Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-02 / 9. szám

2 Új iíivsái! A világnak minden pontján meg- kiiiönbnztetetl figyelemmel kisérik a XXV. pártkongresszust. Hiszen a Szovjetuniónak a nemzetközi életre gyakorolt hatása világpolitikai ran gú eseménnyé avatja az SZKF kül­dötteinek megheszéléssorozatát A moszkvai lapokban Is központi téma a nagy fontosságú értekezlet. A Prav­da a többi között megállapította, hogy már az előkészületek során be bizonyosodott, hogy a XXIV. kong resszus határozatainak valóra váltá­sára hatalmas szervezőmunkát vég­zett az SZKP A lap részletezi a gaz­dasági sikereket, és szól a béke program megvalósításáról. A Pravda kifejtette; a szovjet kommunisták mindig szem előtt tartják Leninnek azt a tanítását, hogy nem szabad túlbecsülni az elért eredményeket, és szakadatlanul többre kell törekedni. A Szovjetszkaja Rosszlja a szocialis­ta munkaversenv sikereit elemezte, és az eredmények, valamint a nagy aktivitás nyomán levonta a következ­tetést; megbonthatatlan a párt és a nép egysége a szovjet emberek egyöntetűen támogatják a Központi Bizottság és e Leonyid Brezsnyev vezette politikai bizottság Irányvona lát Nem kis mértékben a Szovjetunió nak és a szocialista közösségnek kö­szönheti sikereit az Angolai Népi Köz­társaság, amelynek kormányát hosszú huzavona után Portugália Is elismer­te Ezzel az elismeréssel lényegében már csaknem minden* nyugat-európai ország kapcsolatot teremtett az An golai Népi Köztársasággal. Agostino Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke Interjút adott az Izvesztyija tudósítójának A fiatal független afrikai ország államfője ki­jelentette, hogy a Szovjetunió soha semmilyen vonakozásban sem gyako­rolt nyomást Angolára. Mint Neto mondotta, egyes Imperialista orszá gok azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy állítólag önző érdekel vannak Angolában. Az államfő kijelentette, hogy Ilyen érdekek nem léteznek sem 8 párt — stem az állami, sem a diplomáciai kapcsolatok területén. „Az angolai nép büszke a Szovletu- nlöhoz fűződő önzetlen barátság szí lárd kötelékeire, amelyek az Impe­rializmus ellent közös harcban erő­södtek meg“ — jelentette ki Neto. Az Angolai Népi Köztársaság elnö­ke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi orszá­gai soha semmiféle feltételekhez nem kötötték baráti segítségüket. „Ez a támogatás tette lehetővé a fiatal ál­lamunk megerősödését, s ennek kö­szönhető, hogy képesek voltunk visz- szavernl az Imperialista agressziót, és felszabadíthattuk az ország terü­letének túlnyomó részét“ — mon­dotta Neto. Bulgáriában közzétették a párt központi bizottságának a március végén összeülő pártkongresszussal kapcsolatos Irányelveit. A dokumen­tumot azoknak a kongresszusi tézi­seknek az alapján dolgozták ki, ame­lyek külön-kOlön tárgyalták a gazda­ság, a tudomány, az életszínvonal és a társadalomfejlesztés feladatait az 1990-fg tartó távlati Időszakban. A dokumentum egy része a Bolgár Népköztársaság 1976-1980 közötti tár­sadalmi-gazdasági fejlődésének fő 1- rányait tárgyalja, Eszerint a nemzeti Jövedelemnek öt év alatt 48-52 szá zalékkal kell emelkednie, A dolgo z6k reáljövedelmének 20-25 százalék­kal, a társadalmi fogyasztási alapok­nak 35-40 százalékkal kell növeked­niük. Az életszínvonal emelkedésével foglalkozó fejezet megállapítja, hogy öt év alatt a munkások és alkalma­zottak nomlnál bérét 16-18 százalék­kal kell emelni. Javítani kell a la­kosság árúellátását, és 400 000 — 420 000 lakást kell felépíteni. A gaz­daságban növelni kell a hatékony­ságot, különös gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, és el kell mélyíteni a gazdasági Integrációt a szocialista országokkal. VIRÄGNYILÄS ELÖlT (Befejezés az 1. oldalról) romban, de a kollektíva a fontos, az, hogy milyen emberelckel élünk és dolgozunk egy fedél alatt. Itt él­ni és dolgozni jó. Sokáig beszélgetünk, és nagyon sok mindenről. M^tndom, hogy a szövetkezetnek bárom ifjúsági szocia­lista brigádja van: a Tóth Gábor vezette tíztagú traktorosbrigád, Tó­dor János héttagú mcchanizációs bri­gádja és a szarvasmarha hizlalásban dolgozó négytagú szocialista brigád. A XV. pártkongresszus tiszteletére nií^ akarják alakítani a szövetkezet első komplex racionalizációs brigád­ját. A FALU VEZETŐSÉGE Urban László bnb-elnök: — Képviselőink 00 százaléka fia­tal. Érezni ezt á falu életritmusán. Szórakozni akarnak, új kiiltúrbázal követelnek... Mit csináljak velük? Már a helyét is kiválasztották. Az építkezési majd a járás fiataljai pat­ronálják. FTárom és fél millió koro­nába fog kerülni, és ez lesz a falu legnagyobb beruházása a hatodik ö»* éves tervben. A fiatalok... Hát igen. (Vem szeretném, ha fejükbe szállna a dicsőség, de megérdemlik a dicsére­tet, büszkék vagyunk rájuk. EURÓPAI L4T\^ÄNYOSSÄG A snrice? határban bandukolunk, virágnyílás előtt van. Sarat tapo­sunk. és magunk elé képzeljük ezt a tájat, amikor egy hónap múlva az őszibarackfák virágot bontanak. YOI.1. m€M. Hallom, az utcánkban valakn kira­bolta az úlságosbódét. Nahát, mon dóm, és a szívem máris heves do bogásba kezd, mert a tett mögött egy bizarr, hízelgő motívumot sejt meg a hiúságom: az sincs kizárva, hogy a kultürszomftól epedö Isme­retlen tettes netán valamelyik írá­som elolvasását áhította meg a nagy setét élszaka leple alatt. Il­letve annak kellős közepén. Ezért követte el a betörést, vállalva an­nak minden kockázatát. Mert az lenne ám a példátlan szerzőt siker, nemdebári Ogy blztony. Am az úlságosbődé mosolygós elárusítőnöfe lehtttl he­ves szerzői buzgalmamat. Közli ve lem, hogy az Ismeretlen tettes é- rintetlenül hagyta az úlságokat, ' nem hogy elvitt volna belőlük, de még csak fel se lapozta őket, úgy látszik, nem volt rá tdefe. A tettes kizárólag a dohányárura ment, csak cigarettát lopott. Es most jön a csattanó: csakis Spartát és ame­rikai márkájú cigarettát vitt el, a Valamikor itt erdők, li^elők vol­tak, most a szél az éledező gyü­mölcsfák és szőlő illatát hozza fe­lénk. Az európai látványosság, vagy 200 hektár a területe, talán csak a kör­nyék legnagyobb hegyéről, a Hagács- ról látható be az egész. Gyula bá­csi, a szőlőgazdaság vezetője járja velünk a dombokat. — Amikor az elnök előállt az öt lettel, nagyon fiatal volt még, egy- -kót évs-el lehetett túl a harmincon. Néztük, és nem szégyellem bevalla­ni, hogy magunkban jót nevettünk rajta. De csak nem engedett a szán­dékából, és bizony még abban az évben elültettük az első szőlőtőkéket a dombtetőn az addig csak legelő­nek használt talajba. Az idősebbek a fejüket csóválták: hát látott már valaki ilyet? Erdőben szőlőt termesz- temi? És most itt van ni! Micsoda bor van belőle! A csodájára járnak! A szőlőbirodalom lépcsőkből áll, és a gyümölcsös is ilyen, teraszosan A szövetkezet SZlSZ-elnőke (jobb oldalt) a két agronőmusstxL. többi kéttucatnyi fajtára rá se he­derített. Most már értem. Sértett hlúsá gomban, lehajtott szerzői fővel ballagok tovább, mafd hirtelen megtorpanok, és azt mondom: mégse értemt Mert kérdem én honnét tudta az Ismeretlen tettes hogy abban a bódéban a sokféle cigarettamárka között Spartára a kad mafd, amikor ez a cigaretta országos hiánycikknek számít. Mi az hogy hlányclkkl Hadd ne ker­teljek, hiszen mindenki tudja, hogy két esztendeje tombol a spartami- zérla, és aranypénzért ts csak az kap, akt éber, aki a trafikSan iga­zi törzsvendégnek, nyájaskodó szavú, esetenként hízelgő szavú s a borravaló „folyósításában“ sem szűkmarkú vásárlónak bizonyul. Persze ez még nem minden, ami a Spartával kapcsolatban elmond ható. En ugyan nem sokat tudok róla, mert másféle cigarettát szí­vok, s nem érnek közvetlenül a beszerzéssel fáró problémák. Azt viszont tudom, hogy számláim traftkos visszaél ezzel a helyzet­iéi, konjuktúrát teremtenek, ami bizony nem kis anyagi hozamok­kal Is jár. Elhiheti nekem az ol­vasó, hogy hazai dohányiparunk sokkal többet gyárt ebből a ciga­rettából, mint ahogy azt az ember az általános piachelyzet alapján gondolná. Bizonyára nem csak oz én ismerőseim között akadnak szépszerével olyan dohányosok, a- ktk egy-két korona felárat fizet­nek egy-egy doboz Spaftdért a trafikban, s még így Is boldogok, hogy hozzáfutottak. Tíz doboz ese­megművelt talajon terül el. A mun­ka zömét gépek végzik. Ez a lépcsők előnye. Söregi különlegesség az is, hogy a 200 hektárnyi gyümölcs- és szőlőgazdaságban nincs csősz. Gyula bácsi jót mulatott csodálkozásomon. — Nálunk a szüret egy hónapig is eltart, pedig van az úgy, hogy 100- -120 asszony is szüretel. LÉPCSŐFOKOK Az elnök, aki a szombatját az Cj Ifjúsággal töltötte, elégedetlen. Van itt még látnivaló, mondanivaló, csak idő nincs már. — Sokszor rágjuk magunkat; ezt vagy azt jobban is lehetne csinálni, ebben vagy abban új ötletekre lenne szükség. Sokan azt mondják, túl igé­nyesek vagyunk. De ez nem baj, törjük csak a lejünket, hiszen most már a vándorzászló is kötelez. Azt nem osztogatják semmiért, s azt ké­sőbb is meg kell szolgálni. Termé­szetesen a falu kommunistáinak buz­dító példája és okos segítsége nélkül semmire sem mennénk. Az ő tanítá­suk pedig azt mondja, hogy az e- redmények, a sikerek nem látványos cselekedetekből, hanem a hétközna­pok szürke tégláiból állnak össze. Ml, fiatalok az elvégzett munka a- lapján értékeljük egymást, és nem keresünk mindenáron csomót a ká­kán. Most a visszatekintés tapaszta­lataiból építünk újabb lépcsőfokot magunknak. Egy év múlva már töb­bet kérünk számon önmagunktól. ZÄCSEK ERZSÉBET A szerző felvételei MEZOGAZDASAGI GÉPSZERELŐK kOl nem érvényesülnének a nagyüze­mi állattenyésztésben alkalmazott bo­nyolult gépi berendezések mellett, tudniuk kell ezeket a gépeket ke­zelni, karbantartani, megjavítani. A tanulóknak meg kell Ismerniük a gazdasági állatfajtákat, állatbetegsé­geket, hogyan gyögyltanl vagy meg­előzni őket. Megtanulnak elsősegélyt nyújtani, és tudják alkalmazni az a- lapvetö állatgyógyászati segédeszkö­zöket. A nagyüzemt állattenyésztésről, a műszaki berendezésekről, ezek haté­kony kihasználásáról, a takarmáiiy előkészítéséről, raktározásáról, tar'S- sltásáról, a gépalkatrészekről szőlő tudnivalók mind a tanrendben szere­pelnek Nem nélkülözhetik az elek­trotechnikai Ismereteket sem. Munká­juk során kezelniük kell majd a szel­lőztető- és hűtőberendezéseket. A munkabiztonsági és higiéniai előírá­sok birtokában pedig személyi épsé­güket óvják meg. Ha mindezt megtanulták, közben el Is futott a négy év, és ők a zöld asztal elé járulhatnak, hogy érettsé­gi és szakmunkásvizsgát tegyenek. Munkahelyükön az ötödik bérkategő- rla előírásai szerint jutalmazzák majd munkájukat, akik pedig kedvet érez­nek a továbbtanuláshoz, főiskolára Is jelentkezhetnek. Nővé Mesto nad Váhomban, Orav- sk7 Podzámokban és Mlchalovcén mű­ködik olyan mezőgazdasági szaktan- intézet, ahol érettségi vizsgával zá­rul a négyéves szakmunkástanulói vi­szony. Endovft Szabó lében ez ugye már tíz-húsz koro­na. tdefe lenne bizony ez ügyben valamilyen rendel teremteni! Ez persze sok mindenkin múlik. A fo­gyasztón, a termelőn, az ellenőr­zésen. Nem lenne szabad, hogy a fogyasztó hízelegjen a pult fölött, miközben o pult alatt a tegnapi napilapba csomagolt Spartát a zse bébe dugják. Nem lenne szabad e- zért kezétcsókolomozni, hálapénzt adni. Persze a termelőnek ts van mit a szemére vetni, ha Igaz az, amit a Spartát szívók állítanak, hogy egyazon áron, egyazon né ven többféle minőségű cigarettát gyártanak. Ismétlem, nem szívok Spartát, nem saját tapasztalatból tudom, de százak és ezrek vélemé­nye szerint a Sparta fajták bizony nem egyforma minőségűek. No és ugye az ellenőrzés. Jobban a kör­mére kéne nézni egy-két traflkos- nak ts, akik ezt az árufajtát ki zárólag a pult alatt tartják. Szi­gorúan büntetni, felelősségre von ni az efféle konjunktúra lovagokat, akik között egyébként sok a rend­kívül leleményes ember, mert a- mlnt már említettem volt, régi új­ságokba csomagolva adják át a cigarettát a vevőnek, akitől termé­szetesen az újság árát ts betnkasz- szálják. Szellemes, nemdebári? Egyébként is, mi a fenének for­szírozom én mindezt, amikor tra íikáruügyekben nem ts ez a leg­fontosabb és legaktuálisabb prob léma, hanem az, amit minden do hányas és nemdohányos olyan sok­szor hall, olvas és magától is tud: a dohányzás egészségtelen, káros szenvedély. KESZELI FERENC Érettségi a szaktaníntézetekben Napjainkban nemegyszer elhangzik az a vélemény, hogy az élelmiszer stratégiai fontosságú mezőgazdasági termék, világokat lehel vele meg váltani. Noha túlzó ez a megállapi tás, valami Igaz van benne, ezt blzo nyíllá a statisztika Is. Az évi 2 szá­zalékos népszaporulattal nem tart lé­pést a 0,2 százalékos élelmiszer-ter­melés Az emberiség egyharmada é- bezlk. a fele pedig rosszul táplált. A CSKP KB oktöberl plénumán szin­tén naptrenden szerepelt az élelme­zés kérdése, és célul tűzte mezögaz- gaságunknak, hogy minél hamarabb önellátőak legyünk mezőgazdasági tér mékekböl. A fenti tényeket figyelem­be véve társadalmunk hasonló tele lőssággel gondoskodik a mezőgazda sági dolgozók szakmai fetkészítéséröl Is. A technika betörése a mezőgazda Ságba, a gazdálkodás nagyfokú auto­matizálása magával hozta annak a fontosságát, bogy ezeket a műszaki berendezéseket hozzáértő szakembe­rek kezeljék, Iskolaügyünkre hárul a feladat, hogy Ilyen szakembereket képezzen korszerű mezőgazdaságunk­nak, Az érettségivel záruló négyéves szaktanlnfézetl Irányzat neve ,,mező- gazdasági gépszerelő“, de tekintettel a mezőgazdaság kiterjedt gépesítésé­re, két ágazatra oszlik. Az egyik a növénytermesztést, a másik az állat- tenyésztési ágazat Mindkettő közös célja, hogy mezőgazdaságunkba szak­májuk magaslatán állö Ifjú szakem berek kerüljenek A növénytermesztést ágazatban a tanulók elsajátítják az Itt használa­tos gépek kezelését, karbantartását, javítását, tőképp a második generá­cióba tartozókét. Minél alaposabban tisztában lesznek a növénytermeszté sí gépekkel, annál hatékonyabban, megbízhatóbban kihasználhatják majd ezeket a mechanizmusokat. A mezőgazdasági együttműködést, össz­pontosítást, szakosítást szem előtt tartva ügy kell felkészíteni a tanu­lókat, hogy majd a gyakorlatban a korszerű Irányítás feltételei közepet­te alkalmasak legyenek az ésszerű munkára. Tisztában kell lenniük a növény- termesztésben végbemenő btolőglal törvényszerűségekkel, az agrotechni­ka alapjaival, a mezőgazdasági kul­túrákkal. A talaj minősége szerint tudniuk kell dönteni a megművelés hogyanjáról. Megismerik a nagyüze­mi növénytermesztés technolőgláját, az Itt használt gépeket és hatékony kihasználásukat, A tanulók megisme­rik a növényi kártevők és betegsé­gek elleni vegyszereket. Megtanulnak olvasni a műszaki rajzokböl, megis­merik a gépalkatrészeket és mecha­nizmusokat, tudják majd kezelni, be­állítani, karbantartani, megjavítani a mezőgazdasági gépeket, főképp a na­gyobb teljesítményű traktorokat, a második nemzedékhez tartoző gépe­ket és még sok mindent. Azok a fiúk és lányok, akiket In kább az állattenyésztésben használt gépek érdekelnek jobban, sok tantár gyat közösen tanulnak növénytsr- mesztö társaikkal. A tanulók ebben az ágazatban olyan Ismereteket, szo­kásokat sajátítanak el, amelyek nél­Nem ellentmondani, hanem kiegészíteni szeretném Pedúgyi Lajos kollégám Pulzus rova­tunkban megjelent Milliók el- mű cikkét. Mert az az igazság, hogy napjainkban sokat beszé­lünk az okos gazdálkodás fon­tosságáról, a hulladékgyűjtés­ről és más efféle dolgokról, de még mindig alig teszünk vala­mit azért, hogy minél keve­sebb erdőt, szenet, kőolajat, villanyenergtát használjunk fel. Csak az üveget veszem pél­dának. Üvegeink egy részét — bár szabvány üvegek, idehaza gyárt­juk és töltjük — ugyanabban az üzletben, ahol vásároltuk, már nem veszik vissza. Vagy itt vannak az impo”- tált, főképp szocialista orszá­gokból behozott borok, pálin­kák, szörpök palackjai. Ezek sem kellenek senkinek, pedig ugyanolyan alapanyagból ké­szülnek, és ugyanolyan jól meg is lehetne őket tölteni, mint a Nem csak milliókban hazaiakat, ha mondjuk cserébe az egyik állam kereskedelme visszaszolgáltatná őket a má­siknak. Üzleteinknek nincs rá idejük, energiájuk, hogy akár­csak a hazai gyártmányú üve­geket, ezeket Is visszaváltsák és rendeltetési helyükre továb­bítsák. Azt mondják, a szállí­tás. tranzit... Nem tudok ez­zel egyetérteni. Hazai gyártmá­nyú üvegeink néha hosszabb u- tat tesznek meg rendeltetési helyükre, mintha a szomszéd Magyarországra, az NDK-ba vagy akár Lengyelországba u- taznának. Azt hiszem, ezen is el kellene gondolkodni, s ha már létezik Integráció, együtt­működés, akkor még inkább nemzetközi együttműködés kel­lene hogy legyen. Vegyük továbbá a hulladék­gyűjtés módozatainak a kérdé­seit és egyáltalán az emberek hozzáállását. Gyerekeink és ta­nítóink nagy Ugybuzgalommal Illeszkedtek a gyűjtök sorába, megannyi bosszúság én őket. Elnézem, néha hetekig, hóna­pokig, olykor fél éven át Is az iskolájuk előtt éktelenkedik az összegyűjtött ócskavas, hónapo­kon keresztül kerülgetik a fo­lyosók, tantermek, kamrák mé­lyén az összegyűjtött papírt, rongyot. Nincs, aki megkönyö­rülne rajtuk, s készséggel el­szállítaná. Ami a leleményességet illeti, hallottam már róla sokat, sem éppen a prágaiak meg a prie- vidzalak találták fel. Es éppen ez a lényeg benne! Mások is élhetnek vele. Es amt ismét nem mellőzhető: nagy- és kis­városainkban, ha ezt meg is a- karják valósítani, egyszerre e- lég nagy befektetést, jelentős anyagszükségletet, jó munka- szervezést Igényelne az ügy. V- gyanezt viszont kicsiben ts véghez lehetne vinni, például falukon, hivatalokban, üzemek­ben, iskolákban, óvodákban. Pár korona befektetésből, ai a- nyagmozgatók, takarítónők, Is­kolaszolgák feladatkörén beiül. Nem kellene hozzá más, csak néhány kosár, kamra vagy pin­ce, és országosan milliókaí ta­karíthatnánk meg. Sokkal töb­bet, mint az alkalomszerű ne­kibuzdulásokkal. Nem beszélve airOl, hogy így végre mindenütt rendszeresít­hetnék a gyűjtési akciót. Eddig évfordulók, versenyek adták az alkalmat. Mi lenne, ha végre hétköznapjaink ese­ményévé válna? Azt hiszem, nemcsak tonnákban, hektárok­ban vagy milliókban lenne ki- jejezhetö az eredmény, hanem erkölcsi, emberi haszon ts jócs­kán kerülne belőle. Sőt, jó ér­zés, emberi büszkeség. Tisztáb­bak, rendezettebbek lennének a városaink, szép áj lakónegye­deink. Mint a természet örök körforgásában a olz, úgy kel­lene, hogy vándoroljon vissza a papír, rongy, fém, üveg, de talán még a műanyag is a fel­dolgozó Iparba. Németh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom