Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 4. szám

76 4 LAPJA XXV. ÉVFOLYAM - 1976 JANUAR 27. ÄRA - 1 Kis A SZOCIALISTA IFJÜSÄGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TETTEKKEL .'"ír ■ -f ilatí Paltöka tfjúáágt szoetáltsta 'ovicét vasgyárból szintén bekapó so\ tt rrnnkamozgalombOi Tcoady IS újítási ) iti0íöttak be, és 115 száscdékra talíe^ttítéSS ar^" ^i ímivet. Idei vállálástik: tooábbt9B sztltalíkk^ fo' ák a termelést. Képünkön Bohuntil Zídek, a brii egyikdagja. JOVO SZAMUNKBAN eezdfük közölni a HippUhapentng című folytatásos rt* jortot. Színes, érdekes olvasmány, amelyből, megtudfá- ok, milyenek is valójában a magukat nagyvonalúan fizép embereknek“ nevező fiatalok. .Ahogy közeledik a CSKP XV. kongresszusa, úgy szaporodnak az értékes kötelezettségvállalások. Ezekből a telajánlásokból szed­tünk egy csokorravalót bnzditá- sul azoknak is, akik eddig még nem kapcsolódtak be a munka­mozgalomba. A Rimavská Sobota-i {rima­szombati) járásban az iskolai SZISZ-szervczetek tartoznak a legaktívabbak közé. A pártkong­resszus tiszteletére 0,3 százalékkal javítják tanulmányi elűmenelclü­congresszusa fisztetetéro két. Ezenkívül 3$ 500 órát dol­goznak le a község- és városfej­lesztésben, összegyűjtenek l60 tonna huUadékvasat. Versenyt szerveznek a CSKP hagyomá­nyainak legszebb emlékszobájá­ért. Vállalásuk teljes értéke; 1 mil­lió 71 ezer korona. A bratislavai Nemzetközi Nő­nap Cémagyárban a szabad szom­batokon 2100 munkaórát dolgoz­nak le. Cjabb hét ifjúsági mun­kacsoportot alakítanak, ezzel szá­muk 16-ra gyarapodik. Tíz SZlSZ-tagot felkészítenek a CSKP- ba való felvételre. .A Povazská Bystriea-i Vág- menti Gépgyárban még decem­berben 12 millió korona értékil kötolczcttségs'állalást fogadtak el. .A feladatokat mindenekelőtt az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny kibontakoztatásá­val akarják teljesíteni. Nagy se­gítséget várnak az ifjú szakem­berek tanácsától és a 19 ifjúsági munkabrigádtól. A II. számú bratislavai körzet­ben működő Ifjúsági Fényszóró járőrei tavaly 16 millió 711906 korona értékű nyersanyagot taka­rítottak meg. Legjobban tényked­tek a Slovnaft fiataljai, akik a tecbnulógia racionalizáiúsávul csökkentették az importból szár­mazó nyersanyag-szükségletet. ,A Csehszlovák Diiiiahajóznsi Válla­lat Topla moloroshajójának le­génysége 2000 1 motorolajat és több mint egy szAznIéknyi üzem­anyagot takarított meg. Dicséret illeti a Staving, a Magasépítő- és a Közforgalmi V'áilalat fiataljait. •A partizánskei cipőgyár Ifjúsá­gi Fényszórója megállapította, bogy a munkaidő be nem tartá­sa évente 4 millió 200 ezer ko­rona veszteséget eredményez a termelésben. Ez kb. 100 ezer pár cipő termelési költsége. Meggyő­zéssel elérték, hogy javult a munkaerkölra és csökkeni a ter­meléskiesés. (p) Filmről, nézőkről, fesztiválról A napokban nyílt meg a dol­gozók filmfesztiváljának idei se­regszemléje. Tudjuk, hogy e je­lentős kulturális eseménysorozat­nak most már kiváló* hagyomá­nyai vannak hazánkban, hogy kö- zönsé'günk ekkor ismerheti meg a világ filmművészetének lejobb, e- setenként legfriscbb alkotásait. "Erlhelo tehát, hogy a fesztivál sok sz.ázezrcs közönsége* az idén is a műsor iránti teljes bizalom­mal áll be a sorba a mozipénz­tárak elé. Most, amikor a nyugati világ­ban esztendők óta a mozi válsá­gáról beszélnek, jó érzés látni a pénztárak előtt sorakozó közönsé­get — 8 ilyenkor az. ember aka­ratlanul is arra gondol, hogy nyugaton bizonyára nem kizáró­lag a filmek művészi színvonalá­ban kellene keresni az ürességtől kongó filmszínházak okát. hanem azt kéne megnézni, hogy a jelen­ség tünetei mennyiben függenek össze a tömegek társadalmi kiáb­rándultságával, a mondott szó és a mozgókép bitele mitől ingott meg. És persze az sem elhanya­golandó, hogy a pornóliullám meg a számos alantas, ócska „szórako­zási le.hetöscg“ hogyan játszik közre a nézők közönyében, illet­ve mennyire vonja el őket az i- gazAn értékes művészi alkotások megtekintésétől. Nálunk és a szocialista orszá­gokban által.álran sok ember jár moziba, de még többen tekintik meg azokat a filmeket, amelyek­nek főbős(- cl.ősoi'bau és niiiide- nekflőtt az ember, amelyek a mindennapi életről, annak örö­meiről, gondjairél szólnak. Nem kitalált kalandtörténetek, a botcsi­nálta monnmentalilás balga vagy nagyvonalúnak látszó eszJcözeivel készült fércmüvek vonzzák a kö­zönség egyre igényesebbé váló lö- ntegcit. Gyakorlat igazolja, hogy közvetlen, eleven kapcsolatban áll az élettel, a mindennapok va- lóságávaL Ez nemcsak a szocia­lista országok nézőterein, hanem a szovjet Címek nemzetközi kö­zönség- és fesztiválsikcrein ugyan­úgy lemérhető, mint azon, hogy a Szz)s-jetunióban példátlanul VI lehal Diiéulomaiiskv a Láz című sz.lovák filmben az utóbbi csciben éppen e té­nyezők miatt kopnak ki mozija­inkból a mit sem érő. édeskés filmtörténetek. Nem véletlen, hogy rendkís üli módon . megnőtt a szos’jet filmek iránti érdeklő­dés és azok sikere, hiszen a szov­jet filmművészet legtöbb alkotása nagy a mozik látogatottsága, s nem utolsósorban a nézők töme­geinek filmkultúrája. Nemzetközi­leg nyilvántartott adatok szerint a Szovjetunióban jár a legtöbb ember moziba, s ezt a tényt a Icgkömiönfontabb nyugati propa­ganda sem tudja szavahihetően félremagyarázni. örvendetes, hogy nálunk is cgjTC kevesebb embej elégszik meg azzal, hogy egy film mondjuk amerikai. Ettől még nem feltétlenül megy be a mozi­ba, hanem megnézi az amerikai Cím alkotóinak névsorát is, mert korábban már látott remek ame­rikai filmeket, amelyek, talán még nem tudja miért, de jobban tetszettek neki, mint a vadnyuga­ti történetek. Pedig nem is olyan régen még rajongott a cowboyCI- mekért, s most lám felismeri, hogy nagy élményt az emberi méltóság leli])rásáról, az igazság­ért való harcról, a fajüldözésről szóló amerikai filmek láttán szer­zett. És az utóbbi időben sze­rencsére jó néhány hasonlót kí­nált a hazai filmforgalmazó. Az­tán az olasz, a francia filmek, a legyei, a svéL a magj-ar, a jugo­szláv alkotások közül nem kevés. Biztosra velielő. hogy a dolgo­zók filmfesztiváljának közönsége az idén sem csalódik. A fesztivál­műsor összcállitói műgonddal lát­ták el feladatunkat, s igy remek alkotásuk kerülnek most a közön­ség elé. A filmek alkotói között egyetlen olyan nevet sem talá­lunk, akitől már ne láthattunk volna egy-egy emlékezetes, nem ritkán klasszikussá nőtt művet. S az új filmek között is van né­hány ilyen. Aki megnézi, meglát­ja: igy igaz. Lapunk hetedik oldalán ismer­tetjük a fesztivál Hímjeit. EB UTÁN - OllMPiA EllII A szovjet sportolók óriási fölényével zárult a műkor­csolyázó és jégtánc Eurőpa-bajnokság. Különösen felül­múlhatatlan teljesítményt nyújtott Rodnyina és Zajcev a párosban. Kúrjük maga az abszolút tökély. Rodnyina (képünkön) bájával is meghódítja a közönséget és a szik- laszívú pontozóbírákat. Az Európa-bajnokságot értékeli a sportrovat cikke. HELEXA felvétel­-ksrl­SIKERES ÉV Az 1975-ös év az íjiús&gt Utazási Iroda (CKMj bratislavai kirendeltségének tízéves fennállása alatt a legsikeresebb volt. Az iro da 31 075 ügyjelet fogadon. Külföldre 6791 fiatal utazott a .kirendeltség közvetítésével, akik összesen 78 253 napot töl lőttek ott. Egy embernek ehhez 214 évre len ne szüksége. Legtöbben, 1348-an Romántáb utaztak, utána 1316 személlyel a Szovjetun következik. Az európai ‘Szocialista országakor kívül kisebb-nagyobb csoportot küldtek Mongó Itába, Kubába, Koreába, Ausztriába, OLaszor szágba. Franciaországba, San Marinába, Japán ba. Nagy Britanniába és még máshová. A belföldi turistaforgalomban 3991 fiú é. lány vette igénybe a kirendeltség szolgálatait Különösen nagy népszerűségnek örvendtek pieStany Slüaván rendezett úszótanfolyamok Braüslavában tavaly 3413 fiatal külföldi tuns tát láttak vendégül a Szovjetunióból, Jugosziá viából, Bulgáriából, Japánból és más országok ból. Alig egy hete nyitották meg az új idényt, f kirendeltség dolgozói azonban már korábbat felkészültek a tavalyinál is igényesebb folada­BIZONYÍTUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom