Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-07 / 49. szám
6 neig MI VÁR RÁNK DECEMBERBEN? Tagköny vcsere és nagyon sok sportrendezvény A CSKP XV. kongresszusán 'elfogadott irányelvek népünket nagyobb aktivitásra serkentik, s ez visszatükröződik a SZISZ és Pionírszervezete munkájában is. A tenniakarásnak, a szervezeti élet fellendülésének evvik megnyilvánulása a tagknow- csere, hiszen nvelőtt a tagok átvennék az éj SZISZ igazol vényt, a vezetőséggel, mérlegre teszik munkáiuVat. és további egyéni feladatokat vállalnak. Például segítenek a SZISZ-alap- szervezet honvédelmi és snort- akcióinak megrendezésében, lebonyolításában. A piros könyvecske mindent fiatalt becsületes munkára kötelez, serkent. Az első hó azokra a sportágakra is emlékeztet, amelyekben az év utolsó hónapjában lesz az „idénynyitás“, de azért nemcsak a hóval borított természet, a jégpályák várják a sportolni vágyó fiatalokat, hanem a tornatermekben és sportklubokban is mozgalmas élet folyik. A pionírok nagy összecsapásra készülnek a sakktábla mel lett, a hónap végéig lebonyolítják a pionírcsapatok bajnokságát, kosárlabdában pedig 20- ig eldőlnek a helyezések, jő lenne, ha a pionírcsapatok már most gondolnának a január végi asztalitenisz-tornára. A járási pionírtanácsok hozzálátnak a járási asztalitenisz- és kosárlabdatorna előkészítéséhez. A pionírcsapatok és SZISZ- -alapszervezetek január 10-ig megtartják a sokolovi honvédelmi rátermettség! verseny a- lapfordulóit. január 5-ig rendezzék meg az asztalitenisz- és sakkversenyek alapfordulóit is. A síversenyek még nem annyira sürgetnek, elég, ha az alapfordulókat január végéig megtartják. További téli sportakció kínálkozik a fiataloknak, „Az SZNF behavazott ntai“ elnevezésű sítávfutó-verseny. A Krem nlca — B. Bystrica közti szakasz „lefutására“ csak február végén kerül sor, de jó, ha az érdeklődők már most megkezdik a felkészülést. Az ifi, az n- tánpótlás és a felnőtt versenyzők a SZISZ SZKB-n nevezhetnek be a versenybe. December első vasárnapján ismét szurkolhatunk a Készülj! Vigyázz! Rajt! elnevezésű népszerű tv-verseny részvevőinek, a topofCanyi és a trenőini járás fiataljainak. A januári forduló részvevői a Liptovsky Mikii Iá* i és a martini járás fiataljai lesznek. Ok honvédelmi háromtusában állnak majd helyt. A másodfokú iskolák SZISZ-alapszervezeteinek a feladata, hogy minél több tanulót nyerjenek meg a versenynek, és már most megkezdhetik a felkészülést mezei vagy sífutásban, céllövésben és gránátdobásban. A SZISZ mindkét járási bizottsága értékeli a ver senyt, és az eredményeket január 15-ig elküldi a CSTSZ SZKB-ra (Bratislava, Volgo- gradská 1.). A SZISZ SZKB és kerületi bizottságai tanfolyamot indítanak azok számára, akik szeretnék megszerezni a síoktatói, a téli honvédelmi tömegsport és a síturisztikai instruktor képesítés III. fokozatát. Az érdeklődők jelentkezzenek a SZISZ járási bizottságain, ahol aztán kiválasztják a legrátermettebbeket a januárban induló tanfolyam ra Az év utolsó hónapja a mérlegvonás és tervek készítésének ideje is. Már most gondolkozzunk el azon, milyen sport honvédelmi és turisztikai akciókat iktatunk a SZISZ alapszervezet 1977. évi tervébe. A SZISZ SZKB és Pionírszervezete Cervenf Kameü-i üdülőközpontjában szlovákiai értekezlet lesz az ifjúsági szövetségben folyó honvédelmi és testnevelési mozgalomról. Értékelik az esztendő eredményeit, és előkészítik a következő évre szóló tervjavaslatot. JOZEF KOKOSKA, a SZISZ SZKB sport- és honvédelmi osztályának a vezetője EGY FALUSI ISKOLA SPORTSZEREINEK HÁTTERÉRŐL TÖBB, MINT NÉPSZERŰSÉG Lunczos József Amikor Ladislav