Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-08 / 23. szám

Az elmúlt napok legfontosabb vi­lágpolitikai eseménye volt, hogy Moszkvában és Washingtonban egy- idöben aláírták a legújabb szovjet­amerikai megállapodást, amely a bé­kás célú föld alatti nukleáris robban- tásokrúl szél- A szovjet sajtóban a május 28-án aláírt szovjet-amerikai szerződés nyomán több érdekes kommentár látott napvilágot az atom­energia békés célú alkalmazásának helyzetéről és távlatairól. A Pravda vasárnapi száma kommen­tárt közöl. A kommentár egyfelől figyelmeztet a szerződés korlátáira, vagyis arra, hogy ez a megállapodás nem helyettesítheti a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltását s e fegyverek elterjesztésének megaka­dályozását, másfelől viszont megálla­pítja: „A nukleáris fegyverek elter­jesztésének megakadályozását célzó politikát védelmezve, országunk egy­szersmind síkra száll az atomenergia, ezen belül a békés célú nukleáris robbantások szélesebb körű alkalma­zása mellett." Harminc kilotonnás nukleáris töl­tet segítségével vetettek véget egy hatalmas erejű és két éven át kiold- hatatlan földgázkitörésnek szovjet Közép-Ázsiában- A legutóbbi években a nukleáris robbantás az ilyen jelle­gű katasztrófák felszámolásának meg­bízható eszközévé vált — írja a Szo- cialisztyicseszkaja Indusztrija című moszkvai lap a föld alatti nukleáris robbantások békés célú alkalmazásá­nak jelentőségét méltató cikkében. A földgázkitöréses katasztrófák atomtöltettel való likvidálásán felül, nagyon hasznosan alkalmaznak föld alatt: nukleáris robbantásokat a mér­gező vagy szennyező hatású ipari és háztartási hulladékanyagok tárolásá­ra alkalmas üregek kialakítására, fgy például 25 kilotonnás robbantás­sal 140 ezer köbméteres föld alatti „raktárt“ hoztak létre. A múlt héten tartotta meg kong­resszusát a Sznbad Német Ifjúsági Szövetség. A kongresszuson 3000, küldött vnlt jelen. A csehszlovák kül­döttséget I- Poledník, 3 SZISZ Köz ponti Bizottságának elnöke vezette- A kongresszus értékelte azt a mun­kát, melyet az ifjúsági szövetség vég­zett az elmúlt öt év alatt, és kitűzte azokat a feladatokat, melyek a szö­vetségre várnak 1980-ig. Megtárgyal­ta és jóváhagyta az ifjúsági szövet­ség új alapszabályzatát. „Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság mindent elkövet, hogy akadályozza a leszerelési világkonfe­rencia összehívását“ — hangsúlyozta havannai sajtótájékoztatóján Rnmesh Chandra, a Béke világtanács főtitká­ra- Majd hozzátette: „A maoizmus más módon is segíti az imperializ­must. például a chilei fasiszta junta támogatásával, vagy a dél-afrikai faj­üldözőkkel kialakított jó kapcsolatá­val“ Chandra, aki az ENSZ apartheidéi- lenes bizottságának havannai nemzet­közi konferenciáján vett részt — ki­tért arm is. hogy a Béke-világtanács idei legnagyobb akciója októberben a fejlődő országokkal foglalkozó buda­pesti világkonferencia lesz, amelyre több mint száz országból várnak kül­dötteket. Indira Gandhi, India miniszterelnö­ke szovjet újságírók csoportját fo­gadta Delhiben. Az indiai-szovjet kap­csolatok utóbbi két évtizedéről szól­va a miniszterelnök asszony kiemelte, hogy a két ország kapcsolatait ebben az időszakban az állandóan szélesedő együttműködés jellemezte tndira Gandhi nagyra értékelte az 1971-ben aláírt szovjet-indiai béke. barátsági és együttműködési szerződést. „Ez a szerződés ugyanúgy, mint barátsá­gunk, nem irányul más ország ellen. Egyetlen célja és értelme van: a bé­ke és a stabilitás megszilárdítása földünkön“ — mondotta Indira Gan­dhi. Eleinte csak a székekből volt ke­vés, később már a helyből ts. Pedig a klub nem is olyan kicsi. Berende­zése olyan, mint az ifjúsági kluboké általában. Kivéve a színes tévékészü­léket, amely annak ellenére, hogy a sarokba szorult, — trónol a helyi­ségben. — És Igazán színes? — kérdezem kételkedve. Persze, és működik is — vála­szolja Száraz Pali. Megtudjuk, hogy a készülék a szö­vetkezet ajándéka­A szekrényfal polcai tele okleve­lekkel, díjakkal, kabalákkal. A leg­felsőn egy sárga kutyus üldögél­— „ö a miénk. És a mackó is- Kö­zönségdíj“ — mondja Seszták Marika Delta-tag. Deltának hívják a szerve­zet modern tánccsoportját. — Rólatok nevezték el a Magyar Televízió tudományos-műszaki adását is. nem? — Meglehet. Mi azért vagyunk „deltások“, mert négyen alkotjuk a csoportot. Közben a fiúk egyre gyakrabban azt kérdezgetik, hol késik ilyen so­kat az elnök. Öltözködik, hangzik a válasz. Ugyanis az elnök több, mint lány: menyasszony: Száraz Valika, az érsekújvári kórház ápolónője az ősz elején mondja majd ki az igent. A falu fiataljairól már a beveze­tőnkben szóltunk- Szépet és olyat, a- mivel érdemes eldicsekedni. Viszont problémáik is vannak, és foglalkoz­nak is velük elég sokat. Néha pél­dául az a benyomásuk, hogy a falu- :bap..,nejlj hogy támogatnák munkáju­kat, hanem esetenként inkább akadá­lyozzák. Ilyen volt például a május elsejei kultúrműsor. Számos estéjü­ket, délutánjukat szánták a betanu­lására, a végén nem fért bele az ünnepségek időtartamába. Sokat ál­doznak szabad idejükből a SZISZ­szervezetnek. Viszont mások, akiket példaképül tartanak számon, és aki­ket tisztelnek, tíz percnyi időt is megkérdőjeleznek, ha a fiatalok ü- gyéröl van szó. Az ő ügyükről? Pél­dául arról, hogy ki kellett nyitni azt a helyiséget, amelyben a falusi hang­szóró felszerelése van­Szeretjük az Új Ifjúságot, a lap 1- gazi barátai vagyunk valamennyien. Figyelemmel kísérjük fejlődését, szó­lunk. ha hiányosságot észlelünk ben­ne, dicsérjük a jót. Hát nem tudom... kimondom úgy, ahogy azt gondoltuk; szeretnénk az Űj Ifjúság klubja len­ni. A fiú, aki az ötlettel jött, építésve­zető. Nevét ismerik az új Ifjúság ol­vasói, gyakran tudósít a faluban tör­ténő eseményekről: Száraz Pál. Az öt­let megszületett, és elhangzott. Ala­pos megfontolás előzte meg a beje­lentését, ezért csak bennünket, az Űj Ifjúság képviselőit lepte meg. Ez o- lyan megtiszteltetés volt, amelynél na­gyobbal olvasó nem részesítheti a lapját. Szívesen és örömmel vállal­tuk az Istápolók szerepét. Miről beszélgettünk? — A csehszlovák Ifjúsági sajtóról, az újságírásról,' az élményekről, a fociról. Párbeszéd alakult ki köztünk, újságírók és olvasók között, mert visszakérdezni sem volt tilos. Amikor aztán úgy tűnt, hogy már a klub zá­róráját is túlléptük, szedelözködnl kezdtünk. Ez még körülbelül egy óra hosszat tartott... Barátok sohasem búcsúznak egy­mástól. Reméljük, lesz alkalmunk vi­szonozni a nagykérlek vendéglátá­sát. ZÁCSEK ERZSÉBET Kép: a szerző KLUB­NEM TÉTLENKEDNEK A Kelet-szlovákiai Vasmű csőgyártó üzemének 40 tagú SZISZ-szervezete szép eredmé­nyeket ér el. A szervezet akcióiba az e- gész tagság bekapcsolódik. Az országos szakmai verseny­ben a másodtkok lettek, ami azt jelenti, bogy nemcsak az év bizonyos hónapjaiban, ha­nem mindig jól dolgoznak- A versenyben több mint 20 ton­na hulladék vasat gyűjtöttek, jól sikerült a „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ című szellemi vetélkedő Is. Ä tavaszi nagyta­karításban üzemünkben 300 brigádórát dolgoztak le. A „Száz tavaszi kilométer“ elnevezésű versenybe csaknem minden tag bekapcsolódott. Dolgoznak, szórakoznak, sportolnak a Kelet-szlovákiai Vasmű csőgyártó üzemének SZISZ-eset. Jabrtk Anna KULTURÁLIS VETÉLKEDŐ A bratislavai Hydrostav szaktanintézetében rendezték meg a Mérnöki Építkezések szakágazati igazgatósága által kiírt kulturális verseny II. for­dulóját. A versenyen az Ing- stav Brno, a Váhosfav Zilina, Inzinierske stavby Kosice, Do- prastav Bratislava és a ven­déglátó Hydrostav szaktanin­tézetének tanulói vettek részt. A prózamondók versenyét a hazai Milan Suráni nyerte, ta­nulótársa Peter Kaizer és a kó­ficéi Hajdú István előtt. A versmondásban szintén hazai tanuló, Vladimír Orgoií vitte el a pálmát, a brnoi Ólja Sasinka második, az ugyancsak hazai Stefan Kuchár harmadik lett. Az akadémián szintén a Hyd­rostav Trniak, Kroslák, Szállá­si összetételű csapata bizo­nyult a legjobbnak. Az első helyezettek részt vesznek az É- pítésügyi Minisztérium által KoSicén megrendezésre kerülő versenyen. szénAsi Béla IFJtSÁGI BÉLYEG­KIÁLLÍTÁS A SZISZ Központi Bizottsága és a Csehszlovák Bélyeggyűj­tők Szövetsége védnöksége a- latt Bratislavában a Művésze­tek Házában megnyílt a Bra­tislava “76 országos ifjúsági bélyegkiállítás. A kiállításon 130 ifjú bélyeggyűjtő mutatja be gyűjteményét. A látogatók ezenkívül megismerkedhetnek a bélyeg keletkezésével és tör­ténetével. Betekinthetnek a csehszlovák bélyegtervezők munkájába. A bélyeggyűjtő­versenyen kívül a kiállítás al­kalmából országos bélyeggyűj­tő-konferenciát, szakmai érte­kezleteket s egyéb versenyeket is rendeznek- A bélyegkiáliítás június 16-ig tekinthető meg. V. P. Én bizony nem értem, miért néznek engem egy helyen mil­liomosnak, másutt meg ágról szakadt szegénylegénynek, a- mikor, szerencsére egyik sem vagyok, sőt nem is szeretnék lenni. Megmagyarázom, mire gondolok- Az utazási irodák prospektusait lapozgatva az ember olyan kínálatra is ráa­kadhat, amelyet csak két esz­tendei tisztes jövedelemből fe­dezhetne, ráadásul csak úgy, ha ezalatt se nem enne, se nem ruházkodna az emberfia- Ebből pedig kénytelen vagyok arra következteni, hogy aki ne­kem ezt az utat kínálja, az tudja, hogy szeretnék eljutni például Brazíliába, de azt már nem tudja, hogy bármennyire szeretnék is, ez számomra megfizethetetlen. * Tudom, a fenti példa szélső­séges, s csak azért hoztam fel, hogy a fordítottjáról, a majd­nem általánosról vagy esetleg általánossá válhatóról is be­szélhessek. Nevezetesen arról, hogy: bemegyek a bútorüzlet­be, türelmesen kivárom, amíg az eladó felém fordítja hivatás­undortól jellegzetes tekintetét, aztán illedelmesen rámutatok egy konyhaasztalra, és mon­dom, hogy szeretném megven­ni- Mire az eladó flegmán azt mondja: Ha van ötszáznyolcvan koronája?! Hápogok. Hát miért ne len­ne ötszáznyolcvan koronám? Hát úgy nézek én ki?! Végig- mérem magamat: hátha való­ban úgy festek. De nem- A far­mernadrágom közel ötszáz ko­ronába fájt, az ingem százhat­vanba, a pulóverem csaknem háromszor annyiba... Szóval van rajtam egyhavi csinos ke­reset, ráadásul a frizurám is új. most hagytam érte egy hú­szast a frizőr markában. Ej- nve-bejnye, hát miért gondolja rólam ez az eladó, hogy nincs ötszáznyolcvan koronám erre a vacak konyhaasztalra? Meg is kérdezem tőle, de válaszolni nem hajlandó. Szigorú hangon közli, hogy őt ne idegesítsem, és ne legyek szemtelen- Ez van —' mondom, és konyhaasztal nélkül távozom. Megyek az é- lejmiszerüzletbe teát venni-Né­zelődöm a polcok között, aztán megkérdezem az eladót: Zacs­kós teájuk nincs? A válasz: Van, de az nagyon drágái A következő egy percben arról próbálom meggyőzni a kedves eladót, hogy nem baj, ha drá­ga, a jó tea minden pénzt meg­ér, és én annyira szeretem a jó teát, hogy akár egy kony­haasztal árát is megadom ér­te, csak legyen- Értetlenül bá­mul rám, majd nyomatékkai közli, hogy valóban drága: zacskója, egy korona. És nem viccel. Halálkomolyan gondol­ja, pedig feltételezésem szerint még csak nem is az értékek szubjektív megítélése ez, hi­szen körülbelül egyforma lehet a jövedelmünk. Miről is van szó? Esküszöm, nem tudom. Nem értem. Miért akar a kereskedő az én pén­zemmel takarékoskodni? Mi­ért most akar lebeszélni a vá­sárlásról? Miért nem akkor, a- mikor nem ts drága, de mond­juk selejtes árút akarok meg­venni tudatlanul, amiről ő is tudja, hogy selejtes- Lenne még ‘ néhány eset a tarsolyomban, de nem sorolom, mért úgy vélem, ilyesmi az olvasóval is gyak­ran megesik. Befejezésül in­kább egy pincér ismerősöm szavait idézem. „Negyven esz­tendeje vagvok pincér. Ez alatt az idő alatt csak egyetlenegy­szer aláztam meg a vendége­met. amiért máig Is nagyon szégyellem magamat. A vendég azt kérdezte, hogy müven ko­nyakunk van, és én azt vála­szoltam: Tízkoronás konyakunk van, kérem. Fennakadt a sze­me, én pedig pirulva elszalad­tam az asztaltól. Harmadik napja voltam inas. Mindez a régi rossz világban történt.“ Reszeli Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom