Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-02 / 9. szám

A lUilcsünös Gaidu:^/íql Sjgitsúc; Tuiuicsa I9i9 fanuárfában akikuli Mosíki>:i I ban. Tagjai: Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Roniúíiia, ■- ; Szovjelunió, ai NDK fW50-töl), Mongólia (1982-m), Kuba (1972-tOlt; Jufjoszhl Via és Mexikó társult országok. A szocialista országok gazdasági kőzösségéru célja az, hogy biztosítsa a kéloldalü és a gazdasági és tudományos együttmükö dést. A KGST 1969-ben zárta fejlődésének második szakaszát, amely során ■■ tagállamok Igyekeztek ésszerűen felosztani, szakosítani termelésüket. Az utób bl években a hangsúly a tagállamok népgazdaság fejlesztési tervének összehan gotásán, a tervkoordináción van. Ebben a szakaszban már nemcsak a torrne ' - és a külkereskedelmi forgalom összeegyeztetéséről van szó, hanem mirtíUnk,'.!, előtérbe kerülnek az Intenzív együttműködés egyéb formát: a szorosabb más ■ ki-tudományos kooperáció, a termelés szakosítása és összpontosítása, a tud:: mányOS ismeretek kicserélése, közös nemzetközt kutatóintézetek létesítése, meg átlapodás nélküli árucsere, vállalatok közvetlen gazdasági kapcsolatai, és rövi : desen sor kerül a beruházások össrepgyezletésére is.

A

Barát»á£ Köalajvezeték létesítéséről szőlő egyezményt 1959 decemberében Irta alá a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. A vezeték 1965-ben készült el teljesen. Az egyezmény szerint minden ország csak a maga vezetőkré- szét építette saját költségén. így a 4500 kilométeres — a világ egyik leghosszabb csővezetékéből 2500 km-t a Szovjetunió (a kujbisevl olajmezőktől a határig), 726 km-t Csehszlovákia épített. A vezeték végződései Lengyelországban Plock, az NDK-ban Schwedt, Magyarországon Szászhalombatta, Csehszlovákiában Bratislava. A vezeték kapacitása 25 millió tonna évente. Az olajvezetéken való szállításért az érintett országoknak 5-4-szer kevesebb összeget kell íizetniük, mint korábban a vasúti szállításért. Ugyanakkor az olajellátás egyenletes és biztos.

E

gyesített atomkutató intézet a szovjet kormány kezdemönyeizésé- re 1956. március 26-án alakult Dubna székhellyel. Tagja minden szocialista ország [1967 óta Kína nem vesz részt a munkájában). Legfelsőbb vezető szerve a Tanács, amely a tagállamok kormányképviselőiből áll, s évente egyszer ülésezik: minden tagállamnak egy szavazata van. A tanács illésed között a munkát az igazgatóság irányítja. Az igazgatóság élén az igazgató áll, akit háromévenként választanak, a két igazgatóhelyettest pedig kétévenként választják meg. A tudományos tevékenységet a Tudományos Tanács irányítja, (mindeoi állam legfeljebb három képviselőjéből áll); évente kétszer tart illést, amikoi áttekinti a végzett munkát, és meghatározza a kutatási feladatokat. A közös kutatómunkát a tagállamok tudósai a Szovjetunió által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott két intézetben — a magproblémák laboratóriumában és az e- lektro-fizlkai laboratóriumban végzik. Az intézet működési költségeinek felét a Szovjetunió fedezi. Az intézet tevékenysége kiterjed a magfizikai kutatások szinte minden területére. Ugyanakkor koordinálja az atomkutatásokat, ami sok felesleges munkától és költségtől kíméli'meg a tagállamokat, s egyúttal minden részvevő számára hozzáférhetőek a többiek kutatási eredményei.

I

ntermetal. Vaskohászati együttműködési szervezet, 1964. július 15- én alakult Budapest székhellyel. A szervezet magyar kezdeményezésre lé tesült, Csehszlovákia és Lengyelország csatlakozásával. A többi állam később lépett be. Legfelsőid) szerve a Tanács, amelyben minden ország három képviselője (kohászati, tervhivatal! és külkereskedelmi) vesz részt. A tanács döntéseit egyhangúlag hozza, és határozatai az országok felsőbb szerveinek jóváhagyása nélkül is érvényessk. A szervezet a hengerelt áruk és az acélcsövek termelésének összehangolásával, szakosításával, a beruházások koordinálásával, a szabad kapacitások hasznosításával stb. foglalkozik.

K

özös Teherkocsi park (nemzetközi rövidítése; OPW). 1963-ban alakult, és 1964. július 1-én kezdte meg működését Prága székhellyel. Mongólia kivételével az összes KGST-állam tagja. A tagállamok közel 100 ezer tehervagont bocsátottak az OPW rendelke zésére. A vagonokat, amelyek száma a- zóta gyarapodott, minden ország úgy használja, mint a sajátját. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a tagállamok közötti vasúti teherszállításban a vagonokat maximálisan kihasználják. Növekszik a kocsik hasznos forgási sebsssége, és olcsóbbá válik a szállítás, minimálisra csökken az üres vagonok mozgása. Amennyiben egy ország területén több OPW-vagon tartózkodik, mint amennyit az illető ország beadott, úgy csak a többletért kell használati díjat fizetnie.

K

özponti Villamos Teherelosztó. 1962. július 25-én alakult és a következő év első napján lépett é- lotbe. Székhelye Prága, a tehorolosztó a tényleges munkát folyamatosan 1963- ban kezdte el, amikorra több KGST-tag- állam villamosenergia-hálózatáí összekapcsolták. A tsherelosztó pontosan kidolgozott program alapján irányítja és ellenőrzi a villamosenergia-szükségíet a- lakulását, • és Intézkedik az energia szállításáról. így például ha az egyik országban átmenetileg villamosáramra lenne szükség, mert a hazai termelés nem elegendő, a többletet termelő másik országból áramot irányítanak át. Ezzel nemcsak lehetővé teszik a folyamatos áramellátást, hanem gazdaságosabbá válik a villamosenergia termelés© is.

N

emzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. Moszkvai székhellyel 1963. októbar 22-én alakult, és a következő év első napján kezdte meg iRűködését a KGST összes tagállamának részvételével. A Bank három fő területen tevékenykedik, s ennek megfelelőok főosztályai: valutagazdasági (az országok nemzetközi fizetési helyzetét, külföldi pénzügyi műveleteit tanulmányozza), hiteltervezési (a hitelek tervezésével, elszámolási kérdésekkel foglalkozik) és elszámolási (az országok közti fizetési forgalmat irányítja). A tagállamok egymás közötti fizetési forgalmának Jelentős részét a Bankon keresztül bonyolítják le, ami lehetővé tette, hogy a korábbi kétoldalú elszámolás helyébe a sokoldalú (multilaterális) elszámolás kerüljön,

A Bank rövid lejáratú hitelt is nyújt elszámolási rubelben, alacsony kamatláb mellett. A tagállamok az alaptőke egy részét nyugati valutában fizették be, s így a Bank a tagállamok tökésországok- kal folyó elszámolásaiban is képes részt venni. A Bank tőkés bankokkal, nomzei- közi intézményekkel Is kapcsolatban áll, elfogad tőlük befizetéseket, és kifizetéseket is eszközöl számukra.

y

N

emzetközi Rádió- és Telovízió Szer vezet (nemzetközi rövidítése; OIRT). 1958. június 26-án alakblt Prágában, Tagjai; a szocialista országok rádió- és televíziós szervezetein kívül Mali, Irak és Finnország szeirvezetcí. Célja a tagállamok közötti rádió- és to- levízióműsor-csere megbeszélése, lebonyolítása. 1960-ban az OIRT adminisztratív tanácsának budapesti ülésén elfogadták az Intarvlzió nevű televíziómü- sor-csere szervezet alakítására tett javaslatot. Az Intervízió az OIRT keretében működik, s a műsorcserén kívül technikai kérdésekkel (például a televíziós lánc kiépítésével) is foglalkozik.

abványügyi Intézet (pontos megnevezése: KGST Szabványügyi Intézete). 1962-ben alakult Moszkva székhellyel. Az intézet feladata az, hogy elméleiti és kísérleti kutatásokat végezzen a szabványosításra és az egységesítésre; javaslatokat dolgozzon ki a meglevő szabványok egységesítésére, ú) szabványok kialakítására; koordinálja a tagállamok szabványosító munkáját. Az intézet kidolgozza a legfontosabb i- pari — elsősorban a gépipari, vegyipari, kohászati — termékekre vonatkozó , hosszú lejáratú szabványosítási irúnyol- veket és paramétereket.

I

Segédanyag

CSSR

poLirncAi

OKTATÁSHOZ

\ gazdasági fejlődés szükség' szerű velejárója a nemzetközi munkamegosztás, és az országik külkereskedelmi áruforgalmának bővülése. A gazdasági fejlődés a> lacsunyabb fokán a nemzetküzl munkamegosztás szűk körű volt, és szinte kizárólag az országok eltérő természeti, földrajzi és ég* hajlat! adottságain alapult. A tér- melőerők fejlődése, a termelés bonyolultabbá válása, és méreteinek óriási arányú kibővülése ve^ zetett arra, hogy a legtöbb iparágban a nemzetközi munkameg- usztás a gazdaságos termelés elengedhetetlen feltételévé vált. U* gyanebbe az irányba hatott és hat a tudományos-technikai forradalom is, amely egyrészt a nemzeti kereteket gyakran meghaladó termelőapparátusok kialakulásához vezet, másrészt eredményeinek megvalósítása feltételezi a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök és lehetőségek maximális kihasználását.

A termelőerők fejlődésének megfelelően a kaoitallsta országok között megvalósnló nemzetközi munkamegosztás formái is bővültek cs változtak. Mégis ezt a munkamegosztást mindmáig a tudatos és hatékony irányítás hll- nya és a kibékíthetetlen érdek- eilentélek jellemzik. A nagy tJ- kés vállalatokat és az érdekeiket védő és kifejező kapitalista álla mókát a nemzetközi munkamegosztásban is az egyoldalú előnyökre és a gyengébb partnerek kizsákmányolására való törekvés vezérli.

KÖLCSÖNÖS KLÖNYÖK

Gyökeresen más jellegű a szocialista országok között kialakult nemzetközi munkaiHogo&zfás. G.i- nek a munkamegosztásnak kezdettől fogva fő vonása a kölcsönös előnyökre és segítségre való törekvés, az egyes országok érdekeinek tiszteletben tartása. Ebben a munkamegosztásban — ellentétben a kapitalista országok között kialakult gyakorlattal — a nagyobb és gazdaságilag fejlettebb országok nem gátolják, hanem a közös érdekeket szem e- lőtt tartva, segítik a többi ország fejlődését.

A szocialista nemzetközi műn kuiuegusztás fejlődésében nagy jelentőségű változás következett az ötvenes évek közepén, amikor a KGST-ben tömörült szocialista országuk együttműködésük alapjává a népgazdasági tervek — elsősorban az ötéves tervek — ösz- szehangolásál. koordinációját tel ték. Az ötéves tervek koordinációján alapuló együttműködés óri-ísi előnye az, hogy lehetővé (eszi a legfőbb együttműködési témák hosszabb távú megalapozását, és szerves beillesztését a népgazda sági összefüggések rendszerébe. A tervek nemzetközi koordinációja köretében tulajdonképpen köicsün- hntás érvényesül az egyes országok tervei és fejlesztési elgondolásai között. A tervkoordináció során valamennyi ország saját fejlesztési elgondolásaiból indul ki, de tervét már a többi ország fejlesztési elgondolásainak, a koordináció eredményeinek ismeretében véglegesítheti. Ezt az e- gyUttműkodést már dinamikusan fejlődő, változó folyamatként kell felfognunk, s jelentősen növelte a KGST-országok kapcsolatainak

tervszerűségét, tudatos irányított ságát. A KGST-tagáilamok egy más közötti kapcsolatainak tervszerű irányítása természetesen a tagországok belső gazdaságfejlesztési tevékenységének tervszerűségén alapul. A KGST-n belüli e gyüttmüködés továbbfejlesztése szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy a terv valamennyi KGST-országban a gazdasági épí- terinékek tekintetében a termelés meghatározza az alapvető terme lesi tényezők elosztását és a gazdasági szerkezet változtatásának fő irányait.

SOKOLDALÚ ÉS KKTOLDALÜ TERVKOORDINÁCIÖ

A tervek nemzetközi összehan golása két módou, sokoldalú és kétoldalú alapon valósul meg. A sokoldalú tervkoordináció első .sorban olyan kiemelt termckeki*« terjed ki, amelyekben valameiiy- nyl, vagy több KGST-ország érdekelt. Fontos része ax alapvető termékek tekíntetébeo a termeles és a felhasználás, a kiviteli lehe (Folytatás a követkexo oldalon)