Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-14 / 50-51. szám

2 M Sokan osztják a véleményt, hogy a statisztikánál nincs Izgalmasabb olvasmány. A puszta számok mögött nemegyszer rejtőznek olyan érdekes dolgok, amelyeket semmi­lyen más módon nem lehet kifejezni. Ezért most ml is a számokat hívjuk segítségül, hogy érzékeltessük, hová sorolnak bennünket a világban. ENSZ-statisztikával És egyéb kimutatásokkal próbáljuk felvázolni gazdasági helyzetünket. H azánk kiterjedését és lakosságát te­kintve a világ legkisebb országiad kö­zé tartozik. Kiterjedésével a 91., a la­kosság számával a 41. helyen áll. Gazdasá­gi erejét, a javak termelését tekintve azon­ban az elsők között vagyunk. Már a két világháború között előkelő he­lyet vívtunk ki magunknak. 1937-ben a vi­lág ipari termelésének 1,3 százalékát ad­tuk, jóllehet a lakosság a Föld lakosságá­nak csak 0,7 százalékát tette ki. Az egy fő­re eső termelés a világ átlagtermelésének majdnem a kétszerese volt. A félszabadulás után hazánk gazdasága soha nem látott fejlődésnek Indult. A,fejlő­dés dinamikája minden tőkés országot felül­múlt. Ma a világ ipari termelésének 1,8 szá­zalékát adjuk, bár a Föld össze 0,4 százaléka él hazánk azt jelenti, hogy az egy főre eső sünk az átlagosnak a négyszerese. Az Ipa­ri fejlettség abszolút rangsorolásában va­lahol a 10. helyen vagyunk. Ml több, az a- datok jobbára 1974-ből származnak,'s a tő­kés világ időközben tovább mélyülő válsá­ga számunkra még kedvezőbb helyet bizto­sit. IPARI NAGYHATALOM Ä csehszlovák Ipar a népgazdaság szem­pontjából relatívan Jelentősebb, mint a fran­cia, nyugatnémet vagy angol ipar az Illető országban. Ipari termelésünk a nemzeti jö­vedelem 61,5 százalékát adja. Franciaor­szágban az arány 54,6 százalék, az NSZK- ban 59,8, Nagy-Brltanfilában 53,6 százalék. Iparunk előkelő helyét elsősorban a ne­hézipar, nevezetesen a gépipar 1 biztosítja. Joggal tártanak bennünket gépipar^ nagyha­talomnak, mert a világ gépipari termelésé­nek több mint 2 százalékát adjuk. Az egy főre Jutó termelésben az 5. helyen állunk. Még hlzSlgőbb számunkra a helyzet a fém- megmunkáló gépeik gyártásában; Svájc mö­gött a második .helyen állunk. Világszerte nagy elismerést vívtak ki még a fémmeg­munkáló gépeiken kívül motorkerékpárjaink,' teher- és személyautóink, turbináink, építő-, textilipari és mezőgazdasági gépeink, vala­mint kompiétt kohó-, vegy-,- élelmiszer- és üvegipari gyáregységeink,. Még ennél iá Jobb “öSérigésS van acélgyár­tásunk hírnevének. Tavaly 3.4,4 millió ton­na acélt állítottunk elő, egy főre majdnem egy tonna acél Jut Ettől többit csupán há­rom ország: Belgium, Japán éa Luxemburg állított elő. Az összehasonlítás kedvéért hadd említsük meg, hogy az USA cfsak 525, az NSZK 660 kilogramm acélt produkál égy főre. 7 S még ez sem minden. Ázldén megkez­dett új ötéves terv m^szBbja, hogy 1980- ra az acéltermelés elért, az évi 16 millió tonnát. Mivel a .^lakosság- száma aligha nö­vekszik llypn arányban, hazá-fflenak, ahol a nagyipari produkció aránya évtizedek óta töretlen, minden esélye megvan rá, hogy ezen a téren megközelítse, esetleg elérje a világrekordot. Az egy főre Sső nyensvastermerésfoen az 5. helyen állunk. Személyautó-gyártásban a 11., teherautó-gyártásban a *8. helyen va­gyunk. Az európai országok közül csak Franciaország, az NSZK és Nagy-Britannia előz meg minket. De éppen folyamatban van egy nagyszabású gyártásfejlesztési program KGST-segíőséggel, amely már a legközelebbi években számottevő gyarapo­dást idéz elő a teherautók gyártásában. Barnaszénből abszolút mennyiségben is a legtöbbet termeljük az NDK után. Az NDK évente 255 millió tonna szenet produkál, mi 86 millió tonnát. Kőszéntermelésben 28 millió tonnával a 7. helyen vagyunk. Merőben más azonban a helyzet az ener­giatermelésben, bár a világátlagnál lénye­gesen többet állítunk elő. Az egy főre eső vlllanyenergia-termelésben a 19. helyen va­gyunk, s ez a termelés az újabb és újabb erőművek üzembe helyezésével sem,tart lé­pést az ipar fejlődésével. Ennek tulajdonít­ható az energiaellátásban uralkodó feszült­ség. A végleges megoldás a további vil­lanytelepek üzembehelyezésén múlik, addig is a KGST, elsősorban a Szovjetunió szün­telen segítségért szorulunk. Cementgyártásunk lényegesen Jobban áll. Az 1974. évi ENSZ-statisztika a 14. helyre sorol bennünket, de azóta — több cement­gyár üzembe helyezésével — tovább Javult a helyzet. Az ENSZ-statisztika Igen előkelő helyre rangsorol bennünket a vegyiparban, abban az iparágban, amelynek hazánkban nincs is különösebb hagyománya. A műanyagok és műszálak gyártásában a 12. helyen állunk, a KGST tagállamai között pedig a második hSlyen vagyunk. Különösen nagyot léptünk előre az utolsó ötéves tervben, amikor vegyipari termelésünk 53 százalékkal növe­kedett. A Slovnaft hazánk legnagyobb petrokémiai kombinátja relatív gazdasági színvonala eléri a közös piaci országok átlagát. Az egy főre jutó bruttó hazai termelés 2000 dollár körül van. Alaposan megváltozott az ipar szerkeze­te is. 1948 és 1974 között 1500 milliárd ko­ronát fordítottunk beruházásokra: az elsé időszakban főleg ú] termelőkapacitásokat lé­tesítettünk, ma már elsősorban a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. Ez össze­függ azzal is, hogy az extenzív iparfejlesz­tés lehetőségei kimerültek. Élelmiszeriparunk egyes ágazatai miatt sem kell szégyenkeznünk. A cukorgyártás­ban ugyan a két világháború közötti hely­zethez képest több ország megelőzött min­ket, és ma a 20. helyen vagyunk, de hús­termelésben a 13., tejtermelésben a 12. hely­re törtünk előre. Sörgyártásban csak az NSZK és Dánia áll előttünk. ÖNELLÁTÓK LESZÜNK, A Kelet-szlovákiai Vasmű nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legnagyobb kohászati műve Foto: archív mező-gazdaságban a nagyüzemi termelés meghonosítására. A hétmillió hektárnyi megművelhető földterület "92 százalékán ma szövetkezetek és állami gazdaságok gaz­dálkodnak. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése a hatvanas évek elején fejező­dött be, és ez néhány év múlva éreztette kedvező hatását. 1964-ben a sok gonddal megbirkózott mezőgazdaság bruttó termeié-, se először érte el a háború előttit. 1974- ben már 1,4-szer vdlt nagyobb az 1937. évi- 'nél. Mindezt olyan körülmények között ér­tük el, amikor csökkeiit a megművelhető földterület (egy főre mindössze 34 ár esik, a fgjlettt országok között a legkevesebb), és a mezőgazdasági dolgozóik száma Is ke­vesebb lett kétmillióval. Ez,t a minőségi változást elsősorban a gépesítéssel ellensú­lyoztuk. Húsz évvel ezelőtt 246 hektárra Ju­tott egy traktor, ma pédig 48,6 hektárra. A fejlődés eredményeképpen Csehszlová­kia tejből és tejtermékekből, húsból önel­látó, és rövidesen elérjük ezt gabonafélék­ből is. A gabonatermesztés Intenzitásának rohamos fokozódására mi sem Jellemzőbb, mint az, hogy részesedésünk a világ gabo­natermelésében az 1973. évi 1,25 százalék­ról 1,7 százalékra szökött fel s valahol a világranglista 8^-10. helyén tartanak ben­nünket számon. Az országban Jelenleg 4440 földműves- szövetkezet (átlagos földterület 902 hektár) és 300 állami gazdaság (átlagos földterület 4840 hektár) működik. Az utóbbi Időben a mezőgazdaságban kezd kibontakozni a szö­vetkezetek, állami gazdaságok és a- feldol­gozó ipar közös vállalatai és társulásai. Ez további lépés a mezőgazdasági termelés fo­kozásához, a CSKP XV. kongresszusán ki­tűzött Önellátást program biztosításához. az Életszínvonal tükre Az erőteljes gazdasági fejlődés pontosan visszatükröződik a lakosság életszínvonalá­nak szüntelen emelkedésében. A havi átlag­bér tavaly meghaladta a 2300 koronát. Ez­zel egyidőben csökkent az alacsony bárka­tegóriában dolgozók száma. Az életkörülmények alapos megváltozását mutatja az Is, hogy a háború óta több mint kétmillió lakás épült állami, szövetkezeti és, magánerőből. A lakosságnak a fele új otthonba költözött. Az életszínvonal emel­kedését jelzi az Is, hogy a napi személyen­kénti fogyasztás eléri a 3200 kalóriát. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztásban pe­dig 76,5 kilóval megelőzzük az olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező országot, mint Dánia. Ugyanakkor a lakosság fogyasztása je­lentősen eltolódott a tartós fogyasztási cik­kek irányába. A hűtőszekrények, mosógé­pek, televíziós készülékek és személygépko­csik számát tekintve Is a világelsők közé tartozunk. Ezer lakosra több tévé-készülék jut, mint Ausztriában, s mindéin tíz lakosra jut egy személyautó. A szocialista fejlődés vívmánya a kultu­rális forradalom. Iskolai és egészségügyi rendszerünk a legjobb a világon. Az ország­ban 37 egyetem éis főiskola van. A műve­lődni vágyókat 83 állandó színház, csaknem 3 és fél ezer mozi, 22 állami hangverseny- zenekar, 267 múzeum, kiterjedt könyvtárhá­lózat várja, 99 rádióadó és 33 tévétorony sugározza a műsort a hallgatóknak és né­zőknek. Az életkörülmények javításában nagyon fontosak a társadalmi Juttatások. Lényegé­ben már az 1960-as évek végére egységes társadalombiztosítási rendszer lépett érvény­be. Különösen .figyelemre méltó az, hogy 1937-ben 1236 lakosra Jutott egy orvos, ma csak 388 embert kell ellátnia. Az egészség- ügyi gondoskodás terén a világ 3. helyén állunk. A családokkal való törődésre Jgllemzö, hogy a gyermekek születésekor a család szülési segélyt kap. A dolgozó anyának 26 hét fizetett szülési szabadság Jár. Ez azt Je­lenti, hogy Csehszlovákiában — és még Svédországban — a leghosszabb a nők fi­zetett szülési szabadsága. A 26 hét után a gyermekek kétéves koráig a nők Igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt (a gyermekek számától függően 500—120Q ko­rona), és erősen progresszív a családi pót­lék. Különben az életszínvonal emelését a CSKP legfontosabb feladatának tartja. Nyilván ennek köszönhető, hogy a lakos­ság átlagos életkora tavaly elérte a 70,5 évet. Ennél magasabb életkort csak a skan­dináv államokban érnek el. Ma a csehszlovák ipar egyetlen nap alatt 52 ezer tonna acélt, negyedmillió pár ci­pőt, 66D személyautót gyárt. Az építők naponta 440 lakást fejeznek be. Az Ipar hat hét alatt annyi árut állít elő, mint az 1937-es esztendőben. _________ Ennyit a statisztikából. Amint látjuk, a számok azt bizonyítják, hogy nincs miért szégyenkeznünk, s ráadásul megvannak a feltételek az eddiginél is gyorsabb fejlődés­Az ipar 2,7 millió 'embernek ad munkát, és az export 97 százalékát szolgáltatja. El­sősorban ennek köszönhető, hogy hazánk K. I. Az Ipar — elsősorban a gép- és vegyipar — fejlődése megfelelő alapot nyújtott a re. Ehhez biztos bázis a CSKP szilárd marxista-leninista irányvonala, hazánk népei­nek tudása és szorgalma, a szocialista közösséghez valé tartozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom