Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-22 / 12. szám

2 9M HETED ORSZÁGBÓL A Pravda vasárnapi számában a legújabb fejlemények tükrében elem­zi a szovjet-amerikai kapcsolatok a- lakulását. A cikk főbb megállapítá­sait alább ismertetjük. A cikk a bevezetőben megállapífja, hogy nemzetközi enyhülés segítette a szovjet-amerikai kapcsolatok pozitív irányú fejlődését. A Carter-kormány hivatalba lépése óta a Szovjetunió többször kifejezte arra irányuló kész­ségét, hogy tovább haladjanak a kap­csolatok fejlesztésének útján, és a Vlagyivosztok! megállapodás alapján befejezzék a stratégiai fegyverek kor­látozásáról szóló egyezmény előkészí­tését. Az amerikai fél részéről nem volt hiány annak hizonygatásában, hogy a kormányzat újabh SALT-megállapodás megkötésére törekszik. Ezt Carter el­nök a napokban sajtókonferencián is megerősítette, noha szót emelt az el­len, hogy a szárnyasrakétákat bevon­ják a megállapiódásba. (Ezek a raké­ták, mint ismeretes, képesek a nuk­leáris fegyver stratégiai távolságú szállítására.) Hangsúlyozni kell, hogy ez a kije­lentés eltér az Egyesült Államok ko­rábbi álláspontjától. Az amerikai kormány szavaiban és tetteiben bizonyos kettőséég tapasz­talható a szovjet-amerikai kapcsola­tok megközelítésében. Washington egyrészt tárgyalásokat javasol „a köl­csönös bizalom szellemében", más­részt azonban ösztönzi „az emberi jo­gokról szóló“ képtelen antikommu- nista szovjetellenes kampányt. Washingtonban úgy gondolják, hogy az enyhüléstől, a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló tár­gyalásoktól különválaszthatók azok a próbálkozások, hogy „az emberi jo­gok védelmének“ hazug zászlaja a- latt beavatkozzanak a belUgyeinkbe. Ez persze képtelenség. Az enyhülés, á tárgyalások normális folytatása fel­tételezi a két fél közötti bizalom meg­teremtését, egymás törvényeinek és hagyományainak tiszteletét. Azok a kísérletek azonban, amelyekkel nyo­mást akarnak gyakorolni ránk, elvi engedményeket próbálnak kicsikarni, fokozzák a bizalmatlanság légkörét — mutat rá a cikk, majd hangsú­lyozza: Egyetlen felelős állami veze­tő sem engedheti meg, hogy az eny­hülésben nagy munkával elért sike­reket veszély fenyegesse. Különösen most, amikor objektív lehetőségek kí­nálkoznak a szovjet-amerikai kapcso­latok Javítására, amikor sikeresen fejlődik a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműködése. Ezért több neves nyugat-európai po­litikai személyiség felhívja Washing­ton figyelmét arra, hogy a szovjetel­lenes, antikommunista kampány az enyhülés szempontjából negatív kö­vetkezményeket vonhat maga után, s többek között kihathat a közelgő belgrádi találkozóra. „A Szovjetunió kész arra, hogy to­vább haladjon az enyhülés útján. Most az Egyesült Államokon és szö­vetségesein a sor“ — hangsúlyozza a Pravda. A kínai sajtó hírt adott arról, hogy a „négyek“ leleplezése után Sanghajban a csoport hívei folytatták tevékenységüket, és szembeszálltak a jelenlegi kínai vezetőkkel. Sajtójelen­tések szerint a „sanghaji csoport“ fegyveres ellenforradalmi lázadást tervezett, létrehozta a parancsnoksá­gát, népfelkelőket toborzott, fegyve­reket és lőszert osztott szét köztük és Sanghajból Kína-szérte terjesztett „a központi vezetők ellen irányuló anyagokat.“ A Zsenmin Zsipao a sanghaji párt­ós közigazgatási apparátusnál végre­hajtott tisztogatásról beszámolva megjegyzi, hogy Sanghajban jelenleg a KKP városi bizottsága által össze­hívott értekezleteken összegezik a- zoknak az intézkedéseknek az ered­ményeit, amelyek — mint a lap ír­ja — a „sanghaji kérdés“ megoldásá­ra irányulnak. HETED A z Ifjúság kezdeményezésére már a felszabadulás első napjaiban megszületett a munka úttörőinek mozgalma, mely mindenekelőtt a háború nyomai­nak eltüntetésére, a bányákban és gyárakban a termelés felújítására Irányult, s különösen jelentős se­gítséget jelentett a cseh határvi­déken a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Egyének és kellek tívák versenyeztek a ledolgozott munkaórák számában. Számos fiatal dolgozott a nem­zeti bizottságokban s a többi kép­viseleti és közigazgatási szervek­ben. Elmondhatjuk, hogy az Ifjú­ság teljes mértékben bekapcsoló­dott a politikai életbe; előadáso­kon, tanfolyamokon, manifesztá- clókon és népünnepélyeken vett részt, ami különösen jellemző volt a háború utáni Időszakot kísérő lelkesedésre. Az egységes Ifjúsá­gi szervevet jóllehet különböző érdekeket és politikai meggyőző­dést képviselő fiatalokat tömörí­tett, teljes mértékben támogatta a CSKP által hozott haladó intézke­déseket. A szervezet nagy figyelmet szen­telt a szakköri munkának, első­sorban a különböző kulturális kö­rök és együttesek munkájának. Gyakran rendezett tánc- és egyéb mulatságot, mivel ezeket a meg­szállás éveiben betiltották. Tény ózonban, hogy az Ifjúság egyes csoportjai és szervei a kezdeti 1- döszakban nem voltak képesek megfelelő módon összefogni a po­litikai, munka-, kulturális és szak­köri tevékenységet. Gyakran ösz­tönösen és egyoldalúan dolgoztak, és egy-egy rendkívüli aktivitás u- tán hosszabb szünet állt be. Eh­hez természetesen az országban uralkodó légkör Is hozzájárult, fő­leg az, hogy az egyes politikai e- rők igyekeztek befolyásolni az If­júságot. Az Ifjúsági vezetők között is különböző felfogású és képes­ségű személyek voltak. Az egységes ifjúsági szervezet kiépítésének első szakasza 1946 márciusában a nemzeti szövetsé­gek kongresszusával zárult. A Cseh Ifjúsági Szövetség kongresz- szusát 1946. március 21 és 24 kö­zött tartották meg Prágában, a Szlovák Ifjúsági Szövetség kong­resszusát pedig március 29 és 31 között Partlzánskén (az akkori Ba- fovanyban). Mindkét kongresszu­son jóváhagyták a szövetség prog­ramját, alapszabályzatát és meg­választották a központi szerveket. A kongresszusok megerősítették, hogy mind a cseíi országrészek­ben, mind Szlovákiában politikai szempontból haladó és egységes ifjúsági szervezeteket hoznak lét­re, amelyek párton kívül állnak. Fő küldetésük: az Ifjúságot a né­pi demokrácia szellemében, a köz­társaság építésére nevelni, közben ifjúsági MOZGALMUNK TÖRTÉNETE kielégíteni az érdekelt és szük­ségleteit. Az Ifjúsági szövetség kö­vetkezetesen a demokratikus cent­ralizmus, az önkéntesség és a he­lyi szervezetek elve alapján épült. A kongresszus egyúttal megerősí­tette a Junák, a Főiskolai Hallga­tók Szövetségének, az FSZM Ifjú­sági bizottságának kollektív tag­ságát a két nemzet! szövetségben. Követelték továbbá a testnevelési mozgalom egységesítését. Noha Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen ünnepélye­sen és minden alkalommal hang­Haladó^ hdgyo­.monyaink súlyozta, hogy nem alakít saját If­júsági szervezetet, a Nemzeti Front többi pártjai nyílt harcot folytattak az elképzelés ellen vagy különféle szervezési manőve­rekkel át akarták változtatni az egységes Ifjúsági szervezetet vala­miféle Ifjúsági nemzeti fronttá vagy rétegszervezetek szövetségé­vé. E szeparatista Irányzatok leg­főbb hordozója a cseh országré­szekben a Nemzeti Szocialista és a Néppárt, Szlovákiában a De­mokrata Párt volt. 1946. március 28. és 31. között Prágában megtartották a CSKP Vili. kongresszusát, amely a párt és az egész nép figyelmét a népi demokratikus forradalom megszi­lárdítására és továbbfejlesztésére irányította. E feladat teljesítése megkövetelte az egész do-Igoző és haladó nép egységét, tehát az If­júsági szervezet egységét Is, hogy a haladás és a népi demokrácia szellemében befolyásolja az Ifjú­ság legszélesebb rétegelt. A kong­resszus arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti és demokratikus forra­dalom vívmányait meg kell véde­ni a reakció támadásaltől. A kong­resszus kitűzte a CSKP irányvona­lát a májusi parlamenti választá­sok előtt, amelyen a párt nagy szavazattöbbséggel győzött, és megalakult az új kormány Kle- ment Gottwalddal az élen. A felsoroltakból világosan kitű­nik, hogy a burzsoá politikai pár­tok bomlasztő politikai gyakorlata mellett a kommunisták átfogó 1- rányelvet dolgoztak ki az egysé­ges nemzeti és nemzetiségi Ifjúsá­gi szövetségek kiépítésére. A kom­munisták különösen erélyesen kö­vetelték az ifjúsági szervezet programjának egységét, és gondo­san ügyeltek arra, hogy az Ifjú­ság ne essen áldozatul csoportér­dekeknek, a pártok spekulációi« nak, tehát annak a gyakorlatnak, amely a München előttll köztár­saságban uralkodott. Míg a háború előtti gyei-mek- és Ifjúsági mozgalom a CSKP politi­kája szempontjából kimondottan a kommunista elkötelezettség tala­ján, az éles osztályharc közepette épült, s a mozgalom a párt tarta- lókhadsaregét képezte, ugyanak­kor a fasizmus elleni harc Ide­jén és a felszabadulás utáni cseh­szlovák gyermek és Ifjúsági moz­galomra a polaritás eltávolítása jellemző, s az Ifjúság egységének megteremtése szélesebb népi de­mokratikus alapokon történik. Ez az eljárás az objektív társadalmi helyzetből és a CSKP taktikájából indult ki, amelyet a nemzeti fel­szabadító mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak szocialista forradalommá való átnövése idő­szakára dolgozott ki. A háború utáni kezdeti időszak­ban tehát olyan helyzet állt elő, hogy a CSKP annak tudatában, hogy az Ifjúság körében nagy az egyenetlenkedés az Ifjúsági moz­galom prograrh- és szervezést egy­ségére való törekvés élére állt. A CSKP volt a Nemzeti Front egyet­len pártja, amely ezt az Irányel­vet egészen 1948 februárjáig egy­értelműen betartotta. Figyelembe kell venni, hogy az Ifjúság a különféle pártok érdek­lődésének középpontjában állt. A burzsoá pártok Igyekeztek meg­bontani az Ifjúság egységét, ame­lyet a kommunisták oly követke­zetesen védelmeztek. (Folytatjuk] Dr. Magyarics Vince %nk L^»0~akxl A Kamonn^ Most-i (kőhld- gyarmatl) SZISZ-alapszervezet évzáró taggyűlésén Szűcs Lász­ló, a szervezet elnöke jól vég­zet munkáról számolt be. A pénztári beszámolóból ar­ról értesültünk, hogy a szer­vezet jól gazdálkodott és részt vett különféle brigádokon. De meg Is volt a jutalma: az ösz- szegyüjtött pénzből egyhetes balatoni kirándulást szerveztek a tagok részére, vásároltak egy tranzlstoros mini TV-készü-' léket, valamint társasjátékokat és kisebb berendezési tárgya­kat. Hallottunk azonban hibák­ról Is, melyek löleg néhány tag passzivitásával és a szer­vezetlen klubélettel függnek össze. A gyűlés egyik fontos prog­ramja volt az új vezetőség és az ellenőrző bizottság meg­választása. A tagok elfogadták a jelölt egyéneket, így az el­nöki tisztséget Kocsis Géza (a képen] ifjú kommunista tölti be. Az évi tervjavaslat felolva­sása és elfogadása után — amely többek közöjt az új óvo­da építésénél 300 brigádéra ledolgozásáról szól — megkö­szönte az eddigi elnök munká­ját, és megígérte, hogy a Jö­vőben tehetsége és tudása sze­rint fogja Irányítani a szerve­zetet. A gyűlést megtisztelte jelentétével a falu néhány ve­zetője is, köztük a hnb és a helyi pártszervezet elnöke. Juhász Gyula A SZISZ strekovi (kürti) alapszervesete a nemrég át­adott új SZISZ klubban tartot­ta meg évzárú taggyűlését, amelynek fő pontja a tagok múlt évi munkájának értékelé­se volt. Azokat a SZISZ-tagokat, akik eredményes munkát végeztek, a SZISZ elnöke Kanyicska Tibor megdicsérte és megjutalmazta. Téglás Anna, Stiekuv A gafárlkovól (tornaaljai) MMK SZISZ-szervezete sokol­dalú és aktív tevékenységet fejt ki. Erről meggyőződhet­tünk a napokban megtartott Is­kolai évzáró közgyűlésen el­hangzott beszámolóból, amelyet Szobó Teréz, IV. osztályos ta­nuló, a szervezet elnöke tar­tott. Ebből kitűnik, hogy az iskola szervezete az 1976/77-es évben eredményekben gazdag tevékenységet fejtett ki. Jámbor Valéria, Safárikovo A S2USZ dubníki alapszerve­zetének évzáró taggyűlésén részt vett Miskó János, a falu pártszervezetének és Mitala Béla, az Efsz pártszervezeté­nek elnöke. A fiatalok értékel­ték múlt évi tevékenységüket, megismetkedtek idei feladataik­kal és megjutalmazták a szer­vezet legatívabb tagjait: Szed- lák Agátát, Gulyás Erikát és Haládik Andrást. A falu SZISZ-szervezeténck új elnöke Oravecz Rudolf lett. Esek Edit, Oubnik A brutyi SZISZ-szervezet a napokban tartotta évzáró gyű­lését. A szervezet elnöke, Bar- tal István beszámolójában el­mondta, hogy a tagok a SZISZ II. kongresszusa tiszteletére 10 óra és a NOSZF 00. évforduló­ja tiszteletére 20 óra társadal mi rilunka ledolgozását vállal­ták. Többek között felajánlot­ták segítségüket ^ helyi efsz dolgozóinak a tavaszi, nyári, valamint az őszi mezőgazdasági munkához. Dicséretet érdemel a szervezet 17 önkéntes véra­dója is. A közeljövőben szeret­nék befejezni az ifjúsági park építését. Patus Katalin, Gimnázium III. D A nők nemzetközt ünne­pe, avagy rekviem egy szál szegfűért. Nem vagyok még túlságo­san öreg, de azért már las­san eléggé messzinek tűnik az az Idö, amikor félénken, eléggé tétován ültük meg a nők nemzetközi ünnepét, a nőnapot. Előszűr nem tud­tuk, hogyan és miképp kö­szöntsük kedveseinket. Az­tán lassan egyre természe­tesebb lett, s ma a hóvirág, , a szegfű úgy hozzátartozik március nyolcadlkához, mint a gyermek az anyához. Nincs még egy nap az év­ben, amikor olyan sokan állnának sorban a virágüz­letek előtt, mint március nyolcadikánt Az üzemi szak. szervezett bizottságok mun­kájában meg külön progra­mot, rengeteg elintéznivalót jelent ez a nap. Az állam vezetőt, a köztársasági el­nök köszönti a nőket, s mt — férfiak — természetes­nek és magától értetődőnek találjuk ezt a szokást. El­veink, elképzeléseink meg­valósulását látjuk benne. Am, anélkül, hogy ünnep rontó akarnék lenni, olykor más ts meghúzódik e szép, magasztos ünnep mögött. Ismerősöm például, aki a kijózanító állomással szem­ben lakik, külön színházt e löadásban részesül ezen a napon. Mert soha nagyobb és megdöbbentőbb látvány, mint március nyolcadikán. Nők, asszonyok rázzák, té­pik a kijózanító rácsait, ve székednek, dühOngenek S menj csak március nyol­cadikán késő este az utcá- ral Magad Is láthatod a szép és magasztos ünnep fo­nákra forduló oldalát. Bár éjfélre jár, tisztes fe­leségek, kedves anyák még csak- most sietnek haza. Máskor már alszanak Ilyen­kor, vagy gyerekeiket takar­gatják. Most viszont minden nehezék lehullt róluk, föl­szabadultak. No, nem ts ezt a fölszaba- dultságukat teszem szóvá, s nem ez ami bánt. Hanem az, hogy ők Is többet ittak a kelleténél, s nincs mellet­tük a férj védő karfa. Hogy ilyenkor odahaza ml törté­nik, arról inkább ne is be- sz^ünk. De még ezt sem venném rossz néven. Miért Is, férfi vagyok, nincs hozzá jogom. Am azt már hadd tegyem szóvá, ami ránk, az úgyne­vezett erősebb nemre tarto­zik. Mert azt tapasztalom, hogy bár a nemzetközt nő­napot ünnepeljük, nem első­sorban a nők ülik meg, ha­nem a férfiak. Mert hogy Is csináljuk? Szépen, Illedelmesen fel- kOszOntfük a nőket, átnyújt­juk nekik a virágot és az a- fándékot. S az ' egész talál­kozó arra fő, hogy elsősor­ban ml, férfiak ünnepel­jünk. Egy kis Ital természe­tesen mindig kerül. Ha meg elfogy, megtoldfuk a safát zsebünkből, s mire éjféltájt elindulunk hazafelé, bizony egymással ellenkező irány­ba néz a két szemgolyónk. Még valahol virágot Is sze­reztünk, de azt elhagyjuk a villamoson. Egyszerűen ki­rúgtunk a hámból. S pró­báljon csak valamit szólni a drága feleség, a nők nem­zetközt ünnepét ültük meg, ami „kötelező“ s nem lóg­hattunk meg... Hát nem, azt hiszem, nem szabad akárcsak egy vagy két esetben ts szembe for­dulton a gyakorlat az esz­mével. S kár azért az egy elhagyott, megnyomorított szegfűért is. Németh István y

Next

/
Oldalképek
Tartalom