás, ahol az iskolákban, sőt a különböző felnőtt művelődési csoportokon belül is ne lenne népszerű a bábjátszás, és

ne alapítottak volna amatör bábjátszó köröket.

A jubiláló bábszínháznak 48 dolgozója van, közülük tizenhatan végzik a művészeti feladatokat. jellemző a felkészültségükre, hogy többségük a különböző főiskolákról, így a zeneművészeti és a színművészeti főiskolákról (Prágából is) került a bábszínházba. Sok nehézséget, sok áldozatos

HÜSZiVES

A

BRATISIAVAI

AllAMI

bábszínház

munkát kell vállalniuk. A színház művészgárdájának e- gylk csoportja tájol is. Szlo- vákla-szerte végeznek úttörő munkát. Nem is beszélve az olyan tevékeny-ségről, amikor az ország határain túl kell reprezentálni a szlovák bábszínházi művészetet. Ml sem jellemzőbb erre, .minthogy az elmúlt húsz esztendő alatt nemcsak Európa legtöbb országában, hanem tengerentúlon' is, így Brazíliában és Kubában is sikeresen szerepeltek. S hogy egy-két számadattal is illusztráljam munkásságukat, az elmúlt két évtized alatt 76 bemutatót tartottak, és 1976 végéig összesen egy millió 230 588 ezren nézték végig az előadásaikat. Az előadott mesejátékok és tanulsá. gos történetek szerzői egyrészt a szlovák és cseh irodalom legjobbjai, másrészt szovjet és a többi szocialista állam jeles Írói közül kerülnek ki. így például júniusban két bemutatójuk lesz: S. Frokofjev szovjet szerző A császár új ruhája, továbbá egy szlovák zenés darabot, a Concertino unisono és a kiskacsa című Játékot mutatják be.

Hadd üdvözöljük hát ml is a Bratislava! Állami Bábszínház lelkes dolgozóit húszéves évfordulójuk alkalmából, és kívánjunk nekik további sikeres munkát.

(noumann)

JANE FONDA

FILMEK a Yíetnamí háborúról

Amíg tartott a vietnami háború, az ameilkaí filmgyártás nem foglalkozott vele. Hivatalosan ugyan soha nem mondtak, hogy tabu a téma, a filmesek mégis úgy érezték — és nem alaptalanul —, túl kényes ügy ez ahhoz, hogy feldolgozzák. A legtöbb filmes ellenezte az értelmetlen agressziót, de nem merte támadni

Mindössze egyetlen jelentősebb film készült annak idején a vietnami háborúról, a Zöldsapkások — a reakciós nézeteiről közismert John Wayne-nal a főszerepben —, amely az amerikai hadvezetést dicsőítette. A filmet még az amerikai hivatalos kritika Is lerántotta és egyhamar levették a műsorról.

Most azonban egyszerre több film is készül e témakörből. Karel Kelsz angol rendező Hollywoodban forgatja a Kutyakatonák című filmjét egy amerikai újságíró dokumentumkötete alapján. Arról szól, miképpen demorallzálödott az USA hadserege Vietnamban, és vált a katonák jó része a kábítószer rabjává.

A Július 4-én született című film ugyancsak doku- menturaregény alapján készült. Egy Kon Kovlc nevű Vietnamban hadirokkanttá lett, leszerelt katona írta. Francis Ford Coppola (a Keresztapa és a Magánbeszélgetés rendezője) Mai apokalipszis címmel ugyancsak a vietnami háború szörnyűségeiről forgat filmet Marion Brandóval a főszerepben.

Hal Ashby (legismertebb filmje Az utolsó szolgálat Jack Ntcholsonnal a főszerepben) a kaliforniai vietnami háborúellenes mozgalomról készít filmet Hazatérés címmel, főszerepben Jane Fondával, aki e mozgalom egyik vezéralakja volt.

Áz amerikai polgárok most már a filmvászonról Is megtudják majd az Igazságot a borzalmas vietnami beavatkozásról.

(pv)

ADY-EST

Ady-estet rendeztek a CSE- MADOK Nővé Zámky-l székházának nagytermében. A CSEMADOK mellett működő honismereti kör és a Kassák Lapos Ifjúsági klub méltóan megünnepelte Ady Endre születésének 100. évfordulóját. Az ünnepi műsorban dr. Nagy János debreceni egyetemi tanár tartott színes előadást a nagy költőről, sokat idézve az abban az időben újat hozó s jelentő verseiből.

„Adyt megelőzően az irodalmat, a valóságot elleplező társadalomábrázolás, hangoskodó, demagógikus szólamok, olcsó érzelgősség, ál- szent, hamis erkölcsiség jellemezte. Ady volt az, aki a dolgozó népet, elsősorban a munkásosztályt ráébresztette valóságos helyzetére és megvilágította előtte a kibontakozás útját.“

Élvezetes volt az előadás. S hogy az érsekújvárt tanulóifjúság ott lehetett, ezt elsősorban Stancz György magyar szakos taaárelutársnak és Major István elvtársnak, a helyi CSEMADOK titkárának köszönheti.

Végezetül leszögezhetjük: pezsgő kulturális élet jellemzi mostanában Érsekújvárt, s ez a városban tevő' kenykedő, kultúrát szerető, az áldozatoktól vissza nem riadó, irodalmat kedvelő volt gimnáziumi tanulóknak és a CSEMADOK vezetőségének köszönhető.

Kermét Erika,

Gimnázium III. D.