Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-03 / 5. szám
/cm H olnap íellobban ai ausztriai Innsbruckban az olimpiai láng, amelynek fénye a messzi múltat idézi. Az ókori oUmpiai játékokról kevés hiteles adat, de annál több mtteAó gUti monda maradt fenn, annak bizonyítékául, hogy már őse tnk nagy jelentőséget tulajdonítottak a testkultúrának. A középkorban az olimpiai játékokkal együtt feledésbe me rüli a ó^Tög testkultúra. A feudalizmus ideológiája, a kato licizmus teljesen elfordult a földi élettől, a testet csupán a lélek eszközének tekintette. A sportolás legfeljebb a világi főurak unaloműző szórakozása volt. Csak a kialakuló poégári társadalomnak volt létérdeke, hogy egészséges, edzett, szí v6s munkásokat neveljen. Így vált ismét a sport az ember harmonikus nevelésének szerves részévé, és Pierre de Cou- bertin báró jóvoltából az olimpiai játékok is felújültak. Igaz, ez távolról sem jelentette azt, hogy a rendszeres sportolás mindenki számára elérhető lett volna. A munkásosztály még hosszú harcban követelt magának jogot és lehetőséget a rendszeres testgyakorláshoz. A sport teljes felszabadulására csak a szocialista társadalomban kerülhetett sor. Nem véletlen, hogy a szocialista országokban tisztelettel őrzik és ápolják Pierre de Coubertin hagyatékát. Az új társadalmi körülmények minden lehetőséget megteremtettek ahhoz, hogy válóra váltsuk a ,Juäokag&- hiát“, a szellem és a test harmónikus művelésének eszméjét. A szocialista társadalomban a testnevelésnek és a spo^- lásnak általában mély társadalmi tartalma van. Hozzá kell járulnia a szocialista embertípus sokoldalú kíbantakozásához, harmónlkusan testi és szellemi feflödéséhez, az ifjúság egészséges fizikai és szellemi arculatának kialakításához, a dolgozók szabad ideiének kellemes és hasznos felhasználásigz. f alán nem lesz ünneprontás, ha a XU. téli olimpia megnyitásának ürügyén ezekről a kérdésekről szólunk. Napjainkban sok szó esik a rendszeres testedzésről, a tömegsportról. A minőségi sport számúnkra csak másodrendű 76 A SZOCIALISTA IFJÜSÄGI SZÖVETSÉG SZLOVÄSOAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM - 1976 FEBRUAR 3, ÄRA - 1 Kis 5^4 szépség vagy te^ Sport^ cél lehet. Nem is csoda. A testmozgásnak a modern iársada- lomban pótolhatatlan szerepe van. A korszerű gépek, az automatizálás, a televízió térhódítása egyre inkább kényelmes, úgy is mondhatnánk ülő életmódra készteti az embert. Csökken a napi mozgásmennyiség, s egyenes következményeként ütik fel fejüket a különféle megbetegedések. Hajlamosak vagyunk arra, hogy civilizációs megbetegedéseknek nevezzük őket. Magas vérnyomás, érelmeszesedés, neurózis, gyomorfekély, elhízás, cukorbetegség, szívelváliozások... Mintha ezek a. betegségek régebben nem is léteztek volna. Pedig ez távolról sem Igaz. Csakhogy a múltban a kezdetleges kétkezi műn- kavégzés elég sok mozgásra adott módot. NyUvánváló hát az összefüggés a fokozott testmozgás és a ritkábban jelentkező betegségek között. ^ gy óra úszás után például 1—2 kilóval Csökken a testsúly, s ez figyelemreméltó, mert közismerten iúltáplál- fák vagyunk. WtUy Kasch nyugatnémet kutatóorvos 25 ülő- fogtalkozdsú asszonyt heti háromszor ergometrikus kerékpáron késztetett erőfeszítésre. Két év alatt valamennyien 10—11 kilót adtak le testsúlyukból, de lényegesen Javult a légzésük és a szívműködésük ts. Nálunk egyszerűbb módszerekkel értek el hasonló eredményeket. Napi munkaközi 15 perces tornával a szívműködésben és a légzésben igen jelentős változás állt be: a tüdő befogadóképessége jelentősen megnőtt, a szív működése lassúbbá és erőteljesebbé vált, a tornászó dolgozók testtartása pedig sokkal megfelelőbb lett. Napi 2—3 kilométeres gyaloglás évente 12 kilós fogyókúrát eredményez. Ezek után aligha kell .magyarázni, hogy a rendszeres testedzés, az aktív kikapcsolódás, a különböző sportolási formák, milyen nagy szerepet játszanak a modern kor emberének az életében, egészségének védelmében. legegyszerűbb, legközismertebb formákat hoztuk fel pél- dának. Az eszközök azonban sokkal sokrétűbbek, koronként igen változóak lehetnek, és kell, hogy legyenek. Fontos, hogy a. fiataloknál és az időseknél egyaránt a lég megfelelőbb formákat válasszuk. Szem előtt kell tartanunk, milyen célra, milyen eszközt használhatunk fel. A lényeg mindig az,' hogy helyi szinten, jó szervezéssel oldjuk meg a problémákat. A tömegsport nem látványos akciókból, hanem kis rendezvények egész sorából áll A fiataloknál az arányos testalkat, a helyes testtartás, a mozgáskészség, az akarat fejlesztése, az egyéniség kialakítása a cél. A rendszeres testedzésnek éppen ezért a fkttaíok esetében van különös jelentősége. Ki mennyire edzett, úgy viseli majd el meglett korban a reá leselkedő betegségeket. A sport, a mozgás, a természet szeretetéi lehetőleg már gyermekkorban fel kell ébreszteni. K orábban azt írtuk, hogy a minőségi sport feflesztése csak másodrendű cél. Tegyük gyorsan hozzá, hogy csak .sorrendben, de nem jelentőségében. Mi sem természetesebb, a legmegfelelőbb eszközöket biztosítjuk élsporíolóinknák és versenyzőinknek ahhoz, hogy egyenrangú partnerként vehessék fel a versenyt a világ legjobbjaival. Ezt senki sem vanhatju kétségbe. Kialakult és szüntelenül bővül a sportolás anyagi bázisa. ■f álunk a minőség sportolók nagy társadalmi megbecsii- ^ lésnek örvendenek, ellentétben a kapitalista társadalommal, ahol a sport és a sportoló is a profithajhászás eszköze. Azt mondják, hogy a sport a tömegszórakozás egyik formájú. A szereplőket jól megfizetik. Elhallgatják azonban, hogy min dig csak úgy, hogy ez a vállalkozóknak jövedelmező legyen', és mindig csak addig, ameddig hasznot hajt nekik. Kit érdekel például, hogy mihez kezd Muhammad AU, Frazier vagy Foreman, ha már nem öklözik többé'? Senkit. Legkevésbé azokat, akik óriási reklámot csapnak körülöttük. Ha már megtette kötelességét, és távozik, mást szerződtetnek helyette. Így kerülnek egyik napról a másikra az utcára hírneves sportolók, így dlacsonyítfák le a legfőbb sportolók tel- jésftményét olcsó cirkuszi mutatványnak. Szocialista társadalmunkban a sport nem üzlet, hanem-a népegészségnek, az ifjúság sokoldalú nevelésének és a haza védelmének a leghatásosabb eszköze, az emberek életszükség: létének nélkülözhetetlen eleme. Ebben relltk a szocialista sport mélyen humanista értelme. Talán Pierre de Coubertin is erre gondolt, amfkor meg- • fogalmazta a címben használt sort. * , PALAGYI LAJOS Rierre de Coubertin: í ; A bélié vagy te^ 'Sport’f A népfkét egymáshoz fűző szép szalag: ■ testvérré lesznek mind általad • -öparalonjban, rendben és erőben. ’í . jáert önbecsülést tanulnak az ifjak -r tőled, s más népek jellemét is éppSgy megérftk « nagyra 'tartjäk, hogyha .te , tanítod túíszárnyalpt egymást: mert versenyed a béke versenye. . I;' I ifRäszlet az Óda Sporthoz című versbőlj A CSKP XV. kongresszusa és kulturális életünk • A CSKP közeledő XV. kongresszusa fontos határkő lesz társadalmunk életében. Elvárható, hogy a kongresz» szussal egy minőségileg magasabb fejlődési folyamat kezdődik társadalmi valóságunk minden területén. A kongresszus által kijelölendő feladatok reális mivolta érdekében, ezeknek az eddigi fejlődés alapos ismeretéből kell kiindulniuk. Ezért a kongresszus előkészítő munkál az eddigi alaptendenciák mély elemzésén, az Ismeretek általánosításán és az elért sikerek, esetleg sl=> kertelenségek gyökereinek megismerésén alapulnak. Persze nemcsak a termelés eredményeit elemezzük, hanem ugyanígy teszünk társadalmi életünk minden szakaszán, például a kultúra és művészet terén is. Főleg ezekről a kérdésekről beszélgetünk prof. MICHAL HRUS- KOVIC eivtárssaí, az SZLKP KB kulturális osztályának vezetőjével. (Folytatás az 5. oldalon) Ez a bájos kislány, Dana Spálenská is képviseli színeinkéi az innsbrucki olimpián. A szakértők szánkázásban a legnagyobb esélyesnek tartják. Reméljük,. hogy jóslatuk beteljesül, és Dana így mosolyog majd az olimpia után is. PETR MOLT felvétele SZOVJET IRODALOM Lassan egy esztendeje már annak, hogy Magyarországon megjelent a Szovjet Irodalom című folyóirat, amely= nek eredetije ,a. Szovjet Iró= szövetség folyóirataként o- rosz nyelven jelenik meg Moszkvában. A szovjet irodalom értékeit gazdagon reprezentáló magyar nyelvű kiadás . gyorsan' népszerűvé vált, hiszen hasábjain nemcsak a ma alkotó szovjet í- rók műveinek a legjavát közli, hanem a klasszikusokéit is. Ugyanakkor Jelentős Bodor Horváth Ferenc, Györy Franciska, .Várady Hédi és ' Tibor, a szovjet irodalom estjének közrémíiködői PRANDL felvétele területet szentel a szovjet- -magyar Irodalmi kapcsola'- tok hagyományainak és jelenének, és nem utolsósorban a két Irodalom fordítóinak is fóruma. A csehszlovákiai magyar olvasó e hasznos és tartal= raas irodalmi folyóiratnak legfeljebb a létezéséről értesülhetett. Most örömmel vet» tök tudomásul, hogy az érdeklődők a folyóiratot ezentúl nálunk Is megrendelhetik és megvásárolhatják. Ürömmel vettük azt a meghívót, amely a Szovjet 1- rödalom című folyóirat estjére invitált bennünket, de nem Budapestre, hanem néhány hazat kultúrházba, klubba, esetünkben a CSE- MADOK bratl-slavat székházéba, ahol olyan neves előadóművészek, mint Várady Hédi, Bodor Tibor. Györy Franciska. Horváth Ferenc és mások tolmácsolásában ismerkedhettünk meg a folyóirat szerzőinek műveivel. A Szovjet Irodalom című folyóirat szerkesztősége u- gyanis , egy csehszlovákiai körúton vett részt, ,s irodalmi esteken, matinékon népszerűsítette a hasábjain közölt irodalmat, nemcsak szép, hanem hasznos él" ményt is szerezve ezzel hazai hallgatóságunknak. S te" gyük hozzá: példát is mutat" tak nekünk, mert az irodalom népszerűsítésének, a hasznos és hatékony népművelésnek, a színvonalas szórakoztatásnak ezt a formáját bizony mi is alkalmazhatnánk. A közönség tapssaí és szóval egyaránt kifejezte tetszését és azt a meggyőződését, hogy a példát nekünk is érdemes követni, valahogy ilyen formában is, és termé- .szetesen ilyen tartalommal. «í.
