Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-06 / 14. szám
4 Segédanyag a POLITIKAI OKTATÁSHOZ A Szovjotunió lizedik ötóves terve, amelyet a párt XXV. kongresszusa hagyott jóvá, útmutatás az 1976—80. évekre, az ország nemzetgazdasági fejlesztésének fő elveit tartalmazza, nagyarányú Itrogram ez a szovjet nép szociális helyzetének további javítására, életszínvonidának emelésére. Hogy teljesítsék a kitűzött célokat, nemcsak a mutatók tömegét kell szem előtt tartani, hanem a minőséget és a hatásfokot is. Ez utóbbi leglényegesebb tényezői a termelés intenzifikálása, a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása és a munkatermelékenység fokozása. Nem kisebb fontosságot tanúsítanak a közvagyon ésszerű és gazdaságos kihasználásának. A kitűzött reális és igényes feladatok a szovjet népet arra ösztönzik, hogy minden erejét latba vesse a legjobb eredményekért. A tizedik ötéves terv teljesítésével számottevően megerősödik a Szovjetunió gazdasági ereje, tovább emelkedik az életszínvonal. A tizedik ötéves terv időszakában még kifejezőbbekké válnak a szocializmus előnyei, a társadalom, a közösség és az egyén érdekei még szervesebben eggyéolvadnak. Szovjetunió gazdasági sikereinek a nemzetközi jelentősége is óriási. A szocializmus, az egyetemes haladás ügyét szolgálják szerte a világon. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongA Szovjetunió Kommunista Pártjának ^azdasá^ stratégiája resszusa hangsúlyozta!, hogy a piu't és az e^ész szovjet nép a tizedik ötéves terv teljesítése mellett továljbra is vállvetve harcol fon’aclalmi és haladó erőkkel u béke, a nemzeti szabadság, a szocializmus nemes eszméiért. 197()—1990 között kétszer akifora lesz a Szovjetunió anyagi és pénzügyi bázisa, mint tizenöt évvel ezelőtt volt. Ezt az adatot Leonyid Brezsnyev mondotta az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédében. A gazdasági teljesítőképesség inegkótszerc- ződése ilyen rövid idő alatt a szociális és gazdasági feladatok teljesítésének újabb módozatait hozta magával, ez pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdasági stratégiájának mélységéről, erejéről tanúskodik. Hatalmas, az 1940. évi állapotot több mint tízszer líilszárnyaJó erő keletkezett, ez pedig a tervek teljesítésének olyan lehetőségeit nyitotta meg, amelyekről az előbbi szakaszokban a Szovjetunió csak álmodhatott. Mint ismeretes, a szocialista építés első szakaszaiban a Szovjetuniónak a legégetőbb teendőkre kellett összpontosítania figyelmét, amelyektől a fiatal szovjet állam létezése függött. Most azonban a helyzet inegvállozott, már a kilencedik ötéves terv nLatt feltételeket toremlelt a Szovjetunió a gazdaság jövendő felvirágoztatásához. korszcríísílette a termelést, óriási összegeket fordított a tudományra és iníívelődésre, nem utolsósorban a szovjet nép jó- liHct magukkal hozó feladatok teljesítésére mozgósította az erőket és eszközöket. Amikor a párt a kilencedik ötéves terv fő feladatául a dolgozó nép életszínvonalának emelését tűzte ki, számolt azzal, hogy ez az irányvonal nemcsak az oUiövelkező öt év tevékenységét jellemzi majd, hanem az (»rszág gazdasági fejlődésének hosszabb távlataira is kihal. Ez a stratégiai cél pedig eredményesen válik valóra. Egyedülálló az elimilt öt év'iiek az a nagyvonalúsága, ahogy a szovjet nép életszínvonalának emelésével, anyagi és kulturális igényei kielégítésével összefüggő feladatokat megoldotta. A szociális go>n- doskodásra akkora összeget fordítottak, mint amennyit az előző két ötéves terv alatt együttvéve. A tizedik ötéves terv lijabh szerteágaz/) szociális programot irányoz dő, amely a lakosság reáljövedelmének további emelkedését hozza magával, fellendül az élelmiszerek és közszükségleti cikkek termelése, még nagyobb a- rányú lesz a lakásépítés, tökéletesítik az egészségügyi ellátást stb. Az SZKP gazdasági stratégiája tartalmazza mindazokat a pontos irányelveket, amelyek a kitűzött célhoz vezetnek. Ezek pedig a termelés lendületes és arányos fejlesztése, a műszaki-tudományos haladás, a miinkalemielékenység fokozása, a munka sokoldalú javítása a nemzetgazdaság összes ágazatában. A tizedik ötéves tervben toviibb tart a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztése (a nemzeti jövedelem 24—28, az ipari termelés 35—39 százaitokkal emelkedik), a konkrét feladatokkal összhangban tökéletc- sédnek az arányai is, és a mennyiségi tényezők mellett egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények. A lizedik ötéves tervben és a távlati tervekben a párt gazdasági strat«'*giájáiiak gerince marad a termelűi alapok korszerűsítése, sőt teljes modernizálása, az ország gazdasági erejének fokozása. a gazdasági alapok, mint amilyen a nehézipar is, stabil, kiegyensúlyozott növelése. Az említett ágazat az új ötéves tervben i.s nagyobb ütemben (38—42 százalékkal) fejlődik majd, mint az ipar {Utagosan. Noha a párt nagy figyelmet fordít a nehézipar lendületes fejlesztésére, fontosnak tartja azonban azt is, hogy a közszükségleti cikkeket, élelini.szcrekct gyártó ipari ágazat, tehát a B csoport is gyorsabban fejlődjék. Az elmúlt öl év alatt körülbelül ezer köny- nyű- és élolniiszeripari lélesímény épült. A most tervbe vett 30— ‘>2 szíizalékos fellendülés a minimális, amelyet ebben az ágazatban elérhetnek. Az új ötéves terv több mint 31 milliárd rubelt irányoz elő ezeknek az ágazatoknak a fejlesztésére, ami 6 milliárddal felülmúlja az előző ötéves terv erre szánt öszegét. A párt gazdasági sli*atégiájának Legfontosabb eleme a hosszú lejáratú ngrái7)rogram. A gazdaságnak ebben az ágazatában a párt Ivét, egymással szorosan összefüggő célt tűzött ki: az országot ki- tdégílően ellátni élelmiszeiTel és mezőgazdasági termékekkel és rendezni a falvak szociális átalakulásának kérdését, az életkörülmények további javíUisával közelebb vinni a falut a városhoz. .\z SZKP az irányt is megszabja ezekhez a célokhoz. A mezőgazdasági termelés nagy aranyii fellendítésével, a vegyipari termékek felliasználásávni, a talaj javításával, a mezőgazdaság sza- kosításávxal és koncentrálásával érhető el mindez. A Szovjetunió gazdasági stratégiája hosszabb távlatokra szól. A })árt előző kongresszusán hozott liatározata értelmében a tizedik öiév'cs tervvel ])árhuzamosan rögzítették a szovjet nemzetgazdaság fejlesztésének egészen 1990-ig szóló kiindulópontjait is. Ez meg- könnyíll a Szovjeliinió feladatainak kitűzését, teljesítésüket, így, világosal)l>an látni a felvetődő neliézségeket, ^yszerűbb egybe- hangoliii az ötéves terv kereteit túllépő programok és tervezetek kidolgozását, megvalósítását. OLEB SZPIRIDONOV, az APN politikai hiriuagyarázója FÉMMEGMUNKÁLÓ GÉPEK Fő feladatai A kommunista párt i-* rányvonalát követve a nép anyagi és kulturális szín^ vonalának a fokozása, a társadalmi termelés dina-f mlkus és arányos fejlesz^ tése, hatékonyságánál? növelése, a tudományos’ -műszaki fejlődés meg’ gyorsítása, a munkatér’ melékenység növelése és a munka minőségének sokoldalú tökéletesítése a népgazdaság valamennyi ágazatában. Jellege Az ü] ötéves terv a bé’ ke és a nemzetközi fe’ szültség további enyhíté’ sének korszaka. Fényesen bizonyítja, hogy a szov’ jet nép a békés építő’ munka, a kommunista párt és a szovjet kor’ mány békeszerető politl’ kája iránt mélységes ér-' deklődést tanúsít. Nemzetközi jelentősége A szovjet ötéves tervek a földkerekség első munkásállama rohamos társadalmi és gazdasági fejlődésének, békés törekvéseinek jelképévé váltak. A szocialista közösség kialakulását követően az „ötéves terv“ fogalma új, internacionális értelmet kapott, a fogalom az új életet építő és a szocialista világrendszer megszilárdításán dolgozó testvéri országok céljainak egységét foglalja magában. a gépiparra is, amely az ágazatok átépítésének a bázisa.- Az ötéves terv 1- dőszakában a gépipar és a fémfeldolgozó ipar ter= melése 1,5—1,6 szeresére emelkedik. A fémmeg’ munkáló gépek és a szer’ számgépek gyártása u’ gyanilyen ütemben fejlődik. A műszergyártás és az automatízáclós eszközök gyártásában az emelkedés 1,6—1,7’szeres lesz, a számítógépek gyártása a mostani produkció 1,8- -szeresáre emelkedik. A gépkocsiipar 1980- -ban 2,1—2,2 millió közlekedési eszközt, ezen be’ lül 800—825 ezer teher’ gépkocsit állít elő. A könnyűipar a terv értelmében 26—28 százalékkal növeli a termelést. Ez azt Jelenti, hogy 1980- -ban a szovjet textilipar 12,5—13,1 milliárd négy’ zetméter szövetet és 1800 —1900 millió darab kő’ töttárut állít elő. nagyarányú stabilizálása. A szovjet mezőgazdaság — a növénytermesztés’ ben és az állattenyésztésben egyaránt — sokolda’ lúan növeli a munka ha’ tékonyságát, hogy még jobban biztosítsák a lakosság élelmiszerrel és az ipar nyersanyaggal való ellátását, továbbá a szükséges állami élelmiszer- tartalékok létrehozását^ Az ötéves terv idősza’ kában — az előző tervi’ döszak átlagát alapul véve — a mezőgazdasági termelést 14-17 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben a gabonatermelés foko’ zása a fő feladat. A terv értelmében évente átlagosan 215—220 millió tonna gabonát kell betakarítani. A figyelmet el’ sősorban a nagy termés’ hozamú és jó minőségű gabonafajtákra kell Irá’ nyítani. Évente 15—16,5 millió legendö. Az 1961—1965’ üs időszakban az évi ga’ bonatermelés átlagosan 130 millió tonna volt. Az 1966—1970-es ötéves terv átlaga már 168 millió tonna, a kilencedik ötéves terv átlaga pedig 181,5 millió tonna volt. A tudomány szerepe A szovjet tudomány fő feladata: a természeti és társadalmi törvényszerű’ ségek kutatásának továb’ bi kiterjesztése és elmé’ lyítése, a kommunizmus anyagi-műszaki alapja fejlesztésével kapcsolatos időszerű kérdések megöl-- dásához való egyre nagyobb mértékű hozzájáru® lás, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a termelés hatékonyságának növelése a nép élet’ és kulturális színovanalá’ nak emelése és a dolgo’ zók kommunstia világné’ zeténelc formálása végett. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák a tudományos kutatás hatékonysága és minősége növelésé-- nek, a tudomány és a tér® melés összekapcsolása tö’ kéletesítésének a szükségességét. A cél: a tudományos ismeretek minél gyorsabb népgazdasági hasznosítása. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának — amely az elméleti kutatás központja és a tudományos tevékenység összehangolója — különleges szerepe van. Ezt a tényt a kongresszusi dokumentumok is hangsúlyozzák. A társadalomtudomáA Szovjetunió 10. ötéves terve AZ IPAR fejlődése Az ipar fő feladata a népgazdaság és a lakosság igényeinek a lehető legmagasabb színvonalon való kielégítése. Az Iparnak tehát jó minőségű termékek gyártására kell törekednie, miközben biztosítania kell a műszaki átépítést és az összes á’ gázát termelésének intenzívebbé tételét. Az energetika íejleszté’ sére különös gondot for® dítanak. A Szovjetunió napjainkban egytrilliós kilowattóra elektromos e’ nerglát állít elő, többet, mint az NSZK, Anglia, Franciaország és Svédország együttvéve. A tervek szerint 1980-ban 1340— 1380 milliárd kilowattóra villanyáramot állítanak elő. A kőolaj’ és a konden® zált gáztermelés ma csak’ nem 500 millió tonnát tesz ki, 1980-ban pedig el’ éri a 620—640 millió ton® nát. A széntermelésben a Szovjetunióé a világelsőség: évente itt 701 millió tonna „fekete gyémántot“ jövesztenek. A terv értei® mében 1980-ban a szén termelés eléri a 790—81C millió tonnát. A Szovjetunió az egyet’ len olyan fejlett iparú nagy ország, amely gazdaságának fellendítését kizárólag hazai nyersanyagra alapozza. Nagy feladatok várnak A HÚSTERMELÉS ÉVENTE: * y 15-15,6 fi7f///á tonna, Ä mezőgazdaság FEJLŐDÉSE A rendkívül’ fontos népgazdasági ágazat fő feladata a termelés to-- vábbi növelése és a me= zőgazdasági produkció tonna hús előállításával számol a terv. A kilencedik ötéves terv átlaga 14 millió tonna volt. Tejhozamnak — szintén az ötéves terv átlagában — évente 94—96 millió tonnának kell lennie az előző ötéves terv 87,4 millió tonnás átlagával szemben. A vegyipar és a gép’ Ipar nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A vegyipar úgy növeli a termelést, hogy 1980-ban már 115 millió tonna műtrágyát és 5 millió tonna iparilag előállított takarmányt juttat a mezőgazdaságnak. Az említett évben 628 000 tonna növényvédöszert állít elő a szovjet ipar. öt év alatt 1 900 000 trak-- torral, 1 350 000 tehergépkocsival, 538 000 kombájnnal és 1580 000 traktorpótkocsival gyarapszik a kolhozok és a szovho- zok gépparkja. A felsoro® lást — természetesen — tovább folytathatnánk. A szovjet mezőgazda-’ Ság az utóbbi évtizedekben nagyszerű eredmé’ nyékét ért el. Ennek 11’ lusztráíására — úgy vél’ jilk — néhány adat is enyoK területén a következő legfontosabb kutatá- ,si feladatokat szabták meg: — a Szovjetunió Kommunista Pártja és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom világ- történelmi jelentőségű tapasztalatainak további általánosítása; — a fejlett szocialist.a társadalom elméleti kérdéseinek tanulmányozása; — a kommunizmus a- nyagi-műszakl alapja fejlesztése elméletének további gyarapítása; — a tudományos-műszaki forradalom kérdéseinek sokoldalú tanulmányozása; — a Szovjetunió és a KGST-államok gazdasági integrációja fejlődésének tanulmányozása, a külkereskedelmi kapcsolatok és a nemzetközi fejlődés tendenciáinak az elemzése; A társadalomtudomá’ nyok szerepe az antlkom- munlzmus elleni küzdelemben, a burzsoá és revizionista elméletek, a marxista-íeninista eszmék meghamisítól elleni harc-' ban fokozódik. A gabonatermelés évi ÁTLAGA:
