Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-14 / 37. szám

SZEPTEMBER 11-EN az egész Bá­ládé világ megemlékezett a chilei ha­zafiak harcáról, Allende köztársasági elnök hősi haláláról. A hazafiak elle­ni megtorló hadjáratban a chilei jun­ta elsősorban a titkosrendőrségre tá­maszkodik. 1973. szeptember 11-é óta több mint 90 ezer letartóztatást haj­tottak végre, és 95 százalékuk tör­vénytelen még a junta úgynevezett „törvényei“ szerint is. Ezeket a szái- mokat a Boston Globe című lapból vettük ki. Idézni szeretnénk a chilei kommunista párt Havannában nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatából is. Ebből kiderül, hogy a fasiszta junta újabb provokációra készül, meg akar­ja semmisíteni a kínzókamrákban sínylődő foglyokat. Szemtanúk szá­moltak be annak idején letartózta­tásukról, ennek ellenére a junta azt állítja, hogy ezek a személyek vagy „elhagyták az országot“, vagy „nyom­talanul eltűntek“. Kétségtelen, hogy csakis a nemzetközi szolidaritás nagy­szabású tiltakozó kampánya menthe­ti meg a chilei hazafiak életét. NAGYOBB SEBESSÉGRE KAPCSOLT AZ AMERIKAI ÉS NYUGATNÉMET VÄLASZTÄSI KAMPÁNY. Ford elnök egyik nyilatkozatában kifejtettet köz­te és a demokraták jelöltje, limmv Carter között az a „legnagyobb kü­lönbség“, hogy Carter kevesebbet, ő pedig többet kíván költeni az 1979-es pénzügyi évben. Mint a hírügynök­ségek jelentették, mindkét politikus állásfoglalásai hemzsegnek az ígére­tektől. Ford kiegyensúlyozott költség- vetést ígér, és kilátásba helyezte az újabb SALT-egyezményt, demokrata- párti ellenfele viszont „teljes jóléti programot“ iavasolt. Több beszámoló szerint a közvélemény-kutató intéze­tek azt jelzik, hogy Carter már nem vezet olyan nagy előnnyel, mint né­hány héttel ezelőtt, amiből valószínű­leg következik, hoev ugyancsak nvílt küzdelemre lehel számítani. Ennél sokkal többet a nyugatnémet választásokról sem lehet jósolni A nagy pártok vezetői gyűléseken talál­koztak választóikkal. Schmidt kancel­lár a szocialisták nevében „életve­szélyesnek“ nevezte a keresztényde­mokraták hatalomra kerülésének le­hetőségét. Genscher külügyminiszter a szabad demokraták nevében ezúttal félreérthetetlenül jelezte, hngy pártja a jövőben is koalíciót kíván a szo­cialistákkal. A kereszténydemokraták és keresztényszocialisták (CDU, CSU) szónokai élesen támadták az SPD-t és a kancellár személyét is. A szo­kásokhoz híven Strauss CSU-vezér bí­rált hevesebben; Kohl, a CDU vezető­je viszont inkább hallgatói megnye­résére törekedett. MIKÖZBEN A DÉL-AFRIKAI FAJÜL­DÖZŐ rezsim továbbra is nap mint nap terrorizálja a többségben lévő néger lakosságot, Henry Kissinger a- merikai külügyminiszter John Vors- ther dél-afrikai miniszterelnökkel tár­gyalt három napon át Zürichben. E- zek után Kissinger látogatást tett Londonban, Párizsban és Bonnban is, hogy szövetségeseit tájékoztassa tár­gyalásairól. Hírügynökségi értesülé­sek tudni vélik, hogy a zürichi ta­lálkozón szóba került annak lehető­sége, hogy a közvetítő eszmecserék­be a jövőben bevonják Smith rhodé- ziai kormányfőt, a fajvédő rendszer vezetőjét. Másik újdonság, hogy Vors- ther homályos célzást tett a délnyu­gat-afrikai felszabadítási mozgalom, a SWAPO elismerésére, de kétségbe vonta, hogy ez a testület lenne a na- míbiai nép egyedüli képviselője. Az amerikai közvetítési kísérlet jövője sokban függ attól, hogy mit szólnak a zürichi eszmecseréhez az afrikai csúcstalálkozó résztvevői. A közvetfen érdekelt afrikai államok tanácskozá­sainak eredményeiről lapzártáig még nem kaptunk hírt. Az Arab Liga keretében folytatód­tak a tanácskozások, amelyeknek kö­zéppontjában a libanoni válság áll. Az arab politikusok megegyeztek abban, hogy október folyamán csúcsértekez­letet hívnak össze. Eközben Libanon­ban folytatódnak a harcok, és így kétséges, hogy akár ez a legutolsó próbálkozás, akár a többi diplomáciai közvetítési kísérlet kézzelfogható e- redménnyel járhat-e A barátság jegyében A Komszomol küldöttsége ez­után Bratislavába repült. A SZISZ Szlovákia! Központi Bizottságán rendezett jogadáson Michal Zozu- fák elvtárs üdvözölte a vendége­ket. Beszédében kiemelte a két if­júsági szervezetnek az antifasiszta harcban vérrel pecsételt barátsá­gát, a baráti hagyományok ápolá­sának és elmélyítésének szerepét. Tyazselnytkov elvtárs a szovjet fiatalok életéről, a Komszomol munkájáról tájékoztatta a vendég látókat, majd átvette és megkö­szönte az ifjúsági szervezet leg­magasabb kitüntetését, a filemnic kij-jelvényt. Ezután a Slavínon a szovjet hősök emlékművének ke­gyeletteljes megkoszorúzása kö vetkezett. A vendégek vidékre, a Szenei Állami Gazdaság Vet. Biet i jmagyarbélíj részlegére is ellátó gattak, és szívélyes légkörben el­beszélgettek a fiatal mezőgazda­sági dolgozókkal. Majd a küldött­ség ismét visszarepült Prágába hogy részt vegyen a prágai fiata­loknak a Klement Gottwald Mű­vekben rendezett nagygyűlésén, a- hol több mint háromezer fiatal kö­szöntötte a vendégeket. Ezt köve­tően a Ziikov-hegyen megkoszo­rúzták az Ismeretlen Katona sír­ját. A szovjet küldöttség mielőtt el­utazott volna, újabb baráti és e- gyüttmüködési szerződést írt alá a két Ifjúsági tesluérszervezet kö­zött. Ez kétségtelenül újabb feje­zetet nyit a szovjet és csehszlo­vák fiatalok baráti kapcsolataiban. A tárgyalásokról a két küldöttség levelet intézett Leonyld Brezsnyev és Gustáv Husák elvtársakhoz, melyben egyebek között megálla­pítja: „Tudjuk, hogy a Szovjet­unióval való barátságunk és szö­vetségünk szavatolja legszilárdab­ban szabadságunkat, függetlensé günket és szocialista fejlődésün két“.-I. Jevgenyij Mihajlovics Tyazsel- nyikov megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét a Slavínon Foto: Cích AGR0K0MPLEX 76 H ogy milyen a Niva Ko- lossz kombájn? Hatal­mas, ez a legjellemzőbb rá, olyan toronymagasságú, tíz méter szélességben aratja a gabonát, és a szem csak úgy ömlik belőle. Csodálatos gép. És minden kombájnos álma, hogy egyszer ilyen masinán dolgozhasson. Ezt már én tet­tem hozzá, ugyanis az ímelyl kombájnosok szentül hiszik, hogy jövőre kapnak legalább egy Niva Kolosszt. űk már lát­ták és Ismerik is méreteit, tel­jesítményét. Én Nitrán, az Ag- rokomplex kiállításon álldogál­tam alatta, az ajtaját keresvén, mert sok látogatóhoz hasonló­an, eleinte azt hittem, hogy é- pület, és a látnivaló belül van... A kiállítás szabadtéri részén a hatalmas gépek láttán aka­ratlanul is kisebbségi érzésem volt. Létezik-e még olyan me­zőgazdasági munka, amelyhez feltétlenül szükség van a két kezünkre? Igen, mondják a modern mezőgazdászok, és kis­sé fanyalogva hozzáteszik, hogy köszönik, azért túl sokat nem kérnek belőlük. (A kezekből.) Inkább feltalálnak egy új gé­pet. Kímélik az emberi keze két, és nem is titkolják, hogy alkalmazásuk nem gazdaságos ott, ahol a gépek is nagysze­rűen megállják a helyüket. A kiállítás utolsó napjai a fiatalokéi voltak. És ez meg is látszott lépten-nyomon. A salai Duslo két fiatal laboránsát kér­tem meg, hogy legyenek a kí­sérőim. Dióhéjban elmondom, hol időztünk három percnél to­vább. — A Duslo-mütrágyáknál, ez csak természetes. Műtrágyák, permetek s különféle serkentő oldatok... Csak a növényter­mesztők ismerik ki magukat köztük. A magamfajta laikus csupán a színekre és a műtrá­gyák ötletes csomagolására fi­gyel fel. — A mezőgazdasági termé­kek részlegén a csodapéldá­nyoknál, a hatalmasra nőtt al­máknál, őszibarackoknál, pap­rikáknál. — A virágoknál, díszcserjék­nél. — A modern építőanyagok­nál. Pár évvel ezelőtt a tégla és salakkocka a hagyományos építőelemek közé tartozott. Ma már nem. Kiszorították őket a könnyű habszivacs betonlapok, a Dupronit lemezek. Az utób biak ott is alkalmazhatók, ahol különösen magas a nedvesség- tartalom. A lemezek felhasz­nálhatóságát növeli tűzzel szembeni ellenálló képességük. — A környezetvédelem ak­tuális a mezőgazdaságban is. és szorosan összefügg a víz, le­vegő, erdő és mezők tisztasá­gával. A nitrai kiállításon volt egy halastó, közepén aprócska vendéglővel, ahol az ember e- gészén közelről szemlélhette, mi történik egy halastó fene­kén. Anélkül, hogy arról a ha­lak tudtak volna. És közben jókat szippanthatott a friss le­vegőből. — Drágák és szépek, mond­tuk sóhajtozva az OKAL-házak- nál, mi inkább az albérletet vá­lasztjuk. Lehetetlen felsorolni min­dent, inkább visszatérek az Ag- rokomplex ifjúsági napjaihoz. A mezőgazdaság és a fiatalok. Ez a kijelentés valamikor ellent­mondásos volt. Ma már senki sem csodálkozik azokon, akik mezőgazdasági szakközépisko­lába, iparitanuló-intézetekbe járnak. Az a jó, hogy egyre többen vannak. Az állatok mel­lett, a határban, a gépeken, kísérleti munkahelyeken és ve­zető posztokon — mezőgazda­ságunkban mindenütt megtalál­hatók a fiatalok. —ze— A FÁK KIÁLTANAK Csengett a telefon, és ami­kor felvettem, egy férfihang ezt kiáltotta a kagylóból: Se­gítség! Elmondta, hogy a Gyula-ma­jori Állami Gazdaságban dolgo­zik, pontosabban dolgozna, ha körülötte minden rendben len ne. Ott ugyanis már két hónap­ja egy mészárlás tehetetlen szemlélője, övele együtt min denki, akt tudja,'hogy a fák ts élnek. Az úgy volt, hogy egy máju­si napon baggerok álltak le a Komárno — Nővé Zámky jÉr­sekújvár) út mentén, és neki­rontottak a húsz-huszonöt éves nyárfáknak. A fák bizonyultak erősebbeknek, pedig a bagge­rok méretei egy szép nagy há­zéival is vetekedtek. Következ­tek a fűrészek, és azóta nagy a sikoltozás a környéken. A fák, amelyek még állnak, re­megnek. Nem tudják, mikor kerül sor rájuk, kegyelemért esedeznek. A fűrészgépek pe­dig egyre csak közelednek. — De ki kegyelmez meg ne­kik? A telefonáló kérte, segítsünk, ö már járt mindenütt: az útépí­tő vállalatnál, beszélt a mun­kásokkal, akik a fát vágják eredménytelenül. — Mit mondott nekik? — Azt, hogy ezeket a fákat akkor ültették, amikor én húsz­éves voltam, és azt ts, hogy ha kivágják őket, hát a táj nem­csak a varázsát veszíti el, ha­nem a jó levegőjét is. Mert a kivágott fák helyére út épül, amelyen autók fognak robogni, borzalmas sebesség­gel, lesz kipufogó gáz és ko­rom ts. — Hát kell ez nekünk? KI kérdezett bennünket, akik itt lakunk és élünk, hogy tiszta levegőt • vagy szennyezettet a­karunk-e lélegezni? Érdekli is a technikát a levegő szennye­ződései Országszerte környezetvédel­mi bizottságok működnek. Hol vannak ilyenkor ezek a lelkes emberek? Mert egy olyan te­kintélynek, mint ezek a bizott­ságok, talán elég lenne azt mondania, hogy miért kell pontosan a fák „hegyibe“ men­nie az útnak? Nem haladhatna pár méterrel odébb? — Mehetne, de a fáknak ak­kor ts pusztulniuk kell. — No csak, és miért? — Mert a daruk meg a ha­talmas útépítő gépek nem tud­nának mozogni... Gyula-majoron nem a fák ki­áltanak kegyelemért, hanem mi, akik gyerekeinknek, uno­káinknak is szeretnénk meg­őrizni a tiszta levegő ízét. Zácsek Erzsébet 'IE-IŐTT -/, mmk III. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság választójogának alapelvei Szocialista államunkban a képviseleti testületek demok­ratikus választások útján ala­kulnak, a választójog hagyomá­nyos (klasszikus) demokrati­kus elvei alapján, amelyeket az Alkotmány 3. cikkelyének 1. bekezdése, valamint a képvise­leti szervekbe történő válasz­tásokról szóló idézett törvények rögzítenek. Választójogunk kő­vetkező alapelveiről van szó: a választójog általános, egyen­lő és közvetlen, a szavazás tit­kos. Általános vAlasztöjog Az általános választójogon azt értjük, hogy minden ál­lampolgárnak joga van részt venni szocialista államunk va­lamennyi szervének (Szövetsé­gi Gyűlés, Cseh Nemzeti Ta­nács, Szlovák Nemzeti Tanács és nemzeti bizottságok) meg­választásában, ha a választások napján betöltötte 18. életévét, tekintet nélkül nemzetiségére, nemére, vallási meggyőződésé­re, foglalkozására, tartózkodási helyére, társadalmi származá­sára, vagyoni viszonyaira és ré­gebbi tevékenységére (aktív választójog). Választható szo­cialista országunk minden ál­lampolgára, aki választójoggal rendelkezik, és a választások napján betöltötte 21. életévét (passzív választójog). EGYENLŐ VALASZTÖJOG A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy szocialista or­szágunk minden állampolgárá­nak csak egy szavazata van, és minden állampolgár szavazata egyenlő értékű. Ezt az elvet hangsúlyozzák a választókerü­letek létrehozásának szabátyai is. Az általános és egyenlő vá­lasztójog biztosítja, hogy a képviseleti testületek jelöltjei­nek kiválasztásánál és megvá­lasztásuknál a választók teljes mértékben érvényesítik akara­tukat, és csak azokat a jelölte­ket választják meg, akikre sza­vazatukat adták. KÖZVETLEN VALASZTÖJOG Közvetlen választójogon szo­cialista országunk állampolgá­rainak (választóinak) azt a jo­gát értjük, hogy közvetlenül a javasolt jelöltet választhatják, őrá adhatják le szavazatukat. Ez az elv kizárja a választó bármilyen helyettesítését; min­den jogosult választónak sze­mélyesen kell részt vennie a választási aktuson, és közvet­lenül leadnia a szavazatát. TITKOS SZAVAZÁS A titkos szavazás lehetővé teszi, hogy szocialista orszá­gunk polgárai a képviseleti szervek megválasztásakor sza­badon fejezhessék ki akaratu­kat. Ennek érdekében a titkos szavazás hazánkban technikai­lag is biztosítva van: a válasz­tóhelyiségek elrendezése lehe­tővé teszi, hogy a szavazóla­pok „lekezelésekor“ a választó egyedül legyen, és szavazatát függetlenül, mindennemű, akár közvetett nyomás nélkül ad­hassa le. Minden szavazó sze­mélyesen szavaz. Megjegyzen­dő, hogy a szavazás titkossága nem azt jelenti, hogy a szava­zólapot elkülönített helyen ad­ják le, hanem azt, hogy a sza­vazólap leadásakor nem lehet megállapítani, hogyan, kire sza­vaz a választó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom