Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-17 / 7. szám

HAZAI vonatkozású külpolitikai ese­ményekkel kezrijiik p lioli ö^szefogla- lónkuL Bi»lnislav Chnoiipck külügymi* niszlCT meghívására Csehszlovákiába lá- togafoft Bils?áosz görög külügyminiszler, hogy Csehszlovákia és Görögország kap­csolatainak továbbfejlesztéséről tárgyal­janak. A két' kiilügyminiszler egyelér- lett abban, hogy mimlcu feltétel meg­van a gazdasági. kuituráli>. iskolaügyi, tudományos, sport és lömoglájékozlatá- si együttműködésnek a fokoziisára. Meg­egyeztek a kél ország közötti kereske­delmi és fizetési egyezmény, a kettős megadózlalá> megakadályozására vonat­kozó szerződés és a nemzetközi turisla- forgaimi megállapodás megkötésével kapcsolatban. BlU'XO KUEISK^ szemelyébou elő­ször látogat osztrák kormányfő Cseliszlo- vákiába. A csehszlovák külpolitika ak­tivitásával bizonyít ia. bogy következe­tesen egyértelműen a Ix'^ke. a népek kö­zötti barátság elmélyítésén fáradozik. Tudjuk, hazánk nem meghatározó le- nyc/.ője a világpolitikának. Szerepünk mégis jelentős, ha arra gondolunk, hogy a szocialista közösség tagjaként össze­hangolt politika aiaj>ján munkálkodunk azért, hogy nemcsak földrészünkön, ha­nem a világon mindenütt a párbeszéd, a tárgyalás, rendezé« legyen a köve­tendő módszer a viták, a konfliktusok feloldására, és minden lehető eszközzel racgakadálvo/.zuk azt. hogy a fegyve­reknek jusson H főszerep. MAB csak NAI'OK választanak el a S/.íi> j(Munió Kommunista Barija XXV. kongresszusának ke/.delélől. Mihail Zim- janyin. a Pravda fő.szerkrszlöje. az SZKP Központi Bí/z>llságáuak tagja el- moiKlolla. hogy a kmigi*esszusl megelőző országos tanácskozássorozat folyamán —; amely a szöxelst'^i köztársaságok pártkongresszusaival értek véget — a kommunisták rengeteg javaslatiad öllel- Ud, híráhW mcgjegvttVssel jiirultak hoz­zá a legmagasabb pártfóiumon megvita­tásra kerülő anyagok végleges formába öntéséhez. Ezeket az anyagokat a/ SZKP Központi Bizottságának plénu­mán hagyják jóvá. közNeitenül a kong­resszus tnegnyilá.sa előtt. AZ ANGOCAf Néjíi Köztársaság had­serege elfoglalta az ország második leg­nagyobb városát. Uuainl)«>t (régi neve Nova Lisboa). . A Luandától ÖOO km-re délre lévő lliiarnhóhan volt a szakadár Lnila és az F.VI-A Közigazgatási szék­helye. Savinhi. az (\MTA szervezet se- zetője olisnierlc. hogy a szakudarok ka­tonai helyz(^le ..katas/trófális**. olyany- nyira súlytts. hogy az Lnila főparancs­noka ..megfontolja” a szervezel főhadi­szállása. Sllva Poiio kiürílését. A T.VíSZSZ hírügynökség beszjimol arról, hogy u harcokkal párhuz;)mosan az an­golai nép hozzálátott a nemzetgazdaság heiyreállítá.sához. A fővárosban folya­matosan halad a szabolőrök állal lerom­bolt kikölő!)erendezések belyreállílása. A kormány külön bizollságol hozott lét­re az ipari és kereskedelmi vállalatok lántogatására. A hallatlan nehézségek ellenére hizlosílják a lakosságnak az alapvető éleluiiszer cikkekkel > al5 ellá­tását. AM EK I KAI íijsíigírók jelentései sze­rint 14 angol zsoldos! a múlt héten É- szak-Angolában saját társai kivégeztek. Az angol k ölügy minisztérium sürgőssé­gi vizsgálatot Uezílelt a hír bálterének felderíléséiHí. A zs(ddosok kivégzésének híre a brit parlamentben is visszh.'mgo! keltett. Több képviselő inlerpellációs kérdé.st jegyzett be a z*<oldosti>borz{isról. Az amerikai elnökválasztási kampány már javában tart, legalábbis erre utal Kord elnök >ajlóérlcke/.lele. Ezen beje- le.nleUe. hogy a jelöltségre akkor is pá­lyázni fog. ha netán viíreségol szenved­ne a hadjárat hivatalos nyitányát jelző elnökválasztáson. .V sajtóértekezleten külpolitikai kérdések is szóba kerüllek. Az elnök utalt arra. hogy folytatódnak a tárgyalások az új fcgyverkorlálozási megállapodásról. F<u*d nem lilkolla a ntdiézségckct. de az.t nuuulla. hogy Ic- heUéges egy s/.ovjel-amerikai csúcsta­lálkozó is. lU Érettség a szaktanintézetekben .Az ember természetes 'ágya szá­guldani és legyőzni a magasságo­kat. A levegőbe emelkedni, repülni kalandos, izgalmas élmény. Annak a szakmának, amelyről most szó­lunk sok köze van a in.agasságboz. ahhoz azonban, bogy valakiből jó rcpülőműszyerész legyen, négy évig a földön kell maradnia, és ezt az időt szorgalmas tanulással kell ellöl- lenié. Az érettségivel záruló négyévc.s szakképzés alatt a tanulók megis­merkednek a fedélzeti műszerekkel, herendezésokJkel. megtanulják kar­bantartásukat, javításukat; jelen 'an­nak a műszerek gyárfásánál, fcli'^- merik a hibákat, a javítás igénycjisé- gét. megtanulják a próbarészlegen és a fedélzeten beállítani és kijiróbál- ni az egysegeket, szerkezetüket és c.satlakÖzAsukat a navigációs rend- szerelckcl. A repülőműszerész-képzés­ben igen magasra liclyezík a mércét. Az elinclel és a gyakorlat egyfor­mán tág látókört és ügyességet igé­nyel. A felkészítés hogyanját azok a munkaeszközök liatáro7,zák meg. a- melyek karbantartása a repülőgép fe­délzetén a jövendő szakemberekre var. A tanulók megismerkednek a próba részlegben folyó munka szer­vezésével. irányításával, a tcírvezés elveivel, a műszaki-gazdasági nor­mákkal. a bérezés, a jutalmazás a- lapjaival, a munkabiztonsági és -hi­giéniai követelményekkel és még sok mindennel. MŰHELY A LEVEGÖBEX Harmincnégy hónap alatt megta­nulják. mi tartozik a munkahely a- lapvctő felszerelésébe, s behatóan megismerkednek gépi herémlezései- vel, szersziünaival, mérő- és ellenőr­ző műszereivel, segédeszközeivel. Fá tudnak majd igazodni a műhely- rajzokban, sémákban, megismerik az egyes alkatrészek és az egész műsze­rek gyártásfolyaniatál, ja'ílásukat. a fedélzeti műszerek és ezek egy-egy részének konsLrukeióját és működé­sét. további mechanizmusok, mint például a meghajtó és ellenőrző szer­kezetek inűködt'sét. Ila ezek valame­lyike elromlik, gyoi^an felismerik és eltávolítják a hibát. A fentiekből is láthatjáluk, hogy ^epnlőlnű^ze^észnek. e szakma jó me^sterének lenni nem olyan egysze­rű. Mindjárt az első évfolyamban heti öt óra eleklrotcclinikát iktatlak az. órarendbe. F2 tantárgy keretében nemcsak az elektroleebnika alapjait tanuljátok meg. hanem olyan fogal­makkal is találkoztok, mint a Kir- rlioff-lörvény, a mágneses nagysá­gok és egységek, n váltóáram azon­nali, maximális, effektiv- és középér­téke. az ohmikns megterhelés. a Thompson-képlet. a szinusz alakú v-altófeszültség keletkezése stb. Ugyanilyen alapossággal Unítják a gépészetei, az elektronikát, a gazda- siVglanl. a technológiát, valamint a repülőgépek é.s a fedélzeti rendsze­rek diagnosztikája tantárgyakat, de a szlovák és az orosz nyelv, a ma­tcamtika, a polgári nevelés, a mun­kásmozgalom története úgyszintén az általános és szakmai műveltség 'c- lejárója. A tanulók testi rátermettsége, al­kalmassága erre a szakmára igen fontos, ezért eddig csak fiúkat vet­tek fel repiilőműszerósz-tanulónak, mégpedig olyan fiúkat* akik nem szenvednek mozgásszervi betegség- Jhm), akiknek kifogástalan a szív- és íürlőműködésük. a látásuk, hallásuk. A jelentkezőknek gyorsan kell tud­niuk reagálni, és jó összpontosító képességüknek kell lennie. Xégy évi munkájáról a tanuló két- szerre ad számot: először szakmun­kásvizsgát tesz, majd ezt követi az érettségi vizsga. Ha mindkettő sike­rült. az újdonsült szakembert mun­kahelyén az 5. bérkategóriába sorol­ják, és végzettségének megfelelő fel­adatokat bíznak rá. Ugyanúgy, mint a/ előz.Ő hetekben taglalt szakmák­nál. a bérkategóriába sorolásikor itt is kivételt tehetnek a különös tehet­ségű ifjú szakemberekkel. .\ repülőműszerész szakma annvű- ]»an tér cl az előbbiektől, hogy en­nek gyakorlásakor az egyén felelős­sége meghatványozódik, egyetlen pil­lanatra sem engedheti meg magának a lazítást, hiszen a repülőgépben il­lők életét tenné kockára. Az érdeklődök a jelentkezőívet a következő címre küldjék: Letecké opravovne, Trencín. Eudovít Szabó MOZGAIMIINK ÜTTÖRÖI Február 2()-a Csehszlovákia ifjú flolgozóinak jelentős évtordiilújn. Öt­venöt eszleniluvel ezelőtt. 1021-lien ezen a napon alakították mejr Prá- f;ában a Csehszlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szővetségát. Léle és működése szorosan összefüggött a LSKP eszméivel, harcával, zászlaja alatt városi, falusi ifjú dolgozók es crtclmiségiek tömörüllek. Mi vczetle ötvenöt évvel czeliilt Csehszloválda ifjainak legjobbjait a kommunista eszmékhez? Az ifjú­munkások 14-U) órát is dolgoztak naponta. Könyörtelenül kizsákmá­nyolták őket, különösen ott. ahol la- noncként csupán „teljes ellátásáért'“ dolgozlak. A kapitalizmus nem kí­vánta. hogy a fiatalok tanuljanak, bogy műveltséget szerezzenek. A ka­pitalizmus megtagadta a dolgozó if- jaktól a jobb életlehetőséget. .Az el­ső imperialista világháború c.sak ío- Ivozla a fiatal nemzedék elkeseredé­sét a tőkés rendszer ellen. Hazájuk­tól távoli harctereken, idegen érde­kekért pusztullak el ezerszámra. .\ Nagy Októberi Szocialista For­radalom milliók szívét lobbantotta lángra. Csehszlovákia ifjú dolgozói­nak is a kommunizmus lelt a jelsza­va. Nem véletlen, hogy Sz.lovákia szervezett ifjúsága már 1920. szep­tember 5-én Bralislavában a Duna utcai Munkásotthonban megtartott kongresszuson felhivüa Csehszlovákia proletariátusát, hogy hagyja el az o|)portuiiisla Szociáldemokrata Pár­tot, és alapítsa meg Csehszlovákia Kommunista Pártját. Ez volt Szlo­vákia osztályöntudatos ifjú dolgozói­nak első nyílt és bátor kiállása a kommunizmus eszméi mellett. A Csehszlovákiai Kommunista if­júmunkások Szövetségének Prágában megtartott alapiló kongresszusán cseh. szlovák, német, magyar és uk­rán küldöttek vettek részt a prole­tár nemzelközüsség szellemében. X kongresszn.s központi biz.oitságot vá­lasztott. valamint lialározali javas­latot foeadotl el egy szilárd szerve­zeti hálózat kiépítésére, liogfonlosabh feladatni azt tiizte ki, hogy meg­nyerje a proletár ifjakat a kommu­nizmus eszméjének és az ifjúságot elökészitee a forradalmi harcra. A Csehszlovákiai Kommunista If­júmunkások Szöv’otségének alapító kongresszusa neinasak az ifjú dol­gozók mozgalmának fontos esemé­nye, hanem forradalmi munkásmoz- gahmi oknak is egyik jelentős határ­köve volt. Az ifjak szociáldemokrata liagyomáiiyi>klól mentes, forradalmi lelkesedéssel fűtött úttörő munkát végeztek önáUó kommunista szerve­zetek kmpitésével. Mivel a p<ililikai és ideológiai harcokban még tapasz­talatlanok voltak, tevékenységüknek határozottabb politikai jelentősége csak három hónappal később, a CSKP megalakulása után »nyilvámilt meg. A párt mint a munkásosztály élcsapata nevelte és irányímtta az ifjú dolgozókat, hogy vállvetve küzd­jenek a végső felszabadulá.sért. Róják Dezső Meghívás a Felkelő Nap országába Hetedszer indul idén a CKM közTetitésével kiránduló csoport Japánba. Először t970-ben, az o- sakai rllágkiáUttás alkaimáböl jártak csehszlovák liatalok ebben az egzotikus országban. Azáta a WYVEA japán itjúsági szervezet minden évben 35 csohszlovák fia­talt Iát vandégöl, és cserében 35 japán fiatal érkezik hazánkba. A csoport május 3-án Indul. Prágából Moszkvába és Moszkvi- búl Habarovszkba repBlőgépen te­szik meg az utat. Nahodka távol- -keletl szovjet kikötővárosból ha­jón kelnek át Jakahamába. Az utazás részvevői Japánban megte­kintik Jokohamát. Tokiőt, Kyotót, Narut. Osakát, és további váro­sokba Is ellátogatnak, felülnek a hires HikarI expresszre. A klrán- dolők május 3D-án térnek haza. Az utazás ára 17 540 korona. HAJÖKIRANDULAS A FÖLDKÖZI-TENGEREN Romantikus földközi-tengeri ha- jöutat kínál a CKM. A kirándulás részvevői Ogyessza szovjet feke­te-tengeri kikötővárosból indulnak április 23-án, és ide térnek vissza május 10-én. Ctközben kikötnek a Szíriái Latakijában, továbbá Ale­xandriában, Pireuszban és Isztam- bnlban. Az emlltatt kikötőváro- sDkon kIvUl megtekintik Aleppót, Kairót, 8 gizehi piramisokat, Memphist, Athént, Korintboszt, Mikénét és Boszporuszt. Egy-egy országban 2—3 napot töltenek a résztvevők. Az utazás ára 11800 korona. Az érdeklődők a CKM bratlsla- val, Irenólnl, Banská Bystrica-i és a koSIcel kirendeltségén jelent­kezhetnek. VASÚTI MENE'HEGYirK ' A CKM-BOL Kilenc éve foglalkozik a CKM a hazai ás külföldi járatokra szó­ló vasfiti menetjegyek árusftásá- val. Prágán. Ostraván és Brnón kívül a bratlslavai kirendeltség­ben Is árulnak vasóti menetje­gyeket. Ezt a szolgálatot az Ifjúsági ki- rándnlőc.soportakon kivül igénybe vehetik magán.személyek, üzemek, intézmények és azok is. akik szol­gálati útra mennek külföldre. A nemzetközi diákigazolványok tu­lajdonosai természetesen kedvez­ményben része.sülnek. A menet­jegyeket — a külföldre szóló je gyeket is — várásra kiadják. Tavaly a Szovjetunióba, Bulgá­riába És Romániába adtak el leg­több menetjegyot. V. P. Hozzászólások a „ Gíiní cikkhez Nem tudom, ki mit írt azon. hogy egy lány túl igényes a jiúk- kal széniben. Atléta termet, mérnö­ki diploma, ház, kocsi, nyaraló? Ez nem igényesség, hanem valami más. Ha viszont a lány egy őszin­te, gyengéd, megértő, csak őt sze retö fiút keres, az már túlságosan szigorú mérce? Nem! ßs még egy­szer nemi Ez csak az alap. Hogy a kölcsönös szimpátiából igaz sze­relem legyen, még egy sereg ap­róságnak tűnő dolog közrejátszik. Lányok, egy jlü kedvéért, aki jó­képű, semmit több, ne dobjuk e! méltóságunkat, ne engedjük alább a mércét! Előbb vagy utóbb úgyis eljön az igazi, és milyen jó tiszta lappal indulni a közös útónt —cs— MJ IS A SZERELEM? Egy fiútól hallottam; Megtetszik egy csaj. mert mondjuk jó a sz,erc- lésc. Egy ideig járunk, meg ..min­den“, utána vége. Hát ez szerelem? Érzést, érzelmet nagyon nehéí szó- hun kifejezni, és sokszor nevetséges is. Afosl az,ért megpróbálom, hátha sikerül. Ha a nagy ö megfogja a keze- rlel, egymásra mosolyogtok, majd ro­hanás haza — ez is lehet szerelem. Ismerek olyan fiút és lányt, akik ó- rákig olálldogáUtk egymás mellett szól laii 111. és a vége házasság lelt. Van olyan pár is ismeró'seim köziül, akiket az köt össze, bogy a legap­róbb dolgon is képesek rengetegei vitatkozni. Boldogok. E három pél­dában van egy közös vonás: a fia­talok nem ..azért“ járlak együtt. Per­sze, ők sem maradiak, csak kivárták, míg eljött az ideje. Igazán nem tudom, miért inond- jnk inkább azt. hogy csak ..azérT* járunk együtt. i*gyáltalán nem va­gyunk szerelmesek, .\terl ugye. egy nienőfcj nem kiséi^elliet egy állag- csajt liónapokon keresztül csak úgy simán, az nem modern dt>log. pe­dig kisérgeti. De azt. hogy a lány győzött és a fiú pedig megtalálta a szerelem értelmét, a haveroknak nem illik bevallani... K. E. A cikkben az első. ami megle­pett, a cím volt. Nincs Idö a sze­relemre? Ez nem lehet igazi Vagy ha fenyeget Is Ilyen veszély, nem szabad engedni, hogy így legyen. Elhiszem, hogy ha valaki egész nap az Iskolában ül vagy dolgo­zik. utána még rengeteg gondja- -baja akad, de az, hogy valakihez tartozik, megkétszerezi erejét. Ha szeretünk valakit, tudunk időt szakitani arra, hogy vele legyünk. Egy szép, tartalmas kapcsolat megér annyit, hogy néha az esti tilm után húzzunk rá a tanulásra, vagy akkor végezzük el azt, ami egy kellemes délután miatt elma­radt. Ha valaki nem tud időt sza­kítani a szerelemre, nem Is akar. ■Amit érez, az pedig minden, csak szerelem nem. Éva A „Nincs idő a szerelemre" cí­mű cikk így kezdődik: Szeretni annyi, mint gyönyörűséget lelni abban, hogy láthatjuk, érinthetjük, minden érzékünkkel érezhetjük azt, aki nekünk kedves, és aki bennünket szeret. Ez így igaz. De vajon minden jtatal ezt így látja, nem csupán frázis ez a mondat? Sok fiatalt is­merek, aki számára a szerelem megtestesítője egy hűséges szolgá­ló „kutyus“, akit bizonyos ideig csupa „leg“ jelzővel illetnek. Az­után úgy beszélnek róla, mint egy idegenről, s azt mondják, hogy kapcsolatuk tévedés volt. Tény, hogy mi Hatolok kaland­vágyók vagyunk. De a másik cso­portba sorolhatók az igazi szerel­mesek. És ha igen, akkor mi min­dent kell tudniuk, hogy elmond­hassák magukról, hogyt szerelme­sek. A szülők és társuk túlzott fél­tését, bizalmatlanságát, a barátok me-gszólásáí... Azt hiszem, hogy boldog szerelmes k-svés van. Nincs idö az Ismerkedésre, komoly be­szélgetésre. Mindig rohanunk: reg­gel az iskolába, délután haza, u- tána a varrónőhöz, otthon meg a szülők, testvérek ideges vitái vár­nak ránk. Nusi, 16 éves Sok jó barátom van a srácok között. Ha összejövünk, fo-Iyton csak „ilyen“ (értsd: szerelem, fér­fi és nő kapcsolata) dologról be­szélgetünk. A múltkor megkérdeztem az e- gyik fiút. hogy mi értelme van annak, ha egy leáJiyt magáévá tesz. A következőket válaszolta: Találkoztam már olyan lányokkal is; akik a szó szoros értelmében ezt „kieszközölték". Nem mondom, van olyan lány is, aki sokáig ker­tel. Az Ilyennek addig mondom a mézesmázos szavakat, amíg meg­feledkezik magáról... Miért dőlünk be ml. lányok a mézesmázos szavaknak? Nem rit­ka az olyan 16—17 éves lány, aki már Ismeri a legnagyobb titkot. Húszévesen aztán nem tudnak mi­hez liezdeni. Elfogy belőlük min­den. Szerintem kell tartalékot hagyni a később! időkre is. Hi­szen minden fiatal családot sze­retne alapítani. Csak úgy lehet boldog a házasság, ha a családban van kiért és miért élni. Márti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom