Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-18 / 20. szám

KEMÉNY ÉVEK JÖNNEK

SZEMES MARI alig múlt három éves, amikor sámlira állt, széthúzta a függönyt és azt mondta: „Kedves közönség, most pedig- iátszant fogok.“

Már gyöngyösi diákévei alatt sokat játszott. Tizenhat és fél éves volt, 1947- ben, amikor főiskolára került Berek Katival, Psota Irénnel, Horváth Terivel. Váradl Hédivel és Soös Imrével együtt. Diplomás színésznőként első színpadi szerepeit a Szegedi Nemzeti Színházban játszotta. 1955 óta a József Attila Színház tagja.

Mikor megkértem, hogy legújabb szerepéről, a Magyar Médeiáról beszélgessünk, így válaszolt:

A darabot Görcz Árpád drámájából Dömölky János rendezte, akinek egyébként ez az első színházi rende zése.

A drámában, melyben ér zések és gondolatok hűl lámzanak, Jászó Andrásáé — Deák Médeiát huszonöt évi házasság után elhagyja B férje. Az asszony keresi.

kutatja, mikor és miért romlott el a házassága, s melyikük okozta a romlást.

— Mi az ön legnagyobb problémája ebben a monodrámában?

— Erről a műfajról csak egyet tudok: a partnerem a közönség. El kell hitetnem vele, hogy minden szereplő, akihez beszélek, bennem

él, habár nincs is a színpadon. Őszinteségre törekszem az igazságot keresem.

— Hogyan elevenedett meg képzeletében ez a figura?

— A maiságában, hiszen a nő azért Médeia, mert dolgozó nő- Felelős a családjáért és önmagáért. Szerintem minden nőben benne SÍ Médeia szelleme, lelke. A dráma témája nagyon aktuális- Jobban szerettem volna, ha a címe is „Mai Médeia“ lett volna.

— Müven kivezető utat talál Médeia a dráma végén?

— A katarzis öngyilkossághoz vezet, bár az író szerint ez a kérdés tulajdonképpen nyitva marad.

— Miből merített ennyi e- rőt játékához, hiszen a darab egyszemélyes, az egész előadás alatt színpadon kell lennie.

— Van egy másfél órás önálló irodalmi műsorom, így hát kissé megszoktam. De így is szinte félelmetes a nagy magányosság a színpadon.

Szemes Mari ezzel a szereppel újra lehetőséget kapott a József Attila Színháztól, hogy bizonyíthassa: a legnagyobb színészek közé tartozik.

— ön a színház örökös tagjának számít. Nem keresi a változást?

— Bizony jó lenne néha másutt is játszani, hiszen a

társulat életébe mindig az ÚJ tagok hozzák a mozgást. Most viszont új igazgatót kaptunk, s úgy érzem: kemény évek jönnek.

— Megítélése szerint hol tart a pályán?

— Nem tudom. Ml mindig mindent élőről kezdünk.

Szemes Mari valamennyi szerepe mestermunka, mégis szüntelenül megkérdőjelezi önmagát, tehetségét. Mindig jobbat, tökéletesebbet akar nyújtani. Szerepeit [Abble Putman — 0“ Neill: Vágy a szilfák alatt, Ilona — Kertész Ákos: Névnap, Júno — 0“ Casey: Júno és a Pávai költészetté varázsolja.

— A Gyilkosok című tv- filmben — úgy tudom — nagy örömmel szerepelt.

— Dömölky, a rendező ezt mondta: „Ogy játsszál, hogy nem színésznő vagy, hanem a dráma alanya!“ Smink nélkül játszottam, és sok helyzetet magam oldottam meg. Tavaly Prágában, a nemzetközi televíziós fesztiválon ezért a szerepemért a legjobb női alakítás díját kaptam meg.

Színésznő. Ezt a hivatást választotta. S ha vége aze- lőadásnak, és becsukódik mögötte az öltözőajtó, fáradt, de boldog, mert tudnia, éreznie kell, hogy ismét felejthetetlen élményt nyújtott szeretett közönségének.

Szabó tászló

A nürnbergi teslfi, az aUü univerzális német művész rengeteget utazott, megfordult kora nagy kulturális kSzpoutjaibau, és rüvlda- sen lülszámyalta társai kispolgári műveltségi szintjét.

Apja Magyarországról vándorolt ki Németországba. Albrecht tizennyolc gyermeke közül harmadikként született, és apja mesterségét folytatta; aranyműves lett. Már ekkér felcsillantotta művészi adoft- ságait. Amikor lehetűaég nyílt rá. Nürnberg akkori legnevezetesebb művészének a múha- lyébe került. EIsd Itáliai útján megismerkedett az antik művészettel. Visszatérve NOm- bergbe, műhelyt nyitott. Másik olaszországi útján már hires grafikusként érkezett VeALBRECHT

DÜRER

iencébe. Tulajdonképpen itt éredt igazi művésszé. Hátat fordított a késéi gótikának, ás sajátosan ötvözte egybe az o- lasz reneszánsz elemeit a német művészeti hagyományokkal. Grafikusként volt a legjelentősebb. Alig festett száznál több képet, amelyeket a művészi pontosság, a tiszta, természetes ábrázolás jellle- mez. Kitűnő portréfestő volt. Egzakt látásmódja, és ahogyan a kifejezőeszközökkel tudott bánni, az egyedülálló volt. Rajzolt ceruzával, tollal, ecsettel, krétával. Legjobban a íollrajzot kedvelte. Kontúrjai egyre erőteljesebbekké váltak, a forma mélységet kapott. Könnyed színeket viseld akva- relljel a modem tájképfestészet elöhfmökol. A rézkarcokban teljesedik ki Dürer sokoldalú művészete. A szokásos bibliai témák mellett mltolú- gial raotfvnmokat és allegö- rlákat Is választ.

Hatása elért egészen Rollan- dláig és Olaszországig. Kúzsa- Ifizér ünnepe című képét a prágai Nemzett Galériában Őrzik.

KÉT ELDUGOTT KIS FALU

A Velky KrUS-1 (nagykürtö- si) Járás két eldugott kis faluját, Olovaryt (Övárt) és Gla- buSovcét (Galábocsot) azzal a szándékkal kerestem fel, hogy hírt adjak az ottani fiatalok munkájáról, szórakozásáról. Hogy még pontosabban fogalmazzak, lényegében arra kerestem választ, hogy az „eldu- gottsäg“ mennyiben hátráltatja a SZISZ hely! szervezeteinek tevékenységét.

Övár alig 400-450 lelket számláló falu, távol a fő útvonalaktól. A SZISZ óvári szervezetére három dolog jellemzó; kultúrtevékenységük, a jó e- gyüttműködés a többi tömegszervezettel és az önkéntes társadalmi munkában elért kiváló eredmények. De szóljon Inkább erről az erre legilletékesebb, Sramko Erzsébet, a szervezet elnöke.

— Kis taglétszámú, mindössze huszonhat tagú a szervezetünk. Az elmúlt évek során kultúrtevékenységünkkel valóban elégedettek lehetünk. Megalakulásunk óta. 1972-től minden évben esztrádmüsorral léptünk fel. Ebben nagy segítségünkre volt Gemer László, a helyi iskola tanítója. A jelesebb évfordulókat a helyi hangszórón át közvetített kultúrműsorral ünnepeljük meg. A különféle Irodalmi vetélkedőktől sem Idegenkedünk.

Szívesen és gyakran együttműködünk a többi helyi tö- raegszervezettel. Legtöbbször a CSEMADOK-kal és a sport- szervezettel rendezünk közös akciókat. Viszont a legjobban annak örülünk, hogy sikerült jó kapcsolatot teremtenünk a pionírokkal. Főleg a kilencedikes tanulókat hívjuk meg körünkbe egy-egy tagsági gyűlésünkre, teaestünkre, és elbeszélgetünk velük, beavatjuk ö- ket örömeinkbe, gondjainkba. Máris nagy az érdeklődés a szervezetünk iránt.

Az önkéntes társadalmi munkánk eredményeiről csak any- nyit, hogy fiataljaink nem vonják ki magukat e munkákból. Tavaly a társadalmi munka versenyben az első helyen végeztünk. A hatás sem maradt

el. A SZISZ Járási tói tévét, magnót, és társasjátékokat kaptunk ajándékba, a hnb-töl pedig berendezést a klubba. A XV. pártkongresszus tiszteletére 1000 munkaóra ledolgozását vállaltukSramko Erzsébet a Liptov- sky Hrádok-i TESLA peseranyl (peszerénl) üzemegységének a dolgozója. Kedves, szerény lányt ismertem meg benne, aki ráadásul nagyon fiatal, a tizenévesek közül való. Amikor megkérdeztem tőle, milyen érzéssel vette át a szervezet irányítását, a következőket válaszolta:

■— Az elmúlt év végén kezdtem „elnökösködni“ egy kicsit izgulva. Jó érzés tudni, hogy olyan aktív tagok vannak körülöttem, mint Dudás Erzsébet, Vízy István, Ferencz Mária, Svornlk Mária és Vízy Erika, akik mindenben segítenek. Általában elégedett vagyok szervezetünk tevékenységével, habár még vannak behoznlvalók, mint például a politikai oktatás terén isÖvártól körülbelül öt kilométerre található az alig Kétszáz lakosú Galábocs- A kul- túrházban, ahol az újdonsült zenekar éppen próbát tartott, találkoztam Gubányl Jaroslav- val, az Ifjúsági szervezet kul- túrfelelősével. Amikor előada

tam Jövetelem célját, azt válaszolta:

— Szerencséd van, mert a- lig másfél hónapja alakult meg falunkban a SZISZ-szervezet. Már egy esztrádmüsorral Is megleptük falunk lakosságát, a XV- pártkongresszus tiszteletére pedig ötven facsemetét ültettünk ki a park körül, és nehány sikeres teadélutánt rendeztünk — foglalta össze Gu- bányi Jaroslav, a SZISZ galá- bocsi szervezetének rövid létezése óta végzett munkáját.

Bodzsár Gyula

Tánc a javából

A mllanovcel (nagykéri) jednota az AKI 9. osztályos tanulóinak tánctanfolyamot rendezett. Negyvenkilenc tanuló vett részt rajta. Megtanulták a modern táncokat. de a régebbiek Is sorra kerülte. A tánctanfolyamot Kovácsik Béla osztályfőnök szervezte és Bolla György tánctanár vezette. A tanulók ezzel a Jednota tagjai sorába léptek. 1975. X. 20-án indult a tanfolyam, és 1976. II. 27-én táncbemutatöval ért véget. A bemutatón részt vettek a tanulók szülei Is- A zenét a mllanovcel „Anonym“ együttes szolgáltatta. A legjobb párok a járási táncversenyen is Indulnak.

DOJCSÁN DÉNES

ISMÉT MŰKÖDIK

A színjátszó csoport

Hosszú tétlenség után ismét hallat magáról a Horné Tűrovco-i (felsőtúri) színjátszó csoport. A helyi SZISZ-szervezet kultúrcso- portja a Kutyaszorító című háromfelvonásos vígjátékot bárom előadáson mutatta be 8 közönségnek. A színdarabot Csaba József tanította be, két hónapon keresztül minden szabad idejét rááldozta. Az előadásnak nagy sikere volt. Repka Joli, Kovács Kati,

Andrusek Mária, Madula, Mária, Komán Ferenc és Farkas István sok-sok tapsot kaptak jó ssereplésS- kért. A felsőtúri színjátszók a darabot a kürnyező falvakban is be szeretnék mn- tatni és remélik, hogy ott is tetszést aratnak. Ezen kívül tervbe vették, hogy a közeljövőben újabb darabot mutatnak be a község lakosságónakBodzsár Erika

H

armadik kötetével jelentkezik már a vadászéi- menyek kitűnő csehszlovákiai magyar szerzője, Gyimesi György. Oj vadászkönyvének címe: A kaukázus ormainAz Ordöngőstol a Hortobágyig és a Meru lankáin című nagy sikerű könyvek szerzője ezúttal két szovjet- unióbeli átázásáról számol be- 19B9-ben látogatott el a Kaukázusba, 1974-ben pedig a Bajkál-tó vidékére. Kő- száli kecskére, medvére és iszubra szarvasra vadászott.

Szenvedélyes vadász, de nemcsak a vad érdekli, jó megfigyelőként jár a számára ismeretlen országban, barátságot köt szovjet emberekkel. Természetleírásai érzékletesek, szinte költőiek, ember- és jellemábrázolása realista„A kaukázusi vadászat terve nem ügy pattant ki a- gyamből, határozott formát öltve, mint a teljes fegyverzetű Athéné a mindenhatá Zeusz fejéből- Hol voltak még a kezdet kezdetén a határozott körvonalak ? Homályosan is alig tudtam elképzelni egy magashegyi vadászatot. De akárcsak a mozaikkép apró kőkockái, úgy állt fokozatosan össze, egyre a batáro- zottabb alakot öltve, egyre csalogatöbbá válva, egyre több vadászcsemegét ígérve a kaukázusi vadászat álma, terve és lehetősége...... 1966 őszén eldicsekedtem Széchenyi Zsigmondnak, minden idők egyik legkiválóbb magyar vadászának,

hogy jávorszarvas-vadászatra készülök a Szovjetuniába. Szavaim hallatára kissé elmélázott, és csak ennyit mondott:

„Van a Szovjetunióban a jávorszarvasnál sokkal érdekesebb, sokkal különb sportot nyújtó vad is“ — Írja a szerző Otravalójában. A többit megtudhatjuk a gazdagon illusztrált könyvből.

Az Olcsó Könyvtárban jelent meg Jókai Mór két történelmi elbeszélése, Az utolsó budai pasa és A debreceni kastély is.

Az lS60-as évek idejét idézi föl ez a két elbeszélés; fontos, történelmi események ünnepélyes színeivel az egyik, adományozó kedélyességgel a másikAz utolsó budai pasa Buda visszafoglalásának a története- Magyar vitézség, német álnokság, török cselszövés bonyolítja a romantikus fordulatokban gazdag eseményeket. A nagy történelmi diadal árnyékában a magánélet tragikus mozzanatai zajlanak, Abdi basa legkedvesebb lányának csúfos halálát gyászolja, a szép

Kanlzsay Borbála vőlegényéét, akit a féltékeny vetály- társ, Funkenstain Fűnk gyilkol meg orvul.

A debreceni kastély fordulatai csak ijesztgetnek, az író, a történelem kegyesen megkíméli az olvasót a megrázkódtatásoktól. A főszereplők, Igyártó Mihály, Keresztszegi Illés és mások feje fölött szünet nőikül cikáznak a villámaik, de végül is senki se pusztul beleA szerencse forgandósága hol így, bol úgy alakítja a sorokat, mikor kit emel, mikor kit sújt, de a végén minden jóra fordul; a rejtélyes kastély eltűnik a föld színéről, a viharokat azonban túléli majd mindenki.

Jákai életművében külön vonulatként tartjuk számon török tárgyú regényeit és elbeszéléseit- Ezek nagyobbik része a magyar történelmi múlt idézése azokból a századokból, amelyek nálunk elmondhatatlanok a jelenlevő törők hódító nélkUI. Ilyen írás a most megjelent két történet is.

Sok más könyv is megjelent az utóbbi időben a Madách Könyvkiadónál. így például a cseh. szlovák, csehszlovákiai magyar, ukrán, és lengyel szerzők munkáit tartalmazó antológia, Az idők sodrában.

Kövesd! János elbeszéléseit András-napra megjövök címmel olvashatjuk, Tóth Elemér elbeszéléskötetének elme; Sárga, mint a nap.

Gál Sándor pedig legifjabb olvasóinkat örvendezteti meg gyermekverseivel. Kötetének címe: Csikótánc.

—cs—