Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-24 / 8. szám

Ot állomás a színpadon falusi „előkelőség"', a kuiákok be­8 Új ifiúsás A napokban löllötlc be 50. <■- letévét Eduard BIndus, s ebből az ötvon évből liuszonhetot a színpadon löltöU. Bralislavában 1957. auguszt.usától tapsolhatunk neki. Ez alatt az idő alatt az V.'j Színpadon ölven. a legkülön­bözőbb alkatú színdarabbösl ala- kitntl. Jubileuma ürügyén ráállt, hogy közü.sen mérlegre tegyük míivé- •■-zi pályaiutásának eredményeit a kezdeti lé,pésektől a Különös Sa- \age asszony Titn.sáig. — Kezdjük talán a műkedvelő színjátszó emlékeivel. — Színjátszi') próbálkozásaira emlékei után a kelet-szlovákia-i Strázskéra kell mennem, ahol é- desapám a tanítóskodás mellett lelkes műkedvelő is volt, az én első lépéseimet is ő irányította •a színpadon. Minden évben be­tanultunk 4-5 színdarabot, amely­nek a fele apára érdeme volt .Másik pártfogómnak Jesenko asz­talosmestert tekinthetem. E két ember ébresztette fel bennem a színház iránti szeretetet. Édesa­pám nagyszerű zenész is volt, a Faluban egy 50 tagú vegyes kart alakított. Ki %ailt a leghöbb vá­gya. hogy zongoraművész legyek. Sajnos őzt az óhaját nem to.lje- sítottem, mert biányzott, belőlem a napi több órás gyakorláslmz szökséaes kitartás, tgy aztán a Konzervatórium színi szakára je­lentkeztem. 19'iS-bau fejezlom be itt tanulmányaimat, — Innen egyenesen a színházi élet iskolájába csöppent. Ügy vél­jük, az ilyen kemény iskola nap­jainkban is elké.nc a szárnyaikat bontocatü színészeknek. — Igen, elkéne.. . . En az. Isko­la padjaiból a Falnjáró Színliáz- hoz kerültem, éj; valóban kemény munkával . toli éveket töltöttem itt. Sokat tanultam a színház és az élet míivészetéből egyaránt. Műsorunk gerincét, állandó da- r.abját képezle Skalka Kecskelei című alkotása. .\z előadások iitiin a földműves közönségünkkel hosz- szan e.lbeszélgi»ttünk a szövetke­zetesítés kérdéseiről. Megtörtént az is, hogy az első sorokban ülő lekiabáltak a darab szövegébe, „eszmecserét“ folytattak velünk, és bizony sokszor kellett a leha- tő leggyorsabban kereket olda­nunk. E darabon kíviiJ, amelyet a külső munkatársak f>ly készsé­gesen megtűzdeltek saját nézeteik­kel. szívesen emlékezem vissza Alois .Tirásek Vojnárka című nui- vér(\ Ezzel a darabbal minden fellépésünkön hatalmas siker! a- ra ttunk.- 19ő0-ben visszatért a szere­tett keletre, a kosicci .Miami Szín­ház pnózai színpadára, és né­hány és're meg vetette itt a lábát. Szerepeinek mű vés»;! megformá­lásáért rövidesen a szlovák szín­játszás legjobbjai közé sorolták. — Kosicén a szlovák hivatásos színészek nesztora. Jankó Boro- dác nemzeti művész, vett gond- jaib,a. Bögtön rám bízt.a kedvenc darabja, a Zavaros örökség Dur- kójának szerepét, ez az alakítás sóit számomra a lűz.kereszt.ség. Borodácnak köszöniietem a to­vábbi emlékezetes szerepeimet is. Gogol lievizorjának lllcsztakov- ját. Kornyicsek: Platón Kreesét sebé.sz központi alakj.át. Ezekkel a szerepekkel mint fiatal sz.ínész titkon dédelgetett vágya valósult meg. Koisieei működé-ein emlékét idézi fel Csehov Három nővéré­nek Tuzenbahja is. lanko Boro- dác azonban nemcsak mint israz­galó és rendező került hozzám közel, hanem meghitt családias barátság is fűzött bennünket ösz- sze. Mindig tárt ajtókkal foga­dott. — Művészi pályafutásának har­madik állomása Közép-Szlovákia. Mi ragadt meg eoiléke/z'tébcn e- zekböl az évekből? — A zilinai szitiliázbatv első szerepként rám bízták llviezdos- lav \ csősz felesége című ilra- matizáll müv'ébcn .Vrlns Villányi alakjiinak a megformálását. Ez a műsorszámunk nyitotta meg a szlovák lévmjátékok előli ,a cseh közönséghez \-ezctő utat. A fU'á- gai tév'ésiúdió ugyanis műsorára tűzte E. Sladková rendezésében. Idősebb Martin IToUy rendező innen a Katonai Színházhoz csalt, és ezzel a változással, újabb táv­latok nyíllak előttem. ,\z évi 5-(i bemut.ató a lehetőségek rg(Vsz, so- ríit nyújtotl.a. Ezekhez íiz évek- iicz fűződnek olvan nevek, mint llolly Rollund. és higgye el. i- lyen szerzők darabjaiban játszani mar.adandó élmény nemcsak a kezdő, hanem a tapasztalt, éreti színésznek is.- .'\z Ej Színpad inüs'cszgár- dájához 1957-ben esatíakozfttt. és azóla is bű maradt ehhez a szín­házhoz. Hogyan summázná az itt töltött éveket? , — E tizenhárom év mérlege ötvennégy szerep, ami a fentebb elmondottakkal együtt aiTa is fi­gyelmeztet, hogviin elszálltak az évek. Ila visszagondolok a kosicei évekre, amikor a Zavaros örök­ségben az ifjú Laukól alakítot- toin, itt viszont már az örttg l.nuko szerepét őszloUák nekem. A három nővér TnzenbaJiját pe­dig felváltotta Versinyin. Mégi.s könnyű szívvel fogadom ezt a változást, mert olyan egAuittessel dolgozni, amilyen a miénk, nagy- szztrii. Aemcsak korban, hanem ,i művészi hozzáállásban és játék- íelfogásban ann>ii*a különbözünk egymástól, és épp ez a jó. Ügy érzem, szinlrázam méltó parlnére vagy vetélytársa a Szlovák Aem- zeli Színház prózai színpadának. Jobbára vígjátékokban láthat a közönség. Mondhatnám, komikus szíirészi alkat S'agyok. de éppoly szívesen keltek édetre drámai hőst is. — Utolsó kérdésünkkel ismét visszakanyarodunk oda.^ almnnan lieszélgelésimk elején elindnitunk. Hű maradt-e a műkedvelő szm- látszókhoz? — .Vmennyire ezt lehetőségeim engedik. .Még kosicei működésem alatt mint rendező-tanácsadó el- járogattam Stószra. almi annak idején kitűnő műkedvelő csnpfirl dolgozott. .\ Zavaros örökséggel a csoport cljutoU a mőkedvelő színjátszók szlovákiai seregszem­léjére. sőt ;t Jirásek-önnepsé*gek- re is. I9(i0—19fi5-bon a .\n\é Mesto riad \ i'diom-i műkedv"' k állandó színpad.át vettem parii' gásom alá. ezért a munkáért iu l.íintetésl is kaptam. íFord. es'. EGY ARC A TÜKÖRBEN Esztergályos Cecíliával este fél hétre beszéltem meg a ta­lálkozót a Thálfa Színházban. Aznap az Erzsétxitvárost ját­szották. s e már kívülről azo­nosult Esztikével, hogy az e löadás kezdetéig több időnk maradjon. Szőke, kék szemű. Megjele­nése, bája, egyszerűség© me­leg kedvességet sugároz. — Balett-táncosnőnek ké­szültem Elvégeztem az Álla­mi Balettintézetet, és három évig a Pécsi Balett tagja vnl tam. (Be Is bizonyította, hogy erre a pályára ts alkalmas.) Szabó István filmrendező egy karcsú fiatal lányt kere­sett a Te című filmjéhez. El­jutott Pécsre is, s amikor meglátta Itt Esztergályos Ce­cíliát, rögtön szerződtette, ö pedig filmezés közben olyan kedvet kapott a színészethez, hogy nyomban beiratkozott a Színművészeti Főiskolára. 1988-ban szerezte meg másik diplomáját, s azóta a Thália Színház tagja. — Már főiskolásként fösze-> repet játszottam Móricz Zsig­mond színmüvében, a CsibS ben, majd a Tücsök, Az b- ranyfe] és a Pénzcslnálók cí­mű játékfilmekben .Ma fs az egyik legtöbbet foglalkoztatott színésznő. Csaknem minden este színpa dón van. Petruska a Kpragöz- ben, Istar az Agyagtáblák ü- zenetében. Shlrin az Ezeregy­éjszakában, Zelmatde a Fe­csegő ékszerekben. Az arca érzékien szép, ha kell, bete- gesan torz, csúnyaságban ko­mikus vagy éppen meglepően titokzatos. A szereptől függ. Az általa megszemélyesített figurák gyöngyszemként kap­csolódnak egymáshoz, de e- gyik sem hasonlít a másik­hoz. Mind különös, ára egy­ben sajátos ragyogású. Legutóbb a Felelet című Dé ry-filmsorozatban tartalmas drámai eröveJ alakította Nagy Júliát, az egyik mozgalmi hőst. — Vágyai? — Szeretnék egyszer musi- calban is bizonyítani, hiszen énekelni is tanulok. — Sportol? — Igen Minden reggel fél órát, e2m'nkfvííl nkrobatizálok. Szurkolok a válogatott vlzl- labdacsapatnak, ezt okvetlen írja meg, mart tagja a kedve­sem is. — Legújabb szerepei? — A színházban nemrég mutattuk be a Don juan visz szatér című darabot, amely­ben egy társr.i éhes ipannű- vésznőt alakítok A tévében pedig nemsokára a képernyő­re kerül a Htiúgária kávéház és a Ttsztessé.g minden áron című tévéjáték — Mit jut eszébe Csehszlo­vákiáról ? — A gyönyörű Magas-Tatra. Itt készült a Téli sport című tévéfilmem, s azóta mágnes ként'-vonz. Remélem, egyszer hosszabb időt Is tölthetek ott. Beszélgetésünket egy sutto­gó hang szakítja meg a hangszóróból. „Hét óra van, az előadást megkezdjük“. Szabó László KÓp.: arch. O lyan, mint egy elvárd- szépet állítottak ki a Kultúra zsolt kastély. Nincsen ze- Házában. Szépet és hasznosat, ne, mégis mintha csengő- Iparművészeti tárgyakat, szov- bongO muzsikát hallanánk, a jet Iparművészek alkotásait, sok szép láttán, mert sok-sok A szerviét népek iparművé Nemcsak a lányoknak, a fiúkiak Is tetszenek a kiállított tárgyak Iparművészeti rapszódia szele — hirdeti a jelirat. Népi művészet a legtisztább forrás­ból. A kiállítás két hatalmas termében főképp fiatalok, ör­vendetes jelenség. Az egyik lányt megkérdem: — Mi vonzotta ide? — Gyakran járok kiállítások­ra, erről pedig a lapokban is olvastam, így hát gljöttem. Már csak azért is, hátha találok va­lami célszerűt, és valami ha­sonlót készíthetek én ts. Kovács Kató a neve, tparis- kolás. Az a szép, ami érdek nélkül tetszik Hadd toldjuk ezt meg: azért egy kis érdek nem árt a szépségnek. — Kézimunka a kedvenc idő­töltésem ~ mondja Kató Iskp- latársa —, már több falisző­nyeget készítettem. A kiáUitá son sok szépet láttam, ott a falon azt a szép mintázatút én is megpróbálom elkészíteni. Persze kisebb méretben, ezek itt nagy termekbe valók. Lám, erre is jó a kiállítás! A töibbi lány „csak“ eljött. A szerző íelv. Megkérdezem tőlük, nekik mi tetszik a legjobban. Szinte kó­rusban válaszolják: — Az ékszerek! Csitri lánykák, de már ben­nük bujkál az örök nő. Szépek az ékszerek, nyolc vitrinre va­ló van a kiállításon, van mit nézni. Később aztán kiderül, hogy azért tetszenek nekik a porcelán tárgyak is, meg a ke rámta, a bőr könyvborítók és a többi kiállított tárgy ts. — Ha választani kellené, ne­hezen tudnám eldönteni, ml tet­szik jobban ~ mondja Kati. Nehéz a választás, hiszen hozzávetőlegesen 200 iparmű­vész alkotásai sorakoznák egy­más mellett. A moszkvai és a leningrádi képzőművészeken kívül türkmén, kirgiz, kazah és még sok más népi művész al kotásat. Hatalmas ország a Szovjetunió, sok nép lakja, e- zeknek a népeknek sajátos a művészetük, így aztán valóban színes csokrot küldheltek sl mutatóba népi művészetükből. Iparművészeti rapszódia •— ér demes megtekinteni. FILMHÍRADÓ A NAGYVllÁGBÖl Mostanában egyre több film íog’alkozlk — 9 film múltjá­val. Azaz egyre több történet )- (lézl meg az egykori' világsztá­rok életét, furcsaságait, Intimi­tásait. Clark- . Gable, Marilyn Monroe, james Dean, Ramon No- varro után W. Fields is bevo­nul az újkort „mozl-arcképcsar- nokba“. A kitűnő komikusról [akinek élete szorosan összefo­nódott a hangosfilm hőskorával) ezúttal Arthur Hiller készít fil­met. A címszerepet Rod Steiger alakítja. Partnere V'álerle Per- rine. Jack Cassidy és Bernadet­te Peters. David Niven tango' színész viszont re.gény formában kínál­ja egykori hollywoodi élmé­nyeit. .A Léptessük fel a fáradt lovakat című könyvében nag" helyet szenrel Erőt Flynn-nek és Clark Gable-nak. Egyébként Nlven az újságíróknak bevallot­ta; „Írni százezerszer nehezebb, mint játszani“. A múlt után következzék a jelen. MOSZKVA Konsztaotyin Szimonov, a kl- tünű szovjet író segítségével ké­szült a Ment a katona című új film. Az érdekes-megrázó törté­net az egykori trontbarenk visz- szaemlékezéseit is tartalmazza, az eredeti hfradételvételek kísé­retében. ..Egykoron — írja az (szknssztvu Kino kritikusa — ál­talában ulyann.ak mutatták a háborút, amilyennek lennie kel­tett volna. Ez a film azonban a háborn valódi arcát próbál­ja meg feltárni“ Vjacseszlav Tyihnnov (a le eendás Sttrlitz} viszont gyér- inekfilmben játszik legközelebb. Mégnedig A fekete fülű fehér Bimbón, amely G. Trojenolszkij elbeszéléséből készül. (A kitűnő filmszakember nemrégiben az Itt csendesek a hajnalok cimú játék rendezésével aratott nagy sikert. 1 ROMA Michelangelo Antonioni nem­régiben így nyilatkozott az új­ságíróknak; .Szeretnék Olasz országban forgatni, de ez íi.ssz,r- ütközésekkel járna. Nem barol- hatnék a dolgok mélyére any nyira, amennyire szeretnék; túl sok a rejtett, a kibogozhatatlan kérdés. Azt mondhatnám, hog',' 'alapifiban véve az, ami n.átunk történik a színfalak mögöit megy végbe... A dolgok vé­gére kellene • járnom, de ki hagyja ezti? így hát vergődöm a vágy között, hogy Itt, Olasz­országban csinálják filmet, hogy megtaláljam önmagam gyö­kereit, és a tudat között, hogy nem csinálhatom meg azt a ti; met, amelyet meg kellene csi­nálni.“ Lucchlno Vl.seonti viszont las­san befejezi Az ártatlan című új tllmlőt, amelyet D'Anmuizio regénye alapjan készít. ,.A re gény kiváló filmanyag — mond­ja a mester —, amelyet azon­ban szabadon, saj.át elképzelé­seim szerint vari,ltok tovább. D'Annunzio nagy művész, csak tudni kell széjűtés nélkül fel­dolgozni müveit.“ A történet a századfordulón játszódik. A fel­borult házasság szenvedő ala­nyai; Laura Antonelll, Glncarlo Gianntnl és Rína Mofeül. PÁRIZS Ha hinni lohet a híreknek — jeanne Moresu homarosan film­rendezőként mutatkozik be a kö­zönségnek. Amint az újságírók­nak elmondotta, .,ó) fnglalkflzá- sában" olyan mo.stBrek lanitá sát követi, mint Orsón Welles, Truffaut. Losey és Antonioni. Yves Boisset rendelésre — és tisztán szórakoztató céllal — készftotte az „Ülés bolondja“ című új filmjét. Ám a kritika megállapította, hogy ez a mű — parados módon — mint tár­sadalmi. mint politikai szem­pontból nagyon jelentős alko­tás. Talán legjelentSsebb müve Vves Bossiet-nek. Társadalmilag körülhatárolt krimi ez a film, amely pontosan jelzi, hogy a pénz hatalma mennyire meg- rontja az emberi kapcselatokat. PRÁGA Viktor Kubai rendező jánoSfk- ról. a népi legendák hőséről ké­szít rajzfilmet. A történet Já- noSfk vidám kalandjait eleve níH fel. jobbáríi. Ezeket a ka­landokat cseh, UietvR szlovák népzenei motívumuk kísérik, ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom