Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-27 / 30. szám

KISS PÉNTEK JÓZSEF: 10 új ifjúság Szerkeszti: KULCSÁR FERENC MOLNÁR IMRE: Hétvégi álmok i. Nagy utak űznek, sarkadban íőg a nyelvük. Hátranézni nincs időd, csak felégetni nyomodban a tarlót, magadra gyújtani az erdőt. Holdarcű patakok medrében siklik tovább utad. Majd gyí­kok villannak lépted előtt, hátukon zi zeg a haraszt, habzik a fény. S hegyek dermednek tőléd — meztelen homlo­kukról kőátok hull a fejedre. A IL Ha olyan lennél, mint a zene, fölöl­töztetett hangsor, elbújnál a táj jelené­ben, és föloídott szorongással felhőka- ravánok vándorolnának át szemeden — mint nagy világtérképet, széthajtogat­nád akkor szívedet. Most csönd van, s nagyokat lobban az éjszaka. III. Te át járhatatlan éj, te dzsungel-álom* Kézről kézre jár benned a gitár, a flas kó és a tündér. Te kígyózó feketeség — hányszor maradtam adósod vallomások kai? Haj, te sovány, varjútestű homály surrogó szárnyak kísértő éneke, vijjo gás te — átkokat dobálnak ágaimra vé rés szemű bolondok, fei madarak hu hogása leng nyomodba® Harangoznak s tested szétfolyik az éj Szentélyében Sóhajok szakadnak föl minden égtáj felől, s a fenyves mögül, íme, elővillan a nap alsó szoknyája. IV. Te vagy a virágarcű kedves. Arcod szirmai 'nyiladoznak tenyere men. Vékony sugarakban szivárog az űr -- széles, tiszta szépség néz le ránk az idő teljéből. KISS PÉNTEK JÓZSEF: FELÉD... n 'Anyám... nekem sem jutott irgalom szemed nyitott kelyhét becsukom lefogott tiszta kék szemekkel utazz együtt a többiekkel rám maradt bánatod vállalom férfiszivemben őrzöm­hordozom lefogott tiszta kék szemekkel utazz tovább a többiekkel KISS PÉNTEK JÓZSEF FELÉD... ül tőled kaptam — ingyen — életemet Feléd küldöm — érte — énekemet Hagyom hát (részlet egy ismeretlen szerelmes noteszéből) Tűnnél ha elém is talpig fehér ingben tűnnél ha elém is talpig gyász sötétben tűnnél ha elém is pőrén mint a reggel, nem bírnálak vinni testemben a sebbel elmennél te gyászban újra csak éntőlem semmi hírt se tudnál, soha sem felőlem sírnék ha reggel is üvöltnék ha este rám ezgr utamban csak a bánat lesne hagyom hát lohadni kebelemben vágyam másféle tündérek vetik meg az ágyam te meg ha elém tűnsz fázósan mint látlak gyémánt lant kíséri mindentk nótámat: tűnnél ha elém is talpig fehér Ingben szárnyad''úgyse lenne hogy elvigyen innen KERTÉSZ GÁBOR: Ha akarom... t Ha akarom, elátkozlak, véres tengerbe is doblak, véres tengernek habjával ha akarom, megmosdatlak­Viszlek aztán nagy szigetre, ha akarom, hát az enyémre. Patakjaimban fürösztiek, ha akarom, hófehérre. 2. Csendjét veszem éjszakánknak, tűzvirágot kedves ágynak, igaz csókokkal átkozlak: szerelemre kárhoztatlak­3. Megátkozlak, miután megátkoztam én magam. Meg is öllek, miután már megöltem én magam. KŐSZIKLÁK. Képhalmozásával elárasztja a verset, ami nem lenne baj önmagában, ha ezek a képek mindig összhangban'lennének a tartalommal és a formával, ha nem tördelnék mozaikokra a verset, vagy ha ezek a mozaikok kiegészítenék, megemelnék, árnyalnák egy mást, és há újszerűek, spontánok, egyéniek lennének képei. S rontja az összhatást a romantikus hangütés is, a dialektikus valóságnak csupán a felszínén marad, miszerint a fehér a jó, a fekete a rossz, holott való ságunl: ennél sokkal áttételesebb, dialektíkusabb. A „mindenható“ kép, láthatja, önmagában kevés. S kevés a képek hosszú sora is, ha nem áll mögötte költő, aki „aiászállt a mélyebb rétegekbe, történelmi-társadalmi össze!üggésekbe. Hiszen éppen ön írja nagyon szépei, — egyébként legsikerültebb' versében —: Te nyitod rám / a valóság hatalmas ajtaját... Ennek alapján biz tatni tudom, próbálja meg verseit ilyen kritikával új­raolvasni, s óvni önmagát — nem az elragadtatástól, hanem a hamis, művi elragadtatástól. Megéri. Később majd jelentkezzék újra. ÉN ÉS A? IRODALOM. Szentimentális hangvétellel ko moly, sőt drámai témákat megverselni, ez olyasmi, mint pizsamában űrhajóba ülni. Ezt bizonyára maga is be­látja. tgv melodramatikussá válnak az írásai — ment hetetlenül Témáihoz meg kell keresnie az adekveát nyelvei, gondolatot és formát is Ez csak akkor fog si kerülni, ha mentesíti magát a hamis költészettől: a ross: nóták és rossz táncdalok szenvelgő szövegétől, a . napi, bevált frázisoktól, a berögződött gondolattársítá \ soktól. Hiszen a költészet egyik szépsége éppen az, hogy fölötte áll a közhelyeknek, szenvedélyesen törek­szik az igazságra, s minden költő más-más úton igyek­szik ezt elérni. Megknekáztatjuk a kijelentést: költészet csak egy van, de igaz megnyilvánulási formája végte len, azaz nyitott, mint a tér és az idő és a benne raoz go dolgok, magának az embernek a változása és fejlő­dése Még a legnemesebb céllal, a legnemesebb tárná ról is lehat nagyon rossz verset írni, ha a nyelt, a kép, a gondolat, magának a versnek a szelleme szegényes, közhelyes, lapos. HCü. L KOMÁROM. Bár beküldött verse még nem ül) meg azt a szintet, hogy „kitegyük a lapba“, de érző dik valami szikra, egyéni tartás a sorok mögött. Nem a minden fölkarolása, mert ez csak külső jegy a ver­sében, azaz külsőleg öné még csak a minden (belsőleg, „törvényesen“ akkor lehet majd az öné, ha a dolgok örök mozgását és változását is érzi, az úgynevezett vi­lágritmust, s mint költő, a nyelvvel, metaforával, rit­mikával is képes éreztetni ezt), hanem a stílus kemény sége és határozottsága, hogy úgy mondjam, visszavon hatatlansága fogott meg. Kár, hogy nem küldött többe' verseiből. Majd jelentkezzék újra. MOSOLYOG A HAJNAL. Két évvel ezelőtt talán való oan szerencsés lett volna a bemutatása — esetleges fel zárkőzását jelenthette volna az Egyszemű éjszaka után jelentkező nemzedékhez. Ez az antológia azonban már hat éve jelent meg, s versein túlságosan otthagyja nyo inait annak hangütése (Tóth László, Keszell Ferenc), néha, sajnos egyszerű ötlet* vagy képátvétellel. Ojabb írásait viszont á megmerevedés jellemzi, ügyetlen szó kapcsolatok és mondatok csúsznak be verseibe, melyek elrontják azok Izét, színét, csínját. Ennek ellenére két ségtelen tehetség érződik írásaiban, itt-ott szép képek eredeti gondolatok csillannak bennük. Fegyelmezetteb­ben kell írnia, illetve szigorúan, mintha mások írását bírálná, javítsa önnön munkáit. A tudatos alkotás ezt nem nélkülözheti. PÁRIZSI JANES. Legalább annyira tisztelje az írott szót, a nyelvet, amelyen ír, hogy alapvető törvényéi vei megismerkedjék. Annak a nyelvnek a törvényeivel, mely — paradox módon, maga szerint is — „öv és ol­talmaz.“ Költészetről csak aztán lehet beszélni. LILA-FEHÉR. Sajnos, nem tndok mit kezdeni «versei­vei. Talán nem veszi eléggé komolyan üzeneteimet. Nem hiszem például, hogy utánanézett volna az emlí­tett költőknek (Quasimodo, Ungaretti, Pilinszky, To- zsér stb.j. Egy hét alatt akar mindent megismerni, fel­ismerni? A költészet nem publicisztika, nem napi hírek vág- pillanatnyi érzések kivetítése A versben valami órökérvényűség kuncentrálódik, amikor egy pontba sű­rítve érzünk, tudunk egy általános emberi helyzetet (vagy történelmit, vagy társadalmit). Nem elég egy ön­magában csillogó, sőt vakító frappáns kép, ha nincs mögötte a költő egyénisége, tartása, álláspontja, világ- érzése. Csak azt ajánlhatom, hogy kísérletezzen, keres­sen tovább — művelje magát. M. i. EPERJES. Szóról szóra olvassa el felső üzenete­met, s kérem, gondolja is át alaposan, becsületesen. Csak így érdemes együtt dolgozni. A Hétvégi álmokból, remélem, van még egy másolata. Vessfe össze, képről képre, sorról sorra, stilisztikailag, szöhangulatiagl S írja meg véleményét: vitára, párbeszédre van a legna­gyobb szükség, s éppen ez hiányzik a legjobban min­den fiatal leveléből. Ha újra jelentkezik, küldje el fény­képét is, pár soros életrajzzal. DARK ROSES: Kísérleteit igyekezzék most már na­gyobb területen is érvényesíteni, ismerkednie keli a történelemmel, a társadalmi ember helyzetével, jövőjé­vel, a mikro- és makrokozmosz mibenlétével, összefüg­gésével; ismeretlenebb, nagyobb feladatok elé kell áll­nia — természetesen, csak saját maga belső és külső törvényeinek, szükségszerűségeinek szem előtt tartásá­val. Nyelvét is gazdagítsa, hogy a nagyobb lélegzetű munkák ne állítsák dilemmák elé. Ha újra jelentkezik, küldje be a fényképét pár soros életrajz kíséretében, hogy bemutathassuk. K. G. BOLY. Írásai tetszenek. Kérjük, hogy újabb írá­saival együtt küldjön fényképet és rövid életrajzot is. Felhívjuk azoknak a fiataloknak a figyelmét, akik raj­zolnak, hogy munkáikat szívesen fogadjuk az Gj haj­tások rovat illusztrálására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom