Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-26 / 43. szám

AUG EGY HÉT MÜLVA kerül sor a nagy figyelemmel kísért amerikai elnökválasztásra. Gerald Ford ás Jimmy Carter kampánya időről idő­re a személyeskedésig fajul, miköz­ben a két jelölt hevesen vitatkozik lényeges politikai kérdésekben is. Ez a vita néha olyan hévvel folyik, hogy egy-egy kijelentést módosítani kell. Most Jimmy Carter kényszerült erre, aki azt találta mondani, hogy hata­lomra kerülése esetén kivonná az a- merikai erőket Dél-Koreából. Utóbb tisztázta, hogy is -értette ezt. A fel­mérések szerint a demokraták jelölt­je, Carter vezet a hivatalban lévő elnökkel szemben. Persze nagyon is kérdéses, hogy mennyire megbízha­tóak ezek az adatok. A KÖZEL-KELETEN változatlanul alapvető politikai kérdések vannak az előtérben. Elsősorban azok a dip­lomáciai próbálkozások, amelyek a libanoni polgárháborúnak akarnak véget vetni. Dzsiddában a hatos a- rab csúcsértekezlet részvevői soroza­tos megbeszéléseken igyekeztek ki­dolgozni a rendezéshez vezető út részleteit. Az arab vezetők egy ki­lencpontos tervet dolgoztak ki, esze­rint Libanonban lapzártunkkor el kel­lene' hallgatniuk a fegyvereknek. Az összes csapatokat és milicistákat a- zokba az állásokba vonják vissza, a- melyekben a harcok kitörésének idő­pontjában, vagyis 197S. április 13-án helyezkedtek el. Az arab békefenn­tartó erők létszámát 30 ezer főre nö­velik, s ezek feladata lesz, hogy ki- kényszerítsék a fegyvernyugvás be­tartását és gondoskodjanak minden nehézfegyver összegyűjtéséről. A terv szerint végrehajtják az 1969. évi kai­rói megállapodást, amelyben a Pa­lesztinái gerillák kötelezték magukat arra, hogy csak a menekülttáborok­ban és a dél-libanoni Arkub térség­ben viselnek fegyvert. Az aláíró államok megígérték, hogy tiszteletben tartják Libanon biztonsá­gát és területi egységét. Támogatá­sukról biztosították a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet Izrael elle­ni harcában. Viszonzásképpen a PFSZ kötelezi magát arra, hogy tisztelet­ben tartja Libanon szuverenitását és biztonságát, s nem avatkozik az or­szág belpolitikájába. AZ EURÖPAI BIZTONSÁG gazdasági összefüggéseit elemezte a moszkvai Izvesztyija. A lap foglalkozik a nyu­gat-európai országok gazdasági ne­hézségeivel és más problémákkal. Az európai biztonsági értekezlet záró­szakaszának első évfordulójával kap­csolatban a következőket írta: A nyu­gati polgári sajtó olyan orgánumai nem hagyhatták figyelmen kívül a Helsinkiben megtartott történelmi je­lentőségű találkozó első évforduló­ját, amelyek a legtöbb előítéletet és ellenségeskedést tanúsítják az euró­pai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet eredményeivel szemben. A Szovjetunió kész a gyakorlatban elősegíteni nemcsak a politikai, ha­nem ami nem kevésbé fontos, a gaz­dasági helyzet javítását is a földré­szen — hangsúlyozta az Izvesztyija kommentátora. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok Nyugat-Európa felé nem harc­kocsiknak és ágyúknak, hanem olaj- és gázvezetékeknek építenek utat. Ami a fegyverzeteket — az atom­fegyvereket is — illeti, a Szovjetunió ezen a területen is a legnagyobb mértékben tárgyszerű és gyakorlatias álláspontra helyezkedik a fegyverke­zési hajsza korlátozására irányuló e- rőfeszítésekkel kapcsolatban. THAIFÖLDÜN KATONAI JUNTA |U TOTT HATALOMRA. A katonai dikta túra terrorhadjáratot indított a kom­munisták és más haladó személyek ellen. Kegyetlen elnyomás áldozatává vált számos Thaiföldön élű vietnami is. Értesülések szerint hétezer viet­nami polgárt koncentrációs táborba zártak, vagyonukat elkobozták. A Vietnami Szocialista Köztársaság kor­mánya tiltakozásában leszögezte, hogy a becsületesen dolgozó vietna­miak elleni terrorhadjárat következ­ményeiért a thaiföldi kormány a fe­lelős. A CSKP EGYESÍTŐ KONGRESSZUSA 1921 X. 30—XI. 4. .A Az internacionalizmus győzelme Ez év májusában ünnepeltük a CSKP megalakulásának 55. évfor­dulóját. A pártalapító prágai kong­resszuson ott voltak az ország for­radalmi munkásosztályának cseh, szlovák, magyar és ukrán ajkú küldöttei, de hiányoztak még a jelentős erőt képező, főleg Észak- és Nyugat-Csehországban élő né­met nemzetiségű kommunisták képviselői. A munkásmozgalom történetében jártasabb olvasó tud­ja, hogy az első világháború előtt a szociáldemokrata pártok felépí­tésének egyik jellegzetes vonása volt a nemzetiségek szerinti meg­oszlás. Amikor a 20-as évek ele­jén megindult a szociáldemokrata munkásmozgalomban az a polari­záció, amely a forradalmi balszár­nyat önálló kommunista párt ala­kítására késztette, a hazai német szociáldemokraták is létre hozták a CSKP úgynevezett német szek­cióját. Ennek élére pártunk ké­sőbbi neves harcosa és vezető té­nyezője, Karel Kreibich került. Amikor 1921 májusában összeült a CSKP alakuló kongresszusa, még jó néhány nemzetiségpolitikai és egyéb gyakorlati kérdés tisztázat­lan volt, ezért a párt elnöke, B. Smeral javasolta, hogy a problé­mák megoldásáig föderatív alapon a vezetőségek működjenek együtt annak érdekében, hogy a fúziót minél előbb megvalósíthassák. A Kommunista Internacionálé III. kongresszusa felvette tagjai sorába a CSKP-t és a német szek­ciót is. Kreibich és Smeral vissza­emlékezéseiből tudjuk, milyen gon­dot fordított a CSKP teljes egysé­ge megteremtésének Lenin. Nagy elfoglaltsága mellett is időt sza­kított arra, hogy magánbeszélge­téseken egyengesse az egyesítés­hez vezető utat. Híressé vált az a mondása, hogy tegyen Smeral elvtárs egy lépést balra és Krei­bich egy lépést jobbra, s akkor találkozni fognak. Az Internacio- nálé végrehajtó bizottsága határo­zatban szögezte le az egyesítés szükségességét, ennek megvalósí­tására a párt vezetői számára no­vember 1-ig határidőt szabott meg. A Kommunista Internacionálé útmutatása szerint az előkészüle­tek megtörténtek, s 1921. október 30-án Prágában 169 szavazati jog­gal rendelkező küldött jelenlété­ben kezdte meg munkálatait a kongresszus. Bevezetőül két beszámoló hang­zott el, az egyiket Smeral, a má­sikat Kreibich tartotta. Lenin ta­nácsainak megfelelően mindketten megtalálták a közös hangot, és az egyesítés kérdésében is teljes volt a nézetazonosság. A kongresszus más fontos pon­tokat is napirendre tűzött. Emlí­tésre méltó a párt szervezeti sza­bályzatának elfogadása. Ebben pontosan megfogalmazták a párt­tagok jogait és kötelességeit, a pártépítés döntő fontosságú elvét, a demokratikus centralizmust, a területi és helyi szervek kiépíté­sét. Az akkor elfogadott szerveze­ti szabályzat még nem tartalmazta a párt üzemi szervezeteinek meg­alakítását. Ezt a hiányosságot csak a későbbi fejlődés során si­került kiküszöbölni. Így is azon­ban sokat tett az egyesítő kong­resszus az új típusú párt kialakí­tásáért. A párt vezető szerveibe nemze­tiségi hovatartozásra való tekin­tet nélkül beválasztották a cseh­szlovák munkásmozgalom legis­mertebb vezető harcosait. Az e- gyesítő konferencia jelentősége a teljes internacionalista egység megteremtésében volt. A későbhi fejlödés is azt bizonyította, hogy a kommunista mozgalom legna­gyobb ereje a proletár internacio­nalizmusban rejlik. S. Gy. Közös vonásuk a tenni akarás Cebovcén (Csábon) ésVefká Ca- lomiján (Nagycsalomiján), a nagy­kürtösi járásnak ebben a két fa­lujában aránylag jól dolgozó if­júsági szervezettel ismerkedtem meg. Női foci BALGA JÓZSEF, a SZISZ csábi alapszervezetének elnöke így ösz- szegezte tevékenységüket: „Nálunk 1973-ban alakult meg az ifjúsági szervezet. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy mun­kánkkal magunkra vonjuk a falu figyelmét. Mindenekelőtt kulturá­lis tevékenységünket emelném ki, ezen belül is a Petrik Klára ve­zette tánccsoport működését. Tán­cosaink sok tapsot kaptak műso­raikért. Vásáron voltunk Idén a Komárnói (Komáro­mi) Gépipari Szak-középiskola diákjai is megtekintették a brnói nemzetközi gépipari vá­sárt. Sokan olvastuk az Oj If­júságban, hogy az új Skoda- -kocsikat bemutatják Brnóban. Ez még jobban fokozta az ér­A sportban főleg a lányainkat illeti dicséret. Az asztalitenisz- -csapat mellett egy focicsapatra is futotta a lányok erejéből. Nyáron az ifjúsági találkozó egyik műsor- számaként léptek először a nyil­vánosság elé. Természetesen a társadalmi munkától sem riadunk vissza. Köz­ségünk jelentősebb Z akcióiban mi is mindig ott segédkezünk. És ne tűnjék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy a járásban nekünk van a legjobban berendezett ifjú­sági klubunk, melynek értéke kö­zel harmincezer korona körül mo­zog. Munkánkat tervszerűen végez­zük, s hogy ezt így tettük, abban nem kis érdeme van Nozdrovicky Évának, Bombala Évának és Zaty- ko Erikának.“ Klubkert ZACHAR PÉTER, a SZISZ nagy- csalomijai szervezete mellett mű­ködő ifjúsági klub vezetője, a helybeli fiatalok tevékenységét így foglalja össze: „Gondolom, kevés ifjúsági klub van olyan szerencsés helyzetben, mint a miénk. Közel egy hektár­nyi terület' veszi körül ifjúsági klu­bunkat. Az egyik összejövetelen elhatároztuk, hogy a területet nem hagyjuk parlagon heverni, megműveljük. Termesztünk itt bur­deklödésünket. S valóban volt mit csodálnunk. Legtöbben természetesen u Mladá Boleslav-i autógyár új termékeinél, az új Skoda-ko- csiknál időztek. Ott megtudtuk, hogy a kocsik sorozatgyártását a jövő év elején kezdik, meg, és majd 150 000 darab készül belőlük. Ugyancsak tetszett a szovjet Moszkvics legújabb, ki­állított típusa. Figyelemmel néztük meg a cukorrépa beta­karításához használatos KS—5- os kombájnt, amely a KGST- -tagállamok szakembereinek közös munkája. PATAY PÉTER Nitrany Az SZNF nyomában v Kiránduláson vettek részt a Szlovák Nemzeti Felkelés nyo­mában a Sahyi (Ipolysági) Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium el­gonyát, kukoricát és zöldségfélé­ket. A termést értékesítjük, és a bevétel a SZISZ pénztárát gyara­pítja. Tavaly ötezer korona bevé­telünk származott a klubkertből. Ebből az összegből fedeztük egy­hetes kirándulásunk kiadásait is. Persze nem azt akarom mondani, hogy ebben ki fs merül klubéle­tünk. A klubestek során érdekes vetélkedőket szervezünk, különbö­ző társasjátékok állnak a rendel­kezésünkre, sőt a teaesteken sa­ját zenekarunk, a jaguár szolgál­tatja a zenét. Elismeréssel kell szólnom a klubtagok viselkedésé­ről is. A fiatalok tisztelik a klub- „törvényeit“, így igazán kellemes, kulturált körülmények közölt tarthatjuk meg összejöveteleinket. Budzsár Gyula ső osztályos tanulói — írja le­velében Csala Sándor. Üticélunk első állomása Kru- pina, Elena Maróthy-Soltésová és Andrej SládkoviC szülőváro­sa volt. Cseri Jenő tanár elv­társ röviden méltatta életüket és munkásságukat. Megtudtuk továbbá, hogy Krupina környé­kén francia partizánok is har­coltak. Innen Zvolenba vezetett az utunk, ott megtekintettük a Szlovák Nemzeti Képtárat. Kö­vetkező állomásunk Kremnicka volt, ahol 1944 novemberében és decemberében a fasiszták 747 embert végeztek ki. Majd megérkeztünk kirándulásunk végállomására, Banská Bystri- cára, a felkelés középpontjá­ba. Nagy élmény volt mindnyá­junknak az SZNF múzeumában tett látogatás. Az egyik terem­ben mozgó képeken láthattuk a II.. világháború borzalmait, és azt a rohamos fejlődést, ame­lyet a felszabadulás óta eltelt 30 év hozott. CSALA SÄNDOR Demandice A REND ÖNKÉNTES VÉDELMEZŐI A szocialista rendszer, a szocialista vagyon, a köz­rend és -biztonság védelme mindannyiunk kötelessége. Különösen nagy szolgálatot tesznek ezen a téren a köz- biztonsági testület segéd­szolgálatának tagjai. A közbiztonsági testület segédszolgálata jövőre ün­nepli fennállásának 25. év­fordulóját, és az elmúlt na­pokban tartották meg a szol­gálat járási konferenciáit. Ez alkalmas időpont arra, hogy méltassuk hasznos te­vékenységüket. A közbiztonsági szervek segédszolgálatának első egy­ségei huszonöt évvel ezelőtt a falvakon jöttek létre. Ab­ban az időben szocialista társadalmunk ellenségei még elég tekintélyes erőt képviseltek, időként az erő­szaktól sem riadtak vissza, hogy megakadályozzák bé­kás országépítő munkánkat, és zavart keltsenek a lakos­ság körében. Különösen szerteágazó aknamunkát vé­geztek a falu szocializálása idején. Ezért volt szükség az önkéntes alakulatokra, hogy megvédjék a szövetke­zetek, állami gazdaságok, gépállomások vagyonát, a termést és a raktárakat, a szocialista vagyont a bűnö­zőktől és diverzánsoktól. Hasznos munkát végeztek, bebizonyították létjogosult­ságukat. E tapasztalatok ti­tán 1953—54-ben a városok­ban is egymás után alakul­tak a segédszolgálat egysé­gei, és feladatukul tűzték ki a közúti és vasúti forga­lom, valamint az országha­tár védelmét, az ifjúság és a lakosság nevelését. Azóta lényeges minőségi változás állt be a segéd­szolgálat tevékenységében. Ma elsősorban a közrend védelmében, a bűnözés meg­előzésében és a lakosság, főleg az ifjúság körében végzett felvilágosító munká­val tesznek pótolhatatlan szolgálatot társadalmunk­nak, mindnyájunknak. El sem tudjuk képzelni a köz­rend védelmét az önkéntes, sárga szalagos polgárok se­gítsége nélkül. Szlovákiában 1857 egység­ben ma közel húszezer sze­mély teljesít időnként szol­gálatot. Túlnyomó részük fiatal. A múlt évben a számbeli gyarapodással e- gyütt fokozódott a segéd­szolgálatosok aktivitása és tekintélye is. Munkájuk ha­tékonyságáról mi sem be­szél kézzelfoghatóbban, mint az, hogy tavaly másfél millió szolgálati óra alatt 634 bűnözőt és 472 rend­bontót tettek ártalmatlanná, előállítottak 239 körözött személyt, feltartóztattak 20 határsértőt és 44 ezer köz­lekedési szabálysértést álla­pítottak meg. A legaktívab­bak a Nővé Zámky-i, a le- vicei, a nitrai, a prievidzai, a Kosice-vidéki és a trebi- äovi járás önkéntes rendő­rei voltak. , A közbiztonsági szervek segédszolgálatának tagjai óvják a szocialista tulaj­dont, a személyi vagyont és mindannyiunk biztonságát, testi épségét. Ennek ellené­re előfordul, hogy egyesek igyekeznek aláásni az ön­kéntes segédszolgálatat tel­jesítő személyek tekinté­lyét. Sokan elfelejtik, hogy ők is dolgozó emberek, e- kik szabad idejüket áldozva őrködnek mindannyiunk testi épsége, személyi biz­tonsága, vagyonunk és a közvagyon biztonsága, a közrend fölött. Ezért mun­kájukért a legnagyobb elis­merés illeti őket. P. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom