Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-13 / 28. szám
6 Új »» Az olimpia jegyei AZ OLIMPIA JELSZAVA „Cttius. altius. fortius“ — —• gyorsabban, magasabbra, erősebben. Dión atyától. Pierre de Conbertin báró barátjától e- red ez a jelszó. Az iskolai sporttevékenység lelkes védelmezője. Dión atya ezzel a jelszóval frnányitott egy sportkubot AZ OLIMPIAI ELV ..Az olimpiai játékok legfontosabb elve a részvétel és nem a győzelem, mivel az élet értelme nem az, hogy hódítsunk, hanem hogy jól harcoljunk" Pierre de Conbertin AZ OLIMPIAI ESKÜ „Ígérjük, hogy az olimpiai játékok résztvevőiként megtartjuk szabályait, s 1- gaz sportemberhez méltóan a sport nagyságáért és csapatunk győzelméért küzdünk.“ Ezt az esküi először a VII, Olimpiai játékok részvevői mondták el 1920-ban AntwerpenbenAZ OLIMPIA JELKÉPE A fehér alapon öt. különböző színű, egymásba fonódó kör az öt kontinenst jelképezi, A körök színe: kék, sárga, fekete, zöld és piros. Minden ország zászlajában e színek közül legalább egy megtalálhatóA jelkép elgondolása is Pierre de Cnuhertin bárótól származik, s az 1914-ben Párizsban megtartott olimpiai knngreszus elfogadta E jelképet az 1920 évi antwerpeni játékokon használták először. AZ OLIMPIAI ZÁSZLÓ Az olimpiai zászló fehér alapon az olimpia jelképe, az öl egymásba fonódó karika látható. E zászlónak az összes résztvevő ország zászlajával együtt szabadon kell lobognia a Játékok kezdetétől egészen a zárónapig. AZ OLIMPIAI LÄNG Az ókori olimpiák egy szép hagyománya az olimpiai láng. amely 1936 óta az olimpiák színhelyén, rendszerint a központi stadionban lobog, hasonlóan az ó- kori olimpiákhoz, amelyek során Zeusz oltárán gyújtottak tüzet. A görögországi Olümpiában a nap erejével felgerjesztett tüzet ünnepélyes külsőségek között szokták a játékokat rendező városokba eljuttatni. Ezúttal műbolygó segítségével érkezik Görögországból Kanadába. Már csak négy nap választ el bennünket a XXI. nyári olimpiától, a ma emberének legnagyobb játékától. Négy év sporttermését állítja ki Kanadában a világ. A tudomány, a technika segítségével a sport akkorát fejlődött az utóbbi években, hogy az új csúcsok nem é- rik meg a következő napkeltét sem. Ez a század rohanásában meg akarja előzni önmagát. Az olimpiai jelszót: „Gyorsabban, magasabban, erősebben“ mintha átvette volna az egész modern világ. Vetélkedései azonban nem mindig maradtak nemesek. A technika és a tudomány útközben azonban olyan horizontokat nyitott meg, amelyekről álmodni sem mertünk. A tévé behozza lakásunkba a világ minden sarkából a legfrissebb híreket. Elvisz bennünket az események színhelyére. Szemünk előtt fog leperegni a montreali olimpiai játékoknak majdnem minden fontosabb történése. A világ legjobb sportolóinak nagy versengése egymással, a másodpercekkel, a centiméterekkel, a grammokkal. A modern építészet maradandóan értékes alkotása célszerű szerkezetével, lendületes vonalvezetésével az olimpia „szívének“ épület komplexuma: a stadion a toronnyal és a kerékpár-stadion. A torony földszintjén lesz az úszó- és möugró versenyek színtere, a többi 18 emeletén pedig röplabda, kosárlabda, kézilabda pályák, vívó-, birkózó-, ökölvívó- és cselgáncstermek lesznek. T avaly egyre-másra érkeztek a rossz hírek Montrealböl, a XXI. Nyári Olimpiai Játékok színhelyéről. A legkülönbözőbb nehézségek akadályozták az építkezések előrehaladását, s már-már kétségesnek látszott, hogy Montreal egyáltalán képes lesz-e játékok megrendezésére, nem kell-e majd valamely más városnak „beugrania" helyette. Az év vége felé megritkultak a vészhírek, s jelenleg úgy tűnik, hogy minden i- dőre elkészül és semmi a- kadálya nem lesz annak, hogy július 17-én 125 ország mintegy hétezer versenyzőjének részvételével megkezdődjenek a játékok. A kanadai rendezők — ellentétben a korábbi olimpiák egymásra licitálni akaró rendezőivel — eleve szerény terveket készítettek: messzemenően felhasználva a meglévő létesítményeket, a minimumra korlátozták az újak építését. Összesen kilenc új létesítmény épült, öt Montrealban, négy egy egy vidéki városban. A montreali létesítmények közül természetesen az o- limpiai stadion a legnagyobb, Roger Taillibert francia tervező sok Igényt ás szempontot egyesítve valójában egy sportkomplexumot alkotott. A hagyományosan ovális alakú (főtengelyén 480, rövidebb tengelyén 280 méter hosszú) stadionhoz szervesen kötődve egy 188,4 méter magas, a stadion fölé 60 méterre benyúló torony épül, alsó szintjén űszóközponttal, e- meleteln a különböző teremsportok, öltözők s más szolgáltatások termeivel és helyiségeivel. E kettőhöz már lazábban, de még mindig szervesen kapcsolódik a kerékpárstadion, amely a kerékpárversenyek lebonyolításán kívül más sportágak A XXI. nyári olimpiai-j átékok színterei Az olimpiai falu négy épülete félbevágott piramisra emlékeztet. Csaknem tízezer versenyzőnek és kísérőnek nyújt szállástversenyéinek megrendezésére is alkalmas lesz. A stadion szerkezetét hat méter mélyen alapozott, összesen 34 darab, egyenként 100 tonna súlyú- a nézőtér fölé ívesen behajló és középen gyűrűvel összefogott bétonkar vagy inkább betonborda alkotja, amelyek közül a leghosszabbak a 200 métert is elérik. A torony egyben árbócként is szolgái, a stadion gyűrűje acélhuzalokkal van felfüggesztve rá. A bordák közt — ha esik az eső — rendkívül gyorsan redőnyszerűen működő műanyag-tető húzható a gyűrűig, fedetté változtatva a teljes nézőteret (de a játékok idejére ez még nem készül el). A torony úszóközpontjában az 50x25 méteres ver- senymedence mellett egy 25x25 méteres műugróme- dence is épül, továbbá egy edzőmedence. A lelátókon tízezer nézőnek lesz majd kényelmes ülőhelye. Mind a stadion épületében, mind a toronyban természetesen rengeteg egyéb rendeltetésű helyiség lesz, tornatermektől az öltözőkön át a sajtó alközpontig és a versenyzők és nézők kényelmét Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai játékok megalapítója Plerre de Coubertin 1863. január 1-én született egy párizsi nemesi család sarjaként. Gyermekkorára rányomta bélyegét a francia-porosz háború. Családi hagyományként eleinte a katonai pálya gondolata foglalkoztatta. Oly any- nyira, hogy beiratkozott a Saint Cry-i katonai a- kadémiára. Törékeny testalkata miatt azonban hamarosan otthagyta e pályát és a politikai tudományok tanulmányozásába kezdett. Később a francia oktatásügy gyökeres megreformálásának szentelte minden erejét, angliai, németországi, amerikai, kanadai és svédországi utazásai során anyira tetszett neki az iskolai sporttevékenység megszervezése, hogy négy müvet is szentelt ennek a témakörnek. Az 1889. évi világkiállítás alkalmából rendezett sportjátékoknak óriási sikerük volt. Ezen felbuzdulva 1892 novemberében Coubertin tanácskozást szervezett annak lehetőségéről, hogy felújítsák az olimpiai játékokat. E- lőadását megtapsolták, de nem értették meg. Két évbiztosító különböző szolgáltató helyiségekig. A kerékpárstadion 190 métert alátámasztás nélkül áthidaló rácsos szerkezete nemcsak célszerű, hanem nagyon szép is, s tökéletesen Illeszkedik a stadiön és a torony rendkívül harmonikus vonalaihoz. Befogadó- képessége 7-10 ezer néző, s játékok után tenisz, kézilabda, kosárlabda; box- és bírkózóversenvek rendezésére is használják majd. Az ún. Olimpiai Medence az lie Notre Damé-on, az 1976-os Expo egyik szigetén épül, s az evezős sportok színhelye lesz. A 2180x110 méteres, két méternél aiig mélyebb „medence“ partjain tízezer néző számára é- püJnek lelátók. A Montrealban épülő további két épület, a Claude Robillard Centre és az Etienne Des- marteau a stadion-komplexumnál jóval szerényebb kivitelű és megjelenésű lesz. Az előbbiben az úszó- és inűugrómedencék mellett tornaterem és számos kisebb helyiség lesz a teremsportok számára, az utóbbiban a kosárlabda, kézilabda selejtező mérkőzéseit bonyolítják majd. A vidéken épülő létesítmények közül egyik sincs 85 kilométernél messzebb Montre<ól. A lovaglóközpont Bromontban lesz, fölé- tesítménye egy tízezer férőhelyes stadion, s egy hatezer férőhelyes díjlovagló pálya. Joillet-ben rendezik az íjászati versenyeket; L‘Aca- dié-ben a lövészeti, King- stonban pedig a jachtversenyeket. A kilenc új létesítményből az utóbbi négy és az o- limpiai medence már elkészült, s versenyeket Is rendeztek már bennük. Befejezték az olimpiai falu építését is. Már amennyire favei később kongresszust hívott össze. Okulva az e- löző tapasztalatokon, alaposan kidolgozott tervet olvasott fel az olimpiai játékok felújításáról. 1894. június 18-án a Sor- bonne-on megtartott kongresszus 2000 részvevője egyhangúlag elfogadta elgondolását, és megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). Coubertin elképzelése az volt, hogy az első o- limpiai játékokat 1900- ban Párizsban tartsák meg, de a többiek türelmetlenebbek voltak: nem akartak hat évet várni. Az első újkori olimpiai Játékokat 1896-ban rendezték meg Athénben. Az első világháború lunak nevezhető az az épületegyüttes, amely négy egyforma, egyenként 20 emeletes lépcsőzetes formájú épületből áll. Egy-egy épületben 980 különböző nagyságú 5-14 fő elszállásolására alkalmas lakrész van; égy- egy személyre számított 8,5 négyzetméteres alapterülettel. A négy épületben összesen 9250 versenyző, illetve kísérő lakik majd. Három épület kizárólag a férfiversenyzőké, a negyediknek Is csak egy részét szükséges elkülöníteni a sokkal kisebb számú női versenyzők számára. Kisebb szálláshelyek lesznek még a jachtversenyek és az evezőversenyek színterén. 'A „faluban“ lesz még egy 13 ezer négyzetméter alapterületű Nemzetközi Központ, hat kisebb emeletes épület a négy nagy között a különböző szolgáltatások számára, továbbá edzőpályák; u- szodák, éttermek, parkolók stb. még egy színház Is. Hosszú ideig sok huzavona volt a játékok tévéközvetítése körül is, végül s- zonban ez a kérdés is nyugvópontra jutott, s jelenleg a rendezők a legutóbbi olimpia 900 millió tévénézőjével szemben 1200 millió nézővel számolnak. Az ORTO; a játékok rádió- és televíziószervezete a várható nagy érdeklődést mind a rádió, mind a tévéközvetítések területén; az előjelekből ítélve, alighanem kifogástalanul szolgálja majd. Az ORTO és a külföldi rádió- és tévériporterek számára a kővetkező eszközök állnak majd rendelkezésre: 29 ponton összesen 700 rádlóköz- vetitőáUomás, 20 mozgó egység, 79 képmagnó, 107 tévékamera, 10 lassító képmagnó, 50 rádió- és 10 tévéstúdió, 110-hivatali helyiség és egy-egy rádió, illetve tévéközpont. H. F. végén Coubertin a svájci Lausenneba emigrált. Mindenki elfelejtette. Számára akkor fordult minden rosszra, amikor elérte célját: az olimpiai játékok újraélesztését. 1937. szeptember 2-án hirtelen halt meg. Kívánságára szívét Görögországban, az olimpiai mezön temették el. /
