Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-20 / 29. szám

JÚLIUS 22., LENGYELORSZÁG ÁLLAMÜNNEPE APÁK ÉS FIÚK VESZTESEGEK 1944. július 22-én Lublinban megalakult Lengyelor­szág első szabad kormánya. Ettől a naptól kezdve a lengvel néphadsereg a szovjet csapatokkal karöltve űz­te a fasiszta hadakat egészen Berlinig, és a Vörös Had­sereg segítségével végleg felszabadította a romokban heverő országot. Lengyelország a második világháború egyik legtöbbet szenvedő állama volt. Mezőgazdaságának 60, iparának 75 százaléka ment tönkre a háborús években, voltak városok, melyeknek 85-90 százaléka a lángok martaié ka lett, közöttük maga Varsó, Lengyelország fővárosa Is. Szinte megszámlálhatatlan, mennyi család maradt fe­dél nélkül, s olyan nem is akadt északi szomszédaink nál, ahol ne gyászoltak volna valakit. Nemcsak a gaz dasági élet bénult meg szinte teljesen, hanem az iro­dalom és a tudomány is a legmélyebb válságba került A tudósok és irodalmárok százai lelték halálukat kon­centrációs táborokban vagy a fasiszta bérgyilkosok go­lyóitól. Július 22-én harmincketíedszer ünnepli a lengyel nép a fasiszta járom alóli szabadulását. Az ünnep minden bizonnyal boldog és felszabadult lesz az idén Is, mint eddig mindig, mert van minek örülni Lengyelország­ban. A semmiből az általános pusztulásból nőtt fel egy gazdag, boldog ország a 32 év alatt, s ma a világ po­litikai és gazdasági életében előkelő és nagvon fontos helyet foglal el. A 32 év alatt felnőtt egy generáció, a- mely bebizonyította és ma is lépten-nyomon bizonyítja, hogy méltó utóda a második világháborúban olyan hő­siesen harcolóknak. Az építőmunkában elért eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy a lengyel nép hű, gaz­dag történelmi múltjához. A JELEN A lengyel kormány és a LEMP különösen nagy fi­gyelmet szentel az ifjúság nevelésének, mert tudja, hogy a fiatalokban óriási erőtartalékok rejlenek, he­lyes irányú nevelésük a jövőt illetően kulcskérdés. Len­gyelországban, mint más szocialista országban Is. min­den lehetőséget megkapnak a fiatalok a továbbtanulás­hoz, a szakmai vagy tudományos fejlődéshez. Tíz egye­temen, több száz főiskolán, több ezer gimnáziumban és szakközépiskolában tanulhatnak a fiatalok Ingyen. Ezeknek az Intézményeknek a 8(3- százaléka esti tago­zaton Is lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz, szak­mai továbbképzéshez. A gyárakban, Ipari és mezőgaz­dasági üzemekben pedig önképzőkörök műkődnek. A lengyel ifjúság politikai, kulturális és sporttevé­kenységét a Falusi Ifjúság Szervezete, a Szocialista Ifjúság Szövetsége és a Lengyel Tanulóifjúság Szocia­lista Szövetsége képviselőiből álló központi szerv, a Lengyel Ifjúsági Föderatív Szövetsége irányítja. Az emlí­tett központi szerv elsősorban a fiatalok politikai mun­káját követi figyelemmel. A kultúra és a sport eléggé lág teret kap az alapszervezetekben, pontosabban a klubokban, mert Lengyelországban az alapszerveÉetnek egy-egy klubba tömörülő fiatalok csoportja felél meg. A'KLUBMOZGALOM Nyugodtan állíthatom, hogy a lengyel klubmozgalom, amelyen az Ifjúsági szervezeti életet kell érteni, igen magas színvonalat ért el. Az Ifjúság aktivitása akár a politikában, akár a kultúrában vagy a sportban, öröm­mel töltheti el mindazokat, akik azon fáradoznak, hogy a lengyel fiatalokat munkára serkentsék, hogy azok ne legyenek közönyösek, nemtörődömök. Igyekezetüket ter­mészetesen az Is nagyban segíti, hogy egyetlen alap- szervezet sem küszködik helyiséggondokkal, ami pedig más országokban a munka kerékkötője. Éppen ezért a lengyel alapszervezetek az államtól, a párttól és a köz­ponti Ifjúsági szervektől kapott anyagi támogatást ma­radéktalanul ki tudják használni. Minden klub nagy­szerűen fel van szerelve, nem hiányoznak a kulturális és a sporttevékenységhez szükséges eszközök. Nézzük meg, hogyan is dolgozik ilyen feltételek mel­lett a lengyel ifjúság. Ami a politikai tevékenységüket illeti, ők is összeiönnek köztiszteletben álló Idősebb személyekké elbeszélgetnek velük, ami nagy nevelő hatással van a fiatalokra, hiszen ezek az emberek át­élték a második világháború borzalmait, részt vettek a harcokban, így szemléltetően tudnak róluk beszélni. A párt egykori alapítóival találkoznak, valamint a közé­letben ma Is tevékenyen részt vevő elvtársakkal, akik megvilágítják, elmagyarázzák a fiataloknak a párt és a kormány politikájának a lényegét, gazdasági és kultúr­politikai kérdésekre válaszolnak. Ezeket a rendezvénye­ket az ifjúsági szervezetek központi bizottságával kar­öltve, azok segítségével valósítják meg a klubok. KULTÜRA ÉS SPORT A kulturális és sporttevékenység teljes mértékben a klubok vezetőségétől függ. A kidolgozott tervet elküldik a központnak, s az csak akkor szól bele, ha a klub a segítségét kéri. A központi szervek pedig a lehetősé­gekhez mérten segítenek. A kulturális tevékenység sokrétű, különböző műked­velő csoportok dolgoznak, vendégegyütteseket hívnak meg, olykor külföldről is, művészekkel beszélgetnek, vitáznak, filmet vetítenek, ezt gyakran híres rendezők, operatőrök és színészek filmművészetről szóló előadá­sával kötik össze. Ennek a fejlett klubmozgalomnak, a nagyszerűen működő ifjúsági szervezetnek köszönhető, hogy Lengyelországban az amatőr színjátszás a legma­gasabb művészi színvonalat is elérte, de az elismerés hangján lehet szólni a klubok mellett működő zenei cso­portokról, legyen az beat- vagy dzsesszegyüttes. Ter­mészetesen a központi szervek sem tétlenkednek, a kulturális életet évente több országos méretű fesztivál­lal gazdagítják, melyeket a különböző művészeti ágakat művelő öntevékeny csoportok számára rendeznek, de gyakori a külfödi csoportok részvétele Is. A klubok sportélete is nagyon gazdag. Leginkább ter­mészetesen a labdajátékok tránt érdeklődnek a lengyel fiatalok, de nem Idegenkednek az evezőssportoktól, a sízéstől és a sportlövészettől sem. Ezekben a sportágak­ban évente országos bajnokságot rendeznek. Idén Is több politikai, kulturális, és sportrendezvény­re kerül sor a felszabadulás évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek során. Ezeken természetesen a fiatalok Is ott lesznek, ezzel is bizonyítva, hogy részt vállalnak a szocialista Lengyelország építéséből, to­vábbfejlesztéséből. Egyúttal tiszteletük jele is azokkal szemben, akik kiharcolták a szabadságot. NESZMÉRT SÁNDOR A köztársaság elbukott - a harc tovább folyik Negyven évve! ezelőtt e spanyol reakció Hitler, Mus­solini és a haladás sok más ellensége segítségével rátöri a Spanyol Köztársaságra. Negyven Esztendeje, 1936. július 18-án hangzott e! 8 spanyol rádióban ez a be nem avatottak számára ár­tatlan mondat: Egész Spa­nyolország felett felhőtlen az égi Ez volt a fasiszták jeladása a felkelésre. A Franco tábornok vezette re­akciósok a falanglsták, a ki­rályságot visszakívánó föl­desurak, a klérus magas méltóságai, gyárosok, bánya- bárók, bankárok és a többi kizsákmányoló, népelnyomó, az Idegen légiós egységek és a mór zsoldosezredek be vetésével barbár embermé száriások árán elfoglalták a köztársaság több városát és bevezették a fasiszta dikta­túrát. Gaztetteikkel megbot­ránkoztatták az egész hala­dó emberiséget. Badajoz vá­rosban a bikaviadalok aré­nájának porondján a bestiá­lisán meggyilkolt, hazájukat szerető, köztársaságot tisz­telő emberek ezret feküd­tek. A munkásság általános sztrájkkal tiltakozott. Barcelőnában, Valenciá­ban, Málagában és több más nagyvárosban a köztársaság­hoz hű erők már csírájában leverték a lázadást. A kom­munista és a baloldali pár­tok, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek a tör­vényes kormány védelmére szólították a népet. Spanyolország Kommunis ta Pártja arra kérte a kor­mányt, hogy adjon fegyvévi a népnek a demokrácia vé delmére Madrid népe napo kon át az utcákon várta a kormány döntését, hogy mi kor kap fegyvert a védeke zésre. Hiába várt. Amíg a madridi kormány azon vitatkozott, helyes-e vagy törvényellenes fegyvert adni a nép kezébe, Hitler és Mussolini sebtében hadiha­jókat, repülőgépeket és min den kívánt segítséget a fel­kelők rendelkezésére bocsá tott. Mola felkelőtábornok had oszlopa félelmetesen dtibö Madrid ellen törő fasiszta seregek feltartóztatására siettek. Spanyolországban szinte patakokban ömlött a védte­len nők és gyermekek vére Is, a nép azonban, főleg a munkások és a parasztok gyér felszereléssel halált megvető elszántsággal meg­állásra kényszerítették a fa­1937 januárjában alakult a Element Gott­wald nevét viselő első csehszlovák ágyű- iiteg, melynek parancsnoka Bohumil Las- tovicka volt. rőgve vonult Madrid irányá­ba, hogy elfoglalja az or­szág fővárosát. A türelmét vesztett tömeg szinte fegy­vertelenül megrohamozta a Cuartel de La Montafiát. Madrid legnagyobb kaszár­nyáját, s nagy vérvesztesé gek árán elfoglalta. Az ott zsákmányolt fegyverekkel felszerelték a főváros védel mére önként jelentkezőket Miliciaegységeket szervez tek, s azok teherautókon a sizmus gyilkos bandáit,- em­bervérben kéjelgö szadistáit és hadalt. A világ haladó erói meg mozdultak. A népfrontszer vezetek számos országban tevékenyén kivették részü­ket az Európa-szerte elóre törő fasizmus elleni harcból Szolidaritási akciókat szer­veztek a Spanyol Köztársa ság megsegítésére. Kötszert, gyógyszert, a háború áldo­zataként elárvult gyerme keknsk konzervtejét és e- gyebekét küldtek a világ minden tájáról. Csehszlová­kia népe egy korszerűen felszerelt, orvosokkal és e- gészségügyí személyzettel ellátott kórházat ajándéko­zott a demokráciát védő harcosoknak és a háború sebesültjelnek kezelésére. ötvennégy nemzet fial és leányai siettek önként a köztársaság! Spanyolország­ba. Közöttük mi, csehszlo vákial kommunisták, szocia listák és pártonkívüli antl fasiszták, fiatalok és idő sebbek, mintegy háromezren Megértettük Csehszlovákia Kommunista Pártjának e jel szavát: Prágát Madridnál védjük. Közel negyvenezer fehér, fekete és sárga bő rü Internacionalista vállalta azt, amit ember egy testvér nép szabadságáért a szolt daritás jegyében megtehet: az önfeláldozó fegyveres harcot. Nemzetközi brigádok alakultak, és a spanyol nép pel vállvetve hősiesen vé­delmezték Madridot, Castilla,- Andalúzia, Estramadúra? Baszk-föld, Aragon és Cata- lánta városait? falvalt, Spa­nyolország népének szabad­ságát. A spanyol föld két világ­nézet — a köztársaság, a szócializmus hívei és az im­perializmus legbrutálisabb erői —• kegyetlenül véres összeütközésének színhelyé­vé vált. A köztársaság 1937-ben, a- mikor megszervezte üj had­seregét, védekezésből ellen- támadásba ment át, és jelen­tős területeket foglalt vlsz- sza a fasisztáktól. Ekkor Leon Blum fráncia szoctaJ lista miniszterelnök kezde­ményezésére a Népszövetség a spanyol ügyekbe' való be nem avatkozási javaslato i fogadott el. A fasiszta Németország és Olaszország kilépett a Nép- szövetségből, és szinte kor­látlan mennyiségben küldte a hadlrepülők kötelékeit, tankegységeket, gépágyús tüzérütegeket és egyéb, a legkorszerűbb fegyverekkel lőszerrel, ellátott hadosztá­lyait, Intervenciós csapatait a spanyol nép ellen. Portugália Franco-barái volt. A fasiszta Intervenciót a nyugati demokratikus ha­talmak tétlenül nézték. Nem állt érdekükben egy balol­dali kormány léte Madrid ban. A köztársaság határait nemzetközi katonai egysé gek zárták el. A szárazföl dl segítségnyújtás lehetet­lenné vált. A tengereken a madridi kormánynak segít­séget szállító hajókat még akkor is elsüllyesztették az „ismeretlen“ tengeralattjá rók, ha Nagy-Britannia zászlaja lengett árbocukon Fegyvert és egyéb segítsé get túlságosan körülménye­sen csak a földrajzilag igen távoli Szovjetunió és rész ben Mexikó szállított a köz társaságnak. A köztársaság védelmezői mégis bíztak s győzelemben, és önfeláldo zóan harcoltak tovább. Vé­gül Is 1939 tavaszán a ha ditechnlkában és számban is fölényben levő ellenség legyözté őket. A köztársaságot leverték, de Spanyolország hős fialt nem törték meg. Spanyolor­szág Kommunista Pártja négy évtizeden át szünet nélkül, a fasizmus Iegőrjön göbb időszakában Is szer- vezte sorait, ellenállásra la tiltotta a népet. Most, Fran co halála után pedtg meg­sokszorozódott erővel min­den lehető módon más ha ladó erőkkel együtt vezeti a harcot az emberségesebb é letért, a fasiszta diktatúra megdöntéséért, Spanyolor­szág népének szabadságáért a szocialista demokráciáért. SZÁRAZ JÓZSEF Szlovákiai interbrigáilosok Albacetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom