Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 1. szám

r. KÖZGAZDASAGI KiS ABC AlXí^ALAPOK. A s/.oriaüsU jjazUabág- ban azok az eszközök, tárgyak, amelyek hosszabb időn (több éven) át vesznek részt a torraclésbon (pl. gyárépületek, gépek, fel­szerelések, berendezések slb.) anélkül, hogy formájukat ntegváltoztatnák. Ezek a terme­lői állúalapok. Vannak nem termelői álló- alapok is: lakóházak, hivatali épületek, is­kolák, kórhá'Ztik slb. l$lI.u\TEKAEiS (kétoldalú). Két ország egymással kölől.l keis-skrdelnii vagy egyéb szcrződtíse. CIjEARING. Kiászpénz nélküli elszámo­lás. Két vagy több fél (pl. ország) nt^ál- tapodik, hogy a kölcsönös tartozásokat és követeléseket nem rendezik azonnal, és az cLszámolási időszak (pl. egy év) végén csak az egyenleget fizetik ki készpénzben. Ilyen megállapodásokat álUilában a külkereske- ilelem lebonyolítására kötnek. DEFLÁCIÓ. A lökésországokban a pénz vásárlóerejének növciése céljából a forga­lomban levő pénzmennyiség csökkentése. DEVIZA. Külföldi pénzben megliaUtro- zott követelés, külföldi kifizetés. A deviza, amely lehet bankkövetelés, váltó, utazási eaekk, utalvány slb., holy’ettcsili ténylege­sen a valutát (lásd ott), a külföldi pénzt. DEVIZ.VKORONA. A csehszlovák külke­reskedelemben használatos elszámolási egy­ség. Az exportáruk eladásából befolyó, il­letve az importáruk megvásárlására szolgá­ló devizáknak a Cscbszíovák Állami Bank hivatalos árfolyamán forintra átszámított érUske. DÖMl’ING. Jelentős mennyiségű áru pi­acra dobása a világpiaci ár alatt. A mo- nopollőkúsék, miköz.ben belföldön magas.ut tartják az árakat, külföldön olcsóbban ad­ják el azokat a termékeket, .amelyekből fe­leslegük van. Ezzel egyúttal bővítik külső pi.aenikat, és kiszorítják a konkurrensckel. EMB.VRGO (tilalom, zárlat). Állami reii- dolkezé"S különös fontosságúnak nyilvání­tott áruk egjxs államokba való kivitelé­nek vagy egyes államukból való behoza­talának megtiltására. Az imperialista álla­mok a szocialista országok gazdasági fejlő­désének gátlása céljából a II. világbúhorú Illán cmbargolistára tellek sok fontos íjni- eikket, amelyeket nem volt szabad szocia­lista országoknak eladni. Céljuk azonban ineghinsnit, INDEX. Közgazdasági értelemben niuta- lószíim, valamely gazdasági jelenség vi- szouy-bigos változásait százalékokb.an kife­jező szí'im. INTEGRÁCIÓ. .általános értelemben e- gyosülés, boilli-szkedés. A szocialista orsz.'i- gok gazdasági egyesítésére irányuló lörek- v«*s. KAP.VCIT.AS (leljesilöképesség, befogadó­képesség). Közgazdasági érteleiubcii vala­mely termelőegység (üzem, gyár), gó|); i- iiek es felszerelésé-nek teljesítőképessége. KOMPLEX, összetett. Komplex géposi- lés a lennelés alap- és segétliniivelctcinck összefüggő rendszerű gépcsíté/se. A műszaki haladás, a tömeggyártás, a gazdasági és a raunkásérdek egyaránt megköveteli. KONVERTiniLITAS (átválthatóság). A- mikor az egyik orsziig pénzért szabadon vagy bizonyos korlátok között ál lehet vál­tani bármely már ország pénzére, valubijá- ra. KOORDINAIAS. összcegyeztelé-s, összc- bangolás. Figyazon területen vagy gyártási agb.-iii működő üzemek icvérkenysé'géuek összehangolása, egyeztetése. MI;ETIL.\TERALIS (sokolUaléO. EIsősoi- baa a külkereskedelemben, több orsziig egymással kötött gazdasági szerződését ne­vezzük multilaterálisnak, szemben a kétol­dalú (lásd bilaterális) szcrzéídéntsel. PROCRA.MÜZAS. A szocializmusban a gazdaságfejleszlt’si (termelési ,slb.) tervek a- tapjáii a gyárak, üzemrészek gyárUtsi fo- lyaraatain.ak részekre bontása és végrehaj­tási időrendjének megiVllapílásn. R.áClON.ALlZ.álAS. Esszen'ísíuis, igysze- rűsilé's, vabamely üzem, intézmény célsze­rű é« gazdaságos működésének biztosítása. SPECÍALIlíAClO (szakosítás). Gazdasági értelemben az a folyamat, amikor egyes orsz.ágok bizonyos termelési ágakat olyan nagy mértékben fejlesztenek ki, hogy több más ország szükségletéi is ki tudják elégí­teni. Speeializáció az is, amikor egyes vál­lalatuk, gyárak caak bizonyos termékeket gyártanak, vagyis specializálódnak az adott termékek gyártására. TR.ANZIT. Külföldi eredetű áruk álszi'd- lítása az országon anélkül, hogy olt el­adásra vagy feídolgozétsra kerülnémek. A tranzit szállításból az országnak, amelyen a fuvar áthalad, valulabcvéle.l származik (pl. fuvardíj, biztosítás slb.). TRA.NSZFERABILfS VAUiTA. Olyan valuta, amely más országokba, megbatáro­zott feltételek mellett, áliilalbató. Elsősor­ban az országok közötti külkereskedelmi és egyéíb fizirtésck clsziiinolásában alkalmaz­zák, azokat teszik egyszerűbbé, köiniyebbó. V.M.IjT.A. Valamely ifirvcnyos Ti­zaU-Í'sí eszköze fpl. núliink u kfiroua). A inintleiiuapi szóhasz.nálall>an a kiilföMí fi- y.<Mí)si eszkö/.l» a külfoKír 'pciiZ/t jelenli. VOIJ'MKN. Tór(op;at. nviség. meny- P. E. .\ dcivai gépgyár több szocíalisia tirszág' cíaÜNla !>a s/.áilítja Icrniókeil; a traklorra rpílrll , ......................................... rakodógépeket. baggerekel. ' aiiyaginozgaló megnniiikáló gépeken dolgozó fiatalok is. bereiiilezé'sekel. A gyáriKin széles körű szó- /, Ralogli felvétele muidiaverseiiy boiilakozolt ki, és lentös mértékben hozzá járulnak Segédanyag a CSSR poLirníAi OKTATÁSHOZ Kirillin akadémikus a tudományos-miiszaki együttműködésről 11)71 é>la, amikor elfogadták a szociális- ül gazdasétgi ialegráeió komt>h-x program­ját, jelentősen elméilyiill az cgyallmfikődé.s a KGST tagállamai közölt. Vz cgyiUtmű- kódéísiu'k olyan formáit vezették be. mint a tudoiuányos-tcebnikai fejlődésről szóló eszmecserék, prognózisok közös kidolgozá: sa, tiidoiTuinyos kooperáció, lelenleg több mint 170 igen fontos tudományos-infiszaki problémán és vagy száz gyakorlati kérdé­sen dolgo'zuak. KGST-t.agországok több mint hetven sokiddalú tudonuiiiyos-műsza- ki «;yüllmüköilési egyezményt írlak alá, főképp az energiaipart, eleklroteelmikát, ko­hászatot, gsíológiál, vegyipart, pctrokémiál, gép-, könnyű- és élclniiszcripart, az egész­ségügyet és az önvezérlési'i berendezések gyártását érintő megállapodásokat. Az elmúlt négy esz.leiidőbon a szakem­berek több mint láOO olyan munkát fejez­tek be, amelyeknek s/ámoltOTO részét épp a neni/artgazdaságban hasznosították. Több mint 1(X) gépet, műszert, beremlezést szer­kesztenek közösen, 10 új gyártásfolyama­tot vezetlek be, 50 új lutyag- és tennék- fajlsit .-illítollak elő. \ közös erőfeszítéseknek köszönhető, hogy u líGST-tagállamok sikeresen megbir­kóztak á gáz hatékony felhasználásának kérdésével, és az új földgázljcrendezésck ipari hőleniielő rendszerekben ■ való basz- nosíUisával, s ezzel 3—5 százalék földgázt sikerült mogUikarílaniiik. Csak a szovjet iparban ezeknek a berendezéseknek a be­vezetésével évente 200 millió rubelt laka- rílollak meg. Eredményesen fejlődik a gép­ipari együttműködés. A testvéri országok szakemberei együttes erővel több mint 30, különböző hegesztő berendezéseket szerkesz- Icllck. 1072—7á-bcn nagy figyelmet tordi- lollak a programvez-érlésű gépeknek. A KGST országai 30 ilyen típusú gép műsza­ki adataiban egyeztek meg, és iniéz.kcdtek szadiványosílásuk érdekében. .\ harmadik nemzedekbez. tartozó elektronikus számító­gépek 0 modelljének kezdték meg a soroznl- gyárlásál, és ezekhez több mint 80 járulék beremlezést is készítettek. \ környezetvédelem szintén a KGST fi- gyelménrU középpontjában áll. A közös i- gyekozet éredméiiyeképpcn a légkör s-zeny- nyezett-ségének fokát 50 egyesített módszer­rel állapítják meg, eljárási dolgoztak ki az ipari létesítmények gáztermékeinek liszli- Ijtsára és néhány ilyen köldefé-ső műszert is szerkesztettek. A s/an-ialisk: gazdasági integráció .kom­Kirillin akadémikus a Szovjet unió Minisztertanácsának elnök­helyettese, az Állami Tudomá­nyos-Műszaki Bizottság, valamint a KGST Tudományos-Műszaki E- gyüttműködési Bizottságának el­nöke. Az ő írásából közlünk alább ,egy részletet. KQST A S/ovjotiiiiió segiLsó{;évc*l épült fel ha­zánk első alomeroinuve> .laslovské Uohu- nicéii. ToszfMiiszódsóguhnn már épül a niá- so<ltk s//nm'i erőmű A CSIK felvétele j*U‘.\ |>ro;*ramjáiiak im'^tvalósításúban fontos szenptM toll bc a Tudumányoá-Mű^záiki In- fornuu'iók Nemzetközi nomlszxirc. Néhány éves ered UHUIN es munkára lekintliet vissza ez a Moszkvában székelő ueinzelkö/i köz­pont. ;\ bél speeializáh rendszer egyikében tájékozódhatunk a KGST-országokbau vég» zcU Uulományos kiilaUi.sok eredményeiről ős disszertáeiós munkákról. A tavalyi év e* lején ez a rendszer áO ezernél több mun­káról ailhatolt szánu)t. A ludoinájiyos-iuQszaki együtfmlködésl hathatósan elmélyítették o baráti országok miüis/icrumai, tudományos, kutató-, terve- -zo- és konstrukciós intézetei közti kapcso­latok. Hgyre gyakrabban alkalmazzák az együUim'ikÖdésuck azt u formáját, amikor a fontos kérdéseket kormány- és intéz- inényközi megegyezés értelmében oldják meg. Sok ilyen megállapodás a kérdések kom{de.\ megoldásúra vonatkozik —* kezd- V« u kulalómunkalól a termelésben való e- • <;gyüttműködésen át a kölcsönös áruszáUi- tásig. Kgy példával szemléltetjük a fentie­ket, azzal az egy’czinénnyel, amelyet a Szovjetunió és az NDK kötött a polietilén gyártására. A szovjeluaióbcli novopolocki vegyipari kombinátban már üzembe helyez­ték azt a bcrcudezésl, amelynek évi kapa­citása ŐO ezer tonna polietilén, és *felléle- lekfl teremtettek egy további, évi 300 e- zor tonna kapociuású berendezés felszerelé­séhez is. Az elmúlt kél év legjelentősebb akciói azok a Uölcsöuö.s konzultációk voltak, a- melyeU n 1970—80-ra szóló tudományos- -inúszaki fejlesztés nemzetgazdasági tervé­nek egybehangolását taglalták. Az eredmé­nyek azonban nem azt jelentik, hogy ezen a téren nincs mit javítani. Mindmáig nem sikeniU például az együttműködésnek azt a formáját szervesen kapcsolni a terme­léshez. A közös tudományos-műszaki mun­ka befejezése után gyakran késik a terme- lé.sbe való bevc/.etése. Sokat kell még javítani a tudományos- -műszaki cgyiillműködés szervezésén és gazdasági-jogi kapcsolatain. Mindenekelőtt jobban ki &II aknázni a KGST tagorszjl- gainak tudományos kutatóintézetei közötti «gyezinéiiyekct, nagj'obb felelősséget kell hárítani a termelőre, hogy kötelezettségeit időre teljesítse. Gyaki'an kell alkalmazni az együttműködésnek olyan formáit, amikor a tudósok és szakemberek iiiőlcges nemzetkö­zi közösséget alkotva végeznek ludomá- fiya>s-inűszjiki kulatásokaU —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom