Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-15 / 24. szám
8 t» Ul • m f Torőcsik Mari A cannes-i filmfesztiválra a szocialista országok közül csupán Magyaroszáq nevezett be egyetlen filmmel, Maár Gyula szövegíró és rendező Déryné, hol van cí mü müvével. Az amerikaiak hat, a franciák és az olaszok öt-öt, az NSZK és Spanyolország két-két filmmel vett részt a versenyen, a magyarokon kívül még az angolok, svédek. svájciak indultak egy-egy filmmel. A jugoszlávok is érdekelve voltak, az olaszokkal közösen készített filmjüket a magyar Jancső Miklós rendezte. Ebben a nemzetközt mezőnyben nagyszerű sikert aratott egy magyar színésznő: Törőcsík Mari. A fesztiválon részt vett filmek versenyén ő kapta a legjobb női alakítás díját. Nevét a nemzetközi filmvilág is jegyzi, a cannes-i díj is nemzetközi elismerés. Sikere annál nagyobb, mert olyan filmben nyújtott teljesítményéért kapta, amelyről Cannes-ban meglehetősen eltérő vélemények hangzottak el. A Déryné hol van című filmről a fesztivál során ezt írta a L’Au- rore egyik kritikusa: „Maár Gyula rendezői módszere divatját múlta.“ Nem elemezzük, hogy mennyire helyénvaló a kritikus véleménye, de e bírálat ellenére sem vitás: Tö- röcsik alakítása kiváló. Még a film bemutatása e- lőtt nyilvánvaló volt. hogy Törőcsik Mari már előzőleg megszerezte a cannes-i nézők rokonszenvét. Nyilván a tavalyi fesztiválon . bemutatott Szerelmem Elektra filmjével gyakorolt akkora hatást a nézőkre, hogy a Dé- ryné-film bemutatójakor már akkor felcsattant a taps, amikor Törőcsik Mari neve megjelent a vásznon. Ogy ünnepelték őt, mint a világ legnépszerűbb sztárjait szokás. Déryné szerepét Törőcsik Marira írta Maár Gyula. — Szerepet akartam írni neki — mondja Maár Gyula —, olyan szerepet, amelyet adottságával ő játszhat el úgy, hogy felidézhesse a magyar színjátszás egykori nagy egyéniségét. — Ez a film az öregedő színésznő bárom napját eleveníti jel — mondja szerepéről Törőcsik Mari. — Déryné konfliktusa: tudja, hogy legjobb formájában van. hogy szakmailag a csúcsra érkezett, amikor a legjobbat és legtöbbet nyújthatja a színházban, aionban mindezt nem veszik tudomásul. A színház vezetői csak azt látják, hogy arra a szerepkörre amelyben eddig foglalkoztatták, már nem használható, nem felel meg, de azzal már nem fárasztják magukat, hogy o- lyan szerepet osszanak rá, amelyben tehetsége legjavát adhatja Maár Gyula ’ a szöveg könyvet Déryné naplójából készítette — A filmben egyetlen olyan motívum sem szerepel, amelyet ne tartalmazna a napló — hangsúlyozza Maár Gyula. — A film egy tehetség drámája. Egy negyven éven túli színésznőnek, akinek a színházban kezd halványodni a fénye, jelentkezik a férje, a- kit az asszony tizennyolc é- ve elhagyott. Érte jön, hazaviszi. a kor polgári normái szerinti kitűnő életlehetőséget kínál neki. Déryné mindössze másfél napig bírja ki férje házában Ojra visszamegy a színházhoz, a- hol helyzete talán még rosszabb, mint előbb volt, de bármennyire rossz is, nem lehet mást. másképpen nem tud dönteni. A múlt és a ma között 6- riási különbség van a színház világában is. A negy- venesztendös Déryné „kiment a divatból“, nem tudtak vele mit kezdeni a színházi vezetők. Ma már ezt nehezen tudjuk megérteni, hiszen nekünk negyven felüli remek művésznőink vannak, akiket a nézők megbecsülése, szeretete vesz körül Nehéz feladatot kellett megoldania Törőcsik Marinak, annál is inkább, mert hiszen 6 is azok közé a művésznők közé tartozik, akik éppen most, negyvenéves korukban nyújtják legkiválóbb teljesítményüketj nem érzik a mellőzöttséget, mint annak idején Déryné. Törőcsik Mari a cannes-i film- fesztiválon nagy sikert aratott, teljes fényében csillogtatta tudását, tehetségét. Ml tudjuk róla, hogy nemcsak a fáradt és csalódott asszonyok szerepében nagy, elbűvölő is tud lenni, a szépség a ragyogás fejedelmi asszonya. A legjobb női a- lakítás díját az idei cannes-i filmfesztiválon Törőcsik Mari joggal megérdemelte. —os. I íratlan törvény már, hogy minden verseny legizgalmasabb fordulója a döntő, így van ez a hazai magyar é- nekesek és éneklő csoportok versenyén is, amelyet „Tavaszi szél vizet áraszt“ néven ismernek a népi zene és a népdalok kedvelői a Csallóköztől egészen a Bodrogközig. Az országos döntőt, melyet Nővé Zámkyban (Érsekújváron) rendeztek meg élést, és a népi előadásmódot. A bíráló bizottság elnöke dr. Sima Ferenc docens, a brati- slavai Komensk? Egyetem Bölcsészkarának tanára, titkára Ag Tibor népzenekutató, a CSEMADOK KB dolgozója volt. Tagjai voltak: Marczell Béla, a Dunajská Streda-i (dunaszer- dahelyi) Csallóközi Múzeum t- gazgatója, Sztano Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Zeszámtalan példa is van. A másik fajta éneklő csoportok, a- melyek műsorukat kiadott népdalgyűjteményekből tanulják be, a perspektíva az énekkari munka felé mutat. Ezekből a csoportokból énekkarok lehetnek, ha taglétszámuk bővül. Ha a népművészetről, népdalról, népdaléneklésről esik szó, sokan azt hiszik, hogy ez csak az idősebb korosztályt éma növekedett. Ez nagyon biztató jelenség, mert azt Igazolja, hogy a falusi ember szeret é- nekelni. Ez a közös éneklés pedig örömet szerez az embernek. A két évvel ezelőtti versenyhez viszonyítva az ideiben sokkal több éneklő csoport vett részt járási viszonylatban is. De nemcsak a számbeli növekedés a pozitívuma, hanem a csoportok műsorának kiválaszORSZÁGOS DÖNTŐ Szvorák Katalin átveszi a díjat Kép: Prandl Sándor május 22-én, Lőrincz Gyula, a CSEMADOK KB elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte Oustáv Husák elvtársnak a XV. párt- kongresszuson elhangzott beszámolójából azt a részt, a- melyben arról szólt, hogy pártunk továbbra is megteremti a feltételeket szocialista nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődéséhez, haladó hagyományaik és nemzeti kultú rájuk fejlesztéséhez. Népdal- versenyünk méltó tisztelgés volt Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 55. évfordulóján. A járási döntök során valamennyi kategóriában az egyes járások legjobb versenyzői to vábbjutottak, a kerületi döntőkön azonban már az állandó tagokból álló bíráló bizottság csak valamennyi országos elődöntő lebonyolítása után ítélte meg, hogy kik jussanak a verseny döntőjébe. így a népdal- verseny kicsűcsosodásában országunk legjobb magyar ajkú énekesei és csoportjai vettek részt. A bíráló bizottság a népdalcsokrok összeállításán kívül figyelembe vette a szép és kultúrált éneklést, a művészi átnetudományi Intézetének munkatársa, Jarábik Imre, a Duna- szerdahelyi ]nk osztályvezetője és Papp Sándor, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének zenei szerkesztője. A járási és kerületi döntők műsorát színesebbé tették a hagyományos népi táncokat előadó egyének és csoportok, valamint a népszokásokat bemutató együttesek. Az idei versenyen mint vendégek szerepeltek. Véleményem szerint a fol- klőrcsoportok munkája szorosan összefügg, hiszen ez utóbbiak műsorához okvetlenül kell az ének. Minden népszokás é- nekkel kapcsolatos, tehát ezeknek a különböző műfajoknak valahol találkozniuk kell. Ogy, ahogy a népi hangszeren játszó szólisták és csoportok beleolvadtak már a versenybe, azt mindannyian tapasztaltuk, hogy idővel a folklőrcsopor- toknak is bele kell illeszkedniük a versenybe, mert azok az éneklő csoportok, amelyek nem tanulják be a műsorukat, hanem csak a saját népdalkincsüket adják elő, azok idővel egy teljes estét betöltő folklór- műsort előadhatnak. Tehát az éneklő csoportokból folklőrcso- portok lesznek, erre pedig már rintí. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a fiatalok is bekapcsolódtak népdalkultű- ránk ápolásába. Hogy csak egy példát említsek: Szvorák Kata lin a filakovői gimnázium ta nulőja az országos döntőben az első kategóriában a legtöbb pontszámot kapta a bíráló bi zottságtól. A táskarádiót, a bra- tislavai Népművelési Intézet díját nemcsak kitűnő hangjáért, hanem jól összeállított népdalcsokráért és annak kitűnő tolmácsolásáért kapta. Pasz- már János kolárovői fiatal népdalénekes a Gbelcel (Köbölkű- ti) Efsz táskarádióját nyerte. A Dunajská Streda-í (dunaszerda- helyl) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola női éneklő csoportja bizonyára büszke Peter Colotka elvtársnak, az SZSZK miniszterelnökének díjára, egy szép magnóra, amely annak bizonyítéka, hogy tökéletesen elsajátították a kultúrált népdaléneklés minden szabályát. A fent említett példákból is kitűnik, hogy népdalaink a fiatalok tetszését is elnyerték. Szinte lehetetlen lenne felsorolni a díjak összes adományozóinak a nevét. Az idei verseny pozitívumai közé tartozik az is, hogy az éneklő csoportok szátása és az előadásmód is nagyon biztató. Az országos döntő bíráló bizottsága egyik tanácskc$Rsán felvetődött az a gondolat, hogy talán változtatni kellene a verseny koncepcióján. Oj utat, új lehetőséget kellene találni arra, hogy még színesebbé tegyük a versenyt. A bíráló bizottság azt javasolja, hogy a CSEMADOK KB alakítson egy bizottságot, amely részletesen megtárgyalná ezt a kérdést. Az előrelépésnek többféle módja van, de azt tapasztaltuk az i- dén, hogy az egyoldalú versengés nem lehet a hasznára ennek a mozgalomnak. Lehetőséget kell találni, hogy a tovább nem jutó szólóénekesek és csoportok se. veszítsék el kedvüket a további munkától, hiszen valamennyiünk vágya, akik a népdalkultúránk ápolását szívügyünknek tekintjük, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny küldetését a továbbiakban is teljesítse, és ezáltal országunk népdalkedvelői aktív részesei legyenek népi művészetünk közkinccsé tételének. PAPP SÁNDOR őrs egymásutánban jelennek meg irodalmunk derékhada talán legtöbbet írő és publikáló tagjának, Gál Sándornak a kötetei. Versek és elbeszélések, gyerekversek és riportok, á még negyedik X-ét át sem lépett íré immár kilencedik (!) kötetét teszi az asztalunkra. Rendkívüli teljesítmény ez, ha a csehszlovákiai magyar irodalom szűkös lehetőségeit vesszük számításba; Gál Sándor öt verseskönyve, három novelláskötete s nemrég megjelent Csikótánc cf-t mű, gyermekverseket tartalmazó gyűjteménye mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény. A legújabb Gát-kötet, amely alig néhány héttel a Csikótánc után kerül könyvpiacra, verseket tartalmaz, s a Versbarátok Köre legújabb évfolyamát gazdagítja. Címe: Tisztább havakra. Gál Sándor költészete, ahogy a legutóbbi gyűjteménye is bizonyítja, állandóan fejlődik kifejezőkészségét illetően. Versei egyre negyobb és tökéletesebb formakész- tően. Versei egyre nagyobb és tökéletesebb formakész- tűdöt tükröznek: érdekesek, hatásosak, szelíd hangnemben fejeznek ki mély konfliktusokat isLetisztult világlátással és egyéni hangon tárja elénk korunk emberének problémait, ellentmondásait, úgy vállalja a folytonosságot és úgy épül bele, hogy vállalja az örök újrakezdés, az állandó aktivitás feladatát. A kötet, amely negyvenhárom hosszabb-rövidebb verset tartalmaz, három ciklusra oszlik- A ciklusok címe: Ünnep. Post testa, Jelentés a folyónak. A rendkívül népszerű Kozmosz-könyvek sorozatában jelent meg a Szerelmesek című antológia, a világirodalom legszebb szerelmes elbeszéléseinek a gyűjteménye. Micsoda szerelmek voltak már, mióta az ember emberré lett, ha csak azokra gondolunk is, amelyeket az irodalom, a művészet közkinccsé tett. Amor és Pszük- hé, Héloise és Abélard, Anyegin és Tatjana. . . s ki-ki kedvére' folytathatná a sort. Mégis, a szerelem sohasem avulhat el mint irodalmi téma, talán mert mindig újra nőnek fel fiatalok, akik újraélik- De még valami másért is. Sokan azt mondhatnák: a szerelem mindig ngyanaz, ma is olyan, mint száz éve. és száz éve is olyan volt, mint az ókorban. Igaz. és mégsem igaz, hiszen az emberi kapcsolatok s köztük a szerelem is minden korban más társadalmi talajon nőve bontja ki ezerszirmű és színű virágait. Kissé „Idősebb“ korosztálynak szól Vekerdy Tamás írása, a Fiatal szülők könyve. „Pszichológus vagyok, ahol dolgozom, évente megfordul vagy ötszáz gyerek a pszichológiai rendelés óráiban. így aztán az ntóbbi két-három évben vagy háromnégyszáz különböző korú gyereket ismertem meg. Volt, akit csak egyszer-kétszcr láttam, de volt, akit két éven át minden héten egyszer. Az anyák segítenek rajtam. Vagy ezer-ezerötszáz órában beszélgettem fiatal s idősebb anyákkal, ők sok mindent kérdeztek. Sok mindenre megtanítottak- Mert a panaszok épp ide, épp a kisgyerekkorba nyúlnak vissza“ — írja előszavában a szerzőKülönösen a hatévesnél kisebb gyerekek szöleinek ajánljuk ezt a nagyon szép és hasznos olvasmányt, hogy gondolatait megszívlelve minél boldogabban élhessenek a gyerekeikLegifjabb olvasóinknak is sok gyönyörűséget szereznek legújabb könyvkiadványaink. A legeslegkisebbek az Egyszer egy királyfi című verses népmese leporelló változatát, Weöres Sándor Bóbita című versgyűjteményét és Illyés Gyula Hét meg hét magyar népmese című kötetét olvashathatják. A kalandos olvosmányok kedvelői a Delfin-könyvek két újabb kötetét forgathatják, Adam Bahdaf A fekete sombrero és és Theodore Taylor A homokzátony című írásait. A történelmi regények kedvelőinek Szántó György A három vaskorona című regényét ajánlhatjuk, mig a verses elbeszélések hívei Arany János Toldijának pompásan illusztrált új kiadását vásárolhatják meg maguknak. —cs—
