Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-11 / 2. szám

2

Ül

Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott a Lisszabontól 100 kilométerre északra fekvő Penichében, az I960. Január 3-i legendás hírű szökésének színhelyén.

Cunhal hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és az NSZK bizonyos imperialista körei a portugál kormánynak a jobboldal bevonásával történő megerősítését szorgalmazzák. Ez a megoldás előnyös volna külföldi imperializmusnak és a hazai nagytőkéseknek, de hátrányos a portugál demokrácia és a nemzeti függetlenség szempontjából. Elítélte a kormánynak azt az igyekezetét, hogy á- jabb meg újabb külföldi kölcsönök felvételével próbálja orvosolni a gazdasági bajokat, hiszen ezzel eladósit- ja az országot és politikailag is alárendeli az imperialista nagyhatalmaknak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak.

Az Egyesült Államokban és Puerto Ricában egyaránt meglepetéssel fogadták a hivatalából rövidesen távozó Ford elnök váratlan kezdeményezését, hogy státusának megváltoztatásával tegyék Puerto Ricót az Egyesült Államok 51. államává.

Ismeretes, hogy az Egyesült Államok 1898-ban foglalta el Puerto Ricót Spanyolországtól. A 3,1 millió lakosú sziget 1952 ben kapta meg az államszövetségi státuszt.

Amerikai lapkommentátorok eleinte Ford javaslatát a Puerto Ric6-i kor- mányzóváltéssal hozták összefüggésbe. A novemberi választások alapján ugyanis Carlos Romero Barcelo lett a szigetország kormányzója, aki híve a jelenlegi államszövetségi státus a- lakltésának. A január 2-i beiktató beszédében azonban Barcelo a gazdasági helyzet javításának elsőbbségét hangsúlyozva, meg sem említette Ford javaslatát. Ford kezdeményezése mind a szigetországban, mind az Egyesült Államokban negatív visszhangra talált. Carter megválasztott elnök közölte, az állami státus kérdésében a kezdeményezésnek nem Washingtonból, hanem Puerto Ricóból kell kiindulni.

Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt szabadon bocsátott főtitkára madridi otthonában nyilatkozatot. adott a L’Humanité tudósítójának. — Szabadon bocsátásom nagy győzelem, amely elsősorban a spanyolországi tüntetéseknek és a nagyszabású nemzetközi szolidaritási akcióknak tulajdonítható — mondotta az SKP főtitkára, Carrillo ezután rámutatott: — Ki kell terjeszteni az amnesztiát valamennyi politikai fogolyra. Az SKP számára az általános amnesztia elsőrendű kérdés.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy szabadon bocsátását az SKP legalizálásának tekinti-e, Carrillo így válaszolt: — Az SKP nem legális. A többi demokratikus párt sem az, még ha úgy tehetnek is, mintha azok volnának. Képtelen dolog azt tervezni, hogy az SKP-t csak a választások u- tán törvényesítsék. A legalizálásnak előbb kell bekövetkeznie.

Libanonban új sajtórendelet lépett életbe, amely — az AI Anvar című lap tájékoztatása szerint — előzetes sajtócenzúrát ír elő minden sajtótermék számára, és büntetést helyez kilátásba, a vallás, a köztársasági elnök, a haza valamint a Libanon és az arab államok közötti viszony ellen irányuló támadás, az ország felosztására való felbújtás és az arabközi erők tevékenységére vonatkozó nem hivatalos információk közlésének esetére.

A január 20-án távozó amerikai elnök, Gerald Ford, tv-nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki, hogy elnöksége idején nem sikerült megkötnie a második SALT-egyezményt a Szov- jetunióvai. Bizonyos azonban, hogy a megáliapodás létrejön, amelynek részleteit már több mint 90 százalékban kidolgozták — mondta.

HETED

ORSZtfOBŐL

E

gy fagyos, ködös szombaton vidám csoport gyülekezett a LuCenecl (losonci) Járási Testnevellésl Szövetiséig épülete e- lött. Alig Iskoláskorú gyerekek és nagyapák, meg a közbeeső nemzedékek képviselői vegyesen. Öltözetük, felszerelésük — a hátizsák, túraclpö — első pillantásra elárulta céljukat. Mindössze néhány álmos fázős bevásárló markolta szorosabbra a nagykabátját, lépteit szaporázva cipelte bevásárlőszaty- rát, s magában így morfondírozott értetlenül: „Ilyen időben erdőt mászni...?!“

Néhány perccel tél nyolc után a csoport, vagy harmincöten-negy- venen helyet foglaltak a jégvirágoktól díszes ablakú autóbuszban, s a túra — a csehszlovák-szovjet barátsági hónap helyi eseménysorozatának zárakciója — első állomáshelye, Fllakovo (Fülek) felé robogva s térképek tanulmányozásába mélyedtek.

Ott rövid ünnepségen, a hősök emlékművének megkoszorúzásánál további huszonöt-harminc résztvevővel gyarapodott a csoport. A gyalogtúra azonban néhány kilométerrel messzebb, az ajnácskőí vár tövében kezdődött. Itt feloszlott a lelkes társaság kisebb csoportokra, hogy a tizenöt kilométer erdei út megtétele után egy ó- rakor az abroncsosl partízánem- lékműnél gyülekezzenek.

Volt, akinek túl könnyűnek tűnt a feladat, mondván, hogy egyig hason kúszva Is megtehetik az itta t.

Lényegében Igazuk is volt. Mól ^ nár Sándor és Antallcs Ferenc már tizenkettő előtt az emlékmű höz ért, s várta a többieket. Evv óra tájt azonban kezdtek magyarázatot keresni, mert a társaság csak nem akart megérkezni.

— Bizonyára egy csoportban jönnek, a gyerekek miatt érthetően lassúbb a tempó, de akkor is... persze, ha nem tévedtek el... —

mondták.

Három óra előtt néhány perccel piros „embécska“ hozta a hírt: a csoport megérkezett, de mert eltévedtek a. nagy ködben, csaknem tíz kilométerrel messzebb, Ve- cse'klőre.

— Igen, ilyen is van, s bár bosszantó, de azért természetes a turisztikában — kommentálta az eseményt Molnár Sándor.

Azt hittem, Vecseklőn Ideges, e- setleg szégyenkező turistákat találok.

— Miért szégyenkeznénk? — tárta szét karját Reiprlch Ferenc. — Igaz, eltévedni egy turistának, nem éppen dicsőség, különösen egy ilyen Ismert szakaszon, de végeredményben csaknem kétszer akkora távot tettünk meg, mint e- redetileg terveztük...

Gyerekek, diákok, fiúk és lányok apák és anyák, nagypapák, egytől egyik a turisztika lelkes hódolbl. Zimankóé, ködös Időben kilométereket gyalogolni, nehéz erdei terepen, nem lebecsülendő teljesít mény. Miért teszik? Ml hajtja ö- két? Nem is tudják. Vagy csak szavakba foglalni nehéz? Talán a nyolcéves Kovács Laci gyermekien egyszerű válasza a legpontosabb:

— Mert szép.

(pálházy) A szerző felvétele

Molnár Sándcr és Antalics Ferenc

KÉPVISELŐ APA KÉPVISELŐ FIA

A Koiice-vidékl (árásl Nemzeti Bizottság 60. választúkiirzetében — melynek székhelye Haniska község — a képviselői tisztségbe egy fiatal kommunistát, a Kelet-szlovákiai Vas mű villanyszerelfijét, egy gyermek c- desapját, Papuga Lászlót (a képen) is beválasztották. Munkahelyén a pártcsoport vezetője, a SZISZ vezetőségének tagja, de lakóhelyén is tagja a SZISZ-szervezet vezetőségének.

Mint képviselő, példát mutat választóinak a választási program teljesítésében. Hozzájárulásával és segítségével Haniskán felépült a járás legszebb kultúrháza. A régi malmot átalakították szolgáltatóbázzá, por- talanitották a helyi utakat, (elújl- tották az óvodát, most pedig a község vizvezetékhálúzatát építik. Nagy segítséget nyújt a szemléltető agitáció fejlesztésében. Munkahelyén lelkiismeretes és kötelességtudó munkásként Ismerik.

Az alma nem esett messze a Iájától. Apja a Haniskai Hnb képviselője, és már éveken át az elnöke is.

Iván Sándor

után pedig táncmulatsággal zárult a találkozó. A mulatságon a talpalávalót a helyi iskola zenekara szolgáltatta.

Pankovics Lászlóné —o—

A Dunajská Streda-1 (Duna- szerdahelyi) MMKI Igazgatósága a csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel iskolai vetélkedőt szervezett. A vetélkedőn nyolc osztály vett részt, a legjobbnak a III. osztály bizonyult.

Koncz Erzsébet

MIT TUDSZ A SZOVJETUMÖRÖl?

A csehszlovák-szovjet barál sági hónap végén vetélkedőt rendeztek a Leleszi Mezőgazdasági Szaktanlntézeíben, s erre meghivtáls a perbenylkl és a szölöskel testvériskolák tanulóit Is. A vetélkedőn minden csoport derekasan küzdött. A helyi Iskola versenyzői kerültek ki győztesként, a zsűri ö- ket találta a legjobbnak. Az Iskola Ifjúsági szervezete megajándékozta a versenyzőket, ez

Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel vetélkedőt, majd filmvetítéseket és könyvkiállítást rendeztek a csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából a Vefk^ CetIn-1 (nagycétényi] Iskola tanulót. A SZISZ és a CSEMADOK helyi szervezetének vezetői Is segítettek a szervezésben.

Borbély Mária

A győztes leleszi csapat

Balról: Ignác Mária, Móré Er f éhet, Pankovics Lászlóné nevelőnő. Hátrák Erzsébet, Hrenjtű Erzsébet tannlök.

Foto: Szőke Lajos

TAGKÖMVeSERE

A brutyi (barti) ifjúsági a- lapszerfezet vezetősége is gondosan előkészítette a tagkönyv- cserét. Amíg folytak a faluban a fiatalokkal a beszélgetések, gyakran felmerült a kérdés: Miért is kell a tagkönyvcsere? A válasz ma már magától értetődő: Hogy jobb legyen a szervezet munkája a jövőben.

A tagkönyvcsere megtörtént, 1976. december 4-én, a taggyűlésen minden fiatal megkapta új SZISZ-igazoIványát. A fiatalok rövid kultúrműsorral tették ezt az eseményt emlékezetessé. Utána a helyi szervezet elnöke, Bartal István lepergette az ifjúsági találkozóról készült kis tilmjUkat.

Jó gyűlés volt, mondták utána a fiatalok.

PATUS KATALIN

Könyvbarátok

Martovcében (Martoson) a könyvtár vezetője Zsitnyan István, a helyi alapiskola igazgatója. Kíváncsi voltam, mennyire érdekli a falu fiataljait a könyv. Az igazgató elvtérs e- zeket mondatta:

— Annak ellenére, hogy oL veséink egy része az utóbbi év ben az ötödik osztálytól kezdve már a szomszédos városká ba, Űgyallára (Hurhanovóba) jár iskolába, fgy az ottani iskolai és városi könyvtárat is használhatják, a tanulók továbbra is jönnek, és viszik a könyveket. Különösen a meséket és a kalandregényeket kedvelik. Gyakori vendégeim a gimnazisták is. Ok az iskolai kötelező olvasmányokat keresik, de örülnek, ha egy-egy jó regényt vagy verseskötetet is ajánlok nekik.

Tallösl Béla

A leleményesség

V

lrt a komárnól járás egy a- itg négyszáz lelket számláló kis községe. Hiába is keresnénk a térképen, nem találnánk. A falu neve a nép ajkán formálódott Vért-pusztáról Virtre. Vírt nevezetességei közé tartozik az ú- Jonnan épített két fürdőmedence. Sokak értetlenül fogadták annak idején azt az elhatározást, hogy medencét építenek.

— Minek Ide fürdőmedence, feleslegesen kidobott pénz?

— Három kilométerre van Pat, ha fürödni akarunk. Inkább oda megyünk, s nem a vlrtl fürdőbe, amelyet a Zsltva vizével töltenek fel — okoskodtak. .

A község vezetősége azonban kitartott a fürdő felépítésének szándéka mellett.

Hamarosan a páti forráshői csöveken vezették Ide a vizet, de közben már a fúrógép gyémántfeje törte a követ, a pátihoz hasonló forrásra kutatva.

Így született meg a Bratlslaval Közgazdasági Főiskola . vlrtl telepe. Rendbe hozták a fürdő melletti régi kastélyt, és pár hónap leforgása alatt szállodává varázsolták. A vlrtl fürdőben úszótanfolyamokat rendeznek a diákok részére. A bejárati ajtón, sajnos, hamarosan megjelent az „Idegenek nek tilos a belépés“ felirat.

— Minek dolgoztunk rajta, ha most meg oda sem engednek? Érdemes volt egyáltalán törni magunkat? — zúgolódtak a helybeliek, de az elkeseredés nem tartott sokáig.

A szövetkezet anyagi fedezete mellett megszületett a terv a második fürdőmedence építéséhez. Az elhatározást tettek követték. A falu népe társadalmi munkában é- pítette 8 medencét. Az éjjelek a betonkeverők zajától voltak hangosak. Rövid Idő alatt elkészült a második medence is. És' már tavaly a környék 'apraja-nagyja élvezhette a sok munka gyümölcsét, s a fürdőzök közt egyre több volt a más Járásböl való.

KOVÄCS IÄNOS