Sujánál, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Vefky Krtls-i (Nagykürtösi) Járási Bizottsá gának titkáránál a járás legjobb sportoló iskolái felől érdeklődtem, rövid gondolkodás után hégy nevet említett, köztük volt a Balog nad Ipfom-i (ipolybalogi) is Az első helyen. A balogiak jó eredményeinek híre már máshol is a fülünkbe jutottt, de hallottam Lánczos Józsefnek a sportban végzett pedagógiai és szervezőmunkájáról is. ési K evés iskola dicsekedhet a környéken olyan szép tornateremmel, mint az Ipolybalogi Alapiskola, amely csaknem kilencszázezer korona értékű. A baloglak élnek is az alkalommal, mint Cseri Antal iskolaigazgató elmondotta. Éppen az ötödikesek tornaórájára toppantam be. A tornaterem tele örömmel, a mozgás a játék nyújtotta egészséges izgalommal. A hosszú tornapadokon folyik a gyakorlás, az ü- gyesség, a bátorság, a hajlékonyság fejlesztésének százféle variációja. Lánczos József tornacipőben, melegítőben nemcsak irányítója, hanem résztvevője is a foglalkozásnak. Ha kell, fékezi a gyerekek szila] jókedvét, megdicséri a bátortalanságukat legyűrni próbálókat. Segítő kezet nyújt egy-két nehézkes, túltáp- lált csemetének, és a gyakorlatokat először ő maga mutatja be. Energikus sípszó, majd sorakozó vet véget az órának. A gyerekek elbaktatnak, mi meg a rokonszenves „tanító bácsival“, akit fiatalabb kollegái is öcsinek szólítanak, a szertárban ülünk le beszélgetni. Most következhetne a sok szép eredmény a2 egyes sportágakban, a pionírligában, az ifjúsági sportjátékok során meg a különböző járási bajnokságokon elért helyezések felsorolása. Mert Lánczos József nyolcévi itteni tanítóskodása alatt sok elismerést szereztek a ba- logi gyerekek. Oklevél, érem is van bőven, valamennyi a folyosón levő vitrinekben díszleg. Kosárlabdában a lányok például szinte évről évre — ami a folyamatosan cserélődő gyermekanyagot figyelembe véve nem kis dolog — a pionírliga kerületi fordulójáig eljutnak. Ott rendszerint a Banská Bystrica-1 csapattal találják szem ben magukat, és ez azért egy ilyen falucska csapata számára mégiscsak túl kemény dió. A kosárlabda-sikereknek per sze előzményük is van. — Még az első évben történt — meséli Lánczos József —, hogy az egyik nálunk jóval nagyobb iskola edzője ezzel a taktikai utasítással küldte ellenünk pályára a csapatát: „Csak jól poroljátok el azokat a falusiakat! . Véletlenül meghal lottamxés magamban megfogad tam: úgy meg kell tanulnunk kosarazni, hogy ilyen megjegyzések többé ne hangozhassa nak el. Valamelyest sikerült is. Atlétikában is a legjobbak a járásban a balogi lányok és kézilabdában sem állnak rosszul. Persze, nem a sok oklevél a lényeg, Inkább az a tény, amely Lánczos Józsefnek a következő — inkább töprengésre, mint kérdésre — adott válaszában foglaltatik benne. — A nagykürötsi járás nem tartozik az úgynevezett „tipikus“ szlovákiai járások közé, szigorúbban fogalmazva: több tekintetben még mindig az átlag alatt marad. Nem vitás, hogy itt is jól élnek az emberek, sőt, talán még jobban, mint másutt. A jólét persze nem minden. Az az érzésem, hogy akad még tennivaló az általános gondolkodásmód megv.ál toztatásában. Vajon, tapasztalja-e ezt a munkájában, a testnevelésszakos tanító? Van-e itt haladás, ha igen, hogyan nyilvánul ez meg? Elégedett-e e- redményeivel? — Kétségkívül nem egy háznál baj van a szemlélettel. A- kárhány kollégám bizonyíthatja, mennyi nehézség adódik abból, hogy a szülők lebecsülik a testnevelést. Nemcsak mint tantárgynak*, de mint tevékenységnek sem tulajdonítanak jelentőséget. A dolognak aztán, e gyéb más között, jelentős egészségügyi háttere is van. Higgyje el, szinte riasztó, hogy még ma is akadnak, éppen a rendszeres és tervszerű testmozgás hiánya miatt hajlott gerincű, megmere vedett izomzatú, a legelemibb természetes mozgások elvégzésére is képtelen koravén gyerekek. Mit -csinálhatok én ötő dikes korában egy ilyen sráccal? Akadnak aztán osztályozási gondok is. Volt már rá példa, hogy a szülő, a testne velősből kapott hármas jegy miatt tőlünk kivette és más is kólába adta a különben színje les gyermekét, azzal vádolva engemet, hogy rontom a gye rek bizonyítványát, tehát jövőjét is. Egy év után aztán diadalmasan közölte, hogy lám, a másik helyen nem csinálnak akkora hűhót abból, hogy a gyerek nem tud bukfencet vetni ott olyan egyese van a testne velősből, hogy na. Mit is szól hattam volna, hiszen az már nem rám tartozik, hogy abban a másik iskolában nincs se tor naterem, se szakképzett tanár, és a tornaóra télen, mondjuk hógolyózásból áll. — Ez azonban talán orszá gos jelenség de akad nálunk helyt „specialitás“ is. Két kis lány az iskola volt tanulói a kosárlabda csapat tagjai, a kö zépiskola elvégzése után haza jöttek dolgozni. Elvállalták, hogy hetehként foglalkoznak majd a mostani csapattal. Ké sőbb jött az egyik, hogy ö. saj nos, már nem járhat a torna terembe, mert ismeretsége van, és mit szólnak a faluban. Persze, hogy nem neheztelek rá, ehhez nincs is jogom, de azért furcsa szokás ez, nem? No, de ne csak csupa negatívumról essék szó. Mert vannak eredményeink, kedvező tapasztalataink is. Itt van például a sítúra. A helyzet az, hogy itt, bár a vidék dimbes-dom- bos, nemigen kerül síléc a gyerekek lábára. A hetedikesek számára kötelezővé tettük a síoktatást. A Szlovák-érchegy- ségbe, Donovalyra és más kitűnő terepre kaptunk beutalót. Nagy volt a bizalmatlanság a túra iránt, több szülő féltette a gyerekét, még orvősi igazolást is szereztek, hogy a gyermek nem vehet részt a sítúrán. Nosza, beszéltem a körzeti orvos sál, aki aztán levegőváltozás címén egyészségügyi szempontból egyenesen ajánlotta a téli kirándulást. Igaz is volt. Nos, az első túra után következett a* fordulat. A gyerekek megízlel ték egy kitűnő sport örömeit, s egy se akadt, aki ne akart volna még egyszer síelni menni. Űk győzték meg a szüleiket is. Hasonló volt a helyzet a nyári kirándulásokkal is. A kötelező turisztikát a tanterv ugyan nem írja elő, de mivel Ígéretet tettem, megszerveztem a dolgot Ugyan, szenzáció-e a falusi gyermek számára hegyen völgyön bandukolni, ráadásul falujától nem is túl messze? Én magam is föltettem a kér dést. Aztán kiderült, hogy a gyerekek falun-városon egyfor mák. A természetjárás — megfelelő játékokkal fűszerezve annyi szépséget, romantikát rejt magában, hogy nincs az a gyerek, aki meg se szeretné. Most már egyre csak azt hallom: mikor megyünk újra. Elindulunk betekintünk egy helyiségbe, ahol katonás rendben sorakoznak a turistafelszerelések, értékük csaknem százezer korona. Nyáron is, télen is hatvan-hatvan kisdiák használhatja őket egyszerre. Körbejárjuk még az udvaroa a kézilabda- és kösárlabda-pá* lyát. Nemrég szurkozták la mindkettőt, kétszázötvenezef koronát költöttek rá. Megdicsérem a példás rendben tartott salakos atlétikai pályát. — Sok óra munkát nyelt el — jegyzi meg Lánczos Józsefi A szülők segítsége nélkül bt* zony nem sokra mentünk volna. Egy bizonyos: ha munkáról van szó, nem húzódnak ezen a vidéken az emberek. Ezt bizonyítja egyébként a szintén az iskolaudvaron található huszonötször hat méteres úszómedence is. Eredetileg fedettnek tervezték ugyan, de nyaranta, amikor az egyre sekélyebbé váló Ipolyban lassan nem is lehet úszásra alkalmas helyet találni, így is kitűnő szolgálatot tesz. Mire bejárjuk az Iskolát, csengetnek. Ojabb óra kezdődik. Melegítős kisfiúk, kislányok sorakoznak a tornateremben. Testnevelés lesz. Mintha először hallanám, úgy ízlelgetem ennek az összetett szónak a második tagját: nevetési XXX Jő pár iskolában játszottam már ezt a játékot — ha egyáltalán játéknak nevezhető, hiszen csak egyetlen, egyszerű kérdést teszek fel, órán kívül, a pedagógusok jelenléte nélkül. A kérdés így hangzik: Mi szeretnél lenni, ha felnősz? Miként a kérdés, a válaszok sem mondhatók eredetinek, viszont nagyszerűen visszatükrözik a gyermekek érdeklődési körét, fantáziáját, s a környezetükről, a benne élő emberekről is jeleznek egyet s mást. A választék bö: orvosok, pilóták, mérnökök, traktorosok, katonák, rendőrök, színésznők akarnának lenni, és még sok más hivatást felsorolnak. Jövendő tanárra ritkán akadtam, tornatanárra egyszer sem. A szünetben több ipolybalogi iskolásgyereknek is feltettem a kérdést. Egy tucatból hárman is kijelentették: ők tornatanárok lesznek. Nos, Ilyesmire szokták azt mondani — népszerűség. Szerintem ez sokkal többi MAJOR LAJOS STACHNAK IS GRATULÁLUNK A képen Petr Stach (balról) az Idei, Varsóban rendezett Trybuna Cudu-versenyen, a bemutató fellépés elétt. Jobbról Nagy Tibor, a budapesti Spartacus SE kiváló versenyzője. Fekete Ferenc felvétele Amikor legutóbb a csehszlovák kulturisták idei két Európa-bajnoki címét méltattuk, megjegyez tiik: reméljük, rövidesen az első számú csehszlo vák versenyzőről, Petr Stachról is Írhatunk né hány sort sikeres VB-szereplése kapcsán. Nos, azóta a montreali világbajnokság eredmé nyelt már ismerjük, amelyek azt bizonyítják, hogy a tavalyi abszolút Európa-bajnok ezúttal sem val lőtt szégyent — Stach a középső, legerősebb me zőnyü magassági kategóriában a negyedik helyen végzett, az USA-bell Robin Robinson, valamint an nak honfitársa. Mike Mentzer és a török Ahmed Enuniü mögött. Versenyzőnket csak három pont választotta el a dobogótól, ráadásul a szabadon választott gyakorlatát az egész VB legjobb száma ként értékelték. — A versenyt az olimpiai tévé-adásokból is mert Claude Robblllard sportcsarnokban tartották — mondotta dr. Alexander Baéinsky, a csehszlovák válogatott edzője, aki egyben küldöttkénl az IFBB kongreszsusán is részt vett. — Három ezer néző fért be a csarnokba, vagy kétezren pe dig kivülrekedtek. Annyit elmondhatok, hogy a csehszlovák kuiturista csoport az utóbbi időben elért eredményeivel igen jó nevet szerzett magá nak a világban. A kongresszuson nagy visszhangot váltott ki a csehszlovák bajnokságról készlett szakfilm, utána sok érdeklődőnek kellett vé- aszolnom a csehszlovák szövetség eredményeire, helyzetére, kilátásaira vonatkozó kérdésekre. A /erseny után Petr Stachnak maga Arnold Schwar- enegger, az USA-ban élő osztrák származású pro- I abszolút világbajnok is gratulált. — Mi újat hozott a kongresszus a jövő évvel Kapcsolatban? — A következő VB és EB a franciaországi Ni- mes-ben lesz 1977. november 7-én. Annyit már post elárulhatok: szövetségünk hattagú csehszlovák csapat indítását javasolja majd. Végeztül még a Stach-miniportré: Legjobb kul- turistánk huszonhét éves, a prágai Motorlet üzem technológusa. Csak hat éve foglalkozik komolyabban e sportággal, nem tartozik a kimondott tehetségek közé, eredményeit elsősorban szorgalmának, vasakaratának köszönheti. Nős, kislánya hat-, kisfia négyéves. Háromszoros csehszlovák bajnok, tavaly kapta meg a sportmesteri címet. Magassága 173 cm, versenysúiya 90 kiló, tekvőnyomás- ban 175, guggolásban 195 kg a legjobb teljesítménye. Érdeklődése sokoldalú, a fényképezés mellett a természetjárás a legkedveltebb szórakozása. M. L.
